Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-20 / 29. szám

HÍREK 4B Brnoi jelentések szerint Dél- Morvaországban az elemi csapások (következtében mintegy 235 millió ko­rona kár keletkezett. A kerületben az elemi csapások miatt 3200 vagon ga­bonával gyűjtenek be kevesebbet. A loldműves-ek mindent megtesznek, hogy ezeken a területeken másodve­téseket termesszenek. # Az aratás egész Szlovákiában gyors ütemben halad. Egyre több helyről érkeznek olyan jelentések, hogy a gabona jő hektárhozamot ad. A galántai járásban a járási átlagos hektárhozam 26 mázsa lesz. A losonci ! Járásban a Bojkl Állami Gazdaságon a Mironovszkája 35,6, a Diana pedig 33,4 mázsás hektárhozamot adott. A fábiánkai gazdaságon 47,9 mázsás hektárhozamot értek el Mironovszkája búzából. Az átlagos hektárhozam bú­zából 35, árpából pedig 31 mázsa lesz. • A terebesi járásban az év ele­jétől 119-en léptek a pártba. Az új tagokból 54 munkás, 14 szövetkezeti tag, 17 értlemiségi és 30 egyéb dol­gozó. A belépett tagok átlagos élet­kora 26 év. O A nyugatnémet színes televízió a Magas-Tátrában riportfilmet készít. A 15 perces információs riport be­mutatja a Magas-Tátrát és a hegyi szolgálatot. • A vasúti mozdony szikrájától meggyulladt az ipolynyitrai EFSZ ga­bonatáblája. Közel 10 hektáron lett a lángok martaléka a gabona és a hozzávetőleges kár mintegy'120 ezer korona. A tűzesettel kapcsolatban még folyik a kivizsgálás. () A Bálványi Állami Gazdaságban Is bő termést ad a gabona. 1315 hek­táron az átlagos hektárhozam 40,5 mázsa. Az árpa hektárhozama 36,6, a rozsé pedig 42,25, a búza 42 mázsá­val jeleskedik. A gazdaság 2—3 má­zsával magasabb hektárhozamot ér el, mint a múlt évben. # A Belkereskedelmi Minisztérium sajtótájékoztatója szerint az üzletek­ben is 42,5 órás heti munkaidő lesz. Bevezetik a szabad napokat is, lehe­tőleg úgy, hogy az ne okozzon gondot a vásárlóknak. 41 A legújabb jelentések szerint a 2iar nad Hronom-i aluminiumöntők nem fognak sztrájkolni, mert nem akarnak nagyobb károkat okozni a nemzetgazdaságnak. Azonban elvár­ják, hogy követeléseiket' a rövidített munkahetet és kiegészítő szabadság­­napokat az üzem vezetősége megadja nekik. A Legfelsőbb Bíróság R. Barák bűnéről tárgyalt A Legfelsőbb Bíróság felújította a bűnvádi eljárást Rudolf Barák volt belügyminiszter és titkára Vlastimil Jenyg ellen, azzal a céllal, hogy fényt derítsenek a kettős bűnper homá­lyára. A főügyész jelentéséből kitűnt, hogy Barák visszaélt funkciójával. Mintegy 5 millió korona értékű vagyont szer­zett. Tény, hogy Barák dolgozószobá­jának páncélszekrényében 70 ezer dollárt találtak. A titkára asztalában pedig 20 ezer francia és további több 10 ezer svájci frankot. Barák rovására írt deviza-kihágások becslések szerint 108,5 kg színarany értékének felelnek meg. A bírósági tárgyaláson azonban az is kiderült, hogy Báróknak főleg No­votny féltékenysége miatt kellett le­buknia. Antonín Novotny ugyanis azt hitte, hogy Barák funkciójára tör. A tárgyalás majd fényt derít, hogy mennyiben bűnös Barák és az ellene hozott ítélet mennyiben felel meg a bűntény súlyosságának. A SZOVJET CSAPATOK ELHAGYJÁK HAZÁNKAT A Varsói szerződés hadgyakorlatá­ban résztvevő szovjet csapatok lassan elhagyják hazánk területét. Az első egységek Kelet-Szlovákiában Vysné Nemeckénál lépték át a határt. A szovjet tisztek elmondották, hogy a lakosság mindenütt szívesen fogad­ta őket és virágcsokrokkal halmozták el a szovjet katonákat. Nyári időjárás krónikája •4- Ögyallán 38 fok meleget mértek + A leghűvösebb nyár 1913-ban volt 4- Idén sok trópikus nap volt + Hogyan határozzák meg a nyár jellegét. Az idei nyárra jellemző a rendkí­vüli meleg, amely/ sok esetben meg­haladta a százéves hőrekordot is. A legmagasabb hőmérséklet 38 fok jú­lius 11-én Ögyallán tolt. Szlovákia déli részeiben több helyen mértek 35—36 fokot. Az idei nyár másik jel­lemzője a rendkívüli szárazság, amely a nagy hőséggel együtt sok kárt oko­zott a mezőgazdaságnak. Ha elemez­zük az utóbbi évtizedek, nyarait, sok rendkívüli meleg, hűvös* szá#az és csapadékos nyarat jegyezhetünk le. Általában megállapíthatjuk, hogy a hűvösebb nyári időszakokban több volt a csapadék, viszont amikor ma­gas volt a hőmérséklet, a csapadék mennyisége nem érte el a normálist sem. Felmerül a kérdés, hogy milyen módon mérjük a nyarak jellegét. Általában azt mondjuk, hogy a nyár meleg, forró vagy hűvös. így nyilat­koznak a meteorológusok is. Azon­ban a meteorológusok többnyire szak­­szempontból értékelik a nyári idősza­kot. Mégpedig úgynevezett meleg summázással. Ha a nyár melegét akarják megállapítani, akikor a meleg summázásához azokat a napokat szá­mítják, amelyeken az átlagos hőfok 20 fok körül ingadozott. Ha azt mond-Vidéken egyre korszerűbb házakat építenek. Szabó Béla ipolykeszi lakos olyan emeletes házat készít, hogy az megfelel minden követel­ménynek. Ma már ilyen korszerű lakások díszítik az Ipoly mentét. (Bállá felv.) juk, hogy a nyár meleg, akkor több mint 1450 fokot kell kimutatni azok­nak a napoknak az összegéből, ahol az átlagos hőmésréklet elérte a 20 fokot. A hűvös nyár pedig az, amikor a summázott meleg napok hőfokának összege 850 fok alatt marad. Ilyen ér­tékelés szerint az elmúlt évszázad fe­létől 18 meleg és 18 hűvös nyarat jegyeztünk fel. A többi nyár a kettő között mozgott. A legforróbb nyár 1947-ben volt, amikor Bratislavában a summázott meleg értéke elérte az 1931 fokott, a leghűvösebb pedig 1913-ban, amikor csak 581 fokot mér­tek. A meleg és hűvös nyarak váltako­zása eddig elég rendszertelen volt. A legtöbb forró nyárat 1860 és 1870 között jegyeztek fel, 1925 és 1955 kö­zött átmeneti hőfok süllyedés követ­kezett be. A hűvös nyarak 1900 és 1920 közöt uralkodtak. Az utolsó év­tizedben Bratislavában a legtöbb nyári hőfokot, 1532 fokot 1963-ban mérték, a legalacsonyabb 1965-ben volt, amikor csak 858 fokot jegyeztek le. A múlt év nyarán 1423 hőfokot mértek. A nyár jellegét egyes hónapok sze­rint is lehet értékelni, vagy pedig a három nyári hónap összhőfokának összeadásával. Az átlagos havi nyári hőmérséklet Kassán például június­ban 17,2 fok, júliusban 19,1 fok, au­gusztusban 18,2 fok. Nyitrán a júniusi hőmérséklet 18 fok, a júliusi 20,1 fok, az augusztusi pedig 19,3. Az említett havi hőmérsékletekből láthatjuk, hogy a legmagasabb hő­mérséklet júliusra esik, tehát ez az év legmelegebb hónapja. Júliusban születnek a legmagasabb hőmérsék­letek. Ögyallán 1950. július 5-én 38,2, Bratislavában 1945. július 22-én 38,6 fok meleget mértek, összehasonlítás­képpen megemlítjük a világ más vá­rosainak rekordhőmérsékletét. A leg­magasabb hőmérséklet Athénben 42,7, Berlinben 35,5, Bukarestben 40,5, Lon­donban 34,4, Varsóban 36,7, Párizsban 38,3, Rómában 40, Moszkvában 37,8, Bagdadban 49,4, Teheránban 48,3, To­kióban 38,3, New Yorkban 38,9 fok volt. Dr. Peter Forgács TISZTA VIZET A TEJBE ? A megújhódási folyamat jelentő­ségét kétségbe vonni merőben meggondolatlanság volna. Vannak azonban tényezők, helyesebben emberek, akik magatartásukkal a megújhódás fennkölt hangulatába némi aggodalmat és ürmöt visz­nek. Jelszavuk a „ma már mindent lehet“ és ennek jegyében lehet beszélni, lehet törvényellenes dol­gokat elkövetni. Talán így fogták fel a megújhódási folyamatot, a demokratizálást a Nyitrai Tejüzem dolgozói, pontosabban két dolgo­zója, akik naponta szállították a tejet a Nyitra—Porgány vonalon. T)e menjünk sorjában és ne vág­junk a dolgok elé. Porgány község egyike a Zobor­­vidéki magyar falvaknak, ahol a nép megőrizte régi szokásait, ha­gyományait. Gyakran felkeresik a falucskát írók és néprajzi kutatók hagyományai, érdekességei miatt. Ezúttal azonban a közbiztonsági szervek letpék meg a falut egy kora júliusi hajnalon. Ha nincse­nek egyenruhában, talán filmesek­nek nézte volna az ember a több­tagú csoportot, mivel egyesek ke­zében ott csillogott a fényképező­gép és a filmfelvevő kamera. Korán keltek a község „segéd­­rendőrei“ is, látni akarták a ritka tüneményt, amikor a közbiztonsági szervek átveszik a filmesek szere­pét, hogy kellő dokumentumokkal bebizonyítsák azt a cselekményt, amelyet már hosszú ideje űzött a két tejes ember. A falu közepén levő malomban helyezkedett el a megfigyelők egy csoportja. A malom melletti patak­ra irányították tekintetüket, ahová a gyerekek járnak fürödni, a libák lubickolni, az asszonyok ruhát mosni, és a szövetkezet gulyája arra elhaladóban vizet inni. Nem kellett sokáig várakozniuk, a teje­sek megérkeztek. A tejcsarnok előtt lerakták a kannákat, nem történt semmi rendellenesség, de azt követően az egyik tejes ember két üres kan­nával a patakhoz vonult és meg­merítette a két kannát, a tisztának semmi esetre sem mondható patak vizéből. Kattogtak a fényképező­gépek, forgott a filmfelvevő kame­ra és a tejeseket hagyták tovább vonulni. De nem messzire, mivel a tejes autó a falut elhagyva önszán­tából megállt. A tejesek serényen munkához láttak. Minden kannába egy kis vizet öntöttek, hogy így szaporítsák a megcsappant kanná­kat. Zavartalanul dolgoztak, hiszen ilyen korán nem jár arra senki, és különben is ezt a műveletet már két esztendeje művelték, volt némi gyakorlatuk. A közbiztonsági szer­vek sem tétlenkedtek, mivel a má­sik csoport a megszokott megálló­nál helyezkedett el és az útszéli bokorban talált menedéket. Folyt a fényképezés és a filmezés. A tejesek munkájuk végeztével be akartak ülni a vezetőfülkébe és akkor jött a meglepetés. Egyenru­hás emberek és civilek akadályoz­ták meg őket az út további foly­tatásában. Most majd a bíróság dönt sorsuk felett és elnyerik méltó büntetésüket. Valaki az eset után megjegyezte. Legalább tiszta vizet öntöttek vol­na a tej közé. Valóban, tiszta vizet a tejbe? ... Motesíky Árpád, Nagycétény Pártelnökségi közlemény a varsói találkozóról Kedden kézhez kapta a CSKP KB elnöksége azt a levelet, amelyet a varsói találkozó részvevőt, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányvezetői közösen intéztek pártunk legmaga­sabb szervéhez. Mint a párt elnöksé­gének ezzel kapcsolatban megtartott üléséről kiadott közleményből kitű­nik, már előkészületben van a válasz a találkozó részvevőinek okmányára. A közlemény egyidejűleg megállapít­ja, hogy az öt testvérpárt összejöve­telére pártunk részvétele nélkül ke­rült sor, amely elvben egyetért párt-, vagy országcsoportok értekezletével, de e konkrét esetben pártunk elnök­sége, mint ismeretes, előzetes kétol­dalú megbeszéléseknek volt a híve, és nem volt lehetősége a varsói talál­kozó szervezésében és előkészítésében részt venni. Egyébként a közlemény újból leszögezi, hogy a CSKP szilár­dan áll a marxizmus-leninizmus pozí­cióján és szocialista fejlődésünket a Központi Bizottság májusi ülésén el­fogadott akcióprogramja alapján kö­vetkezetesen megvalósítja. Ebben a törekvésben bizton támaszkodik né­pünk minden rétegére, az egész Nem­zeti Frontra és a kommunisták aktív egyetértésére, ahogy azt a nemrégi­ben lezajlott járási és kerületi párt­konferenciák is igazolják. Az elnök­ségi közlemény leszögezi, hogy a CSKP és hazánk népe hűek maradnak a Szovjetunióhoz, a szocialista orszá­gokhoz fűződő szoros barátsághoz és együttműködéshez, a világ kommu­nista és forradalmi mozgalmaival vál­lalt szolidaritáshoz, a békéért és az imperializmus elten folyó harcban. Egyben pártunk KB elnöksége kifeje­zésre juttatja azon meggyőződését, hogy a szocialista országok közti kapcsolatok zavartalan fejlesztésének feltételeit azon elvek tiszteletben tar­tása alakítja ki, hogy minden párt felelős országának politikájáért és hogy kölcsönös elvtársi megértésre van szükség. A közlemény ismételten leszögezi az elnökség elhatározását, hogy kezdeményezőleg járul hozzá, hogy a Varsói szerződés tagállamai­nak szövetségi kötelékei erősödjenek, és hogy valamennyi szocialista társa­dalom fellendítése érdekében szilár­duljon a KGST keretében az együtt­működés. Mint a CSKP KB első titkárához, Dubéek elvtárshoz befutó táviratok és határozatok százai, a legnagyobb üzemek dolgozóinak spontán megnyi­latkozásai bizonyítják, népünk szilár­dan áll ki szocialista demokráciánk kibontakoztatása, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő barátságunk mellett, ám ugyanakkor számos megnyilatkozás szuverenitá­sunk tiszteletben tartása mellett eme­li fel szavát. Ilyen értelemben küld­tek táviratot a Kelet-szlovákiai Vas­művek dolgozói, a bratislavai Vízgaz­dasági kutató intézet, a príbrami Érc­bányák vállalati igazgatósága stb. Pártunk és kormányunk politikája kifejezett rokonszenvvel találkozik úgy a román, mint a jugoszláv test­vérpártban, amelynek vezetői és saj­tóorgánumai osztatlan bizalommal kö­vetik fejlődésünket. Kifejezetten ba­ráti megnyilatkozások hangzanak el a magyarországi testvérpárt oldaláról is, ami bőven jut kifejezésre a Nép­­szabadság hasábjain is. A Jugoszláv kommunisták szövetsége Végrehajtó Bizottságának titkára Mijalko Todo­­rovics az ottani KB tegnapi ülésén megtartott beszédében hangsúlyozta, hogy a szövetség és a szocialista Ju­goszlávia további támogatást nyújtott és nyújt a CSKP haladó erőinek és mai vezetőségének. Ceanáescu, a Ro­mán kommunista párt KB főtitkára is hangsúlyozta a román párt és nép velünk és pártunkkal való szolidari­tását. Mély megértéssel találkozik szocialista demokratikus megújhodá­sunk a Nyugat testvérpártjaiban is, így elsősorban az olasz és francia kommunista pártban, amelyek min­denképpen hozzá akarnak járulni, hogy eloszlassák a fennálló félreérté­seket, illetve egyenetlenségeket az egész kommunista mozgalom érdeké­ben. Szirt Szikkad a „Malom-árok“ így szoktuk nevezni Kassa, házak közt kanyargó folyóját. Valójában csöppet sem kifejező ez az elnevezés, hiszen a Hernád vizének nagyobb fele ebben az árokban folyt, s ez a víz jelentette a városnak a színt, a folyópartot, s nem utolsó sorban a ligetet, mely a Malom-árok mentén létesült s az újabbkor! Kasásnak egyik dísze. A város történeti részének vize egyébként sem a Hernád volt, hanem az északi völgytorokból a Bankó tövében kanyargó Csermely-patak, mely évszázadokon át csörgedezett két részre váltan, a város fő-utcáján át. A XVII. századbeli német utazó, a magyar és dák Szimplicisszimusz tréfás jegyzeteiben meg is említi a 34 híd városát, Kassát. Persze ezek a hidak többnyire csak deszkapallók voltak, melyek a a gyérvizű patak két vékony­ka ágát fogták át. Ez az idillikus kép azonban majdnem a XX. századig így maradt. A Magyar Városok és Vármegyék Kassáról szóló kötete meg­említi, hogy még 1896-ban is a Csermely ott folyt a város szívén át. Kassa a múltban, de a jelenben sem érintkezett a Hernáddal. Pedig állandóan vele kapcsolatban említik a várost. A Hernádnak csaik mester­séges úton erre «vezetett ága, a Malom-árok, érinti és szeli át a várost. Eredetileg ez az ág is kívül volt a városon, s csaik a későbbi városfejlődés karolta magába. Amikor Károly Róbert és Nagy Lajos királyok megadták a kassai telepeseiknek a város címet, ezért fallal vették körül a várost. A falakon kívül védősáncot ástak, s ezt vízzel töltötték meg. Ez az ese­mény a XIV. századba történt. Akikor keletkezett a Malom-árok. Rendelte­tése az volt, hogy vizet szolgáltatott a cáncokba. Ez hajtotta a régi idők óta álló s a korhoz egyre alkalmazkodó malmot a város keleti végében. Ez a malom adta a mai vasúti állomás — város köznép közötti nyílegye­nes utoa nevét is. Amikor 1802-ben kaput törtek az addig összefüggő város­falon, akkor Malom-utcának nevezték el Ennek az utcának a folytatása a vashíd, mely a ligetbe, s onnan a vasúti állomásra vezetett. A Csermelyt századunk fordulója táján vezették el első Ízben a mai állat­orvosi fakultás területén át. Másodízben 1957-ben, amikor a Várhegy alatt a város területének teljes megkerülésével adtak néki új és egyenes irányt kelet felé a Hernádba. Ha most a Malom-árok is követi a Csermely példá­ját, s kiikerül a városból, folyóvíz nélkül marad Kassa. Nem tekintve a kérdés érzelmi oldalát, hangzik el a kérdés: jó-e ez? Vajon nem kerül-e még egyszer sor rá, különösen a város még mindig tartó rohamos fejlő­désének következtében, hogy még a Csermelyt is visszavezetik a városba, földalattti utakon, hogy segítsen a szennyvíz elhordásában? Kérdésünkkel a legilletékesebbekhez, ing. Ladislav Grechez, a városi főépítészhez fordultunk, akinek hivatala az új ügyészségi felhőkarcoló, legfelső emeletén van. Innen a kilátás a városba felemelő. Nem kevésbé felemelő azonban az a terv sem, ami a Malom-árok fölszámolásához kap­csolódik. A város legnagyobb problémája — fejti ki a főépítész —, hogy a jelen­kori gépesítés és megnövekedett forgalom korszakában a város történeti gócának elkerülésével hogyan lehet biztosítani az északi-déli összekötte­tést? Itt jön segítségül a Malom-árok középső szakasza, a felső turbinától a villanytelepig. Itt négy kocsinyomtávú modern útszakasz épül süllyesz­tett és emelt útkombinációval, hogy egyben a város és az épülő új pálya­udvar közötti kereszteződés mentesen legyen biztosítva az átkelés. Ezen­kívül a Malom-árok alsó szakasza a villanyteleptől torkolatáig az Üjváros és a vasúti aluljárók szennyvizének levezetése is alkalmas fedett csatorna­járatot biztosít, melynek egyik szakasza a Malom-téren már készül is. Viszont a turbinától a gátig vízfelület marad a volt Malom-árok helyén, melynek az lesz hivatása, hogy a városnak ebben a negyedében is biztosítsa az esztétikai hatást. Szikkad hát Kassa folyója, a Malom árok, s amint látjuk, ez a szikkadás alsó szakaszán a turbinától délnek, végleges. MOHR GEDEON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom