Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-23 / 47. szám

&8£jRano^^ AAA/V\/V\/V\/V\/V\/V/\y\/\/\XXXXX/^ÄÄÄ^W^R^ÄÄ^WKXXXX/\/V>Vyvrvr»-rvX--krx/%r% Av«/vrv^vA A == kelte, nyugta kelte, nyugta NOVEMBER—DECEMBER = -j--------f-2--------7--------7----­__________________________== o. p. o. p.______o. p. 6. p. Novembei- 25 KATARINA 1 7 03 15 58 12 15 21 30 Sr6"28 KORNÉL I TM »” »” ”« November 27 VIRGIL = , nB 1BK- 19 — Szerda________MILAN jj 7 08 15 5? 12 55--------­November 28 STEFÄNIA M - n7 13 n n n4 Csütörtök HENRIETA = 'U/ 13 3/ 11 U November 29 TAKSONY Ü _n(1 1KJ.B 199B , 1B Péntek________VRATKO 1 7 08 15 56 13 25 1 15 November 30 ANDRÄS ^ 710 15 55 13 40 2 24 Szombat ONDREJ =___________________________ December 1 J?!*?* 3 711 15 55 13 58 3 33 Vasárnap EDMUND = TARBELA - A VILÁG LEGNAGYOBB GÁTJA Az Indus folyam vízgyűjtő területének kihasználása egy­formán létfontosságú kérdés India és Pakisztán számára. Évekig húzódó, hosszas tárgya­lások után 1960-ban megegye­zés jött létre a két ország kö­zött olyan értelemben, hogy Pa­kisztán a Jövőben tetszése sze­rint használhatja az Indus, va­lamint egyes mellékfolyók — a Jhulem és a Chenab vizét, to­vábbá tíz évig felhasználhatja az Indusnak Ravi, Beás és Sül­te] nevű mellékfolyóit. A fenti idő letelte után India saját me­zőgazdasági területének öntözé­sére használja fel. 1970-ig te­hát mindkét államnak ki kell építenie saját öntözési rendsze­rét, s e célból megfelelő mű­szaki intézkedésekre van szük­ség az India területére irányí­tandó vízhozam szabályozása érdekében. A fenti feladat megvalósítása céljából három óriási duzzasz­tógát — a Tarbela, a Mangla és a Warsak — továbbá 14 fő­csatornából álló öntözési rend­szer építését határozták el. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy az említett csatornák épí­téséhez szükséges földmunkák volumene hatszorta nagyobb annál, mint amit a Szuezi-csa­­torna építésekor végeztek. A Warsak és a Mangla gát az utóbbi évek folyamán már elkészült, most kerül sor a vi­lág legnagyobb földgátjának a Tarbela duzzasztógátnak a fel­építésére. A gát Pakisztán fő­városától mintegy 65 kilomé­terrel nyugatra, az Afganisztánt Indiával összekötő régi keres­kedelmi útvonal közelében épül. Ez lesz a világ legnagyobb gát­ja; térfogata háromszor akkora lesz, mint az asszuáni gáté az Egyesült Arab Köztársaságban. Magassága kb. 148 méter, hosz­­sza csaknem 3 kilométer, a víz­gyűjtő medence hossza pedig eléri a 80 kilométert. A vízierő­műben 12 turbogenerátort he­lyeznek el egyenként 175 ezer kW teljesítőképességgel. A víz­gyűjtőmedence befogadóképes­ségét 14 milliárd köbméterre becsülik. A hatalmas építkezést végző francia—olasz érdekelt­ségű CITRA vállalat érdekes műszaki adatokat közölt a gát­építési munkálatokról. A munka nehéznek ígérkezik és alapos szervezést igényel. A kivitelezés tartama körülbelül nyolc évre terjed s ebből több mint öt évre van szükség magá­nak a duzzasztógátnak az épí­téséhez. A munkálatok költsé­gei kb. 900 millió dollárt tesz­nek ki. Hatalmas befektetés, de feltétlenül kifizetődő, ha meg­gondoljuk, hogy nem kevesebb, mint 1,8 millió hektárnyi mező­­gazdasági terület öntözését te­szi lehetővé. Kétségtelen, hogy ez az egye­dülálló méretű gát érdekes ta­pasztalatok gyűjtését teszi lehe­tővé, s ezért a világ szakembe­rei nagy érdeklődéssel kísérik a nagyszabású terv valóra vál­tását. Egon Christian műépítész A „SÁRGA ANGYALOK“ JÓL DOLGOZTAK A Csehszlovák Autóklub 44 sárgára festett segélyszolgálati személykocsijának személyzete — akiket „sárga angyalok“ né­ven emlegetnek — az idei tu­ristaszezon tartama alatt 13 000 bajbajutott gépkocsivezetőnek nyújtott szakszerű segítséget. A bajbajutottak között 1300 kül­földi gépkocsivezető volt. Ezek a segélyszolgálatot teljesítő sárga gépkocsik áprilistól októ­berig 600 000 kilométert tettek meg. Leggyakrabban a Prága és Kolín közötti főútvonalon, valamint Prága, Brno és Po­zsony városból kivezető utakon, a Magas-Tótra körzetében és az ausztriai határtól Pozsonyig és Brnóig vezető útszakaszokon kérték segítségüket. Jövő év áprilisától már 54 „sárga an­gyal“ segítségére számíthatnak a főutakon bajbajutott gépko­csivezetők. KIEMELIK A TITANICOT Londonban új tervet közöltek az 56 évvel ezelőtt az Atlanti­óceánon elsüllyedt angol Tita­nic nevű személyszállító hajó kiemelésére. Douglas Woolley, a kiemelés szervezője közölte: az első sza­kasz a munkálatok során a ha­jóroncs elhelyezkedésének pon­tos megjelölése lesz. Feltevé­sek szerint a Titanic Üj-Fund­­iandtól délre, 4800 méter mély­ségben fekszik a tenger fene­kén. Sikeres kiemelése körül­belül 2 millió fontba kerül majd. A hajóroncs megtalálása után a második szakasz a kiemelés lesz — nylongömbök segítségé­vel. A gömböket a roncs külön­böző helyeihez erősítik, aztán felpumpálják. Ezzel a módszer­rel a Titanic vagy feljut a fel­színre, vagy pedig széttörik. Amennyiben sikerül kiemelni hullámsírjából a Titanicot, ak­kor egyszer s mindenkorra vé­get vethetnek a katasztrófa rej­télyes körülményeiről szóló hí­reszteléseknek. Köztudomású, hogy a 46 328 tonnás személyszállító hajó el­ső útján Oj-Fundlandtól délre összeütközött egy jégheggyel és néhány órával később elsüly­­lyedt. 2224 utasa közül 1513 vízbe fulladt. A sivatag „ítélete“ Gyakran előfordul, hogy a természet megtorol valamilyen bűncselekményt, megbünteti azokat, akiknek valamilyen úton-módon sikerült kicsúsz­niuk az igazságszolgáltatás ke­zéből ... Ezt történt nemrég egy ópiumcsempész bandával, amely az iráni Agyagsivatagon akart átkelni. Az eset egyetlen túlélője, mi­után öt napig vonszolta magát a végtelennek tűnő homok­dűnéken, végül is eljutott az első — csendőrállomásig. Vallo­mása szerint öt afganisztáni csempész éjszaka átlépte az iráni határt és a négy sivatagi vezető segítségével Kermaníg kellett volna eljutniuk, hogy egy bizonyos Mullah Ahmednek átadják a szállítmányt. A kara­vánt azonban homokvihar lep­te meg, s a csaknem megvakult emberek elvesztették a kutak­­tól kutakig vezető tevekaraván­­nyomokat. A rettenetes szomjú­ság miatt egymás utáp dőltek ki a sorból. A csendőrjárőr egy felderítő repülőgép segít­ségével elindult a póruljárt csempészek felkutatására, de csak két csempész és a tevék sakálszaggatta holttestét talál­ták meg, valamint az eldobott fegyvereket és a 262 kiló ópiu­mot tartalmazó bálákat. Ez a kép olyan dokumentumnak készült, amely unokáinknak szemléltetően bemutatná, milyen, illetve milyen volt a ló. Mert a traktorok nevében lovak ellen indított „hadjárat“ során ezer és ezer ló vesztette életét és vált a tyúkok martalékává. Félő volt, hogy a 16, mint valami egzótikus, vagy őskori állat, csupán az állatkertekben vagy múzeumokban lesz megtekinthető. Még szerencse, hogy a földművesek szeretete és megbecsülése fékezte az ellenük indított irtási hadjáratot és mostani létszámuk állandósulhat. O^^V»^^A^WWWWVVVWW^^/VWWWW^WVVWVW Ojra feléled a Nagy-Bri­­tannia-i Man-sziget idegen­forgalmi attrakciója: a far­katlan macskák bemutatója. A sziget fővárosában,, Doug­­las-ben, a legnagyobb park­ban már berendezték ezt a furcsa farmot, ahol csupa farok nélküli macska szalad­gál. A dolognak az az érde­kessége, hogy a macska „dí­szét“ nem sebészi késsel tá­­volítják el, hanem tenyésztői munkával. A sziget egyik kí­sérleti intézette foglalkozik a különös macbkatenyésztés­­sel. Hogy milyen módon érik el ezt az állattani csodát, arról hallgat a krónika. Szi­gorú titok őrzi mindezt. Ha már a macskák nem, leg­alább a látogatók csóválják a fejüket a csodálkozástól. Nyomot szagolt a helikopter ÚJABB UNOKA Lynda Bird Robb, Johnson elnök idősebb lánya, leány­­gyermeknek adott életet a wa­shingtoni Bethesda kórházban. A baba születését maga az el­nök jelentette be az újságírók­nak. Anya és gyermeke egész­ségesek. Lakbéremelkedés Franciaországban A francia statisztikai és gaz­daságkutató intézet adatai sze­rint Franciaországban 1963-tól 1967-ig a lakbérek átlagosan 64,1 százalékkal emelkedtek. „Két méter magasságig szél­iünk le. A bújdösó bűnös a szárnyak zajának nem tud el­lenállni. Kezét a fülére tapaszt­ja és szinte segélytkérően és megrettenve néz fel. Legtöbbje összehúzza magát, mint a nyúl a kígyótól való félelmében“ — Jelentette ki egy helikopter pi­lótája, a Stern című hamburgi folyóirat egyik munkatársának kérdéseire válaszolva. A korszerű technika sok ú] • eszköze mellett a nyugatnémet rendőrség a helikoptert is rend­szeresen igénybe veszi a bűnö­sök felderítésére és üldözésére. „Felülről Jobban látunk, mint kollégáink a földről. Semmi sem tűnhet el szemünk elől, még egy búzatáblák között futó nyúl sem. És ha egyszer felfe­deztünk valakit, az már nehe­zen tud elmenekülni előlünk. Mert minden autónál gyorsab­bak és mozgékonyabbak va­gyunk.“ Például egy nyugatnémet or­szágúti forgalmat ellenőrző Ha megdobnak kövei, dobd vissza kenyérrel — tanítja az elterjedt szólásmondás. Vele egy forrásból származik a másik figyelmeztetés: az vesse rá az első követ... Ki tudja, az elmúlt évszázad folyamán hány békülékeny, vagy békére kényszerülő ember vigasztalta magát ilyképpen? Az sem vitás, hogy e két szólásmondásunkban és még sok másban arról a kőről van szó, amelyet a földről könnyű­szerrel felkaphatunk, s el is hajíthatjuk, aztán „ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg?l ÜSSE Kö! De van a szólásmondásnak egy másfajta köve isi Például, ha kisebb fajta könnyelműséget szándékozunk el* követni, legyintünk egyet, s vidáman felkiáltunk: „Üsse kő!" Sőt, újabban jasszorosan így is mondják: „üsse kavics!" Nos, ezzel a kaviccsal egy kis baj van, mint a jassz-nyelvvel általában, mert a nyelvészek szerint az „Üsse kő!" felkiáltá­sunknak semmi köze a kőhöz. Ugyanis gyakori kifakadás, szitkozódás: Üsse meg a ménkűI vagy Csapjon belé a menny­kőI Ez pedig, amint arra a „mennydörgés mennykő'1 is utal, nem más, mint a villámI A mennydörgés mennykőt általában akkor csapkodtatjuk, ha nagyon dühösek vagyunk. Egyébként, hacsak meghökke­­nünk valamin, így kiáltunk fel: A mennykőbe is! Ha viszont az egeket és a mennyeket nem kapcsoljuk össze a kő fogal­mával, azt jelenti, hogy cseppet sem haragszunk, inkább könnyelműen beleegyeztünk valamibe: Üsse kői vagy kedé­lyesen csodálkozunk, mint Petőfi: EJ, ml a kő, tyúkanyó, kend a szobában lakik itt bent? Ügy tűnik, hogy ezek szerint a lesújtó villám csak valami átvitt értelmű, képes kifejezés szerint „mennykő". Ez azon­ban ntncs ígyI A nyelv sok mindenre emlékszik, amit mi már régen elfeledtünk. Még háromszáz éve sincs, hogy sejtettek valamit a villámlás lényegéből. Franklin Benjamin villámhárítója pedig éppen­­hogy 200 éves. Azelőtt gondolhatott, aki amit akart afelől, hogy miért is hal meg ember, állat, ha beléül a villám. Lám csak ma is azt mondjuk „beleüt“, „lesújt", „lecsap", meg­üt" stb. Azt a valamit pedig, ami mindezt megteszi, hosszú­hosszú évezredekig valóságos kőnek hitték elődeink. Nemcsak a nép, a tudósok isi E tévhit csak erősítette, hogy gyakran mezőkön, réteken szanaszét találtak is egy-egy „mennykövet". Ezen még a tü­zes marok nyoma is meglátszott, amely onnan fentről lehají­totta. Mert — ha ilyesmivel tüzesmarkú istenek haragos ked­vükben hajtgálóznak, így ellenük védekezés nincs — olyan ősi érv volt, amelyet még Franklinnal szemben ts hangoz­tattak. Csak a Descartes nyomában fellépő racionális természet­­szemléletnek sikerült lépésről lépésre szétválasztania a vil­lámlás jelentőségét a mennykőnek titulált meteoritektől. A meteorok és a „csillaghullás" közti kapcsolat megállapítása viszont már egy más, de nem kevésbé küzdelmes fejezete a tudománytörténetnek. A „mennykő" tehát — mat szóhasználatunktól függetlenül — arra az időre emlékeztet, amikor az ősi hit szerint rossz­indulatú, vagy néha csak pajzánkedvű istenek utcakölykök módjára dobígáltak, a maguk gyönyörűségére, de a gyanútlan haladó rovására,., —dt— Tapasztalatcsere A repülőgép egyik utasa, mi­után élénken figyelte a stewar­dess munkáját, időnként be­jegyzett valamit a noteszébe. A szomszédja megkérdezi: — Bocsánatot kérek, meg­mondaná, hogy mit jegyezget? — Csak azt jegyzem fel, mit mondjak otthon a feleségem­nek. — Érdekes. Megtudhatnám én is, mit fog mondani? — Miért ne? Azt, hogy fogy­jon le hét kilót, fiatalodjon ti­zenöt évet, és minden öt perc­ben kérdezze meg tőlem: nem vagyok-e szomjas. Visszalőtt Egy kis texasi helyiségben agyonlötek egy embert. A se­riffnek meg kellett állapítania a halál okát. A következőket írta a jegyzőkönyvbe: „A halott kétségtelenül öngyilkosságot követett el. Száz méter távol­ságból revolverrel rálött egy gentlemanre, akinél puska volt." — Hát nem disznóság?! Két lakásom, házam és nyaralóm van, és nézd, hol kell aludnom! rendőrőrstől érkezett a Jelen­tés, hogy egy autóban két bör­tönből szökött fegyencet fedez­tek fel. A közeledő rendőrök láttára az autó nagy sebesség­gel eliramodott. A parancsnok­ság rádión utasította a rendőr­helikoptert, hogy kapcsolódjék be a nyomozásba. Az országúton száguldó autót felfedezni nem volt túl nehéz, és követni sem, bár a szökött fegyencek igyekeztek bújdocs­­kát játszani üldözőikkel és az autót elhagyva, az erdő sűrűjé­ben kerestek menedéket. Sike­rült is elbújniuk az erdőbe be­hatoló rendőrök elől. De a ma­gasból figyelő szemek elől nem volt menekülés. A helikopter felfedezte őket és '.„reájuk szállt“. Motorzajával szinte meg­őrjítette a bujkálőkat. Végül is jobbnak látták megadni magu­kat ... És ez nem az egyedüli eset. Helikopter már gyilkosságot is felfedezett. Napokon keresztül hiába ku­tatott a rendőrség egy eltűnt falusi ember után. A falu egész lakosságának segítségével átku­tatták a környéket, de semmi nyom. Az egyik rendőrtisztnek viszont feltűnt, hogy az eltűnt ember szomszédja távol tartja magát a nyomozástól, és ahe­lyett, hogy a többi paraszttal együtt kutasson — bár Jó ba­rátja volt —, saját földjét mű­veli. Ekkor hívták segítségül a rendőrség helikopterét. A gya­nús szomszéd földjének heli­kopterről váló „átfésülése“ so­rán egy sötétebb részt fedeztek fel. Leásva az eltűnt földműves holttestére bukkantak. A gyil­kos a szomszéd, a Jóbarát volt. így kerül be a helikopter a kriminológia történetébe. A MINI ÉS A GYÖNGY Kokiti Mikimoto, a világ „gyöngykirálya“, nemrégiben még boldogan dicsekedett: mi­ként ékesítik a világ szépasszo­nyainak nyakát csodálatosszép gyöngysorai. A miniszoknya divatja azonban, amely ma már az egész világon elterjedt, ko­moly csapást mért Mikimoto híres-nevezetes gyöngyeinek ex­portjára. Megmagyarázhatatlan okoknál fogva az a meggyőződés alakült ki a nőkben, hogy a gyöngy­sorok nem „mennek“ a rövid szoknyához. Ennek következté­ben az utóbbi években egyra halmozódnak az eladatlan igaz­gyöngy-készletek. Esett magának a gyöngynek és a tenyésztett kagylóknak ára is. 1966-ban a mesterségesen tenyésztett gyöngyexport 23 mil­liárd yent hozott, viszont az idén nem érte el a 15 milliár­­dot sem. SZABAD FÖLDMŰVES a» Kiadja á Szlovák Nemzeti Tanács Földművelés- és Közélelmezésügyt Megbízót« Hivatala. — Megjelenik hetente egyszer. — Főszerkesztő: Pathó Károly. — Főszerkesztő­helyettes: Perl Elemér. — Szerkesztőség és kiadóhivatal’: Bratislava, Suvorovova 16. sz. — Telefon: főszerkesztő: 515-58, titkárság 501-00. — Telefonközpont: 547-81, 511-10. — Belső vonalak: főszer­kesztőhelyettes- 635, mezőgazdasági rovat: 634, szakmeflékletek: 632, kulturális és Irodalmi rovat: 678, külpolitikai és sportrovat: 584. — Nyomja a Poíygraflcké závody 02. n. v.. Rraflslava Ortbo­­rárske nám 3. — Terjeszti a Posta Hirfapszojgálata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS, üstredné expedtcle tlaCe, Bratislava Gottwal­­dovo nám. 48. sz. — Előfizetési díj egy évre 52.— Kős, fél évre 26.» Kőt. Macsk...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom