Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-23 / 47. szám

A TARTALOMBÓL: A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE 1968. NOVEMBER következtében. A nevezett vegy­szerek közül csak a Parathion bizonyult hatásosnak a méh szervezetére. A DDT és HCH nem hat károsan páráik belé­legzése által; 2. amikor a rovarok a vegy­szerekkel közvetlen érintkez­nek [az Idegrendszerben ki­váltott károk). Megállapították, hogy ily módon a méh szerve­zetére növekvő hőmérséklet következtében a HCH és Pa­rathion hatása növekszik, el­lenben a DDT hatása csökken. Ez a megállapítás eleinte azt a téves nézetet váltotta ki, hogy a DDT magasabb (Hasí­tást nevelő családokban) 33— 35 °C hőmérséklet mellett nem káros. Csakhamar rájöttek ar­ra, hogy a DDT a rovarokkal történő érintkezés után a külső sejtrétegekből a belső rétegek­be szívódik. Ott fontos fermen­­tumokat köt le, miáltal az ideg­izom megbénul s ez a rovar pusztulásához vezet. Magasabb hőmérsékleteknél a DDT felhal­mozódik a rovar szervezetében, az idegrendszer zsírszövetében, majd az alacsonyabb hőmér­sékletnél felszabadul és érezte­ti hatását. Az északamerikai A növényvédelem és a méhek HOGYAN ELŰZHETŐ MEG A MÉHEK MÉRGEZÉSE? 4- A növényvédelem és a méhek A fészek szűkítése, takarása 4- Védekezés a méhek mérgezése ellen 4- Méhészetek eredmény-hullámzása 4~ A harkályokról 4- Miért ragad a mézes­­üveg kívül is? 4- Univerzális, kétrészes lépkeret 4- A tudomány világából 4- A méhlakások és lépépítés természettani feltételei államokban már 1949-ben meg­állapították, hogy azoknak a teheneknek teje, amelyek DDT vegyszerrel meghintett takar­mányt fogyasztottak, az ege­rekre és patkányokra mérge­zően hatottak. Vagyis (közvet­len érintkezés által) mindhá­rom szer mérgező a méhekre. Miután előfordulhat, hogy a DDT mérgezéseknél — az el­mondottak alapján — a káros hatás csak hosszabb idő eltelte után válhat nyilvánvalóvá, a kár nagyságát a szer alkalma­zása után nem lehet azzal fel­mérni. Fontos, hogy a kár jegyzőkönyvi megállapításakor fenntartsuk azt a jogot, hogy a veszteség végleges megálla­pítása nyolc nap múlva történ­jen; 3. a vegyszer emésztőcsator­nába jutása következtében (a nektárba, illetve a virágporba jut). Megállapították, hogy a HCH alapon készült vegyszer azzal is károsít, hogy az őrt álló mé­hek megölik a vegyszerrel érintkezésbe jutott és hazatért gyűjtőméheket. A gyakorlatban ez ritkán for­dul elő, mivel - a méreg oly gyorsan hat, hogy a gyöjtőméh legtöbb esetben el sem éri kaptárját. Ezt a jelenséget nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, mivel nemcsak a kaptárak előtti méhhullák jelzik az oko­zott kár terjedelmét, de gyak­ran — túlnyomőrészben — a legelőn és a hazavezető úton elpusztult méhek. A vesztesé­get gyakorlatilag csak a család tényleges állapota szerint álla­píthatjuk meg. A vegyszer nem csak a mé­hekre s más hasznos rovarokra káros, de hatása az emberi szervezetben is kimutatható, így a Stuttgartban 1957-ben megtartott világkongresszuson, ahol 700 szakértő volt jelen (orvosok, biológusok, vegyé­szek, entomológusok stb.) meg­állapították, hogy az emberi szervezetben is károk kelet­keznek. A felszólalók többsége leszögezte, hogy a lehetőség­hez mérten át kellene térni a a biológiai növényvédelemre. Napjainkban a méhészek is ezt szeretnék. Tekintettel a bevezetőben említett, a károko­zók által keletkezett mezőgaz­dasági kiesések nagyságára, egyelőre nem számolhatunk az­zal, hogy a vegyszereket jelen­leg más módszer váltja fel. El­lenkezőleg! A vegyszerek alkal­mazása által a kártékony rova­rok ellenálóbb törzseket nevel­tek és nevelnek, amelyeknek leküzdése mindig erősebb és erősebb szerek alkalmazását teszik szükségessé. A mézelő­­méh e tekintetben hátrányban van. Emellett arra nem is gon­dolhatunk, hogy a vegyi anya­gokkal szemben a mézelő méh is ellenállóbbá válik. Ugyanis a mérgekkel csak a gyűjtőmé­­hek érintkeznek. Az anya és a here, mint a faj fenntartói, a vegyszerekkel közvetlen nem érintkeznek, így az ellenállóság sem fejlődhet ki. Az elmúlt években folytak kísérletek olyan vegyi anya­gok előállítására, amelyek a káros rovarokat megölik, vi­szont a mézelőméhben nem tesznek kárt. E téren nagy re­ményeket fűztek a Melipax (Folytatás a 2. oldalon.) A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy országunk területén évenként a mezőgaz­dasági termékek mintegy 40 százaléka különböző kártevők prédájává válik. Ennek kb. fele a szakszerű növényvédő szerek alkalmazásával megmenthető. Ha a vegyszerek alkalmazásá­nak ezt a hasznát szem előtt tartjuk és elgondoljuk, mennyi kár keletkezik még emellett, úgy meggyőződünk arról, hogy a kártevők hadát kíméletlenül irtanunk kell. Ezt a célt világszerte a vegy­szerek alkalmazásával érik el. A vegyszerek alkalmazásánál főleg a Dichlor diphenyl-trichluräthan, DDT (Gesarol), Hexachlor-cylohexan, HCH (Lindán) és Diäthyl-p-nitrophonyl-thiopho­­shat, E 605 (Parathion) jönnek számításba. Ezek a mé­hekre is károsak. A 37/63-as számú kormányrendelet a mér­gezők közé sorolja a fent em­lített vegyszereket. Mérgező hatásuk háromféleképpen le­hetséges: 1. az anyag elpárolgása által keletkezett gázok belélegzése A kijárónyílásra helyezett rács télen megvédi a méheket az egerek, cickányok kártételétől. Fotó: KruZinsky s kTi rjsTsfcyj 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom