Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-16 / 46. szám
Komplex kutatómunka a libamájtermelés fejlesztése érdekében A magyar népgazdaság egyik legjobb export-terméke, a libamáj előállításának fejlesztése régóta foglalkoztatja a lúdtartó gazdaságok szakembereit és a kutatókat. Tény, hogy Magyarország néhány évtizeddel ezelőtt 50 vagon friss libamájat is értékesített — elsősorban Franciaországba — s ezt a mennyiséget az utóbbi két évtizedben még csak meg sem lehetett közelíteni. Pedig az elmúlt évek erőfeszítései már hoztak bizonyos eredményeket. A Rajna menti fajta behozatával nőtt a tojáshozam, idén például 40—50 tojást kaptak a törzstartó gazdaságok egy-egy tojótól. A gépbe rakott tojások alapján számolva országosan 76 százalékos a lúdtojások átlagos kelési aránya. Nem egy gazdaságban több tízezer libát tartanak együtt és hizlalnak évente. Többféle tömőgép áll a hizlalók rendelkezésére. Gyenge pont a májhozam. A kecskeméti baromfi-feldolgozóban például tavaly csaknem 350 ezer liba átlagában 0,197 kg volt a máj átlagsúlya s alacsony az I. s II. osztályú májak aránya. Nemrég a Kiskunfélegyházi Lúdtenyésztő Társulásnál orszá-Csupán a pénz gazdát cserél. Az elgondolás eredetileg jő volt. Hanem közbejött valami, úgy is mondhatnánk, hogy akadály. Pedig nagy volt a hűhó. Országgávilággá kürtölték, hogy aszonygya: „Közhírré tétetik, a lúdmáj kilójáért ilyen és ilyen súlycsoportban enynyit és ennyit fizetnek a külkereskedelmi szervek.“ Érthető, hogy a palásti szövetkezet is kapva kapott az alkalmon, mivel kilátásba helyezték számára a deviza-korona szerzésének lehetőségét. Aztán Orosházáról megérkeztek a naposlibák. A deviza-korona szerzésinek reményében Illő módon dédelgették az állatokat. Pár hónapon belül alaposan megnőttek az állatok. Téphettek róluk öt mázsa tiszta tollat, melyet kukoricáért adtak el, hogy legyen mivel hizlalniuk. Aztán bekerült az első falka a hízóba. Kereken hét hétig táplálták a ludakat úgy, ahogyan a lúdmájtermelők nagykönyvében írva van. Aztán kiválogatták közülük a tíz legtakarosabbat próbavágásra. gondolván, hogy a hét-nyolc kilós lúdpéldányok testükhöz arányos, illő nagyságú májat adnak, gos ankétot tartottak, ahol bebizonyosodott, hogy a tömés módjának, a tömőtakarmánynak milyen nagy a jelentősége. A társulásnál a szívó-nyomó tömőgépet használják. A tömés megkezdése előtt fehérjével dúsított takarmánnyal „előetetik“ a libákat. A tömés első kétharmadában feles arányban tömik a libákba a párolt szemes kukoricát és darát. A tömés utolsó részében a takarmány V* része szemeskukorica, egyharmada dara, plusz zsírkiegészítés. Mióta a társulás a takarmányozási módra tért át, szépen kap májprémiumot, amely a máj nagysága szerint 50—200 forint kilónként. A szakemberek és a tenyésztők is tudják azonban, hogy a takarmány, a tömési mód csak az egyik tényezője a nagy máj előállításának. A másik, amelyről nem lehet lemondani: a tenyésztés, a nagy májat adó keresztezett egyedek előállítása. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen most komplex kutatómunka kezdődött a májtermelés fejlesztése érdekében. Azt már korábban is tudtuk, hogy a magyar liba igen jó májtermelő s májának minősége is kiváló: fehérje-tartalma 16 százalék. Ezzel szemben a nagyobb s hogy a szövetkezet megkaphassa értük a beígért deviza-korona mennyiséget. De valahogy a máj nem jött elő. A hét hétig hízóban tartót másfél ezernél több ludat a baromfifeldolgozók azonnali vágásra, külföldre szállítható áruként vették át, a többit félig hizlalt állapotban adta el a szövetkezet, ugyanilyen célokra. Szerencse, hogy a tervezett devizából valami talán mégis megtérült. De valahogyan mégis ide kívánkozik egy konkrét megjegyzés. Vajon Orosházáról ténylegesen a nagy májat termelő alapanyagot szállították? Vagy pedig a nem csalás, nem ámítás elve alapján cselekedtek? Tény, hogy a szövetkezet ' a „tekintélyes pénzösszeg áll a házhoz“ elgondolás reményében fogott a hizlaláshoz, s most meg kell elégednie azzal, hogy a növekedési prémiummal együtt valahogyan majdcsak kijön a lépés. Mintapéldája ez annak, hogyan lehet elvenni a szövekezetek kedvét nemes szándékú célkitűzésektől. Lám-lám, az ezerféle eseten kívül még ilyen meglepetések is érik a szövetkezeteket. (hoksza) Növendék libák a nyári szálláson, a lúdtelepen Október 12—14-ike között, szép napos időben került sor a nyitrai kisállattenyésztők állatainak bemutatására, melyen 66 háztáji kistenyésztő vett részt. A legfőbb helyet, mint bár*mely évben, a galambok foglalták el. Nem kevesebb mint 211 ketrecben foglaltak helyet. A nézőközönség az ország legszebb galambjaiban gyönyörködhetett, mint Szlovák golyvás, Brnói golyvás, Angol golyvás, Angol tarka, a páva fajták egész sora stb. A bukó keringő galambok közöl nagy feltűnést keltettek a Komáromi bukók, majd mellettük a húsgalambok sorakoztak. A nézők közül nagyon sokan szakértő szemmel mustrálgatták a galambokat. Baromfiakból már nem volt oly gazdag a kiállítás anyaga, mint a galambokból. Számos fajtából csak egv-két példányt állítottak ki. Mindamellett a tyúktartó háziasszonyoknak is volt mit nézniük. Többek között Polák Alojz zobori kistenyésztő, a Nyitrai Kisállattenyésztő Egyesület elnöke nagyon szép new-hampshir tojót állított ki, melynek évi tojáshozama 225 darab. Ezen kívül számos tenyésztővel beszéltem, akik átlagosan 200 darab tojást érnek el tyúkonként. májat adó lendesié csak 10, a Rajna mentié 12 százalék. Ez az oka annak, hogy a magyar libamáj sütés közben nem esik össze, nem is pacalszerű. Azt is tudjuk, hogy ha különböző fajtákat kereszteznek, változik a máj nagysága és minősége. Az egyetem gazdaságában sokféle libát tartanak, s jelenleg 14-féle keresztezést végeznek, hogy megtalálják a legjobb májtermelő partnereket. A magyar, a Rajna menti, a landesi, nagy szürke, vistinesz, kínai hattyú, romenszki és egyéb fajták olyan keresztezési kombinációit szeretnék megtalálni, melyek fehér tollú utódokat adnak, hiszen a libatoll is nagy értékű termék. Megalkuvás akkor történhet, ha a toll értékét fölényesen biztosítja a nagy és jó minőségű máj. Az egyetem tanárai, kutatói most a következő témákat osztották fel maguk között: 1. a liba és termékeinek piackutatása, az igények felmérése. 2. Tenyésztés, genetika. 3. Takarmányozás. 4. Műszaki fejlesztés. 5. Lúdegészségügy. 6. Élelmiszeripari feldolgozás. 7. A lúdtenyésztés oktatása, szaktanácsadás. 8. Üzemszervezés. A nagyarányú fejlesztés előtt álló telepen tehát különböző specialisták dolgoznak egyetlen célért: a libamájtermelés fejlettebb módszereinek kidolgozásáért. A tenyésztők, közgazdászok, takarmányozási és állategészségügyi szakemberek tevékeny együttes munkája remélhetően hamarosan választ ad egy sereg, ma még nem tisztázott kérdésre s ennek a lúdhizlaló gazdaságok és a népgazdaság látja majd hasznát. Dr. Gonda Irén, Budapest Nem csalás, nem ámítás KiSÁLLATTENYÉSZTŐK KIÁLLÍTÁSA NYITRÁN A kiállításon a nyúltenyésztők is kitettek magukért, 58 ketrecben mutatták be állataikat. Dlhy Pávai és Jancsár Imre a Bécsi, míg Kuruc Péter Holland fajta nyálakkal jeleskedtek. Hulán Jozef a prémnyúl egyik impozáns fajtáját mutatta be. Számos nézője akadt FeCerová Lydia angóra nyulának is, melynek szőre a 9—10 cm-t is elérte. Érdekes és sokrétű volt a díszmadarak kiállítása annál inkább, mert a helyszínen meg is vásárolhatták azokat. Nem egy epizódnak voltam szemtanúja, amikor az ifjabb nemzedék kérte szüleit, adjon pénzt a sokszínű törpepapagály vagy más egzotikus madár megvásárlására. A kiállítás utolsó napján az iskolások vették birtokukba a terepet. Akadt néznivaló a fiatalok számára és a tanítók is alig győztek magyarázattal szolgálni a felvetett kérdésekre. A nyitrai kisállattenyésztők büszkék lehetnek munkájuk eredményére, a bemutatott szebbnél-szebb állatokra. P. L. 3
