Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-09 / 45. szám

Kora reggeltől vágják a kukoricát, jól esik egy szalonnázássál egybekö­tött pihenés. Közben a további teendőket is megbeszélhetik, hiszen ma már a gépek munkája pontos harmonogram szerint halad, amit a lehető­ségek szerint be is kell tartani. A elféri szövetkezet gépesítője személye­sen látogatja a határban elszórtan dolgozó traktorosokat, hogy biztosít­hassa a fennakadás nélküli munkát. (Sir) Szervezeti mintaszabályzat [Folytatás a 3. oldalról.) 12. CIKKELY AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Az ellenőrző bizottság tevékenysé­gét külön szervezeti szabályzat je­löli meg. 13. CIKKELY AZ EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG í. A jogi és vagyonjogi természetű vitás kérdéseket az alapszervezetek és a szövetség járási bizottsága közt az egyeztető bizottság oldja meg, ha valamelyik fél erre az egyeztető bi­zottságot felkéri. 2. Az egyeztető bizottság öttagú, mely a járási bizottság titkárának ja­vaslatára létesül. Tagjai lehetnek más alapszervezetek képviselői, kiket be­választottak a járási bizottságba. Az egyeztető bizottság elnöke eszerint az elnökség tagja. 3. Az egyeztető bizottság tagjai szá­mára a szövetség járási bizottsága téríti a funkciójukkal összefüggő ösz­­szes kiadásokat. 14. CIKKELY A SZAKBIZOTTSÁGOK 1. A szövetség Járási bizottsága szükség szerinti menyiségű szakbi­zottságot létesít, melyek hatáskörük­ben javasló joggal rendelkeznek. A szakbizottságok szervezetileg kétka­marás rendszert alkotnak, azokon be­lül a társadalmi kamarába a társa­dalmi jellegű bizottságok, mint pl. a szociális, kulturális, népnevelő, s a gazdasági kamarába a közgazdasági jelleggel bíró szakbizottságok, mint a műszaki-fejlesztés, az adásvételi kapcsolatok és más szakbizottságok tartoznak. A járási bizottság külön bizottságot alapíthat az egyénileg gazdálkodó parasztok ügyeinek intézésére. 2. A szakbizottságok elnökei min­den esetben az elnökség vagy a járá­si bizottság tagjai. 3. A szakbizottságokban való funk­ció tiszteletbeli, tagjainak a felada­tokkal kapcsolatos összes kiadásokat térítik. 4. A szakbizottságokban a szövet­ség járási bizottságának tagjai és a legjobb gyakorlati szakemberek tevé­kenykedhetnek. 5. A szakbizottságok tagjait a szö­vetség járási bizottságának elnöke hagyja jóvá. 15. CIKKELY A VÉGREHAJTÖSZERV 1. A szervezeti szabályzat értelmé­ben a feladatok teljesítését kvalifikált végrehajtó szerv végzi, élen a szövet­ség járási bizottságának titkárával. 2. A végrehajtószerv munkáját ér­vényes előírások s irányelvek szab­ják meg, melyek a Szlovákiai Egysé­ges Parasztszövetség határozata ér­telmében a járási szervekre vonat­­ko7iif^k 3. A járási végrehajtó szervre vo­natkozó javaslatokat, az apparátus létszámára és javadalmazására vo­natkozó javaslatokat a járási titkár nyújtja be a járási elnökségnek jóvá­hagyás céljából. 16. CIKKELY A JÁRÁSI TITKÁR 1. A járási végrehajtó apparátus élén a szövetség járási bizottságának titkára áll, akit a járási bizottság a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságával való egyez­mény után választ meg. 2. A járási titkár részt vesz min­den egyes járási konferencián s a já­rási bizottságok és az elnökség ülé­sein. 3. A Járási titkár: a) az összes politikai, állami és más szervekkel való tárgyalások al­kalmával helyettesíti az elnököt; b) irányítja a végrehajtó apparátus tevékenységét a központi bizottság érvényes irányelvei és előírásai, to­vábbá a járási bizottság határozatai értelmében a járási bizottság társa­dalmi és gazdasági ügyekkel megbí­zott titkárain keresztül; c) javaslatot készít a végrehajtó apparátus szervezeti felépítésére; d) az elnökség által meghatározott okiratokat aláírja; ej felfogadja a végrehajtó appará­tus dolgozóit és indokolt esetben el­bocsátja, továbbá jóváhagyja fizetésü­ket a járási bizottság erre vonatkozó irányelvei értelmében; f) jóváhagyja a végrehajtó appará­tus dolgozóinak premizálását, s jutal­mazását a járási bizottság által meg­szavazott prémiumrendszer értelmé­ben; g) végrehajtja a járási bizottság határozatait. 4. A szövetség járási bizottságának titkárát távolléte esetén az egyes ka­marák titkárai helyettesítik. V. A gazdálkodást a járási bizottság külön erre vonat­kozó irányelvei szabályozzák. VI. Záró rendelkezések 20. CIKKELY A JÁRÁSI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉNEK MEGSZŰNÉSE 1. A járási bizottság megszűnik: a) a járási konferencia határozata értelmében (§ 9. Zák. ő. 68/5 Zb.j; b) a tagok kétharmadának a szö­vetségből való kilépése esetén; c) a szövetség Központi Bizottsá­gának döntése értelmében. 2. A járási bizottság megszűnése esetén a Központi Bizottság jóváha­gyásával a szövetség tagjait más já­rási bizottság is átveheti. 3. A szövetség járási bizottságának megszűnése után annak likvidálása a Központi Bizottság irányelvei értel­mében történik. 21. CIKKELY ZÁRÖRENDELKEZÉSEK 1. A járási bizottság létesítését az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága 19..........................-án elfo­gadott .....................számú határoza­tában fektette le. 2. Ezen szervezeti szabályzat mó­dosítása a szövetség járási bizottsága és a Szlovákiai Egységes Parasztszö­vetség Központi Bizottsága jóváha­gyását igényli. 3. A szövetség járási bizottságának további munkájára vonatkozó apróbb kérdésekkel, mint például a határo­zatokkal, a tárgyalási renddel, jegy­zőkönyv-vezetéssel külön tárgyalási rend foglalkozik, melyet ugyancsak a járási konferenciának kell jóvá­hagynia. A 10. cikkely 39. pontja értelmében a szövetség járási bizottságai ezen mintaszabályzat szerint dolgozzák ki saját szervezeti szabályzatukat, me­lyet a Szlovákiai Egységes Paraszt­szövetség Központi Bizottsága elmére küldenek jóváhagyás végett. A „fa" terebélyesedik Pavel Jamárik elvtárssal, a Lévai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetőjével és Pavel Delinga mérnökkel való beszélge­tésem alkalmával tudomást szerez­tem arról, hogy az Egységes Pa­rasztszövetség alapszervezeteinek szervezése ebben a járásban is jó ütemben halad. Első lépésként Smolka Milan mérnöknek, a fakó­­vezekényi szövetkezet elnökének vezetésével megalakították az elő^ készítő bizottságot, s hozzáláttak az aprólékos szervezői tevékeny­séghez. Az előkészítő bizottság tagjai el­határozták, hogy részt vesznek egy-egy alapszervezet alakuló tag­gyűlésén, és első kézből magya­rázhassák a szövetség létrehozá­sának szükségességét. Ezzel egy­idejűleg minden egyes szövetkezet­ben megvitatják a harmadik ne­gyedévi terv teljesítésének állapo­tát, hogy a tagok tiszta képet kap­janak a gazdasági helyzetről. Az előkészítő bizottság gyűlé­sén résztvevők közül többen kér­dést intéztek JSmolka elvtárshoz. Zsigari József megjegyezte például, hogy tisztázatlan kérdés számára, hová kell befizetni a tagdíjat, s a befizetett összeget milyen célokra használják majd fel. Varga András a Parasztszövetség alapszervezetei­nek küldetésére és arra vonatko­zólag tett fel kérdést, hogy a szö­vetkezetekben dolgozó családok tagjainál hogyan ítélik majd meg a szövetségben való tagságot. Azaz, szükséges lesz-e, hogy mindenki külön jelentkezzen? Föltette to­vábbá a kérdést, hogy ha például egy két hektáron aluli egyénileg gazdálkodó történetesen valame­lyik ipari vállalat alkalmazottja, időnként segít a szövetkezetnek, tagja lehet-e a szövetségnek? Zsiduliák József elvtárs úgy vé­lekedett, hogy a szövetségben való tagság minden egyes szövetkezeti dolgozó és családtagja szempont­jából egyéni, nem pedig csoportos, hasonlóan, mint az ipari munká­soknál a szakszervezet. Végül Smolka és Jamárik elvtársak adták meg a kérdésekre a választ. Mondhatjuk, hogy az előkészítő bizottság jó munkát végzett, mert e hét végéig a lévai járás mező­­gazdasági üzemeinek 85 százaléká­ban megalakultak az alapszerveze­tek. Például az alsószecsei szövet­kezetben 180, a fakóvezekényiben 250, a pásztóiban 150, a kisölvedi­­ben 100 stb. taggal jelentkeztek a parasztszövetségbe. Toncskó elvtárssal az alsószeli szövetkezet elnökével a szövetke­zetek fejlődéséről beszélgettünk. Megjegyezte, hogy a szövetkeze­tek, főképpen a Nyugat-Szlovákiai Kerületben, erősen megközelítet­ték az ipari termelőüzemek szín­vonalát. Mégis kisebb jogokat él­veznek. Hogyan lehetséges ez? Hi­szen ki más élelmezi társadalmunk tagjait, mint a paraszt. Ezt tudo­másul kell vennie mindenkinek! Mondva csinált elismerésre vagy válveregetésre nincs szüksége a parasztságnak, hanem el kell is­merni a mezőgazdaságnak nép­gazdaságunkban elfoglalt sorrend szerinti helyét, és a jogokat esze­rint, ennek arányában adják. Közismert, hogy a munkából ki­öregedett szövetkezeti tagok eddig a békés, nyugodt öregséget bizto­sító nyugdíj helyett életet tengető, megkülönböztető kegydíjat kaptak. Nem beszélve az alkotó kezdemé­nyezést béklyóba kötő, megszé­gyenítő, direktív gazdasági utasí­tásokról, melyek ellen még nem is olyan régen nem lehetett feljeb­­bezni. Az Egységes Parasztszövetség megalakításával felcsillant az egyenlő partnerré való elismerés reménye. Persze a kivitelezés nem megy magától. A Parasztszövet­ségnek sok esetben át kéll majd magát verekednie a mesterséges akadályok sokaságán. Közben te­kintélyt kell szereznie annak be­bizonyítására, hogy a parasztság szocialista társadalmunk ugyan­olyan alkotóeleme, mint a többi. Ez a jövőre nézve azért is fontos, hogy a parasztságot az őt érintő kérdésekben^ többé soha ne mel­lőzök. ' —hai— Az Egységes Parasztszövetség Rozsnyón is teljes ütemben... Az Egységes Parasztszövetség rozsnyói előkészítő bizottsága október 9-kl ülésén terv szerint intézte a gazdasági-társadalmi jellegű feladatokat. Első­rendű dolognak tekintette a Központi Bizottság programtervezetéhez való állásfoglalást, mellyel azonosította magát. Ezt követőleg megvitatta a járási mezőgazdasági építővállalat igazgatójának, Bradovka elvtársnak javasla­tát, s elhatározta, hogy: • a jelenlegi járási mezőgazdasági épitővállalat bázisán fölépítik az „Agrostav“ elnevezésű építővállalatot, melynek szervezeti szabályzatát az építővállalat igazgatója dolgozza ki, s az Egységes Parasztszövetség járási alakuló gyűlésén beterjeszti jóváhagyás céljából; 0 ezzel egyidejűleg az előkészítő bizottság intézkedést tett a meliorá­ciós szövetkezet likvidálásáról szóló javaslat kidolgozása felől, s annak tulajdonában levő eszközöknek és kötelezettségeknek az új célüzembe való átadásáról. Az előkészítő bizottság e feladat végrehajtását a járási terme­lési igazgatóság vezetőjére, Nagy mérnökre bízta. Az előkészítő bizottság továbbá egyhangúlag egyetértett azzal, hogy Kolesár mérnököt beiktassák a társadalmi kamara igazgatójának helyettesi funkciójába, a szövetség végrehajtó szervébe. Ezzel a rozsnyói Járásban példát mutatnak más járásoknak, hogy milyen fontos a szövetség társadalmi küldetése. A pontosság kedvéért csak annyit, hogy az Egységes Parasztszövetség járási bizottságainak szervezeti mintaszabályzata értelmében a társadalmi kamarát a járási alelnökök egyike és a végrehajtó szervet az egyik Járási titkár irányítja majd. A szervezési kérdésekben az előkészítő bizottság kitűzte az alapszerve­zetek megalakításának időpontját. így a szövetkezetekben november 15-ig az egyénileg gazdálkodók közösségében pedig november 30-ig alakítják meg az alapszervezeteket. Ügy határozták, hogy az előkészítő bizottság tagjai; valamint a termelési igazgatóság dolgozói részt vesznek az alap­szervezetek megalakításánál. Mivel az alakuló közgyűléseken az alapszervezetekben megválasztják a járási konferenciák küldötteit is, az előkészítő bizottság meghatározta, hogy minden 50 tag után delegátust válasszanak a járási konferenciára. Ennek következtében a járási konferencián 90 küldött vesz majd részt. Ugyanügy jóváhagyták a járási bizottságba való delegálás kulcsát, mi­szerint 60 tag után egy jelöltet neveznek be az alapszervezetekből azzal, hogy minden egyes szövetkezetnek egy jelöltje legyen, még abban az eset­ben is, ha a gazdaságok valamelyike nem rendelkezik az említett taglét­számmal. Eszerint a járási konferencián összesen 75 jelöltet választanak. A rozsnyőiak azt tartják, hogy végeredményben az időben való előkészü­letektől függ az alapszervezetek és a szövetség járási szerveinek meg­választása. Komárom is jelentkezik Komáromból értesítettek, hogy ott is megalakították a járási előkészítő bizottságot. A bizottság előre kidolgozott terv szerint dolgozik. Jelezték, hogy november 15-ig letárgyalják a szövetkezetek vezetőségi gyűlésein az Egységes Parasztszövetség programtervezetét és a szövetségbe való be­lépést. A gyűléseken részt vesznek az előkészítő bizottság tagjai, valamint a járási mezőgazdasági társulás dolgozói. Az elmondottakból is látható, hogy a szerény kezdés után a komáromi járás is rákapcsolt a szervezési munkákra. Minden előfeltétel adva van ebben a járásban is a szövetség bizottságainak megalakítására. Csupán az a fontos, hogy az érdeklődők kellő felvilágosításban részesüljenek. Ersekújvárott is készülnek Megalakították az előkészítő bizottságot. Elnöke Jozef Miéák mérnök', tájékoztatta az előkészítő bizottság tagjait a mezőgazdasági árpolitika alakulásáról, s a bizottság állást foglalt az adásvételi kapcsolatok rende­zését illetően a terményfelvásárló és ellátó vállalatoknak önálló, járási üzemekké történő átalakítása kérdésében. Terv szerint ez képezi majd a gazdasági szövetkezetek magját, ha más megoldásra nem kerül sor. A vitában felszólaltak Vojtek és Bános mérnökök és mások. Végül Peli­kán mérnök hangsúlyozta a szövetség alapszervezeti megalakításának fon­tosságát. (drmcf) Likvidálják a meliorációs szövetkezetei ? Mint ismeretes, a meliorációs szö­vetkezeteket az egységes földműves­­szövetkezetek saját pénzügyi eszkö­zeikből, azaz saját céljukra hozták létre. Ennek következtében a meliorá­ciós szövetkezetek használatában le­vő gépi és más eszközök az egységes földművesszövetkezetek, esetleg egyes állami taggazdaságok tulajdonát ké­pezik. Itt tehát szigorú tulajdonjogi viszony áll fenn. Ennélfogva sem az egységes pa­rasztszövetség előkészítő bizottságá­nak, sem a járási termelési igazgató­ságnak, sem a meliorációs szövetke­zet vezetőségének vagy elnökségének nem áll jogukban a meliorációs szö­vetkezetei, mint a taggazdaságok ön­kéntesen legdemokratikusabb úton létrehozott kisegítő szervezetét meg­szüntetni. Ellenben a meliorációs szövetkezet beszüntetheti tevékenysé­gét, ha a részvényesek, illetve a me­liorációs szövetkezet tagjai jogilag érvényes tulajdonosai, külön erre a célra egybehívott közgyűlésükön­­többségi szavazattal egyetértenek az­zal, hogy a meliorációs szövetkezet használatában (nem tulajdonában) le­vő gépeket és eszközöket más szer­vezet vegye át. Ha a részvényesek, vagyis a melio­rációs szövetkezet taggazdaságainak közgyűlésén többségi szavazattal nem döntenek a meliorációs szövetkezet likvidálásáról, a gépek és munkaesz­közök más szervezetbe történő átadá­sáról, abban az esetben senkinek nem áll jogában kikényszeríteni a taggaz­daságok beleegyezését. Nem ismerem a rozsnyói esetet, mégis kötelességemnek tartottam ál­lást foglalni ehhez a kérdéshez, mert a közelmúltban ugyanis találkoztam hasonló problémával, amikor utasítás­­szérűén likvidálni akarták az egyik kitűnően gazdálkodó, kifogástalan munkát végző dél-szlovákiai meliorá­ciós szövetkezetei, annak ellenére, hogy tagjai számára önköltségi áron dolgozik. Szerintem aligha létezik még egy szervezet, mely önköltségi áron dolgozna a szövetkezeteknek. A meliorációs szövetkezeten kívül még nem találkoztam ilyen intézménnyel! Természetes, hogy az említett melio­rációs szövetkezet tagjai papírt, ce­ruzát ragadtak, s számítások után rá­döbbentek, hogy a meliorációs szö­vetkezet likvidálása nagy anyagi kár­ral járna számukra. Ezért, mint a me­liorációs szövetkezet jogos; tulajdono­sai azzal utasították el a likvidálás híveit, hogy nem tűrik az ügyeikbe való jogtalan beleszólást, s tegyen a termelési igazgatóság amit akar, nem egyeznek bele önkéntesen létrehozott szervezetük, a meliorációs szövetke­zet likvidálásába. Ellenben megje­gyezték, ha a járási mezőgazdasági építővállalat — mely erősen igényt tártott a meliorációs szövetkezet hasz» nálatábart levő gépekre és eszközök­re — létezni akar, úgy saját eszkö­zeiből vásároljon, ne pedig a szövet­kezetek tulajdonára áhítozzon. Természetes, hogy ha a rozsnyói járás meliorációs szövetkezete tag­gazdaságainak közgyűlésén többségi szavazattal a likvidálás mellett dön­tenek, egyedül ez lehet jogi szem­pontból elfogadható és érvényes dön­tés. Ha pedig a taggazdaságok több­ségének belegyezését mellőznék, az a demokrácia súlyos megsértése len­ne. Köztudott, hogy a járási termelési igazgatóság vagy más szerv a szövet­kezeteknek nem vállalaton felüli fel­sőbb, hanem csak tanácsadó szerve. Eszerint, ha a mezőgazdasági üzemek akarják elfogadják, ha nem akarják, nem fogadják el a meliorációs szövet­kezet likvidálásáról szóló javaslatot.-hai— 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1368. november 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom