Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-02 / 44. szám
— Amerikában ma — írja Etzloni | — a nők több könyvet olvasnak, mint a férfiak, többet Járnak színházba, moziba és így általános kultúrájuk Is nagyobb. Éppen ezért rájuk hárul a gyermeknevelés gondja. Ha figyelembe vesszük — állítja a szociológus — hogy a legtöbb bűnöző férfi, rájövünk, hogy a férfiak és nők közötti aránytajanság milyen következményekkel járhat. E nevelés híján még több lesz a bűnözők és a faji összetűzések száma. Kétségtelen, hogy ezekben az összetűzésekben főleg a férfiak vesznek részt és általában az alacsonyabb műveltségű emberek. A körkérdés azt mutatja, hogy ők azok, akik elsősorban fiúgyermeket választanának. Elterjedne a prostitúció és a homoszexualitás is. Sok volna nőtlen férfi és elszaporodnának a különféle idegbajban szenvedők. Végül a professzor és munkatársai arra a meggyőződésre jutottak, hogy ha az orvostudomány el is éri azt, hogy a szülők testszés szerint választhatják meg gyermekeik nemét, a társadalom ezt legfeljebb csak kivételes esetekben engedheti meg. Pedig ez az idő már el is érkezett. Dr. Jónás a világ minden részéről kap megrendeléseket a fiú- vagy leánygyermek legkedvezőbb fogamzási időpontjának kiszámítására, s számításait siker koronázza. A házastársaknak boldogságot hoz, s reméljük, hogy a társadalom is nagyobb kilengések nélkül kibírja az ember „kontárkodását“ a természet rendjébe. Ez nem lenne sem első, sem utolsó eset, s a társadalom, meg a Föld, amelyen élünk, valamilyen csodálatos őserö révén ezt a „kontárkodást“ eddig minden nagyobb megrendülés nélkül megúszta. —gir— Sohasem felejtem el a szülővárosomban kitűnő kenyeret sütő és árusító pék esetét, amelyet az egész vevőkör feszült érdeklődéssel kísért. A derék házaspárnak csaknem minden évben gyermeke született, amiben nem is lett volna semmi rendkívüli, ha mind, egytől-egyig, azaz egytől-hatig nem lett volna fiú. Végeredményben ez sem lett volna baj, hiszen a hat életrevaló, egészségtől majd kicsattanó fiú alig tanult meg Járni, máris segédkezett a pékségben. Őrizték a kemence tüzét, vizes kefével simogatták a kemencéből kikerülő ropogós cipókat, vizet hordtak szóval öröm volt rájuk nézni. Ám a szülők nem szűntek vágyódni egy kislány után, s még egy utolsó kísérletre szánták el magukat. Amikor a több mint százkilós pékné ismét gyanúsan szélesedni ' kezdett, a kíváncsi vevőknek kerek-perec elmondták: ez az utolsó próbálkozás. Ha ismét fiú lesz, akkor beletörődnek sorsukba. Az emberek sajnálták is őket, drukkoltak is nekik, mások viszont megmosolyogták, sőt gúnyt is űztek belőlük, jó szomszédot javasolván orvosságként. A vevők zöme azonban kétségtelenül sportpályára illő izgalommal várta a fejleményeket. Végre eljött a várva-várt nap. és az egész környék kíváncsisága füzében megszületett — a hetedik fiú. Mindig rájuk gondolok, ha dr. Jónás nyitrai orvos munkájáról, kísérleteiről hallok. Ez a fiatal szlovákiai tudós, a jövő tudományának, az asztrobiológia úttörőjének számít. Exakt számításokkal bebizonyította, hogy a gyermek fogamzásának idején a hold járásának döntő befolyása van a születendő gyermek nemére. Már évek óta folytat kísérleteket, többezer házastársnak adott tanácsot, s a fiúra vágyóknak valóban fia, a lány után vágyóknak valóban leánya született. Sőt, a gyermektelen házastársak, tanácsaira hallgatva végre megérték, hogy gyermekük született. Dr. Jónás munkája az egész világon nagy feltűnést keltett, eredményeit híres tudósok dicsérik és elismerik. Már hivatalos, „Astra“ nevű önálló számító-központja van, s munkájában a legkorszerűbb elektromos számológépek segítenek. Tévednénk azonban, ha ázt gondol-A játék és a munka Életmentő reménység Karikajáték Törökország Vörösfarkú és a három medve (ANGOL NÉPMESE! A török fiatalok ugyanolyan széles vasabroncsot használnak játszókarikául, mint a ml vidékeink fiataljai. A karikát bottal ütik, vagy különleges villásvégű vastolóval tolják maguk előtt, amely nálunk szintén nem ismeretlen. Szabályszerű karikaversenyek folynak. Van azonban ezeknek a karikajátékoknak egy érdekes változata: erről már mi nem hallottunk. Az ujjnyi széles abroncs aljára egy lapos kövei A játékot gyakran emlegetik a munka ellentéteként. Társadalmi értelemben véve van is köztük némi ellentét. A munka feltételei a dolgok reális megváltoztatása és új, gyakorlati eredmények megteremtése. Újat alkothatnak ugyan a gyerekek, módosításokat eszközölhetnek, azonban a változással nem hoznak létre társadalmi értéket. Ha lélektani szempontból vizsgáljuk meg a játékot, láthatjuk, hogy valóban sok közös vonása van a munkával. A játék készíti elő a gyermeket az iskolai tanításra és a jövendő közhasznú munkára. Már J. A. Komensky is hangsúlyozta, hogy a gyermeket játékkal kell a dolgosságra nevelni, tekintetbe véve további fejlődését. A játékban megtaláljuk azokat a tudatos emberi tevékenységnek vonásait. amelyek láthatóan bizonyos cél felé, a nehézségek leküzdésére irányulnak. Igen fontos dolog a játékhoz szükséges tárgyak vagy kellékek mással történő helyettesítése. Az a fő feltétel, hogy a gyermek azt csinálhassa a játékban kiválasztott tárggyal, amit a felnőttek végeznek az igazi tárgygyal, pl.: az orvos és a beteg viszonya, anya és kislánya viszonya, mindezek nagy mértékben hozzájárulnak a tevékenység küldetésének a megnyilvánulásához. s az emberek közti viszony felfogásához. tesznek, az abroncsot kézbe veszik, és ide-oda lóbálják, hogy minél nagyobbat tudjanak majd vele dobni. Nagy lendületet vesznek tehát, s a karikát végül a kővel a levegőbe perdítik. Az ott forogva száll, és ha ügyesen dobták fel, a követ is megtartja. A páros verseny vagy csapatverseny célja, hogy a kő minél tovább a karikában maradjon. Akinek ez sikerül, vagyis akinek köve legkésőbb esik a földre, az nyer. A játék nevelési szempontból történő kihasználásáról beszélve, első helyen a szerepjátékokat kell megemlítenünk, amelyekben a gyermek különféle feladatokat, szerepeket vállal. Ezek a játékok teszik legnagyobb mértékben lehetővé, hogy az emberi viszonyulások mélyére hatoljanak, valamint elősegítik, hogy a gyermek előtt megvilágosodjon a felnőtt emberek munkájának társadalmi értelme. Pl. a családoséi közben egyes gyermekek a síülőket mutatják be, mások házat építenek közösen. A munkatevékenység másodrendű, csupán rövid ideig tart, és a gyermekek újra folytatják az emberek családi életének és viszonyainak utánzását. A sokféle technikai tevékenység, amely mintha átmenetileg elcsábítaná a gyermeket egy rövid időre a játéktól. leggyakrabban a játékszerek és a játékhoz szükséges kellékek előállítására irányul, nem gyengíti a játékot, sőt inkább fokozza az érdeklődést iránta, tág teret nyit a képzelet működésére és kielégíti a gyermek önállóság utáni vágyát. A gyermek a játék eredményén keresztül élethűbben és pontosabban ábrázolja a felnőtt viselkedését és tetteit. Lengyel Magda óvónő, Rögellő Próba - szerencse Kedves Gyerekek! Ezúttal azoknak nyújtunk lehetőséget, akik a betűrejtvények megfejtését kedvelik köziiletek. Csillantsátok meg tudástokat, leleményességteket a fejtörésnek e közkedvelt, de nem eléggé elterjedt formájában is. A közölt tíz betűrejtvény közt akad nehezebb is, de ne torpanjatok meg! Ahhoz, hogy a megfejtők jegyzékére kerülhessetek — és sorsolás útján könyvet nyerhes setek — csupán öt betűrejtvényt kell megfejtenetek Ennek kiválasztását rátok bízzuk. Aki mind a tízet helyesen fejti meg, az még külön nyilvános dicséretben is részesül az újságon keresztül. Rajta hát, gyerekekl Sikeres megfejtést kívánunk! Volt egyszer, hol nem volt, egy erdő s ahhan egy szép nagy barlang. Három medve lakott a barlangban, az egyik szép kövér, nagy medve volt, a második közepes nagyságú, a harmadik pedig egy kiest mackó. Ebben az erdőben egy róka ts lakott, akit Vörösfarkúnak hívtak. Ez a Vörö sfnrkú nagyon félt a medvéktől, de szeretett volna róluk tudni mindenfélét. Ezért egyszer nagy csendesen odamerészkedett a medvekastély közelébe. Óvatosan körüljárta, és mivel senkit sem látott és semmit sem hallott, becsusszant a kapun. Körülsztmatola a hegyes orrával, egy-egy lépéssel beljebb lépegetett, és egyszer csak benn találta magát a barlangban. Három széket látott, azt gondolta, leül az egyikre, kipiheni magát. Le is ült a legnagyobbik székre, de ■ az olyan nagy és kemény volt, hogy otthagyta. és kipróbálta a középsőt. De a középsőn sem érezte magát kényelmesen. Legutoljára a legkisebb székre ült le, s azon olyan jól elhelyezkedett, hogy azt sem tudta, mit csináljon örömében. Addig firgett-forgoll rajta ide-oda, hogy egyszer csak: reccsI a szék összetört alatta, és 6 a földre huppant. Nagy mérgesen fölállt és most körülnézett valami ennivaló után. Egy asztalon három tányért talált, tejjel megtöltve. Először a legnagyobbik tányérba kóstolt bele, de eben savanyú volt a tej. Utána a középsőt kezdte nyalogatni, de ez sem ízlett neki, és így a kistányér maradt csak hátra. Ebben olyan jó édes fejecskét talált, hogy n^ind egy cseppig megitta. jóllakottad tovább keresgélt a barlangban, és még három ágyat is talált: egy nagyot, egy közepest és egy kicsit. Bemászott a legnagyobba. de az olyan recsegős volt, hogy hamar otthagyta és kipróbálta a középsőt. Ez már kényelmesebbnek tűnt de nem tudott benne jól elhelyezkedni, és kimászott belőle. Persze a Ipakisebb ágy volt a legpuhább, meleg és barátságos, ebben hamar el ts aludt a Vörösfarkú. Hazatértek a medvék és amikor be- ' mentek a barlangba, le akartak ülni ‘ a székeikre. „Ki ült a székemen?" — kérdezte a nagy medve. „Es kiült az én székemen?" — kérdezte a középső. „Es ki törte össze az én székemet?" — kérdezte a kicsi mackó. Aztán meg akarták inni a tejet, és kérdezet a nagy medve: „Ki ivott az én tejecskémből?" A középső medve ts kérdezte: „Es kl ivott az én fejecskéből?" A kicsi mackó ijedten kérdezte: „Es ki itta meg az én fejecskémet?" Ezután mind a hárman az alvóhelyükhöz mentek. A nagy medve azt mormogta: „Ki aludt az én ágyamban?“ „Es az enyémben" — morogta a középső. A kis mackó benézett az ágyába, és ott megtalálta a takaró alatt a hivatlan vendéget. Tanakodni kezdtek, hogyan büntessék meg. A nagy medve azt mondta: ,akasszuk fel". A középső azt mondta: „verjük meg", a kicsi azt mondta: „dobjuk ki az ablakon". Ezután az ablakhoz viték, meglóbálták és kihajították a nyíláson. Szegény Vörösfarkú nagyon meg volt ijedve, azt hitte, minden csontja összetörik. De aztán felállt, megrázta magát, megtapogatta a lábait, érezte, hogy nem törtek össze. Megcsóválta vörös farkát, szélsebesen odébbállt. Szerbák Kató feldolgozása Ballon Csudaszép ma az ég, ni csak, ott, hogy lobog tűzpiros ballonom ... Nézzétek, gyerekek, hogy repül, hogy lebeg, felhőkön hempereg. Csudaszép, csudajó, szállj, repülj, hej, hahó! Úgy-e szép, úgy e jó, a pici léghajó, az egen ragyogó, szárnyaló gömb? flényes György KEDVES GYEREKEK! A 43. szám mini-keresztrejtvényé nek helyes megfejtése: Verne, Hájas Tímea, Morse, Vas. Könyvnyertesek: Bncz Katalin, Nagy kér — Szncs Béla. Köbölkút — Mi kóczy Imre, Nyárasd. A veszélyes széngázról A népiesen elnevezett széngázon az igen veszélyes és mérgező szénmonoxidgáz értendő. A szén vagy egyéb tüzelőszer égéskor füstgáz keletkezik égéstermékként. E füstgáz minden égésnél többé-kevésbé szükségszerű és természetes. A széngáznak nevezett szénmonoxidgáz viszont a szabálytalan (fojtott) égés eredménye. Kályhák, tűzhelyek, kemencék, faszenes vasalók rendellenes használatkor fejlesztenek széngázt, amely beiélegezve halált okozhat. A széngázt nem sokan s általában nem eléggé ismerik. Leginkább a városi gázban találkozhatunk vele (szag nélkül), vagy az autók kipufogógázaiban, s ahol még használatos: a faszenes vasaló bemelegítésekor. A széngázt nem lehet sem látni, sem a szagát érezni, s ezért alattomos, veszélyes, hiszen csak fejfájással vagy rosszulléttel észlelhető. Mindennemű éghető anyag égésekor fejlődhet széngáz, nemcsak szén és faszén égésekor. Ha a kályhában, tűzhelyekben, faszenes vasalókban ég a tűz, vagy éppen parázslik a koksz, illetve faszén, s a füstgáz-elvezető nyílás eldugult, vagy az erősödő tűzhöz viszonyítva kicsi, akkor létrejöhet a széngáz. Ezért a kályhacsövet égéskor nem szabad bedugni vagv elzárni. A kémény vagy a füstelvezető hirtelen eldugulhat például korommal, a rossz állapotban levő kéményfedőkő vagy felső tégla meglazulhat, könnyen beleeshet a kéménybe, és kész a „széngáz-generátor“. (Az említetteken kívül természetesen még soksok előidéző ok létezik.) Jó tudni, hogy a szénmonoxid (a széngáz) a vér oxigénhemoglobinjából az oxigént kiszorítja, és a hemoglobinnal vegyülve carboxilhemoglobint alkot. így a vér nem képes a szövetekbe elegendő oxigént szállítani. A vér csökkent oxigéntartalma fulladáshoz vezet. Azért, hogy ne forduljon elő ilyen eset. ajánlatos az említett hiányosságokkal törődni, kiküszöbölni őket, s akkor nem veszélyeztethet emberéletet az alattomos ellen. ség. SZARAIT FrunMliVFS C' 1988. november 2. AKAD KÖZTE NEHEZEBB IS! Megmondja-e az orvos a gyógyíthatatlan betegnek az igazat? Ezzel a kérdéssel foglalkozott beszámolójában dr. Ferdinand Hoff frankfurti belgyógyász, a nemrégen megtartott berlini orvoskongresszuson. Ezzel a sorsdöntő problémával kapcsolatban Kant, Heidegger, Jaspers, August Bier és Gabriel Marcel müveiből idézett, ezenkívül saját orvosi tapasztalatairól is beszélt. Dr. Hoff elmondta, hogy sohasem közli betegeivel a gyilkos igazságot, s ezen a módon már nem egy páciens életét sikerült meghoszszabbítania, és utolsó hónapjaikat megszépítenie. Egy gyógyíthatatlan rákheteg egyetemi hallgatót például arra bíztatott, hogy továbbra is foglalkozzék sporttal, és vegyen részt a versenyeken is. Az orvos által bátorított súlyos beteg fiatalember megnyerte a kajakozás országos bajnokságát 1000 és 10 000 méteres távon. Erre a teljesítményre semmi esetre sem lett volna képes, ha közli vele az igazságot. — Nem elég, hogy elvonjuk a beteg figyelmét a halál gondolatától —hangsúlyozta dr. < Hoff —, állandó reménységet is kell nyújtanunk ne kik, mert — Gabriel Marcel franci: egzisztencialista szavaival élve — „Talán a reménység az az anyag amelyből a lélek van,“ Ha a gyógyít hatatlan betegeknek megmondjuk a: igazságot, siettetjük halálukat. [iánk, hogy ez a kérdés csupán dr, [ónást foglalkoztatta. Ismeretes például, hogy II. Frigyes császár két nappal esküvője után bejelentette a párizsi és a londoni királyi udvarnak, hogy kilenc hónap múlva fia, vagyis trónörökös születik, mivel felesége, a volt angol királylány teherbe esett. A gyermek születésének pontos napját Guido Bonati udvari asztrológus számította ki, s ő határozta meg előre, még az esküvő előtt, a trónörökös fogamzásának legkedvezőbb időpontját. S valóban, pontosan a meghatározott napon megszületett a trónörökös. Az Egyesült Államokban egy orvos- és tudóscsoport állítása szerint már közel van az az idő, amikor minden házaspár előre „megrendelheti“ gyermeke nemét. A pszichológusok és szociológusok viszont borzadnak ettől a lehetőségtől. Amital Etzioni. a columbiai egyetem szociológusa szerint az, hogy a szülők meghatározhatják gyermekeik nemét, beláthatatlan következményekkel járhat. Körkérdés alapján megállapította, hogy az amerikaiak nagy része, ha választhatna fiú és leány között, akkor fiút választana. Évente átlag 300 ezerrel több fiú születne, mint leány. A Science című szaklapban nemrégiben jelent meg Etzioni tudományos értekezése arról, milyen társadalmi következményeket vonna maga után ez a tény az Egyesült Államokban. frTTm FIÚ- VAGY LEÁNYGYERMEKET AKART
