Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-05 / 40. szám

Szárnybontogatás az ENSZ-ben

A világszervezetben komoly munka kezdetét Jelzi, hogy a hét elején már egymás után érkeztek a tagállamok külügyminiszterei. Az ENSZ nyitányára azonban Jellemző, hogy az ülésszak kilátásairól mérsékelt optimizmussal beszélnek. A nyugati hírügynökségek erősen felcsigázva az érdeklődést Abba Eban Izraeli külügyminiszter szereplése Iránt, azt állítják, hogy új elgondolásokkal érkezik New Yorkba, s az Izraeli béketerv lehetőséget kínál bizonyos rendezésre.

Egyébként a Közel-Keleti téma állt Nixon vasárnapi beszédének középpontjában Is. A republikánusok mindinkább esélyessé váló elnökjelöltje kifejtette, hogy szovjet—amerikai tárgyalás lenne kívánatos, mielőbb a Közel-Keletről, mert meg kellene akadályozni a háborús robbanást ebben a térségben. Az ENSZ-ben tehát mégcsak szárnybontogatásról beszélhetünk, és a komolyabb munka csak az elkövetkező napokban Indul meg.

Izraeli feltételek az ENSZ-megfigyelőknek

Az Izraeli kormány ülést tartott, amelynek végén bejelentette, hogy Izrael csak abban az esetben hajlandó engedélyezni ENSZ-megfigyelők számára a megszállt területeken élő arabok helyzetének tanulmányozását, ha az arab államokban élő zsidókra Is kiterjesztik a vizsgálatot. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a Biztonsági Tanács úgy határozott, hogy megfigyelőket küld az Izraeli megszállás alatt lévő területekre, mert az arab országok arab ellenes atrocitásokkal vádolják a megszálló-Kléber-sugárút

Csaknem négy hónapja tárgyalnak már Párizsban a Kléber-sugárúton a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok hivatalos képviselői, de a megbeszélések eddig semmi eredményre nem vezettek.

kát. Izraeli kormányfők úgy vélik, hogy a Világszervezet az Izraeli elutasító magatartás láttán nem küld megfigyelőket a megszállott területekre. összefoglalónk elején említett Izraeli béketerv szerint az Izraeli erőket visszavonnák a Színál félszigetről, amelyet fegyvermente» övezetté alakítanának, valamint az elfoglalt Jordániái területek nagy részéről, — azonban Izrael továbbra is megtartja a ghazai övezetet, és az elfoglalt Szíriái magaslatokat. Ezen kívül a megszállt Jordániái területek egy részén közös arab—Izraeli közigazgatás alatt álló ütköző övezetet hoznának létre, amely Jeruzsálemtől délre Betlehemen és Hebronon, északra pedig Ramlah városán át húzódna.

A terv lényege, hogy Izrael közvetlenül akar tárgyalni az arab országokkal, és az elfoglalt területek nagy részének átadása fejében követeli magának a Szuezl-csatorna használatának Jogát és Izrael teljes elismerését. Hozzá kell tennünk, hogy ezek mind olyan követelések, amelyeket korábban az arab országok elutasítottak.

Támadnak az amerikaiak a demilitarizált övezetben

Vietnamban váltakozó hadműveletek vannak. A hét elején mintegy 6000 amerikai katona a demilitarizált övezetben támadott vadászgépek, tüzérség és harckocsik támogatásával. A hadműveletbe bekapcsolódtak a hadihajók Is. A Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma tiltakozott amiatt, hogy az amerikai haderők újabb agressziókat követnek el a demilitarizált övezetben.

Jelentősek szerint a szabadságharcosok Is akcióba léptek. Reguláris hadseregük tüzérsége meglepetésszerfl rakétatámadást hajtott végre Saigon katonai, rendőri és más stratégiai fontosságú objektumai ellen. A szabadságharcosok tüzérsége élénken tevénykedett a danangl térségben is.

A vietnami helyzettel kapcsolatban Clark Clifford amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy a jövő év Júliusáig nem lehet számítani a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok kivonásával. A Jelenlegi Időszakban semmiféle kivonulást nem terveznek.

Eredményes

a szovjet ökonómiai reform

A moszkvai Pravda blrálólag foglalkozik az ökönómiai reform előretörésével. Megemlít néhány hiányosságot, amit az ökonómiai reform gyakorlati megvalósításában követtek el.

N. Bajbakov a Minisztertanács alelnöke és a Goszplán elnöke a cikkben megemlíti, hogy három év alatt 25 ezer vállalatnál léptették érvénybe az ökonómiai reformot és ez az Ipari termelés 70 százalékát jelenti. A nyereség 80 százaléka már az ökonómiai reform szerint gazdálkodó üzemektől származik. A cikkíró még közli, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme az utóbbi két év folyamán átlag 7,1 százalékkal növekedett, az előző terv 5,7 százalékos növekedésével szemben. Az ipari termelés volumene ugyanebben az Időszakban 20, a mezőgazdaságé

10,3 százalékkal gyarapodott, örvendetes ténynek könyveli el, hogy a dolgozók reáljövedelme 12,5 százalékkal lett magasabb.

A féltés hangján Csehszlovákiáról

A külföldi sajtó még mindig élénken foglalkozik a csehszlovák eseményekkel. Az utóbbi időben a Varsói Szerződés öt tagállamának sajtójából a féltés hangja cseng ki. Bizonygatják, hogyha hadseregeik nem Jelentek volna meg Csehszlovákiában, a nyugati Imperializmus érvényesíthette volna szocíalistaellenes törekvéseit. A Magyar Nemzet folytatásban közli a moszkvai Fehér Könyvet, amelyben megjelent újságcikkek alapján bizonyltja a szocialistaellenes erők tevékenységét. Különösen kiemeli a K-231- es klub tevékenységét, amelynek már 40 ezer tagja volt és fiókszervezetei alakultak az. Egyesült Államokban, Kanadában és más nyugati országokban is. Bizonyítja azt is, hogy az ellenség programjában szó volt Csehszlovákia Kommunista Pártja betiltásáról is. Egyébként a szovjet sajtó elégedetlenségét fejezi ki afölött, hogy a csehszlovák újságok elhallgatják, hogy a müncheni egyezmények idején a Szovjetunió az utolsó percig a csehszlovák nép mellett állt.

Ezt a következtetést vonhatjuk le a két küldöttség huszadik hivatalos találkozója után. S miután a sajtó beszámolt a találkozón elhangzott nyilatkozatokról, azt is megállapíthatjuk, hogy az eredménytelenségért — vagy ahogy egy vietnami diplomata szimbolikusan jellemezte, a „kivezető ajtó nélküli szobáért“ — az amerikai kormány a felelős.

Washington az álláspontok közeledésének már a lehetőségét is megtorpédozza. A párizsi tárgyalásokon makacsul ragaszkodik valamiféle „kölcsönösséghez“, holott a vietnami hadszíntéren csak egy agresszor van, az Egyesült Államok és csupán egyetlen nép harcol igazságos ügyért, a szabadságért és függetlenségért, — a vietnami nép. Az agresszió beszüntetése tehát csak az egyik fél, az agresszor kötelessége, ezért képtelenség „viszonosságot“ kérni. Mindez annyira magától értetődő, hogy az amerikaiaknak a „kölcsönös deeszkaláciőhoz“ ragaszkodó tárgyalási taktikáját minden józan szemlélő megalapozatlannak tartja. Ez a legnyilvánvalóbb bizonyítéka annak, hogy az amerikai kormány egyáltalán nem törekszik békés megoldásra Vietnamban.

Ezt támasztja alá a vietnami hadszíntéren tapasztalható amerikai tevékenység is, főként a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombázások fokozódása. A Fehér Ház és a Pentagon továbbra is a katonai „megoldásokat“ erőlteti, s a párizsi tárgyalásokat szinte csak szemfényvesztő trükknek használja fel az agresszió ellenzőinek megtévesztésére az Egyesült Államokban és szerte a világon. Márpedig, ameddig az USA feltétel nélkül be nem szünteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság bőm bázását és az ország elleni egyéb katonai cselekményeit, addig a viet nami kérdés egy lépéssel sem juthat előbbre a politikai rendezés útján. Ez a VDK szilárd álláspontja, amelyet a vietnami nép létérdekei vezérelnek Ezek az érdekek pedig összhangban vannak mindazzal, amit ma a szocia lizmusért és a békééért vívott harc követel: meg kell fékezni az imperia lizmust.

A vietnami tárgyalófélnek a politikai rendezésre irányuló őszinte szán dékát mutatja, hogy az amerikaiak agressziós cselekmények beszüntetése után kész megkezdeni a tulajdon képpeni tárgyalásokat a békés megöl dósokról, amelyekre a VDK ismert négy pontja és a DNFF politikai pro gramja jó alapot nyújt.

0 SZAR ATI FÖLDMŰVES 1968. október 5.

Pillantás a nagyvilágba

Kína ünnepelt

Pekingben 500 ezres tömeg ünnepelte a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 19. évfordulóját. Az ünnepségen résztvett Mao Ce-tung, valamint Lin Plao nemzetvédelmi miniszter. Az évforduló alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, valamint a Minisztertanács üdvözlő táviratot küldött a Kínai Népköztársaság pártós kormányszerveinek.

Vasúti szerencsétlenség Görögországban

Görögországban egy gyorsvonat belerohant a személyvonatba. A szerencsétlenségnek 34 halálos áldozata és 118 sebesültje van.

Biafra

a polgárháború árnyékában

Nigéria a napokban ünnepelte függetlensége elnyerésének 8. évfordulóját. Elég szomorú volt, mert az országban még mindig polgárháború tombol és Biafrában naponta 8—10 ezer ember hal éhen.

Magyarország emeli a kivitelét Csehszlovákiába

Budapesten tárgyalások folytak a csehszlovák—magyar árucsere-forgalomról. A közlemény szerint az árucsere-forgalom idén 7 százalékkal növekedik. A tárgyalásokon jegyzőkönyvet Írtak alá az 1968-as árucsereforgalomról, amely szerint Magyarország 8,5 millió rubellel emeli kivitelét Csehszlovákiába. Csehszlovákia 2 millió rubel értékkel emeli az árukivitel előbb meghatározott mennyiségét.

A HOLD FELÉ

„A Szonda-5 segítségével nemcsak azt lehet szondázni, mi van a Holdon, hanem azt is, hol tart ma a szovjet űrkutatás“ — Irta a minap egy lengyel lap. Megállapítása találó. Az űrállomás sikere (körülrepülte a Holdat, majd visszatért a Földre) azt mutatja, hogy a Szovjetunió tudósainak, mérnökeinek, munkásainak közös munkája nyomán, s kiaknázva a kommunizmus építésének nagy lehetőségeit, a világűr meghódításának újabb területén tört az élre. Először sikerült leszállítani olyan flrberende zést, amely előzőleg más égitestet került meg. Először sikerült vissza vezetni az atmoszféra sűrű rétegén keresztül a Földre egy űrhajót, amely második kozmikus sebességgel ha ladt, vagyis másodpercenként 11 kilo métert tett meg. Először fordult elő. hogy az űrállomás nem közvetítette tapasztalatait“ a földi elemző köz pontokba, hanem azt a sok tudómé nyos adatot, amelyet a Hold meg kerülése közben szerzett, visszatérve közvetlenül „nyújtotta át“ a szakem bereknek.

Ezek a szenzációs eredmények hosszú és szívós kutatómunka gyű mölcsei. A Hold szovjet ostroma 1959-ben kezdődött, amikor a sarló és kalapács Jelzésű űrállomások megközelítették a Holdat, elérték felszínét, lefényképezték mindkét felét.

1966 áprilisában a Luna-10 a Hold első mesterséges holdja lett. A Szonda-sorozat 1964-ben indult, mind az öt ilyen típusú kutatóállomás rendkívül fontos feladatokat teljesített elsősorban a Hold, de más égitestek titkainak feltárásában is.

A Szonda-5 teljesítményét a nagytudású szakemberek és az egyszerű érdeklődők egyaránt nagyra értékelik. Mindenekelőtt azért, mert közvetlenül segítette azoknak a nehézségeknek a kiküszöbölését, amelyek még az ember Hold-utazása előtt állnak.

Az eddigi szovjet űrsikerek alapján irömmel gondolunk rá, hogy a Hold’s lépő első ember a Szojetunió állampolgára lesz.

A Szonda-5 a mai feszült világpolitikai helyzetben a béke jelképe. Miközben az amerikai repülőgépek pusztító terhükkel száguldanak Vietnam felé, a szovjet űrhajó az emberiség békés jövőjének követeként kutatja a világűr titkait. Ez törvényszerűen következik abból, hogy a szocialista világ, a kommunizmust építő Szovjetunió minden vívmányát a haladás, a béke, az imperialista-ellenes harc szolgálatába állítja. Galilei, Kepler, és Ciolkovszkij mai szovjet követői nek győzelme az egész emberiségé!

Meddőségre ítélt nyugat-német politika

Alsó-Szászországban múlt vasárnap községi, illetve Járási választások zajlottak le, amelyeknek ezúttal meg volt a maga kis „szenzációja“, éspedig a neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt pozíciójának gyöngülése. Míg ugyanis ez a hitleri nyomdokokon járó szervezet az Alsó-Szászország-i tartományi választásokon annak idején 7 százaléknál is több szavazatot kapott, addig most a községi, illetve járási képviselőtestületi választásokon „csupán“ a szavazatok 5,2 százalékára tett szert. Tulajdonképpeni győztesként a Szociáldemokrata Párt került ki, amely a szavazatok majdnem 42 százalékát nyerte el, ugyanakkor a Keresztény-Demokrata Unióra, Kiesínger kancellár pártjára a szavazatok 38 százaléka esett. Ennek ellenére, egyrészt a bonyolult nyugat-német választási rendszer, másrészt paktálásaik révén a keresztény-demokraták több mandátumhoz Jutnak, mint a szociáldemokraták, akik ellen Kiesingerék két községben még a neonácikai is szövetségre léptek, akárcsak a szabad demokraták, akik egyébként a szavazatok több mint 9 százalékával valamelyest megerősödtek. Ámbár az ilyen lista-kapcsolás csak szórványos volt, jogos megütközést keltett a demokratikus közvéleményben. Hiszen arra mutat, hogy a polgári pártok a legreakciósabb erőkkel is hajlandók összeszűrni a levet, ha úgy vélik, hogy veszélyben forog uralmi helyzetük. A keresztény-demokrata uniót még az sem riasztotta vissza az ilyen paktálástól, hogy Kiesinger kancellár pártja a szövetségi kormányban, tehát a legmagasabb szinten, koalícióban van a szociáldemokráciával.

Nem kérdés, hogy a keresztény-demokrata szavazók Jelentős része nem fúj egy követ a neonácikkal, de a nyugat-német reakció politikája, a revansizmus szellemének éltetése talajt biztosit a szélső Jobboldali áramlatnak, amely ellen újabban a nyugat-német rendőrszakszervezet elnöke Werner Kühlmann is felemelte szavát, amennyiben a neonácik pártjának betiltását követelte.

Bármennyire is örvendetes a

demokráciára nézve a neonácik szavazatainak visszaesése, még nem következtethető belőle biztonsággal a további mozgásirány. Már csak azért sem, mivel a községi, illetve Járási választásokon nem annyira a politikai pártok, mint inkább a Jelöltek személye szerint Igazodtak a szavazók. Egyébként pedig alapvetően fontos tény marad, hogy míg a nyugatnémet kormánypolitikában nem következik be gyökeres demokratikus fordulat, a szélsőséges reakció, vagyis a fasiszta irányzat ilyen vagy olyan változatban komoly veszélyt Jelenthet.

Sajnos azonban egyelőre mi sem mutat ilyen pozitív demokratikus átállásra. A gyalázatos müncheni diktátum 30. évfordulója például alkalom lehetett volna, hogy a nyugatnémet szövetségi kormány elejétől kezdve semmisnek nyilvánítsa a müncheni „egyezményt“, de erről továbbra sem akar tudni. Willy Brandt külügyminiszter, a szociáldemokrata párt elnöke legalább élesen elítélte a Münchenben győzedelmeskedett hitleri politikát és mindazt, ami ahhoz fűződött elejétől kezdve „igazságtalannak“ minősítette. Tovább azonban ő sem ment, vagyis nem mondta ki, hogy a müncheni diktátum eleve semmis. Bonn magatartására Jellemző a francia—nyugatnémet barátsági szerződés alapján megvalósult legutóbbi tanácskozási Jellegű találkozó Is, amely csakúgy mint a korábbi találkozók, Adenauer halála óta savtalanborstalan eszmecserévé korcsosult. Míg Kiesinger kancellár az augusztusi csehszlovákiai eseményeket ürügyként szeretné felhasználni az Északatlanti tömb katonai erejének, s ezen belül a nyugat-német hadsereg harcképessének fokozására, addig De Gaulle tábornok óvott az elhamarkodott reakcióktól, amelyek csak bonyolíthatnék a helyzetet. Ha az augusztusi események értékelésében formálisan összhang is mutatkozott a tárgyaló partnerek közt, De Gaulle tábornok mit sem változtatott a NATO Irányában tanúsított ismert negatív magatartásán. Szilt

Dicséret vagy rágalom

EGY NYILATKOZAT MARGÓJÁRA

A véleményalkotás nemcsak a tárgyról ad képet, hanem — és azt hiszem elsősorban az egyénről, annak mentalitásáról, világnézetéről, akt a véleményt mondja.

így történt ez Brandt nyugatnémet szocdem-vezér esetében is. Az említett politikus azt nyilatkozta, hogy Dubőek elvtárs ugyanazt akarta Csehszlovákiában, mint amt a szociáldemokrácia célja ts.

Köztudomású, hogy a szociáldemokrácia hosszú fennnállása alatt még sohasem valósította meg a kitűzött célt — a demokratikus szocializmust — pedig erre mint többségben lévő kormányzó erőnek többször volt alkalma és lehetősége. Ezért nem is hinném, hogy Dubőek elvtárs ezt az összehasonlítást dicséretként könyvelné el, éppen úgy, mint akármelyik más marxista politikus, aki valóban a szocialista rendszerű állam felépítésének plattformján áll. Ez annyira nyilvánvaló, hogy egy higgadtabb nyugatnémet publicista a nagy nyugati Duböek-rajongás napjaiban figyelmeztetett ts rá. „Vegyük tekintetbe, hogy Dubőek mégiscsak kommunista“ — írta. (Éz csak úgy érthető, hogy ne várjunk üubőektól semmiféle kapitalista restaurációt.!

Nem kétes, hogy Dubőek elvtárs, vagy más marxista alapon álló poltttkai egyéniség joggal hitelrontásnak, személyét a maxista tömegek előtt lejáratni akaró rágalmazásnak értékeli ezt a „dicséretet".

De fordítsuk meg a dolgot. Pártunk Központi Bizottsága és Dubőek elvtárs ts személyesen többször hangsúlyozta, hogy nálunk a szocializmust marxtstalenintsta alapelvekkel összhangban építjük, hoy a szocialista népek családjába tartozunk, és a párt vezető szerepét a szocialista társadalomban nélkülözhetetlen előfeltételnek tartjuk. Nem hinnénk, hogy ezt a plattformot, amely minden kommunista párt alapvető törvénye, Brandt és a nyugatnémet szociáldemokrácia vállalná. Tehát a hasonlat mindenképpen sántít.

Willy Brandt igen értelmes ember és rafinált poltttkai egyéniség és ezért valószínűtlen, hogy ne tudná azt, hogy a nyilatkozatával nem jó szolgálatot tesz Dubőek elvtársnak és pártunk új vezetőségének. Nyilván nem is ez volt a célja, hanem az, hogy felmagasztalja saját politikai nézetett, a szociáldemokrácia politikai koncepcióját és a világ elé állítsa, mint követendő példát. Es mindezt alátámassza egy olyan személyiség tekintélyével, mint Dubőek elvtárs.

Tehát ezt a spontán szlmpátia-nytlakozatot csak így lehet értékelni. Hiszen a jó kereskedő is úgy szokta az áruját ajánlani, mogy X nagyságos úr is ilyet vásárolt, sőt az Y nagyságos asszony is. Csak hát Brandt elfelejtette, hogy ml már vásároltunk ebből az áruból, s többé nem kérünk belőle. Jól tudjuk tehát, hogy selejt. P. E.

szemle