Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-05 / 40. szám

Hármas haszon

lelkaztk Incernamag-termesztéssel. Felkerestem C * flit y 1 Gyulát, as EFSZ agronómusát, hogy fontos tevékenységük felél érdeklődjek és megtudjam mit jelent es pénzügyi, agrobíolögiai valamint egyéb szempontból gazdaságuk részére.

Iyen a helyzet ezzel kapcsolatban?

— Ez a szalma Idén nem a legjobb minőségű, mert egyrésze megázott. Itt- kívánkozik megemlíteni, hogy dicséretet érdemelnek dolgozóink, különösen kombájnosaink, mert szükséges volt szombaton és vasárnap Is csépelni és ők megértve a helyzetet nem ellenkeztek. Ez meg is látszik ha összehasonlítjuk a környező állami gazdaságok és szövetkezetek eredményeit, amelyek nem használták ki a legkedvezőbb időjárást és hektáronként csak egy mázsányi magot fogtak, pedig hasonlóan jő magluqernáik voltak mint nekünk. Egyébként 25 hektárnyi lucernát Régiónéval permeteztünk le, s ezt közvetlenül, vagyis a kaszálással égyidőben csépelhettük. Ez nagyon jól bevált, mert a magveszteség kisebb volt és 15—20 %-os munkamegtakarítást értünk el.

— A Régióné tulajdonképpen a maglucerna egyenletes, gyors mfielfonnyasztását idézi elő. Hogyan használható a vele kezelt lucernaszéna?

— A szakirodalom szerint a permetezést követő két hónap elteltével lehetne csak etetni a szénét, azt is csak hlzómarhákkal, de ahogyan az angolok nyilatkoznak, akik rizsát, napraforgót és hasonlókat kezelnek vele, nincsen káros hatása. Mi azért biztonság kedvéért betartjuk a két hónapos tilalmi időt és hízóbikákkal etetjük majd ezt a szénát. A Régiónéval kezelt lucerna két-három, ha nagyon gyomos, esetleg öt nap alatt úgy szárad meg, hogy nem pereg ki a magja. A növénygyökerekre utóhatása nincs, mert mindenütt szépen kihajtott a növény.

— Mik a terveik, növelik a lucerna összterületét?

— Jövőre ezt a 200 hektárnyi maglucerna területet 50—60 hektárral növelni szeretnénk. Ebben az évben összesen 496 hektárnyi lucernánk volt. Ebből telepenként 50—50 hektárnyit zöldetetésre, 150 hektárnyit pedig szénaszáritásra hagytunk. A lucerna összterületét 650 hektárra szeretnénk növelni, ami szántóterületünk 25 °/o-át jelentené a jelenlegi 21 % helyett.

— Minek a rovására bővítik a lucernatermesztést?

— Főleg a zöldségtermesztés rovására, mert az nagyon munkaigényes és a munkaerőket a gyümölcsösbe és a szőlőbe csoportosítjuk át.

— Milyen volt a takarmányra termesztett lucerna szénahozama?

— Tavaly 70 mázsás volt a hektárhozam, idén csak 55 mázsa körüli lesz a termés. A magtermesztő területeken elértünk az első kaszálásból 25—28 mázsa szénát, plusz 15—18

mázsa lucernaszalmát a magfogáskor, de az utolsó kaszálás is ad még 12— 15 mázsa szénát. A szalma minőségileg gyengébb takarmány, de most, hogy 250 hlzőbikával áttértünk a szintetikus etetési módra, valamint 10 tehénnel a félszintetikus módra, mint alaptakarmányt használjuk fel a lucernaszalmát, melynek fehérjetartalma kisebb.

— A magtisztítást hogyan végzik?

— Részben mi végezzük Clipper jelzésű magtisztító gépünkön, de sajnos mágneses tisztítógépünk nincs, így az arankamag mentesítést Topolcsanyban a magnemesítő vállalatnál végezzük. A közeljövőben egy mágneses tisztítógépet is szándékozunk venni, mert így a fuvardíjat megtakarítjuk és a tisztítási díjat jelentősen csökkentjük, továbbá akkor végezhetjük a munkát, amikor ez nekünk a legalkalmasabb lesz.

— A lucernatermesztésnek biológiai haszna is van.

— Eléggé sok nitrogént és szervesanyagot ad a talajnak, lazítja azt. Nyugodtan állíthatom, hogy a búza terméshozama nálunk megkétszereződött.

— A gépesítés fokozása terén milyenek a terveik?

— Jövőben a lucerna körüli parcellákat igyekszünk gabonaneműekkel bevetni és a porozást az egész területen repülőgéppel elvégezni. Ha géppel porozzuk, az sok lucernát legyúr, a kézi porozás pedig drága és nem tökéletes. Van nyolc kombájnunk és nemrégiben kipróbáltuk egy par-1 cellán az udvardi EFSZ újítását. | Eszerint a cséplődob sínéit recésről j simára kell cserélni, a dobkosár alatt j egy szitát elhelyezni és a rostákat j átalakítani. Az ő állításuk szerint j 20—25 %-os magmegtakarítást értek el ezzel a módszerrel. Mi is kipróbáltuk és bár még pontos adataink nincsenek, mert a tisztítás nem történt meg, de anélkül is 10—15 %-os magmegtakarítást tapasztaltunk.

A lucernamag termesztésnek hármas, sőt ennél is többszörös haszna van. Mindenekelőtt a termelő gazdaság jól értékesítheti az elismert vetőmagot, lucernaszénája és szalmája marad, a kérdéses területen talajjavító hatást ér el és ezen felül jelenleg még takarmánykeverék juttatásban is részesül. A hasznossági sorrendet tovább lehetne sorolni és szóllani a lucernamag termesztésének társadalmi, zootechnikai és más jelentőségéről is, de a felsorolt néhány érv is felkeltheti további EFSZ-ek érdeklődését az exportcikként is keresett lucernamag termesztése iránt.

KUCSERA SZILÁRD

Állattenyésztésünk mennyiségi és minőségi színvonala csak úgy fejleszthető, ha elegendő jó minőségű takarmány áll rendelkezésünkre. Jól ismerik ezt a megállapítást az EFSZ- ek vezetői is. Éppen ezért már must fokozott gondot kell fordítani a jövő évi szálastakarmány előállítására.

Ezekben a napokban elérkezett a nyárvégi lucernatelepítés ideje.

Miért éppen a lucernát igyekeznek nagy területen telepíteni a jól gazdálkodó szövetkezetek?

A lucerna a gzálastakarmányok között a legértékesebb növényünk. Mint évelő pillangósvirágú takarmány fehérjében gazdag, nagytömegű zöld, illetve szénának szárítva értékes taés magjainak heérése érdekéhen hea* gerezziink. A leforgatott tarló „beérése“ után 20—25 cm mélyen végezzük el a mélyszántást, amit azonnal fngasoljunk el.

MILYEN IDŐSZAKBAN TELEPÍTSÜK A LUCERNÁT?

A lucerna nyárvégi vetésének legkedvezőbb időpontja szeptember élső fele, de később is végezhető. A nyárvégi lucernavetés egyik nagy előnye, hogy a következő évben a lucerna már csaknem teljes termést ad. A Incernamagnt takarónövény nélkül vessük gabcinasortávolságra, egy két cm mélységben. Az egyenletes, sekély veMiért előnyösebb a nyárvégén telepített lucerna

karmányt ad. Szántóföldi termesztésben jól sikerült vetés és beállás esetén négy-hat évig, sőt még tovább is kaszálható. Jól sarjad, amellett fejlődése igen gyors, évente 3—4, öntözés esetén 5—8 kaszálást is ad. A többi szálastakarmányokhoz viszonyítva a kiváló emészthetőség és étrendi hatáson kívül értékét elsősorban nagy fehérjetartalma adja. Ezért tejelő és növendékállatok számára szinte nélkülözhetetlen takarmány. Száz kiló jó minőségű lucernaszénában 10—12 kg emészthető fehérjét kap az állat, tehát jóval többet, mintha korpát etetnénk.

HOGYAN FOGJUNK HOZZÁ A NYÁRVÉGI LUCERNA TELEPÍTÉSÉHEZ?

Talaj tekintetében legjobb a mélyrétegű, tápláló anyagokban gazdag, mészben nem szegény, közömbös vagy gyengén lúgos k'émhatású talaj. Azokon a talajokon, ahol magasan V8n a talajvíz, lucernát ne telepítsünk, mert nem bírja a „lábvizet“. Igyekezzünk istállótrágyázott elövetemény után vetni. Legjobb elöveteményei: az őszi keveréktakarmányok, a tavaszi keveréktakarmányok, a korai érésű burgonya stb. Műtrágyát még ilyen növények után is szórjunk ki. Különösen pedig akkor, ha gabona után szándékozunk lucernát telepíteni. Ilyenkor már a talajelőkészítés során 80—110 kg salétromtrágyát, 200—300 kg szuperfoszfátot és káliumban szegény talajon 110—180 kg 40 százalékos kálisót is adagoljunk.

Csak az aprómorzsás és a kellően tömődött magágy biztosítja, hogy a talaj tartósan nyirkos marad. Ez pedig azért fontos, hogy a sekélyen elvetett mag a csírázáshoz, a kelő növény pedig a kezdeti fejlődéshez — a talaj legfelső rétegében — elegendő vizet kapjon. Nyárvégi telepítéskor, az elővetemény betakarítása után gyorsan végezzük el a tarlóhántást. Helyes, ha már a tarlóhántás előtt kiszórjuk a műtrágyákat. Tarlóhántás után a gynmmagvak gyors kikelése

tés érdekében ajánlatos vetés előtt a területet simahengerrel lehengarezni. Külföldi tapasztalatok szerint a Incérna hosszába-keresztbe vetve hassnálja ki legjobban a tenyészterületet. A szükséges magmennyiség folyómóterenkéent 150 csíra, ami hektáronként mintegy 20—25 kg magnak felel meg.

Vetés után, ha a feltalaj száras, ajánlatos hengerezni. Cserepesedésre hajlamos talajon a henger után tövisboronát használjunk. Kelés után pedig — amikor a lucerna már 4—8 levélben van — fogasoljuk meg. Csak a túl laza talajon maradjon el a fogasolás. Fontos növényápolási munka a fiatal lucernából a kikelt gyomoknak kézzel való eltávolítása. Ez a munka sokszorosan megtérül a nagyobb termésben, ezért feltétlenül végezzük el. Az így megerősödött lucerna már jól bírja a téli hideget és a következő években nagy tömeget adva liláiéi ja meg fáradozásunkat.

LÁSZLÓ LÁSZLÓ, tudományos munkatárs

A BORJAK ELLÁTÁSA

Nem káros, ha a tehén lenyalja az újszülött borját, de azt sóval, egyéb anyagokkal behinteni nem szabad. Az újszülött borjút azonnal meg kell itatni, nem célszerű az itatással 12— 20 órát várni. A borjú az első héten csak az anyja tejét kapja, első napon 1 litert, második napon 2,. harmadik napon 3 litert stb. Az itatott tejmennyiséget az első napokban 3—5 itatásra kell elosztani. Egy hét után már elég napjában kétszer itatni. A második hét átmeneti időszakként szolgál és 14 nap után a borjú adagja csaknem teljesen fölözött tejből állhat. A fölözött tej hiányzó energiatartalmát a borjú igen hamar pótolhatja korai abrakfogyasztással és egyéb, a fölözött tejhez adott kiegészítő anyagokkal, amelyekkel vitaminszükséglete is biztosítható.

(Tlernöhrung'I

— Hány hektáron termesztenek lucernát magra és hogyan sikerült az idei év ilyen szempontból? — tettem

fel a szövetkezet agronómusának a kérdést.

— Kétszáz hektárnyi lucernát hagytunk meg ez évben magra. Olyan jó eredményt mint idén ezidáig még nem tudtunk elérni. Különböző időszakban pórbáltunk magot fogni. Az első kaszálásból hét hektár negyven ár nagyságú területet hagytunk magra két parcellában. Ebből a négy hektáros parcellán teljes virágzáskor kétszer poroztunk Meripaxszal, s mindig 35—40 kg-os hektáronkénti adagot alkalmaztunk. A kisebb parcellán pedig egyszer teljes virágzáskor, majd ismételten akkor poroztunk, amikor a lucerna már 80—90 %-ban elvirágzott. Az eredmény a második parcellán hektárátlagban 250 kg volt tisztított állapotban, ami heremagból kimagasló eredmény. A többi terüten a második kaszálásból fogtunk magot és nagyrészt itt is elértük a hektáronkénti 240—250 kg lucernamag termést. Meg kell jegyeznem, hogy volt egy közel hetven hektáros területünk, amelyet kiszántásra szántunk, de mégis meghagytunk, s itt a hozam 140—150 kg lucernamag volt hektáronként, ami az összátlagot természetesen csökkentette, de még ez is Jó eredménynek számít. A második kaszálásból voltak olyan területeink is, amelyeken 350—400 kg lucernamagot értünk el, ami rendkívül kiváló eredmény. Az egész magtermesztő területet fertőtlenítettük, mégpedig hektáronként 80-r90 kg Lidrallal, amit kétszer boronáltunk a talajba. A porozást éjjel végeztük, s hajnalban, mielőtt a napfény gyengítette volna a vegyszer gamma hatását, bedolgoztuk a talajba.

— Milyen áron adják el a lucernamagot és mekkora lesz a bevétel hektáronként?

— Lucernamagunk elismert M 4-es vetőmag, amelyet szerződés alapján termesztünk, így tisztítás után a 88 koronás alapár helyett elérjük a 98 koronás kilónkénti árat. Azonkívül egy mázs'a magért hat mázsa takarmánykeveréket kapunk jutányos áron, takarmány ellenszolgáltatás nélkül. Így azt mondhatjuk, hogy 11000 korona értéket kapunk a magért mázsánként. Összesen 480—500 mázsa lucernamaggal számolunk, ami átlagosan hektáronként hozzávetőleg 27 ezer korona értéket jelent.

— Tehát ez azt mutatja, hogy lucernamagot nagyon is érdemes termeszteni, annál inkább, mert azonfelül, hogy pénzt kapnak a magért, még megmarad a lucernaszalma. Mi-A búzatermesztés nemzetgazdasági jelentőségét nem szükj séges részletesen elemezni, hiszen mindannyiunk mindennapi kenyeréről van szó. Ezért termesztésére, a hozamok fokozására nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági üzemekben. Tavaly az őszi búza vetésterülete 859 985 hektár, az országos átlagos hektárhozam 27,3 mázsa volt. A tavaszi búzából 67 312 hektáron átlagosan 25,6 mázsa termett hektáronként.

Az idei aszályos időjárás ellenére az 1968-as esztendő gabonabetakarítása sokáig emlékezetes marad. Nem várt bőséges gabonatermést takarítottak be földműveseink. A jövőben akartuk, de már az idén sikerült a búzatermesztés igényes feladatát teljesíteni — Szlovákia kenyérgabonából önellátó lett. Szlovákia átlagos hektárhozama búzából 32 mázsa, ami 4,5 mázsás termésemelkedést jelent hektáronként a tavalyihoz viszonyítva. Földműveseink összesen 2,5 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 350 ezer tonnával több a tavalyinál.

Szlovákia mezőgazdaságának történetében először sikerült túlszárnyalni Csehországot a búzatermesztésben. Az eredmények biztatóak és további munkára serkentenek. Alapos, szakszerű munkával az új tudományos ismeretek széleskörű alkalmazásával a hozamokat tovább növelhetjük.

Az alábbi elemző írásban a galántai járás két legjobb búzatermesztő szövetkezetének eredményeivel, a termelés hogyanjával és a búzatermesztés fokozásának lehetőségeivel, tartalékaival óhajtunk foglalkozni.

A galántai járás búzatermesztésének görbéje felfelé ível. Míg 1963-ban a járási átlag 18 mázsa volt, idén már 34,22 mázsát termett a búza hektáronként. A leggazdagabb termést Zsigárdon és Pereden takarították be.

A jó talajelőkészítés eredménye

Zsigárdon Pápay József agronóinus tájékoztatott az eredményekről, a siker titkáról

— Idén 213 hektáron termesztettünk búzát, ebből 113 hektárnyi a Bezosztája, 100 hektárnyi pedig a Mironovszkája. E fajtából 48,42 mázsás átlagos hozamot értünk el. Ezzel az eredménnyel elsők lettünk a járásban. A Bezosztája mintegy 4,5 mázsával adott többet hektáronként, mint a Mironovszkája. Azt tapasztaltam, hogy nálunk jobban bevált a Bezosztája. ezért a jövőben a vetésterület 55—60 százalékán fogjuk termeszteni. Hat év alatt megháromszorozódott a búza hektárhozama. Ügy érzem, ez nem kis dolog, hiszen 1963-ban 15,5 mázsa; 1964-ben 23:4: 1965-ben 29,4; 1966-ban 29,9; 1967-ben

43,3 mázsa, 1968-ban pedig már 48 42 mázsa búza termett hektáronként. Ez nem á véletlen műve. A búzatermesztés agro technikájának szakszerű alkalmazásában látom a siker titkát. Nagyon fontos a termőtalaj összetételének alapos Ismerete, mert csak ilymódon lehetséges a vetésforgó helyes alkalma zása. Az egyes parcellák termőerejének elemzése a termelési feltételek Ismerete, záloga a jó termésnek. Az elővetemény

helyes megválasztása szintén befolyásolja a növény fejlődését és a termést. Véleményem szerint legnagyobb jelentősége az agrotechnikai határidőn belül szakszerűen elvégzett talajelőkészítésnek van. Ezért az előveteménytől függően igyekeztünk idejében elvégezni a nyári mélyszántást. Hengereléssel, váltakozó felületi porhanyítással, gyomtalan biológiailag érett, aprómorzsás szerkezetű vetőágy létesítése a célunk. Gyakran három-négyszer is átdolgozzuk, porhanyítjuk a talajt, amíg sikerül elérni a talaj megfelelő fizikai állapotát, a keléshez szükséges megfelelő vízmennyiséget, ami nagyban elősegíti a gyors csírázást és az egyenletes kelést.

Hogyan fokozhatjuk a búzatermést

Az idei gazdag terméseredmények történelmi jelentőségűek Szlovákia búzatermesztésében. Önellátók lettünk kenyérgabonából. A búza agrotechnikájának szakszerű alkalmazása, a bőséges tápanyagellátás és a nagyhozamű fajták termesztése az alapja a hozamok további növelésének.

Jó termést csak tápanyagokban gazdag talajtól várhatunk. A talajelőkészítéssel nitrogénből 75 kg, foszforból 85 kg, káliumból 100 kg tiszta tápanyagot juttatunk a talajba. További 90 kg nitrogént a megosztott tápanyagellátás elvei szerint adagolunk. A jól előkészített vetömagágyba hektáronként a Bezosztájából 300—350 kg-ot, a Mironovszkájából 280 kg-ot vetünk. A tavaszi növényápolást, a vegyszeres gyomirtást igyekszünk időben elvégezni.

A jövőben szeretnénk még nagyobb hozamokat elérni. Véleményem szerint ez a bőtermő fajták alkalmazásával, jó talajelőkészítéssel és bőséges tápanyagellátással érhető el.

Második a járásban

Pereden 423 hektárról 46,62 mázsás hektárhozamot értek el. Ezzel az eredménnyel a galántai járás második legjobb búzatermesztői lettek. Szabó Flórián agronómussal elemeztük sző vetkezetük búzatermesztését, a hozamok emelésének lehetőségeit. A beszélgetésből kiderült, hogy Pereden nagy súlyt fektetnek a búzatermesztésre. A búza vetésterületét 530 hektárra növelik. Ebből 350 hektárnyi Bezosztája, 150 Mironovszkája, 10 francia búza, 20 hektárnyi pedig a Diószegen nemesített K-988'5 fajta.

A peredi agronómus szerint is a gazdag termés alapja a

búzg agrotechnikájának helyes alkalmazása. A jó magágy készítés szempontjából nagyon fontos az elővetemény és annak időbeni leszántása. A búza előveteményének 30—35 százaléka évelő takarmány, 45—50 százaléka kapásnövény, a többi pedig gabonaféle. Hogy mennyire fontos a megfelelő elővetemény, arról tanúskodik az alábbi példa: A 39,1 hektáros B Il-es parcellán vöröshere után 56,7 mázsát, az A IV. parcellán 35,4 hektáron árpa után csak 43,6 mázsát termett a Bezosztája hektáronként. Az árpa után az ún. vetőszántást augusztus 16-án, a vetést — hektáronként 362 kg-ot — szeptember 25 és 26-án végezték el. A vörösheretarlót szeptember 5-én szántották le és szeptember 29—30-án 360 kg magot vetettek el hektáronként. Szántással tiszta tápanyagban 25 kg nitrogént, 60 kg foszfort és 90 kg káliumot juttattak a talajba. A fejtrágyázásra hektáronként 25 kg nitrogént és 15 kg foszfort használtak fel, amit a biológiai ellenőrzés alapján a vegetációs csúcs fejlődése második és harmadik szakasza közötti időben szórtak el kora tavasszal.

Tavaly a búza vetésterületének 80 százalékán alkalmazták

az öntözést. Öntözéskor a talaj nedvességtartalmából indulnak ki. Főleg azon parcellákat öntözik, amelyek talajának nedvességtartalma nem teszi lehetővé a gyors és egyenletes kelést. Természetesen az öntözővíz adagolása a légköri csapadék mennyiségétől függ. Céljuk a búzakelés legoptimálisabb feltételeinek megteremtése. A gyors és egyenletes kelés után egyenletes a növekedés, a nedvességben gazdag aprómorzsás szerkezetű talaj elősegíti a gyökérzet és a növény erőteljes fejlődését a téli időszak beálltáig. Az ilyen megerősödött növényzet jobban áttelel, kisebb a fagykár, ami biztosítja a szükséges növényegyedek számát. Ahol megvan a szükséges növénytakaró, bő termés várható.

Ahhoz, hogy a hozamok tovább növekedjenek szükséges, a szakismeretek és a termelési tapasztalatok gyarapítása. Szem előtt tartja ezt az agronómus, mert jónéhány éve foglalkoznak búzatermesztési kisparcellás kísérletekkel. A C III. Baláta nevű parcellán 17,5 hektáron kísérleteznek az egyes búzafajtákkal. Az elővetemény füves herekeverék volt. A vetőszántást augusztus 26-án végezték el. A mag október 2-án került a jól előkészített talajba. Legjobb termést a Bezosztája adott, 5 hektáron 54,6 mázsát, a Mironovszkája és a Fertődi pedig 4—4 hektáron 54,25, illetve 46,8 mázsát termett hektáronként. Az október 6-án elvetett K 988/5-ös fajta három hektáron 46,89 és a francia fajta, amelyből csupán 200 kg-ot tudtak elvetni egy 0,8 hektáros parcellán, ahol 44,25 mázsát termett hektárátlagban. Mindkét búzafajtának nagy jövőt jósol az agronómus. A francia fajta különösen takarmányozási célokra hasznosítható. A kísérleteket tovább folytatják szovjet, francia és olasz búzafajtákkal.

Nagyon fontos, a bőtermő búzafajták termesztési igényeinek továbbá a helyi adottságokhoz való alkalmazkodóképességének ismerete, mert csak így termelhetünk többet az állandóan növekvő műtrágyaadagok felhasználásával.

KAJTOR PÁL mérnök

A lncernamag hiánya országos méretekben érezted nyomasztó hatását, mert ez a tény egyik fehérjében leggazdagabb takarmányfélénk termesztését szorítja szűk korlátok közé. Ezért nem csupáa saját helyzetén, de számtalan mezőgazdasági üzem takarmánymérlegén segít a tardoskeddi EFSZ, amikor nagy méretekben fog-