Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-21 / 38. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) vábbhaladásra, a januárban megkezdett út folytatására?“

„Megvédjük és tovább fejlesztjük-e forradalmi szocialista vívmányainkat?“

„Tovább folytatjuk-e a gazdasági reformot?"

„Milyen lesz külpolitikai irányvételünk?“

Polgártársaink sok más kérdést is feltesznek nekünk. Türelmetlenül várják válaszunkat. Választ várnak a CSKP-től, amely iránt az elmúlt hónapokban olyan nagy bizalmat tanúsítottak. Ogyszlntén világos választ követelnek a csehszlovák kormánytól is.

Teljes nyilvánossággal és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén élő nemzetek és nemzetiségek, a csehek, a szlovákok, a magyarok, az ukránok, a lengyelek és a németek iránti teljes felelősségtudattal kijelenthetjük:

1. Hazánk továbbra is folytatni fogja a januárban megkezdett szocialista fejlődést, amint a pártunk vezető erejének, a CSKP-nak egyes ülésein elfogadott dokumentumok körvonalazták. Az új helyzet azonban megköveteli, hogy a kormány által kitűzött feladatokat bizonyos mértékig módosítsuk. Ezeket a módosításokat önök ma írásban kézhez kapták. Tartalmuknak és teljesítésük időrendjének igazodnia kell az új feltételekhez.

2. Szem előtt tartva az utóbbi hónapok és hetek realitását, ma éppúgy, mint azelőtt, részét képezzük a szocialista államok közösségének, amelyhez közös céljaink és érdekeink fűznek bennünket. Népünk érdekében kölcsönös kapcsolatainkat fejleszteni és szilárdítani kívánjuk.

3. Számunkra ma az egyedüli kiutat küldöttségünk moszkvai tárgyalásainak eredményei jelentik. Mély meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzet politikai rendezése megfelel nemzeteink és nemzetiségeink érdekeinek, teljes összhangban áll munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk érdekeivel és érzéseivel. Ez egyben annyit jelent, hogy ez a megoldás megfelel a szocializmus, az olyan társadalmi rend érdekeinek is, amely a nép számára semmiféle polgári demokráciában el sem képzelhető demokratikus szabadságjogokat biztosít. A kormány a Nemzetgyűlés elé terjeszti a minél gyorsabb megoldást követelő kérdésekre vonatkozó első javaslatait és egyben tájékoztatni kívánja őket a moszkvai megegyezés valóra váltásának módjáról is. A kormány politikájában a Nemzeti Frontra és szervezeteire fog támaszkodni, melyek felölelik a városok és a falvak dolgozóit.

A moszkvai megegyezés olyan politikai dokumentum, amely komplex módon átfogja a társadalmi életünk fokozatos normalizálását hazánkban a szocializmus és a dolgozók hatalmának megszilárdítását, a szocialista közösség meeerősítését célzó, halaszthatatlan intézkedéseket.

A Nemzeti Front valamennyi szerve, a Nemzetgyűlés, a Csehszlovák Köztársaság kormánya, társadalmunk valamennyi fokú irányító szerve és az egész csehszlovák nép, — a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség — hazánk nemzetei és nemzetiségei tartsák elsődleges feladatuknak, hogy becsülettel és következetesen teljesítsék az elfogadott megegyezést. Igen ésszerűtlen lenne úgy vélekedni, hogy ezt a megegyezést elegendő formálisan lellesíteni. Recstiletes, derekas és ésszerű politikával kell garantálni, hogy további szocialista feilődésünk konszolidált feltételek között bontakozzék ki, hogy továbbra is biztosítsuk a CSKP vezető szerepét és sokoldalúan biztosítsuk szocialista rendszerünket és szocialista építőmunkánkat.

Első helyen a betakarítás és a lakosság rendszeres ellátása

Napjaink további fontos feladata az, hogy minden feltételt megteremtsünk a mezőgazdasági termények zavartalan betakarítása érdekében és biztosítsuk az élelmiszeripar zökkenőmentes termelését. A nemzeti bizottságok segítségével szerveznek a betakarítási munkák terén, biztosítják a hetakarító gépek eljuttatását a szükséges helyre, gondoskodnak a közlekedési eszközökről, a hajtóanyagokról, valamint a szükséges javítószolgálatról és úgyszintén az élelmiszeripar számára nyújtandó segítségről.

Nagv figyelemmel követjük a lakosság ellátását élelmiszerekkel, s egyéb közszükségleti cikkekkel, és megteszünk mindent, hogv az ellátás folyamatossága ne szakadjon meg.

A Nemzetgyűlés iól tudta, hogy a kormány és más alkotmányos szervek ez év januárja után számos intézkedést és programot hagytak ióvá. ame Ivek gazdaságpolitikájának és gazdasági programjának megvalósítását cé lozzák.

A kormánv a kormánynyilatkozat értelmében fontos feladatának tartót

2 SZABAD FÖLDMŰVES

19B8. szeptember 21.

ta, hogy az egész gazdaságpolitikát az életszínvonal emelése érdekében fejlessze. Az ehhez vezető útként meghatározta, hogy a vállalatok lényegesen javítsák tevékenységüket, éspedig a népgazdaság irányításának tökéletesítésével, valamint az olyan gazdasági nyomások fokozása útján, hogy fokozatosan megszűnjenek az összes indokolatlan dotációk és szubvenciók. A kormány szükségesnek tartotta a népgazdaság struktúrájának gyors megváltoztatását, annak biztosítását, hogy megteremtődjenek a feltételek műszaki színvonala emelésére, javuljon teljesítőképessége és a termelés minősége. Sokkal jobban és hatékonyabban kívánta kihasználni a népgazdaság azon nagy lehetőségeit, amelyekkel a KGST országaival, különösen a Szojetunióval, valamint a világ többi országaival való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés magasabb formái kecsegtetnek. A széles körű megelőző munkákra támaszkodva megvitatta és jóváhagyta a KGST-n belüli nemzetközi munkamegosztás és tevékenység általános tökéletesítésére vonatkozó javaslatokat.

'A gazdaságpolitikának Szlovákiában való megvalósítását illetően, a kormány abból indult ki, hogy meglegyenek a feltételek ahhoz, hogy Szlovákia társadalmi és gazdasági téren elérje a cseh kerületek színvonalát, s hogy az egész népgazdaság fejlődésének érdekében maximális mértékben kihasználják Szlovákia valamenynyi forrását és lehetőségét. Hasonló intenzitással kívánta a kormány megoldani a határvidékek kérdését is.

A kormány — amint a Nemzetgyűlés a számos, már jóváhagyott törvény, illetve törvényjavaslat alapján tudja — megkezdte ennek a programnak a teljesítését.

A szocialista demokrácia helyes éreltmezéséért!

A január utáni időszakban Cseh-szlovákia Kommunista Pártja s vele együtt a többi intézmény, tehát a kon mány is, a szocialista társadalom irányítása marxista-leninista elveinek sokoldalú érvényesítésére, Csehszlovákia konkrét körülményei között ezek alkotó alkalmazására törekedett. Ezzel kapcsolatban Marx tanításából indultunk ki, amely a forradalmi munkásmozgalomnak mind céljait, mind eszközeit is magában foglalja. Közben teljes mértékben tudatában voltunk annak, hogy a marxizmus-leninizmus céljainak általánosan érvényes a jellege, míg az eszközökre és módszerekre szükségszerűen befolyással vannak a konkrét környezet, a helyi feltételek és az időszak, amelyben alkalmazásra kerülnek.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Marx tanításának alapvető célja az ok,' amiért egyáltalán keletkezett. Tehát legfőbb értelme az ember teljes felszabadítása az elnyomás valamennyi formája alól és a szabadság igazi birodalmának kialakítása. A marxizmus-leninizmus lényege tehát a humanizmus olyan mértékben, amilyent eddig nem ismert az emberi társadalom. Ebben látjuk a szocialista demokrácia lényegét is.

A polgári demokrácia még azokban az országokban is, ahol legnagyobb fejlődését elérte, szükségszerűen korlátozott két alapvető okból. E korlátozás elsősorban abból ered, hogy eltérő a burzsoázia és a dolgozók gazdasági pozíciója, és ezzel eltérők a tényleges lehetőségei is annak, hogy a burzsoázia és a dolgozók érvényesítsék jogaikat. Másodsorban magukat a jogokat és alkalmazásukat a legkülönbözőbb módon korlátozza a burzsoá állam osztályjellege.

Amikor a szocialista demokráciáról beszélünk, azt látjuk, hogy a szocializmusban szükségszerűen hiányzik a különböző társadalmi csoportok jogegyenlőségének megsértése, gazdasági pozíciójuk különbözősége következtében. Ezért a szocialista demokráciának szélesebb körűnek kell lennie a polgári demokráciánál. Csak ekkor teljesíti a szocialista társadalom a szocializmus építése marxi-lenini elveinek értelmét. Másrészt viszont a szocialista demokráciát is szükségszerűen korlátozza osztályjellege. E korlátozásoknak, igaz. megvannak a maguk időbeli és helyi feltételei.

A szocialista demokrácia és foka tehát állandóan fejlődik minden országban és változik valamennyi külső és belső feltételtől függően. Ez a Csehszlovák Szocialista Köztársaságra is érvényes. Az általános alapelvek megvalósítása — a konkrét történelmi feltételekre való tekintettel — az emberek tevékenységének eredménye, s így bizonyos körülmények között komplikációkra és hibákra is sor kerülhet.

A szocialista társadalom egészséges fejlődése egyik alapelvéül a kormány a szocialista törvényesség szigorú megtartását és továbbfejlesztését, valamint az elmúlt fejlődés hibáinak kiküszöbölését jelölte meg.

A kormány ez év augusztus 24-1 programnvilatkozafában hangsúlyozta, hogv az alkotmányban rögzített polgári szabadságok teljés és reális érvényesítésében látja hazánkban a szocializmus továbbfejlesztésének múlhatatlan feltételét. Ez megfelel egész január utáni programunknak is, ame lyet megvalósítunk, s amelyet úgy jellemeztek, mint a szocializmus továbbfejlesztésének programját.

A kormány biztosítja, hogy a csehszlovák szervek a törvény által meghatározott esetekben beavatkozhatnak az állampolgárok személyes szabadságjogaiba, mégpedig a csehszlovák törvényeknek megfelelően és e törvények keretei között.

A kormány kijelenti, hogy alkotmányunk és törvényeink biztosítják a lakásnak érlnthetetlenségét, a levéltitkot, valamint a mozgásszabadságot. Másrészt szükséges, hogy megfelelő védelemben részesüljenek a köztársaság érdekei is, és a polgári szabadságjogokkal visszaélve ne szenvedjenek kárt az államnak és a szocialista társadalomnak érdekei.

Programunkban abból indultunk ki, hogy az ilyen embereket politikai úton, módon, politikai ráhatással kell megnyernünk, meggyőznünk. A továbbiakban is igazodni fogunk ehhez az elvhez. Nyíltan meg kell mondanunk azt is, hogy a kormány a nép szocialista vívmányainak védelmére felhasználja az állam minden eszközét olyan erőkkel szemben, melyek szervezetten akarnának fellépni a szocialista rendszer, a köztársaság és népe érdekei, a köztársaság érvényes törvényei ellen.

Demokratikus rendszerünk részét képviselik a társadalmi rendszert óvó törvények. Biztosítani kívánjuk népünket, hogy e törvények megszegői nem számolhatnak toleranciánkkal, elnézésünkkel. A rendkívüli helyzet arra kényszerít bennünket, hogy megfelelő figyelmet szenteljünk ezeknek a kérdéseknek.

A polgári szabadságjogoknak és az össztársadalmi érdekek védelmének fontos zálogát jelentik a normálisan működő bíróságok és az ügyészség, amelyeknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a bírói függetlenség alkotmányos elvét. Az ügyészség és a bíróság a polgári jogok védelmezője marad továbbra is. Ugyanakkor abból a követelményből indulunk ki és ezt fokozatosan valóra kell váltanunk, hogy bírósági döntés szükséges mindenütt, ahol jogi kérdésekről van szó. Ebből a szempontból fokozatosan bővítjük az olyan kérdések körét, amelyek esetében a bíróságok hivatottak eldönteni az államigazgatási szervek eljárásának törvényességét. A büntető eljárás szocialista alapelveinek továbbfejlesztése érdekében a jövőben újabb intézkedéseket foganatosítunk a törvényesség megszilárdítására, a kivizsgálás tárgyilagosságának elmélyítésére, a bíróságok függetlenségének, a büntetőjogi előkészületi eljárásban befolyá■suk fokozására, főleg olyan intézkedések esetén, amelyek kihatnak az állampolgárok jogaira.

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy szocialista csehszlovák hazánk népével együttesen leküzdje a mai bonyolult helyzetet. Tudatában van annak, hogy csupán az összes pozitív társadalmi erő új aktivitása, népünk és nemzeteink egysége válthatja valóra azt a reményüket, hogy békében dolgozhatnak és élhetnek a szocialista Csehszlovákiában.

Gyarapszik a köztársasági alap

Szeptember 15-ig Szlovákia lakosai és üzemei 39 4B1 701,45 koronát fizettek be a köztársasági alapra. A konszolidálódási folyamat nagyban hozzájárul a 2171-es folyószámla növekedéséhez.

A kerületek közül a köztársasági alapra a nyugat-szlovákiai 18 millió 88 ezer 190,88, a közép-szlovákiai 13 606120,55, míg a keletszlovákiai kerületből 7 787 390,05 koronát utaltak át.

A köztársasági aranyalapra Szlovákiában szeptember 15-ig 16 300 gramm aranyat ajándékoztak. Az augusztusi események e téren is stagnálást idéztek elő, mely napról napra feloldódik. Múlt hét péntekén a bratislavai Állami Bank kirendeltségén 4 helyi lakos, vidéken pedig Miüík Stefan vrútkyi lakos 12,40 és Hajasová L. Jánová Lehotáről 17,19 gramm aranyat ajándékozott. A legtöbb aranyat, 13 125,92 grammot, a nyugat-szlovákiai kerület dolgozói, illetve üzemei juttatták a köztársasági aranyalapra.

Azok az üzemek, amelyek kisebb vagy nagyobb pénzösszeget szándékoznak ajándékozni, utalják azt át a 2171-es folyószámlára. Ara nyat pádig az Állami Bank összes kirendeltségén elfogadnak.

Jozei Smrkovsky

A NEMZETGYÜLES ELNÖKE

VÁLASZOL SZERKESZTŐSÉGÜNK NYÍLT LEVELÉRE

A közelmúltban lapunk hasábjain nyílt levélben fordultunk Józef Smrkovsky elvtárshoz, a Nemzetgyűlés elnökéhez, amelyben a készülő választási törvénnyel kapcsolatosan fejtettük ki észrevételeinket, s természetesen felhívtuk figyelmét ezzel összefüggésben a nemzetiségi kisebbségek képviseletének néhány problémájára is. Bár a válasz érthető okokból kissé megkésett, úgy véljük így is időszerű és érdekli olvasóinkat egyik legnépszerűbb vezető politikusunk állásfoglalása ebben a kérdésben.

Tisztelt Elvtársak!

A levelek tömege, amely címemre érkezett és érkezik lehetetlenné tette, hogy levelezésemet postafordulatával intézzem. Remélem megbocsátanak a megkésett válaszért.

Mindenekelőtt szeretném Önöknek megköszönni jókívánataikat, amelyet szerfelett becsülök. Hisz a magyar kisebbség képviselőitől érkezett, ráadásul újságíróktól, akik egyúttal a magyar földművesek véleményét is tolmácsolják. Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy tisztségemben, a valódi proletár internacionalizmus szellemében, szem előtt kívánom tartani egész népünk érdekét, s természetesen a magyar polgárok érdekeit is.

Ami az Önök észrevételeit illeti a készülő választási törvény fogyatékosságaival kapcsolatban szeretnék figyelmeztetni arra, hogy új választási törvény van készülőben. A törvényjavaslatot azoknak az észrevételeknek a szellemében dolgozzák ki, amelyek a január utáni demokratizáclós folyamatban felszínre kerültek, s biztosítsom Önöket, hogy véleményüket teljes komolysággal figyelembe vesszük. Szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy az új választási törvényjavaslatban nem számolunk a jelöltek sorrendi elvével, hanem az összevont jelölőlisták alkalmazását vettük fontolóra, s természetesen azt, hogy több jelölt kerüljön a jelölő listára, mint amennyit megválasztanak. Minden esetben figyelembe vesszük, hogy a nemzett kisebbségek létszámuknak megfelelően legyenek képviselve a jelölő listákon.

Bizonyára megértik, hogy a javaslat végleges megszövegezése nemcsak tőlem függ. hanem mindenekelőtt attól, milyen álláspontot foglalnak majd el a képviselők a Nemzetgyűlés szerveiben a végleges jóváhagyás előtt.

Elvtársi üdvözlettel:

Prága, szeptember 10.

Km mtn e ni áru, nk

Vannak történelmi időszakok, amikor a hallgatás bűn. Amikor a feladott kérdésekre felelni kell. És nem is akárhogyan, hanem őszintén. A ki nem mondott igazság, pusztít, mint féreg a fában, súlyos gondolatokkal terheli a tudatot, bizonytalanságot és félelmet szül. Az ember keresi a feleletet. Keres és talál, Iha nem is az igazságot, megtalálja a feltételezett igazságot, ami a legtöbbször ártalmasabb, mint a komor valóság.

Pártunk új vezetése, az elmúlt fél évben felmérte a múlt tragikus hibáit, elemezte a hibák forrásait és ebből kiindulva a szocialista demokrácia rehabilitálásának módszerévé nyilvánította: igazat mondani a népnek.

Két beszéd hangzott el az elmúlt héten, mindkettő az új szellemben, az őszinteség, a néphez fűződő bizalom szellemében, Alexander DubCekelvtársnak a Központi Bizottság első titkárának és Zdenek Mlynáf elvtársnak a Központi Bizottság titkárának nyilatkozata. Mindkét beszédet a televízió és a rádió jóvoltából az egész ország hallgatta. Feleslegesnek tűnik tehát ismétléseikbe bocsátkozni. Mindketten többek közt a mai helyzetet kiváltó okokról is szóltak. Köntörfalazás nélkül önvallomásnak is beillő őszinteséggel tárták fel, mi váltotta ki és hogyan került sor a Varsói Szerződés öt államának döntésére, amely minden tragikus következménye mellett tanulság is lehet. Igaz, nagyon drágán megfizetett tanulság.

Dubőek elvtárs a szocializmus-ellenes elemek kártevő tevékenységéről beszélve levonta a következtetést: — Nyíltan ki kell jelentenem, hogy hasonló kedvezőtlen jelenségeket nem szabad megengednünk akkor sem, ha a helyzet nálunk normalizálódik, ha teljes mértékben felújul szerveink és államunk szuverenitása.

Mlynáf elvtárs ugyanerről a tevékenységről szólva annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a párt és a szocialista szövetségesek elleni szélsőséges megnyilvánulásokat a munkásosztály egységes erőinek, a köztársaság létének és a párttagság egészséges gondolkodású többségének segítségével le tudta volna küzdeni. Elismerte, hogy ezek „a felelőtlen demagógok elég teret kaptak arra, hogy terjesszék jelszavaikat és ne viseljék tetteik felelősségének terhét“. „Nem lett volna szabad megtörténnie, hogy ilyen nagy teret adjunk a felelőtlenségnek. Nem lett volna szabad megtörténnie — megmondom nyíltan és világosan —, hogy valaki lekőpdösse mindazt, amit eddig tettünk és rózsaszínű szemüveget vegyen fel akkor, ha a kapitalista demokráciát szemléli...“

Elemezve a párt augusztus előtti politikáját, elmondotta, „reményeink és erkölcsileg tiszta gondolkodásunk nem számolt eléggé a reális valósággal, és amit megoldható vélemény-Az igazság erő

különbségeknek tekintettünk, a szövetséges szocialista államok komoly veszélynek értékelték a szocialista világmozgalom szempontjából. Talán rossz politikusok voltunk ebben, nem nyertük meg eléggé a bizalmukat és ezért cselekedtek aztán a helyzet saját értékelése szerint. Most szemben állunk a tényekkel, ezt tudomásul kelj vennünk, és fel kell ébrednünk, idealista álmainkból.

Mlynáf elvtárs leszögezte, hogy bármilyen keserű is e szavaknak a mellékíze, nem mehetünk más úton, mint a szocialista országokkal kötött szövetség útján. „Én ezen az úton haladok, mégha egyesek ezt kollaboráciőnak is fogják nevezni“ — jelentette ki Mlynáf elvtárs, Kommentátor itt szeretném megjegyezni, hogy a kollaboráció tényleg igen kompromitált fogalom, és ez a rossz hangzása abból az időből ered, mikor jellemtelen és erkölcstelen politikai kalandorok a népirtó fasisztákat szolgálták és tömegesen juttatták a hazafiakat a koncentrációs táborokba és a gázkamrákba. A szocialista tábor országaival való. az egyenjogúság alapján álló együttműködés azonban a szocializmus egysége szempontjából hazánk szocialista rendjének védelme szempontjából a kommunista erkölcs és kötelességtudás egyik legfőbb kritériuma.

Tagadhatatlan igazság azonban az is, hogy hazánk és a szocialista államok közti viszony elmérgesedésében az ötvenes évek politikai vezetői a bűnösök és a Novotny-éra ezeket a károkat még jobban elmélyítette és betetőzte.

Az események tudományos igényű, okszerű felmérése, a rövid időtávlat miatt cs-ak a jövő feladata lehet. Bizonyos azonban, hogy szocialista hazánk történetének legtragikusabb helyzete mindennapi cselekedeteket, bátor helytállást és sok-sok áldozatvállalást kíván. Az első lépések már megtörténtek. Ezek közül piedig alapvető, hogy a párt ma már nem a nép fölött, hanem a néppel együtt kormányoz, beavatja a polgárt az államvezetés ügyeibe és igazat szól még akkor is, ha az fájdalmas és nem hoz számára olcsó népszerűséget. Az igazmondás, a helyzet valós feltárása felnyitja az állampolgár előtt a hatalomban való demokratikus résztvá 11alás lehetőségét, jogát és kötelességét. Ma már nem néhány vagy néhány tucat fej gondolkodik és dönt,' hanem tizennégy millió. Tizennégy millió olyan csehszlovák állampolgár, aki a legsúlyosabb napokban csodálatos politikai érettségről, mély megfontoltságról tett tanúbizonyságot.

Ami pedig a kártevők és felelőtlen demagógok elleni fellépést illeti, újból Mlynáf elvtárs szavait idézem:

„Elég volt a felelőtlenségből. Korunk túl komoly ahhoz, hogy meggondolatlan gyermekek vagy rosszakaratú gyújtogatónak gyufát adjunk a kez®l3e- Perl Elemér