Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-14 / 37. szám
Bratislava, 1968. szeptember 14. Ära 1.— Kés XIX. évfolyam, 37. szám. ÜLÉSEZETT A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Szeptember 7-én és B-án kétnapos ülést tartott a CSEMADOK Központi Bizottsága. A kétnapos ülést Dobos László, a CSEMADOK elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a hazánkban kialakult helyzet ellenére a CSEMADOK programja nem változott. Ott kell folytatnunk — mondotta, — ahol augusztus 3-án abbahagytuk a munkát. Az államjogi rendezés célunk, jogunk és feladatunk. A Központi Bizottság ülésének programját Tolvaj Bertalan ismertette. A továbbiakban Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára számolt be a küldötteknek arról a tevékenységről, amelyet a kormány mellett kialakított jogi bizottság végzett a nemzetiségi problémák rendezéséről. Beszédében megemlékezett a tornóci események 30 éves évfordulójáról. A továbbiakban vázolta az augusztus 21. óta kialakult helyzetet, s megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a Központi Bizottságra, a járási bizottságokra és a CSEMADOK helyi szervezeteinek további munkájára vonatkoznak. A beszámolót vita követte. A vitában felszólalók kifejtették nézetüket mindazokról a problémákról, melyek a jelen helyzetben a legsürgősebb megoldásra várnak. A CSEMADOK Központi Bizottságának ülésén megjelent Dr. Gustáv H u s á k, az SZLKP KB első titkára, akit a Központi Bizottság tagjai meleg szeretettel köszöntöttek. Dr. Gustáv Husák elvtárs a CSEMADOK Központi Bizottsága ülésén beszédet mondott, amelyben magasra értékelte a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók magasfokú erkölcsi magatartását az augusztus 21-e után kialakult helyzetben. A CSEMADOK Központi Bizottságának kétnapos ülése vasárnap a délutáni órákban Dr. Szabó Rezső zárszavával fejeződött be. (gs) A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A CSEMADOK TAGJAIHOZ A CSEMADOK TAGJAIHOZ, A CSEHSZLOVÄKIAI MAGYAROKHOZ, A CSEH ÉS A SZLOVÁK NÉPHEZ Szakmelléklet : GYUMDLCSZÖLDSÉEVIRAG A Komáromi Mezőgazdasági Középiskolában szeptember ötödikén kezdték meg az új iskolaévet. (Foto: Eszenyi J.) Az idei szeptemberi isikolaévnyító nem a megszokott ünnepi keretek között zajlott le. Augusztus végén még kétséges volt az is, hogy szeptember elején megkezdődik-e a tanítás. Hogy miért, azt úgy hisszük nem kell külön magyarázni. A rendkívüli helyzet rendkívüli gondokat szült. Szerencsére talán már a nehezén túl vagyunk. Legalábbis ami az iskolaév megnyitására vonatkozik. A tanítás megkedződött. Mi azonban — már az említett rendkívüli helyzet következtében — nem köszönthettük lapunkban a pedagógusok és diákok seregét az új iskolaév küszöbén. Ezért hát most, hogy újra lehetőségünk nyílt a rendszeres munkára, utólag kívánunk tanítóinknak, s a diákoknak is eredményes, jó munkát. -gs-Hazánk sorsdöntő nehéz napjaiban a csehszlovákiai magyar nemzetiség egységes társadalmi erőként a cseh és a szlovák néppel teljes egészében állt ki a szocializmus ügye, a párt januári politikája és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mellett. Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek a köztársaság védelméért rendezett tornóci manífesztációja 30. évfordulójának napjaiban, e hagyomány örököseiként tettünk 'bizonyságot hazaszeretetünkről, az internacionalizmusunkról és nemzeti öntudatunkról. Vallottuk és valljuk, hogy Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek, mint e haza alkotóinak sorsa közös. Ez a tudat határozta meg cselekedeteinket a múltban, és ebből a tényből indulunk ki ma is. Teljes mértékben elfogadjuk és teljesítjük köztársaságunk elnökének, a CSKP Központi Bizottságának, a Nemzetgyűlésnek és a Kormánynak a határozatait, törvényeit és rendeletéit. Aláírtuk a Nemzeti Front 1968. június 15-iki nyilatkozatát és hűek maradunk ahhoz. Ezekben a napokban célunk: a társadalom életének normalizálása, a köztársaság helyzeténeik konszolidálása, a szocializmus építése a CSKP Akcióprogramjában lefektetett elvek alapján. Tudatosítjuk, hogy ma tettekre van szükség, arra, hogy minden ember tudásának s munkájának legjavát adva járuljon hozzá a feladatok teljesítéséhez. Szavaink, ígéretünk fedezetét munkánkkal kívánjuk és fogjuk megteremteni. Felhívjuk a CSEMADOK minden tagját és minden csehszlovákiai magyart, hogy példás fegyelmezettséggel, szorgalommal és becsületes odaadással teljesítse kötelességét a társadalmi életben és a termelésben. Egyidejűleg a cseh és szlovák néphez fordulunk, hogy e történelmi napok tanulságainak tudatában közösen erősítsük hazánk egységét és megbonthatatlanságát. Eszméink és céljaink közössége döntsön le minden félreértés szülte válaszfalat és akadályt. A realitás az, hogy ezt az országot nemzetek és nemzetiségek lakják, építik, védik és alkotják. Közös hazánk egyforma szeretetét bizonyították az elmúlt napok. Igazságos és tényleges államjogi megoldással szilárdítsuk a cseh és szlovák nemzet és a nemzetiségek közös köztársaságát. Éljen a szabad Szocialista Csehszlovák Köztársaság, az egyenlő jogú nemzetek és nemzetiségek közös hazája! 1968. szeptember 7. A CSEMADOK Központi Bizottsága Október 28-án életbelép a föderációs törvény A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSE ■ Két szocialista köztársaság alkotja a föderációt ■ Ütvén új tag ■ Föderáció nemzeti kisebbségek nélkül?! ■ A Cseh Nemzeti Tanács küldöttsége az ülésen ■ A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA 1. A Központi Bizottság az előterjesztett írásos anyag alapján jóváhagyta a Központi Bizottság elnökségének 1968. augusztus 21-től 1968. augusztus 31-ig kifejtett tevékenységét, nyilatkozatait, állásfoglalását és határozatait. 2. A CSEMADOK Központi Bizottsága felhívást fogadott el tagjaihoz, a csehszlovákiai magyarokhoz, a cseh és a szlovák néphez. 3. Megvitatta és jóváhagyta a CSEMADOK helyi szervezetei rendkívüli küldöttválasztó közgyűléseinek és járási konferenciáinak összehívásáról szóló irányelveket, a CSEMADOK rendkívüli országos közgyűlésének összehívására, valamint politikai, szervezési és technikai előkészítésére vonatkozó határozatát. Megtárgyalta a CSEMADOK programtervezetének javaslatát, amelyet az elnökség az elhangzott hozzászólások, megjegyzések alapján módosítva, további megvitatásra megküld az alapszervezeteknek. 4. A Központi Bizottság megbízza az elnökségét, a járási bizottságokat,, a helyi szervezetek vezetőségeit és tagjait, hogy az elfogadott dokumentumok alapján végezzék munkájukat a CSEMADOK X. rendkívüli országos közgyűléséig. S. A Központi Bizottság tagjai meghallgatták és megvitatták Dobos László, valamint dr. Szabó Rezső hozzászólását a nemzetiségi kérdésről folytatott tárgyalások eddigi eredményeiről. Ezzel kapcsolatban a Központi Bizottság újra kifejezte azt a meggyőződését, hogy továbbra is a március 12-i állásfoglaláshoz tartjuk magunkat, s azt a nemzetiségi kérdés megoldása alapjának tekintjük. 8. A CSEMADOK Központi Bizottsága ülésének második napján részt vett dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára. Felszólalásában s a kérdésekre adott válaszában jórészt a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség helyzetével és rendezésével foglalkozott. Az SZLKP KB első titkárának megjelenését a CSEMADOK KB ülésén, ami hozzájárul a szlovák— magyar viszony rendezéséhez, nagyra értékeljük. A Szlovák Nemzeti Tanács 20. ülése gazdag programmal foglalkozott. Az ülés jelentőségét fokozta, hogy résztvett rajta a Cseh Nemzeti Tanács küldötsége is dr. Cestmír Cisáf elnökkel az élén. Az elnök köszöntötte a szlovák népet, amely a nehéz időben is megállta helyét és kifejezte együttélési szándékát a cseh néppel. Az ülésen 50 taggal bővítették az SZNT taglétszámát. Az új tagok között találtuk magyar részről Dobos Lászlót, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnökét, valamint Dr. Szabó Rezsőt, a CSEMADOK főtitkárát is. Az ülés az új tagokat egyhangúlag választotta meg. Az ülésen többek között szó volt az SZNT rövid lejáratú konszolidációs tervéről, valamint ökonómiai problémákról. Marko mérnök hosszabb fejtegetésben taglalta Szlovákia Iparosítása fellendítésének lehetőségeit. Az ülés legfontosabb programpontja a föderációs törvényjavaslat megvitatása volt. E nagyjelentőségű törvény jóváhagyása történelmi jelentőségűvé tette a Szlovák Nemzeti Tanács ülését. A törvénytervezetet FrantiSek Barbírek, az SZNT alelnöke terjesztette elő. Vitaindító beszédében hangsúlyozta, hogy a föderációs törvény a cseh és szlovák nemzet közös akaratából jön létre, tehát önkéntes alapon Teljes egyenjogúságot biztosítunk a nemzetiségeknek Dr. Gustáv Husák elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának felszólalása a CSEMADOK Központi Bizottsága szeptember 8-iki ülésén Tisztelt Elvtársak! Elnézésüket kérem, hogy nem szólhatok önökhöz magyarul. Fiatal éveimben nem volt lehetőségem megtanulni magyarul, később, mint diák akartam tanulni, de nem jutottam hozzá. Végül a Pankrácon engedélyeztek nekem egy félévre egy magyar tankönyvet. Olvasni kissé megtanultam, de beszédem nem felelne meg az igényeknek, és sértené az önök anyanyelv iránti szeretetüket. Amikor a mai ülésre való meghíváson gondolkodtam, eszembe jutottak az első köztársaság, a München előtti évek, amikor a szlovák és a magyar kommunisták közösen harcoltak a München előtti köztársaság demokratikus vívmányainak megőrzéséért, a szlovák és a magyar dolgozó nép (helyzetének megjavításáért. Ezekben az években a kommunista pártban a szlovák, a magyar és a többi dolgozóik együttműködése rendkívül intenzív, elvtársi és baráti volt. A körülmények véletlen összjátéka folytán, amellyel nem számoltam, az ülés kezdetén találkoztam az önök vezetőivel, s köztük volt Pospis elvtárs is Tornócról, aki 30 évvel ezelőtt azon az összejövetelen elnökölt, amelyen én is felléptem. így a 38-as évekre és az azt megelőző esztendőkre való visszaemlékezésnek ez a szimbolikája a véletlen összjátéka folytán szintén számításba jött. Ez év kezdetén, a demokratizációs folyamatra való áttérés, számos alapvető kérdés rendezésének szükségességét vetette fel az országban. Ezek az alapvető kérdések lakosságunk minden rétegét, osztályát, nemzetét és nemzeti kisebbségét érinti. Azok a problémák, amelyeket Dobos elvtárs a bevezetőben érintett, megtalálhatók pártunk Akcióprogramjában és szeretnénk ezeket fokozatosan, egymás után becsületesen megoldani. (Az állami kérdések rendezéséről és a politikai reprezentáció kérdéseiről van szó — szerk. megj.j. Kezdve a gazdasági kérdésekkel, a gazdasági reform problémáival, egész társadalmunk demokratizálódásával, egészen a többi kulturális, politikai és szociális kérdésig, beleértve az együttélési, nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatainak kérdését is. Igaz, ezen a januárt követő utunkon, melyet polgáraink szabadabb, demokratikusabb életére való őszinte törekvés jellemez és amely ragyogó pontja kommunista pártunk és az összes progresszív erők azon törekvésének, hogy megszabaduljunk az ötvenes évek, a kultusz éveinek és törvénytelenségeinek túlkapásaitól és hibáitól, adódtak kilengések, hiányosságok és hibák is. Ezen problémák megoldásának keresése közben jöttek az augusztusi események, az öt szövetséges állam hadseregeinek bevonulása országunkba. A későbbiek folyamán bizonyára gyakran vissza fogunk majd térni ezekhez a kérdésekhez, hol követtünk el hibát, mikor nem értékeltük kellőképpen a nemzetközi tényezők jelentőségét, a szomszédos nagy- és kis államokkal való kapcsolatok fontosságát, amikor talán mi sem kerestük eléggé a kapcsolatokat és a megértést, vagy amikor lehetővé tettük, vagy legalább is tűrtük, hogy a szocialistaellenes (Folytatás a 2. oldalon.) születik, minden kényszer nélkül. A csehszlovák föderációt a, cseh és a szlovák szocialista köztársaság alkotja. Ondrej Klokné, az SZNT elnöke megemlítette, hogy a két nemzeti tanács nagyon jól együttműködik, és ezért megvan rá minden lehetőség, hogy a föderációs államforma a Csehszlovák Köztársaság születésének 50. évfordulójára, október 28-ra létrejöjjön. A föderációs törvény tervezet körül parázs vita kerekedett. A szlovák nemzetiségű képviselők általában helyeselték a törvénytervezetet, csak kisebb-nagyobb kiegészítéseket javasoltak. Azonban a magyar nemzetiségű képviselők kifogásolták, hogy a nemzeti kisebbségekről a törvénytervezetben megfeledkeztek. Faraga Ferenc képviselő hiányolta azt is, hogy az új képviselőik között igen kevés a munkás és a földműves. Ondrej Klokoő ezt azzal magyarázta, hogy a törvény elkészítéséhez szakemberekre van szükség. Fábri István szólalt fel elsőnek a nemzeti kisebbségek érdekében. Kifogásolta, hogy a föderációs törvénytervezet nem határozza meg világosan a nemzetiségek jogait és ezek után, mint magyar, nem érzi magát államalkotónak. Dénes Ferenc képviselő szintén a nemzetiségek érdekében szólalt fel. Hivatkozotté párt Akcióprogramjára, amely leszögezi, hogy „a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő valamennyi nemzetiség — a magyarok, lengyelek, ukránok és németek — egységének, felzárkózottságának és nemzeti önálló létüknek megerősítése érdekében feltétlenül ki kell dolgozni az egyes nemzetiségek helyzetét, és jogait rendező statútumot, amely biztosítja nemzeti létük kiteljesülését és nemzeti sajátosságaik fejlődését“. A párt Akcióprogramja tehát helyesen foglolkozott a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével, azonban a Szlovák Nemzeti Tanács által előterjesztett törvényjavaslatban erről szó sem volt. Kapiáovsky képviselő az Ukrán Kulturális Szövetség Központi Bizottságának tagja követelte, hogy a törvénytervezetbe foglalják be a kisebbségek jogait is. A magyar nemzeiségű képviselők felszólalásaival kapcsolatban ellentétes vélemények alakultak ki, de mégis győzött a józan ész és több szlovák nemzetiségű képviselő követelte, hogy a törvényjavaslatba kerüljenek bele a nemzetiségek jogai is. Ján Adam mérnök, képviselő felszólalásában hangsúlyozta egyetért azzal, (Folytatás a 3. oldalon.) MEGKÉSETT KÖSZÖNTŐ
