Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-08 / 27. szám
Ahol a szőlőt is öntözik A Balaton Bogiári Állami Gazdaság „Rád pusztai Szőlészet* nemcsak Magyarországon, hanem európai viszonylatban is ismert telepítés. Ha tudjuk, hogy ennek a modern, gépesített oltvány nevelő telepnek és termő szőlőnek a vezetője lakatos András, Magyarország legkiválóbb szőlő szakértője, aki több éven át volt külföldi tanulmányutakon és Franciaországban töltött több évet kiküldetésben, — a korszerű szőlőkultúra hazájában — s aki egyébként országgyűlési képviselő is —, akkor fokozottabb méltatással hajtjuk meg az „elismerés zászlaját“ létesítménye előtt. 130 KATASZTRÁLIS hold OLTVÁNY TELEP Ha a balatoni műútról Balatonlelle előtt letérünk a gazdaságba vezető ugyancsak műútra, azonnal szemünkbe tűnik a szabályos táblákra osztott lankás vidék, ahol a 130 holdon folyik a szőlőoltvány nevelés. Az oltványok „Berlandi 50 és 5 bb* alanyokban vannak oltva. 200 méter hosszú sorokba, 1 méter sortávolságra és 5 cm tőtávolság-kiültették a gyökeresítésre szánt oltványokat. Ültetés előtt folyékony parafinba mártják a 30 cm-es oltványok egyharmad részét. Ezzel a módszerrel nem szükséges a talajon kívül álló rész földdel történő takarása, vagyis az úgynevezett „csirkézés“. Az egész területet földalatti vízvezetékkel szerelték fel és bizonyos távolságokon hidransok vannak, ahová kapcsolják a hordozható vízcsöveket. A csövek nem vasból, hanem könnyű műanyagból készültek s oly könnyűek, hogy egy 6 méteres csövet, egy kézzel egy gyerek is felemel. Tehát a csövek átrakása tényleg gyerekjáték! Az öntözés szórófejes permetező rendszerrel történik. Az oltvány telepet műtrágyázzák, holdanként 6—7 métermázsa, sőt még többet is adnak az évjárat szerint. A permetező-öntözés egy helyben 24 óráig tart s így a tápanyagok oldása és leszivárgása tökéletes. A sorközök kapálása speciális traktor vontatású gépekkel történik. Az oltváuytelep permetezése állandóan folyik. Traktorra szerelt 6 hektoliteres tartállyal négy sort permeteznek. A permet anyag svájci preparátum, egész kis százalékkal történik. Az öntözés utáni átázott talajon a traktor bizony sokszor megsüllyed. Ilyen megszüllyedt permetező traktorostól megkérdez tem hányszor permeteznek évente. „Ez a tizenhatodik“ — mondotta kissé elgondolkozva. 26# KATASZTRÁLIS HOLD TERMÖSZfiLÖ A termő szőlőt ugyancsak 200 méter hosszú-soros táblákra osztották be. A sortávolság három méter, vagy 360 centiméter. A tőtávolság 1 méter. Közepes kordon és magas kordon, Lenz Moser rendszerű 1nüvelés .iskolapéldája“ látványa tárul a dombosvidék látóhatáráig! Itt is vízvezeték, nagyobb méretű hidráns csapok. Az öntözővizet a Balatonból emelik át. A szokásos kordondrótot beton oszlopok két oldalára szerelték s a növekvő hajtások egyöntetű sűrű átláthatatlan tömör falat alkotnak a két dróthuzal között. Kötözésre nincs szükség. De amint megállapítottam a beton oszlopokat kissé ritkán helyezték el, mert a dús termés súlya alatt a nagy fesztávolságot közbeiktatott akácfa karókkal kellett megsegíteni. A növekvő hajtások nincsenek visszavágva mint a régi, karós művelésnél szokás, 6—7 levélre. Ez által még sűrűbb a ievélzet, úgyhogy a tömérdek fürt csak akkor látható, ha két kézzel felemeljük a függönyszerűen csüngő indákat. A fürtök 50 %-a közvetlen napfényt nem igen kap. A napfény szerepéről kialakult egy kis vita a gyakorlott kezelő személyzet és köztem. A végén meggyőztek s így „bevontam elavult vitorláimat!“ (Haladni kell a korral.) A termő szőlő műtrágyázása kát. holdanként 25—35 métermázsa. A permetező öntözés szintén 24 órás szakaszokban történik. A 200 méteres sorokba két oldali kezelő utakról hordják be az öntöző műanyag csöveket, úgy, hogy csak 100 méterre van a legtávolabbi hely. A három méteres sor közötti terület művelése a következőképpen történik: Minden második szakasz^ fűmaggal van bevetve. Az ezen termett füvet lekaszálják ugyan, de nem használják még alomnak sem, mert a permetlé és műtrágya áldozata. így tehát ezen füves, minden második közön jár a permetező traktor (nem süllyed el az öntözött talajon), ezen hordják az öntözőcsöveket és végül a szedés a helyszínen történő ládikákba csomagolás, válogatás, stb. szóval az összes közlekedés és manipulálás ezen a füves részen történik. Megjegyzem, ez mind csemegeszőlő, melynek javarészét exportálják. Több mint 30 fajta szőlőt termesztenek (csemege és bor). A legtöbb amit láttam: Csaba gyöngye, Leányka, Szőlőskertek királynéja, Erzsébet, Alfus Ali, Saszla, Hamburgi Muskotály, Itália, Csiricsuri stb. Az export ládákba közvetlen a tőkéről szedik a Csabagyöngyét, Saszlát. Vékony alumínium csőből készült szánkószerü álványokon három export láda helyezhető el. Kettőbe szedik a hibátlan szép válogatott fürtöket, a harmadikba a hulladékot, ami a présbe megy bornak. A szedő munkás könynyedén elhúzza ezen a gyepes közön ezt a különleges „szánkót“. Ennek is a legtávolabbi útja 100 méter. (Ha kerekeken húznák, összerázkódna, törődne a fürt. (7 kilogramm fér el egy ládikában.) Nem mérik súlyra az egyes ládákat, hanem a gyűjtőhelyen talán 20 ládikát, mielőtt az autóra rakják. EGY KATASZTRÁLIS HOLDON 130—150 MÉTERMÁZSA szőlő is megterem ezen a közepes homokos kötött talajon. A fentebb említett gyepes szőlő-sorközök művelését két évenként felcserélik. Még egy nagyon érdekes újításról hallottam. A levágott vesszőket lefektetik azokba a sorközökbe, amelyek nincseuek gyepesítve. Természetesen nem hosszába, hanem keresztbe, — szép egyenletesen sorjába. Ekkor egy erre konstruált géppel összevágják szinte szecskává, és ugyanezen gép leforgatja, beássa a talajba, ahol elkorhad. Nincs vessző összekötözés, — nincs kihordási Az alanynevelő részleget — Spett Ernő főagronómus távolléte miatt sajnos már nem tudtam megtekinteni. Feszty Istváa, Űgyalla Rózsaliget a dunaszerdahelyi parkban Tanácsadó Az utóbbi hetekben beköszöntött párás, meleg idő nagyon kedvez a peronoszpóra fellépésére és terjedésére. Köztudomású, hogy a gomba számára a legkedvezőbb a 20—25 fok közötti hőmérséklet és az esős, páradús idő. Tíz fok alatt és 30 fok fölöt már nem fertőz, mert a gomba spórái elpusztulnak. A téli spórák tavasszal, amikor az kló felmelegedett és a napi középhőmérséklet huzamosan 13 fok fölé emelkedett, kiadősabb eső után Ikicslráznak. A csírából fejlődő, szaporodószerveket a szél vagy eső a levelekre juttatja. Ha annyi eső esik, hogy a levelek néhány érán át vizesek maradnak, és a hőmérséklet is kedvező, a leveleken lévő vízcsöppekben a gomba szaporodó szervéből rajzó spórák jönnek létre, amelyek kicsírázva a levél belsejébe hatolnak. A gomba fonala ezután behálózza a levél belsejét és szívőkájával elvonja a tápanyagot. A megtámadott rész megsárgul, olyan lesz, mintha olaj cseppent volna rá. Meleg, esős időben az olajfoltok rohamosan nagyobbodnak, majd összefolynak és végül elszáradnak. A 4—18 napos lappangási Idő után eső vagy nagyobb harmat esetén a levelek fonákjának olajfoltjain a peronospóra kivirágzik. Egy-egy ilyen kivirágzásból milliószámra kerülnek a gomba spórái a még egészséges levelekre, szőlőfürtökre s néhány nap alatt az egész lombozatot megfertőzik. A legsúlyosabb kárt a levélen kívül a fürtökben okozza a peronoszpóra. Ha időben nem védekezünk ellene, az egész termést értéktelenné teszi. Amíg a szőlő három permetezését Novozír N—50-el végeztük, addig határozottan fennáll a peronoszpóra veszélye, a permetezést ajánlatos bordőilével vagy egyéb újabb gyártmányú réztartalmú szerekkel végezni. A peronoszpóra megelőzése érdekében ajánlatos, hogy a permetezést 8—10 najxmként ismételjük meg. Száraz időben elegendő, ha kéthetenként permetezünk. Ha szőlőinkben előfordul a szőlőmoly, illetve szőlőiionca, akkor a pteronoszpóra elleni védekezéssel egyidőben 0,5 százalékos töménységben Dykolt is keverjünk a'permetiéhez. Ugyanis a Dyko! és a bordóilé minden károsodás nélkül keverhető. • • • Gyümölcsfáink egyik legveszedelmesebb ellensége a levéltetű. Az idei tavasz rendkívül kedvezett e kártevő életfeltételeinek. Nemcsak a gyümölcsfákat, de az útszéli bokrokat, továbbá a mezőgazdasági kultúrnövényeink nagy hányadát ellepte. A levéltetű kertjeinkben az őszibarack, szilva és cseresznyefáinkon jelenik meg elsőként. De nagy károkat okozhat az alma és a többi gyümölcsfáinkon. A levéltetű ellen Fosfotionnal eredményesen védekezhetünk. Ha nem észleljük a kártevőt, 0,1 százalékos oldatával permetezünk, mig erősebb támadás esetén 0,3 %-os töménységű vegyszer biztos eredményhez vezet. —s— 6