Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-17 / 33. szám
Színház és műsorpolitika Kétségtelen, hogy egyetlen színházunk, a MATESZ az elmúlt években komoly kultúrpolitikai munkát végzett Szlovákia magyar-Lakta tájain. E munka keresztmetszetét a tavaszszal, a színház fennállásának tizenötödik évfordulóján értékeltük és méltattuk. Természetesen a tizenötéves munkában voltak zavarok, megtorpanások, de csúcsok is. Ez (kétségbevonhatatlan tény. S az is közismert, hogy milyen áldatlan körülmények között dolgozik a színház művészgárdája még ma is. Hiányoznak a legalapvetőbb feltételek: nincs színház. Illetve van, de abban életveszélyes a munka. Az is köztudott, hogy évek óta folyik a küzdelem, a kilíncselés híva tál ról-hiva falra a színház székháza érdekében. Sajnos, ezidáig eredménytelenül. Albérlők csupán. Mindezek ellenére dolgozni kell. S a munka, a művészi munka mércéjét egyre magasabbra kell emelni, különben lemaradnak, nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel. Ennek kapcsán kértem meg Konrád József rendezőt, a színház művészeti vezetőjét, hogy válaszoljon kérdéseimre. — A jelenlegi helyzetben mi határozza meg a műsorpolitikát? — Az emberek a nagyobb lehetőségekkel vagy nem tudnak, vagy nem mernek élni. Ebből az következik, hogy a darabok, amelyeket műsorra tűztünk, megpróbálnak választ adni azokra a problémákra, amelyek az említett helyzetet előidézték. Ez nemcsak a darabok megválasztását indokolja, hanem az inszcenálást is. Korábban az összhatásokra építettünk, de ennek a gyakorlatban volt egy rákfenéje: háttérbe szorult a színész egyénisége. Ezáltal a színész s a néző közötti kapcsolat meglazult. A mostani darabok, amelyeket a jövő idényben mutatunk be, kimondottan „színészdarabok“. Mindezt azért tesszük, hogy a színész a saját energiáját szabadítsa fel, s ne függjön mindenben a rendezőtől. Különös hangsúlyt kap ez Miller drámájában, a Salemi boszorkányokban. Szemünkre vetették ugyan, hogy elkéstünk vele. Azt hiszem, ezzel nem lehet elkésni. Amíg lesznek társadalmak, amelyek dogmáikkal gátolják az egyéniség szabad megnyilatkozását, amíg lesznek emberek, akik ebből lelkiismereti kérdést csinálnak, és lelkiismeretük tisztaságát az életük árán is képesek megvédeni, addig aktuális, és Miller-Kassára látogat a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese A Kassal Kerületi Katonai Parancsnokság, a CSEMADOK járási és városi vezetősége meghívására augusztus 27-én Kassára látogat a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett 180 tagú együttese. Az együttes „Énekel, játszik, táncol“ című műsorát az érdeklődők a szabadtéri színpadon tekinthetik meg. Az előadás 18 órakor kezdődik. Az együttes művészeti vezetője Lendvay Kamilló. Karvezető Kis István, vezető karnagy Görgei György alezredes, koreográfus Novák Ferenc. Karnagyok Pödör Béla és Kühner György. Belépődíj 10 korona. Jegyelővétel: PKO, ul. gen. Petrova 12. nek ebben a darabjában, nem a salemi történet kap majd hangsúlyt, nem is az amerikai McCartista rendszer, amely az írót inspirálta, hanem az előbb említett gondolat, amelynek igazsága mai érvényű. — Az új évadot tehát Miller-bemutatóval kezdik. Utána mit várhat a közönség? — A hetven éves Egri Victor előtt szeretnénk leróni tiszteletünket azzal, hogy felújítjuk egyik legszebb darabját, az Ének a romok felett című verses drámáját, amelyet a szerző átdolgozott, reméljük a felújítás ugyanolyan közönségsikert arat, mint annakidején az első változat. Következő darabunkat a Győri Kisfaludy színház rendezője .Kiss Péter viszi színre. Wilde Hazudj igazat című darabjával mutatkozik be 'közönségünknek. Sorrendben harmadikként ezt követi Goldőni: Két úr szolgája című vígjátéké. Goldőni darabját egyrészt azért vettük fel műsortervünkbe, miivel a közönség nagyon igényli a komédiát, másrészt pedig állandó feladatunknak tartjuk a klasszikus hagyományok ápolását. Dóczi darabját a Csők-ot szintén ilyen meggondolások alapján tűztük műsorunkra. S mint minden évben, az idén Is van egy „lyuk“ műsortervünkön, helyesebben műsortervünkben. Egy mai tárgyú darab számára tartogatjuk, lehetőleg hazai magyar szerzőtől... — Az országban mélyreható gazdasági, politikai és kulturális változások mennek végbe. Mennyire érintik ezek a változások a színházat? — A Ludas Matyi műsorfüzetében már ezzel kapcsolatos nézetemet, vé-A CSEMADOK zsélyi helyi szervezete az utóbbi időben példásan működik. Sztrehárszky János elnök, Deák Mihály az ellenőrző bizottság elnöke egyben a járási vezetőség tagja is, Kajtor Mihály alelnök és a többiek jó munkát végeznek, tevékenységükért dicséretet érdemelnek. A közelmúltban budapesti énekesek szerepeltek Sósárban. Ez már a CSEMADOK zsélyi helyi szervezetének a hatodik rendezvénye volt ebben az esztendőben. Legközelebb szeptemberben, az ecsédi népi együttest várják vendégszereplésre. Kellemes nyári este volt. Sősárfürdő kerthelyisége zsúfolásig megtelt zsélyiekkel és a környékbeli falvak lakosaival. Nagy volt az érdeklődés. Több mint hétszázán várták türelmesen a műsor kezdését. Megkezdődött. Igaz, kissé később az eredetileg hirdetett kezdés időpontjától. Sztrehárszky János elnök fogadta a kedves vendégeket. Elsőként Agasvári Sándorné palóc népdalokkal szórakoztatta az egybegyűlt nagyszámú nézősereget. Ezután Béres Ferenc, a Magyar Rá. dió közismert és közkedvelt népdalénekes következett. A népdalok és a Dankó-csokor hatalmas sikert aratott. Tompa Sándor Kossuth-dijas művész nagyon kellemes, vidám perceket szerzett a nézőknek. A neves művészt vastapssal jutalmazta a közönség. A népdalokat táncdal követte. Mari Zsuzsa és Dobos Attila léptek fel, Mari Zsuzsa a „Mindenkinek van egy álma“, „Postásbácsi“ és a „Mama" című táncdalokkal aratott nagy sikeleményemet kifejtettem. Sokkal többet most sem tudnék mondani. A lényege körülbelül ennyi: Tájoló színház lévén, nem számolhatunk egy adott homogén közönséggel. Ez volt és marad is az egyiik fontos körülmény, amely a darabok megválasztásánál közrejátszott és nem kis kompromisszumokra kötelezte a színészt és a rendezőt Is. A másik probléma a művészi Intézményeket bürokratikusán kezelő módszer, amely áldatlanul hatott a ml működésünkre is. Társadalmunk forrásban van. Mint minden forrásra, a miénkre Is a zavarosság jellemző. Mi teszi zavarossá? Az, hogy a szabadabb megnyilatkozási lehetőség nem csupán az egészséges ösztönöket szabadította fel, de a gőzös indulatokat is. Így túlzott optimizmusra megítélésem szerint, semmi okunk sincsen. Ennek ellenére nagyon szeretnénk,, ha a komáromi székház kérdése megoldódna végrevalahára. Változást, Illetve javulást abban látok, hogy végre azt Játszhatunk, amit mi tartunk jónak, ami talán lehetővé teszi majd, hogy erőteljesebben hassunk nézőink tudatéra és közelebb férkőzzünk szívükhöz. * • • Színház és műsorpolitika — gyakorlati értelme: a szabad választás. Egy lehetőség, amelyet tartalommal kell megtölteni. Ogy vélem, az elmondottakban már tükröződik mindaz, amit a szabadabb társadalmi légkör megadott. Remélem, színházunk a jövőben még jobban felhasználja munkájában ezt a lehetőséget, mind a saját fejlődése, mind a közönség jogos igényeinek kielégítésére. —gs— reket. Dobos Attila a „Rózsák illatozzatok“, a „Boldogságtól ordítani tudnék“, „Isten véled édes Piroskámat“ énekelte. Oj szerzeményével, a Krisztinával, nagy közönségsikert aratott a népszerű táncdaiénekes. Száz percen át kitűnően szórakozott a közönség. Legközelebb is szívesen fogadják a kedves budapesti vendégeket. Kajtor Pál A Oj Lenin-Film. Leninről készült film a litván dokumentumfilm-stúdióban. A műalkotás eredeti archívumi anyagok és öreg bolsevikok elbeszélései alapján Lenin életéneik azt az időszakát örökíti meg, amikor 23 éve. sen hazatért Oroszországba első külföldi útjáról. A A Berlini Ünnepi Napokat ézeptember 29 és október 13 között rendezik meg. Első alkalommal kerül sor ez ünnepi napokon nemzetközi slágerfesztiválra, nyolc szocialista ország 16 előadóművészének részvételével. A Kiosztották a Bolgár írószövetség díjait a múlt év legsikeresebb alkotásainak: a költők közül Vladimír Basev, Petr Karaagov és Dora Gabe verseit tüntették ki, ugyancsak díjazták Nyikolaj Hajtov elbeszéléskötetét és Illa Volen esszégyűjteményét. Budapesti vendégek Sósárban A táborozok kirándulásra indulnak Táborozok a csábrági vár alatt Nemrégiben 30 fiatal, leendő mezőgazdász, néhány pedagógus. Ipari tanuló és néhány örökifjú felnőtt sátortábort épített a csábrági vár alatti erdőben. Különös tábor ez. Ök maguk Iskolának nevezik, a táborozők iskolájának. A valóságban pedig egy nagyszerű vállalkozás: keresik a lehetőséget, hogy a fiatalok szabad idejüket hogyan töltsék a természetben. Képes Tibor elvtárs, az Ipolysági Pionír Ház Igazgatója, aki Instruktora a tábornak, de valójában értelmi szerzője, jól ismeri a fiatalok elképzeléseit, vágyait, és szívesen segít nekik mindenben. Amikor meglepődve álltam meg a tábor melletti réten egy furcsa fafaragvány előtt, mosolyogva magyarázta: — Az Indiánok sok nemes erkölcsi tulajdonsággal rendelkeztek. Miért ne merítenénk ebből Is? A táborozők totemfaragással Is foglalkoznak. Sőt megvalósítottuk a „magán napját“ is. Egy egész napot és éjszakát a tábortól nem messze, de azért az erdő mélyén tölt a kijelölt táborozó. Némaságot fogad arra a napra, csak a legszükségesebb felszerelést viheti magával ... Amikor a konyhasátor körül Jártunk, ahol három leendő pincér főzte \a vacsorát és Nagy Sanyi, a tábor közgazdásza, Molnár Péterrel, a vezetővel azon vitatkoztak, hogy elegendő lesz-e a horgászok által fogott hal a halászlébe, különös és furcsa kiáltásokra lettem figyelmes. A hangok hőrgéssel, szisszenésekkel tarkított tobzódása megrémített. Ml ez? Kinevettek. — ö, ezek a júdőzófc. Kővári Jőzsl gyakorol velük. Nem kell megijedni. Ott van Varga Karcsi Is, a testnevelésszakos tanár... A csábrági vár romjaihoz feljutni meglehetősen fáradalmas. A düledékes meredek hegy sziklás ormán hirdetik a vár vérzivataros történetét. A sziklafalak azonban kitűnő iskola-terep a hegymászóknak. A táborozők Itt ismerkednek meg a hegymászás módjaival. Már tizenhatan megmászták a sziklafalat. Kötelekkel, csákányokkal felszerelve. Perlcht Sanyi gitár-iskolát szervezett. A táborozők közé települt Drahos Milán, lévai botanikus Is. A nőwénygyűjtés fogásait könnyen megtanulhatja tőle bárki, hisz 6 azért jött a táborba, hogy újabb példányokkal gazdagítsa herbáriumát. A táborozők kirándulásokat is szerveztek. Nem akármilyen kirándulások ám ezek! Az együk csoport gyalogtúrára Indult s közben tájékozódási versenyt, nyomolvasást rendeztek, majd az Ipolyhoz érve csónakba szálltak és csak nagy kerülővel tértek haza. A másik csoport a környék történelmi helyeit kutatta fel. Ök találták meg Csábrágvarbók határában a régi üveggyár romjait és a feliratot a csábrági templom oltárképe mellett: Quae prius in alta multus habivati per ennos — Arcé Csabragh humilis me caplt iste locus. Ezt Koháry Ferenc, a vár utolsó tulajdonosa vésette oda 1812- ben, amikor felgyújtana a várat. Azóta a hajdan híres vár lakatlan rom. Legfőbb teendőjük azonban az Itt táborozó fiataloknak az, hogy a gyakorlatban elsajátítsák a táborépítés csínját-bínját. Azon versenyeznek, ki épít fel hamarabb egy sátrat, egy tábori tűzhelyet. Iskolának tartják ezt a táborozást, mert az a szándékuk, hogy Jövőre már mindegyikük külön-külön szervez egy-egy tábort azokkal a fiatalokkal, akik szabad Idejüket a természetben akarják tölteni. Hajdú András ,E5 MÁSNAP DÉLUTÁN .MEGHARSANT fi KÜRT JELEZVE, HOGY JÖNNEK A TÖRÖKÖK. CECEY HÁZA NÉPE FELKÉSZÜLTÉN yÁRTA A TÁMADÁST. uta'jvuk, núxt Kp TŰZZETEK MEG ES VEZESSETEK AZ UDVARRA! ISMERLEK TEGED,' jumurdsa'kízsiva'uy VAGY TE IS. ■ ITT AZ ÜDVÖZLETEM! I
