Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-17 / 33. szám

Ez is közügy!

Várjak a hozzászólásokat

A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség [SZÉP) megalakulása előtt és azóta Is többen hangoztatták, hogy a szövetségen belül szükséges lesz magyar tagozatot (szekciót) alakítani. Ezt azzal indokolják, hogy Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű parasztságának megvannak a sajátos, tehát speciális problémái, amelyek megoldásában komoly szerepet tölthet be a szövetség magyar tagozata.

Kiindulva a Szlovákiai Egységes Parasztszövetségnek, mint a szövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó parasztságunk társadalmi és gazdasági-érdekvédelmi szervezetének feladataiból és küldetéséből, arra a következtetésre Jutottam, hogy a szlovákiai magyar nemzetiségű parasztság Jogosan tarthat igényt arra, hogy érdekeinek védelme — a szlovákiai szövetségen belül — határozottan kifejezésre Jusson.

Ennek egyik előfeltételét abban látom, hogy a szövetség központi és járási vezetőségében a magyar nemzetiségű parasztság létszámának megfelelő arányban legyen képviselve.

Arra a kérdésre, hogy egy ilyen megoldás mellett mégis miért van magyar tagozatra szükség, csak akkor válaszolhatunk, ha mérlegelés tárgyává tettük, hogy léteznek-e olyan nemzetiségi és egyéb sajátosságaink, amelyek szükségessé teszik a kérdések megoldási módjának diferenciálását nemzetiségi és egyéb szempontból.

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a sajátos, tehát speciális Jelenségek valóban léteznek és a Jövőben is létezni fognak. Ezek a "következők:

1. Nyelvi, mentalitásbeli, mezőgazdasági-termelési, kulturális hagyományokban mutatkozó nemzetiségi sajátosságok,

amelyek szükségessé teszik, hogy a magyar parasztság körében kifejtendő szakmai nevelőmunkát (a mezőgazdasági szakismeretek elmélyítését és a szaktanácsadó szolgálatot), valamint a kulturális népnevelőmunkát a sajátos meglévp tényezőkhöz ésszerűen, úgy alkalmazzuk, hogy annak hatékonysága elérje a kívánt színvonalat.

2. A magyar nemzetiségű parasztság szociális helyzetében mutatkozó és előreláthatólag még hosszú ideig érvényesülő sajátosságok. Ezek gyakorlatilag Dél-Szlovákia iparosításának lemaradásában, tehát a munkalehetőségek korlátozott terjedelmében, s így a lakosság Jövedelmének az országos és a szlovákiai átlagszint alatti színvonalában mutatkoznak meg.

3. A sajátos természeti adottságok, vagyis talaj- és éghajlati viszonyok. Ezek a mezőgazdasági termelés struktúrájának speciális, tehát sajátos formálását feltételezik.

4. A sajátos ökonómiai feltételek. Differenciált Ökonómiai eszközök ‘alkalmazását teszik szükségessé és törvényszerűen meghatározzák a mezőgazdasági termelés összpontosításának jellegét, a társuláson alapuló termelő, feldolgozó és értékesítő vállalatok, valamint a vállalkozói tevékenység sajátos formájának kialakulását is.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar tagozat megalakítását az említett sajátosságok, vagyis speciális jelenségek feltétlenül szükségessé teszik. Eddigi tapasztalataink ugyanis azt bizonyítják, hogy az egységes központi vezetés — a nemzetiségi és egyéb sajátosságok ismeretének hiányában, továbbá azért, mert a nemzeti kisebbségek képviselői a vezető szervekben is kisebbségben vannak és alá vannak rendelve a többség akaratának — képtelen megbirkózni a nemzeti kisebbségek sajátos problémáival.

Nem véletlen az sem, hogy a CSKP Központi Bizottságának Akcióprogramja — a nemzeti kisebbségek Jogainak érvényesülése alatt — lényegében azt érti, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van arra, hogv sajátos problémáikat az egyenjogúság szellemében önigazgatással oldják meg. Ha ennek a józan álláspontnak gyakorlatban! érvényesülését helyeseljük, akikor kötelességünk az előfeltételek létrehozása is, amely a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség esetében a magyar tagozat megalakítását sürgeti, illetve feltételezi.

A magyar tagozat megalakítását még szükségessé teszi az is, hogy Szlovákia magyar nemzetiségű parasztsága, amely Szlovákia mezőgazdasági termékeinek jelentékeny részét (kb. 40 százalékát) hózza létre, jobban magáénak érezze a Szlovákiái Egységes Parasztszövetséget és biztosítékát lássa annak, hogy ez a szervezet az ő érdekeit is védelmezni fogja. Az említett tények mellett a magyar tagozat egyben kifejezné és reprezentálná a valóságos helyzetet, azt, hogy Szlovákiában knmnly társadalmi tényezőként magyar nemzetiségű parasztság is létezik.

I.

MILYEN SZEREPET TÖLTSÖN BE A SZÉP MAGYAR TAGOZATA?

Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, szükségesnek tartom hangsúlyozni a következőket:

1. A ipagyar tagozat léte semmi esetre sem vezethet Szlovákia parasztságának kettéosztásához, tehát a parasztság erőviszonyainak megbontásához és az egységes szlovákiai ökonómia szétforgácsolásához. Ez azt jélenti, hogy a magyar tagozat a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség szerves alkotórészét képezi, és tevékenységét a szövetség alapszabályzatával összhangban, tehát a szövetség vezetőszerveinek irányítása mellett végzi.

2. A szövetség magyar tagozata nem képezheti a magyar nemzetiségű parasztság önálló politikai képviseletét. A Szlovák Nemzeti Frontba — központi, járási és helyi méretekben — a szövetség egységes központi, járási, illetve helyi vezető szervei választják meg a parasztság képviselőit. (Ez vonatkozik a magyar tagozathoz tartozó járási és alapszervezetekre is.)

3. A magyar tagozat megalakulása nem vezethet a szövetség alapszervezetei tagságának nemzetiségi hovatartozás szerinti

megosztásához. Tehát az alapszervezeteik még a vegyes lakosságú községeikben is, csak mint szervezeti és gazdasá“! egységek tartozhatnak a magyar tagozathoz.

4. A magyar tagozat járási vezetőségének megalakítása nem jöhet számításba azokban a járásokban, ahol a járás egységes földműves szövetkezeteiben a magyar nemzetiségű tagok csak szórványosan léteznek. Hasonlóképpen nem alakulhat szlovák szekció, illetve tagozat azokban a magyar nemzetiségi jellegű járásokban, ahol szlovák nemzetiségű szövetkezeti tagok az egyes községekben szórványosan élnek.

II.

A MAGYAR TAGOZAT KÜLDETÉSE

1. Gondoskodni a magyar nemzetiségű parasztság szakmái, politikai és kulturális fejlődéséről, vagyis a tényleges szükségletekből kiindulva tartalmat adni a szakmai és a kulturális nevelőmunkának, irányítani és szervezni azt. (A rövidebb és hosszabb lejáratú szaktanfolyamokat Is.)

2. Dél-Szlováikia természeti és gazdasági előfeltételeihez igazodva, tehát a sajátosságokból kiindulva megszervezni, irányítani a mezőgazdasági dolgozók tapasztalatcsere-mozgalmát, és a szaktanácsadói szolgálatot.

3. Gondoskodnia a mezőgazdasági és egyéb szakirodalom rendszeres kiadatásáról, vagyis a magyar nemzetiségű parasztság sajátos igénye) alapján rendszeresen meghatározni a kiadásra kerülő szakirodalom témakörét.

" 4. A sajtótörvénnyel összhangban meghatározni és fejleszteni a SZÉP magyarnyelvű sajtóorgánumának (napi. vagy hetilapjának) koncepcióját.

5. Tanulmányi kirándulásokat szervezni és elősegíteni a szövetkezeti tagok gyógykezelésének és üdültetésének megszervezését.

6. Gondoskodni a magyar nemzetiségi jellegű és vegyes lakosú községekben a szövetkezeti tagok szociális helyzetének szüntelen javulásáról azáltal, hogy a szövetkezeteket ösztönzi új munkalehetőségek létrehozására, s arra, hogy az úgynevezett mezőgazdasági holt szezönban — az átmenetileg feleslegessé vált dolgozók részére — munkaalkalmat biztosítsanak.

7. Védeni a tagozat alapszervezeteinek és tagjainak sajátos társadalmi és gazdasági érdekeit, közreműködni az alapszervezetek és más gazdasági szervezetek között felmerülő vitás kérdések rendezésében ás az alapszervezete'ken belüli vitás kérdések megoldásában.

8. Elősegíteni a falusi sportélet kibontakozását azáltal, hogy az alapszervezetek, vagyis az egységes földművesszövetkezetek figyelmét — egyebek mellett — a sport fejlesztésére, sportpályák és telepek létesítésére Irányítja.

Véleményem szerint, a fenti nyolc pontban foglalt feladatait a magyar tagozat — az önigazgatás szellemében — önöllóan végezhetné! Tehát a szövetség központi és járási egységes vezetősége e működéssel kapcsolatban csupán felügyeleti jogot gyakorolna.

A magyar tagozat működésének második része abban nyilvánulhatna meg, hogy a központi és járási vezetősége, valamint alapszervezetei, a SZÉP egységes vezető szerveinek irányítása mellett alkotó módon működnének közre a szövetség gazdaságfejlesztési feladatainak megoldásában és gondoskodnának arról, hogy a szövetség ezirányú tevékenységében a magyar tagozat alapszervezeteinek sajátos érdekel ts érvényesüljenek. Ezért rendszeres felméréseket végez abból a szempontból:

a) hogyan érvényesülnek az áMami szervek által meghatározott ökonómiai tényezők, illetve milyen hatással vannak a magyar tagozat alapszérvezeteinek (egységes földművesszövetkezetek) gazdálkodósára;

b) hogy a munkadljazásának különböző formái mennyiben szolgálják az anyagi érdekeltség élvének érvényesülését;

c) hogy az alapszervezetek sajátos adottságai alapján és a társadalmi szükségletekkel összhangban, milyen irányban szükséges fejleszteni a mezőgazdasági termelés struktúráját;

d) hogy a szükségleteik és a gazdaságosság elvének alapján — az elsődleges termelés, a terményfeldolgozás és értékesítés szakaszán — milyen közös vállalkozásokat kell létesíteni;

ej hogy milyen pozitív és negatív vonósok, illetve jelenségek mutatkoznak a magyar tagozat alapszervezeteinek kereskedelmi kapcsolataiban.

A magyar tagozat központi vezetősége az említett helyzetelemzések alapján — az egyes problémák ésszerű megoldása céljából — javaslatokat terjeszt a SZÉP Központi Bizottsága elé. A tagozat járási vezetősége pedig egyrészt a magyar tagozat központi vezetőségének, másrészt pedig — a járási szervek által megoldható “kérdések esetében — a SZÉP egységes járási bizottságának adja át javaslatát.

A magyar tagozat járási vezetőségeinek munkája és jogköre a tagozat működési körével van összhangban. Ez egyben azt jelenti:

a) hogy a fenti nyolc pontban meghatározott feladatokat a magyar tagozat központi vezetőségének közvetlen irányítása mellett végzi, a járás és az egyes alapszervezetek érdeken vei és sajátos körülményéivé) összhangban;

b) a helyzetelemző munkát és a problémák megoldását szolgáló javaslatait pedig a SZÉP Központi Bizottságának határozata alapján 'ia magyar tagozat központi vezetőségének Irányítása mellett, esetenként pedig a SZÉP egységes járási bizottságának határozatából kiindulva, vagy a saját kezdeményezéssel dolgozza ki.

Az esetleges jövőbeni félreértések elkerülése céljából szükség mutatkozik arra is, hogy meg legyen határozva a magyar tagozat összetétele úgy, hogy az sem a magyar, sem pedig a szlovák nemzetiségű parasztság önérzetét ne sértse.

III.

A SZÉP MAGYAR TAGOZATÁNAK ÖSSZETÉTELE

1. A magyar tagozatot azok az alapszervezeteik (egységes földművesszövetkezetek) és járási szervezetek képezik, amelyek külső befolyástól mentesen úgy határoznak, hogy a magyar tagozatba akarnak tartozni. Ebben a kérdésben az alapszervezet taggyűlése, járási v’szonylatban pedig a magyar tagozatba jelentkezett alapszervezetek járási konferenciája dönthet. (A járást szervezetnek, mint egésznek a magyar tagozathoz való csatlakozása természetesen csak azokban az esetekben lehetséges, ahol az alapszervezetek döntő többsége a magyar tagozatba jelentkezett.)

2. Mivel a SZÉP nem egyéni, hanem kollektív tagságra épült,

a magyar tagozatnak nem lehetnek tagjai azok a magyar nemzetiségű szövetkezett tagok, akiknek alapszervezete — teklntetfel arra, hogy a szlovák nemzetiségű tagjai többségben vannak — nem tartozik a magyar tagozat kereteibe.

3. Azokban a községekben és városokban ahol a SZÉP alapszervezetének tagsága megközelítőleg két egyenlő csoportot képező szlovák és magyar nemzetiségű szövetkezett tagokból áll, vagy ahol a magyar nemzetiségű t^gok kisebbségben vannak és ennek 'követ.keztében az alapszervezet, mint szervezeti és.gazdasági egység nem válik a magyar tagozat részévé, a magyar tagozat járási vezetősége korlátozott tevékenységet fejt ki. Irányító és nevelő munkám kiterjed: a mezőgazdasági, politikai és kulturális nevelő munkára, tehát elősegíteni a magyar nemzetiségű parasztság szakmai fejlődését, gondoskodik arról, hogy hozzá jussanak magyarnyelvű mezőgazdasági szakirodalomhoz, fejleszti a tapasztalatcsere-mozgalmat és védi a magyar nemzetiségű szövetkezeti tagok sajátos érdekelt.

IV.

A SZÉP MAGYAR TAGOZATÁNAK VEZETŐ SZERVEI

KÖZPONTI SZERVEK:

, \

1. a tagozat közgyűlése,

2. a tagozat központi vezetősége,

3. a tagozat központi vezetőségének elnöksége,

4. a tagozat központi ellenőrző bizottsága,

5. a tagozat központi vezetőségének titkársága.

A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága irányító munkájának érvényesülése és a magyar tagozat jelentőségének biztosítéka céljából szükséges:

a) hogy a magyar tagozat központi vezetőségének elnöke, alelnöke legyen a SZÉP Központi Bizottságának;

b) hogy a magyar tagozat központi vezetőségének titkára, tagja legyen a SZÉP Központi Bizottsága titkárságának, központi titkári beosztásban.

A TAGOZAT JÁRÁSI SZERVEI:

1. a tagozat járási konferenciája,

2. a tagozat járási vezetősége,

3. a tagozat járási ellenőrző bizottsága,

4. a tagozat járási vezetőségének elnöksége,

5. a tagozat járást vezetőségének titkársága.

A SZÉP egységes járási bizottsága irányító munkájának érvényesülése és a magyar tagozat jelentőségének biztosítása céljából szükséges:

a) hogy a magyar tagozat járási vezetőségének elnöke, albínóké legyen a SZÉP járási bizottságának;

b) hogy a magyar tagozat Járási vezetőségének titkára (a vegyes lakosú járásokban) tagja legyen a SZÉP Járási bizottsága titkárságának;

c) azokban a járásokban, amelyek alapszervezetei a magyar tagozathoz csatlakoztak és így a járási szervezet is a magyar tagozathoz tartozik, a vezető szervek felépítése hasonló a SZÉP többi járási szerveinek felépítéséhez.

A TAGOZAT ALAPSZERVEZETÉNEK VEZETŐ SZERVEI:

Mivel az alapszervezetek, tehát az egységes földmflvesszövetkezetek nem osztódnak meg nemzetiségi szempontból, ve-, zető szerveik felépítése megegyezik a SZÉP többt alapszervezete vezető szerveinek felépítésével.

V.

A MAGYAR TAGOZAT GAZDASÁGI HELYZETE

1. A tagozat központi vezetősége és járási vezetőséget nem

képeznek önálló gazdasági egységet, tehát a SZÉP Központi Bizottságijaik és az egységes járási bizottságai irányítása alá tartoznak. * v.

2. A magyar tagozat feladatainak teljesítéséhez a SZÉP Központi Bizottságának költségvetésén belül, részlegköltségvetési formában — a SZÉP Központi Bizottsága pénzügyi eszközöket biztosít a tagozat feladataival és a taglétszámmal arányos terjedelemben.

3. A magyar tagozat vezetősége — a SZÉP Központi Bizottsága által elfogadott munkatenv alapján és a részlegiköltségvetés keretein belül — önállóan gazdálkodik.

4. Gazdálkodása felett ellenőrzést gyakorol egyrészt a magyar tagozat ellenőrző bizottsága, másrészt pedig a SZÉP Központi Ellenőrző Bizottsága.

Végül szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a magyar tagozat megalakítása nemcsak a csehszlovákiai magyar nemzetiségű parasztság érdeke, hanem össztársadalmi érdekeket is szolgál. Ezért nagyon helytelen lenne, ha dolgozó parasztságunk csupán közömbös szemlélője lenne az események alakulásának. Mint tudjuk, a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség decemberben tartja I. kongreszszusát, amely körvonalazza a szövetség feladatait és jóváhagyja az alapszabályokat is. Elérkezett tehát az idő, amikor vita tárgyává kell tennünk, szükség van-e magyar tagozatra, s amikor határozott formában körvonalaznunk kell a magyar tagozat szerepét és küldetését!

Véleményem szerint, a fenti javaslat alapját képezheti egy széleskörű vitának, melynek keretében szövetkezeteink dolgozói, vezető személyiségei írják meg szerkesztőségünknek a kérdéshez fűzött véleményeiket és az esetleges módosító javaslataikat.

Azok pedig, akik nem akarnak részletkérdésekkel foglalkozni, tegyenek meg legalább annyit, hogy egy mondatban megírják szerkesztőségünknek: szükségesnek, vagy szükségtelennek látják-e a magyar tagozat megalakítását!

Saját érdekeinkről van szó! S azokat senki ne kezelje közömbösen!

PATHÓ KÁROLY