Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-08 / 27. szám
Szakmelléklet. Bratislava, 1988. Július 8. Ara 1,— KCs XIX. évfolyam, 27. szám. GONDOLATOK A SZLOVÁKIAI EGYSÉGES PARASZTSZÖVETSÉG ALAKULÁSA ELŐTT Tulajdonképpen mi a föderáció lényege? Az, hogy a politikai és a gazdasági éllamjogi elrendezés hazánkban nemzeti alapokon történjen meg és a szlovák nemzetnek joga legyen saját ügyeit önállóan rendeznie. Ezt a jogkövetelést csakis helyeselni lehet, föltéve ha a szlovák nemzet a természetes emberi jogokat egy fokozattal lejjebb, a nemzetiségekkel szemben is elismeri, s többek között módot nyújt a szövetkezetekbe tömörült magyar parasztságnak is, hogy sajátos problémáit önigazgatással oldja meg. ( AZ ELSŐ PÉLDA Hazánk történetében az első föderatív szervezetet újságírók létesítették, ezért nem árt, ha ezt az első példát szemügyre vesszük, hátha találunk benne valamilyen elfogadható megoldást a szövetkezeti parasztság szövetségére vonatkozóan is. Nemrégiben alakult meg a Cseh Ojságíró Szövetség és a Szlovák Újságíró Szövetség nemzeti alapon, valamint a Csehszlovák Újságírók Központja, föderatív, országos szervként. A szlovákiai szövetségen belül Magyar ŰJ- shágíró Szervezet működik majd, — mégpedig az elfogadott alapszabályzat XIV. cikkelyébe foglaltak értelmében, miszerint a nemzeti szövetségek feladatát a nemzetiségek esetében ezek szervezetei teljesítik. A magyar nemzetiségi szervezet saját választót szervei a tagságon kívül felelőséggel tartoznak a Szlovák Újságíró Szövetség negyven tagú bizottságának, amelyben magyar küldöttek is helyet foglalnak. A Magyar Újságíró Szervezet, mint a SZUSZ nemzetiségi tagozata az országos konferencián jóváhagyott alapszabályzat értelmében a következő szervekkel működhet: közgyűlés, taggyűlés, bizottság, elnökség és ellenőrző bizottság. A bizottság saját soraiból elnököt, elnökhelyetteseket, titkárt és elnökségi tagokat választ és havonta legalább egyszer ülésezik, — közben rugalmasan irányítja az eszmei, valamint szervezeti tevékenységét. A szervezet tevékenységét saját akciókból és gazdasági vállalkozásból származó jövedelemből, vagy a nemzeti szövetség költségvetéséből fedezi. A szervezet gazdálkodása a nemzeti szövetség ellenőrzési hatáskörébe tartozik. LÉTESÍTSENEK MAGYAR SZERVEZETET Elképzelhető, hogy a kialakulóban lévő Szlovákiai Egységes Parasztszővetség keretein beiül magyar szervezet, mint a SZÉP nemzetiségi szekciója, vagyis tagozata működjön, mégpedig az újságírók szövetségéhez hasonlóan. A SZÉP keretein belül működő magyar nemzetiségi szervezet küldetése, amit a magyar szövetkezeti parasztság körében betölt, összhangban lenne a SZÉP feladataival. Ahhoz, hogy a magyar szervezet zavartalan munkát végezhessen, a SZÉP Bizottságában is meg kell teremteni az előfeltételeket azáltal, hogy e bizottság tagjainak soraiban a magyar nemzetiségű szövetkezeti tagok — létszámuk arányában — helyet foglalnak. Ha járási szinten a szlovák és a magyar szervezeti egységek közős problémáinak megbeszéléséről lenne szó, úgy a tanácskozást az egyes szervezetek kétkamarás rendszerrel külön tartanák és az eredményt a közős járási vezetőségen belül egyeztetnék. A szlovák és a magyar szervezeti egységek szükség esetén, főleg gazdasági kérdések tárgyalásakor közös gyűléseket is rendezhetnének, amelyeken feltétlenül jogos lenne az anyanyelven történő felszólalás minden tag részéről, miközben a vezetőségnek biztosítania kellene az elmondott szöveg teljes fordítását. Nyelvi nehézségek miatt ezentúl nem szabad elsikkadásra kárhoztatni sem az építő jellegű javaslatokat, sem pedig a jó szervezési képességekkel rendelkező személyeket. MI LESZ NYITRÁN? Ez év július 9.—11. közötti időben Nyitrán megtartásra kerülő szövetkezeti parasztszövetség alakuló közgyűlésének programjában főleg a nemzeti szövetségek és a csehszlovák központi szövetség megalakításáról lesz szó. Szlovákiában járási szinten csak a következő évtől kezdődően számol az előkészítő bizottság változásokkal, addig az ideig megmarad a társulások mai formája. Cseh részről jelenleg kizárólag társadalmi érdekvédelmi jellegű szövetség megalakításáról van szó, s a gazdasági problémákat a következő fejlődési szakaszban kívánják megoldani. Szlovák részről kezdetben a gazdasági szervezeti forma dominált, újabban viszont az elképzelések fejlődése folyamán a társadalmi és gazdasági érdekvédelmi jelleg domborodik ki, miközben az egyes kérdéskörök megoldását nem választják határozottan külön. A szlovákiai bizottságban öszszesen 40 taggal számolnak, amiből hozzávetőleg tíz lenne magyar. A jelenlegi elképzelések szerint egyik alelnök is magyar nemzetiségű lesz. Újabban azért került az alakuló szövetség társadalmi és politikai szerepe előtérbe, mivel nyilvánvaló, hogy az EFSZ-ek, az új ökonómiai felfogás értelmében mint önálló vállalatok területi korlátozás nélkül, szabadon léphetnek bármilyen integrációs vagy kooperációs kapcsolatra. A szövetkezeti parasztok szövetségének képviselői a Nemzeti Front első kategóriájában, a politikai és tömegszervezetek képviselői között és a nemzetgyűlésben foglalnak majd helyet. ORSZÁGOS PROBLÉMA A nemzetiségek ügye kétségtelenül országos probléma. Ezért a magyar szövetkezeti parasztok szervezetének létjogosultságát és küldetését a Csehszlovák Egységes Parasztszövetség alapszabályaiban kellene rögzíteni és a szlovák nemzeti szövetség alapszabályzatában részletezni. Főleg a nemzetiségi szervezet kialakítását, a tagok nemzetiség szerinti nyilvántartását és ennek alapján a részarányos mandátumos képviselet jogerőre emelését lenne fontos hangsúlyozni. A magyar szövetkezeti parasztok szervezetének kialakítása a szlovákiai szövetségen belül azért indokolt, mivel vagy ötszáz dél-szlovákiai községben számbeli többségben, sok községben pedig kisebbségben élő magyar mezőgazdasági dolgozók több mint kilenczázezer hektárnyi területen gazdálkodnak, ami a 2,7 millió szlovákiai mezőgazdasági összterületnek több mint egy harmada. Ez a tény, valamint a magyar nemzetiségű szövetkezeti parasztok példás eredményei feljogosítanak arra, hogy a CSKP Akcióprogramjával összhangban, amely kimondja, „hogy a nemzetiségek jogában áll önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben“, időszerűvé teszi az említett nemzetiségi szervezet megalakítását. Fontos, hogy a nyitrai értekezletre megválasztott küldöttek ne kizárólag a föntről kapott utasítások alapján és a közvéleménytől elszigetelten készüljenek a felszólalásra, de vidékük szövetkezeteselnek igazi kívánságait tolmácsolják. KUCSERA SZILARD Szikora János bácsi (Palást, lévai JárásJ már megnaiaata a 72 évet és 6 volt a legidősebb fellépő a gombaszögt dal- és táncünnepélyen, őst hangszerrel, a dudával szerepelt sikeresen. Mit várnak az érdekvédelmi szövetségtől? A jövő héten Nyitrán megbeszélést tartanak az ország szövetkezeteinek küldöttei. Arról folyik majd e szó, hogy milyen formát öltsön a parasztszövetség, mely a jövőben hivatott lesz a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek érdekeinek megvédésére. Lássuk csak, hogyan vélekednek a legilletékesebbek a konferencia előtt. NÉMETH ISTVÁN, mezőgazdasági mérnök, az ipolyszakállasi szövetkezet elnöke olyan érdekvédelmi gazdasági szervezet megalakitását tartja szükségesnek, mely védelmet nyújtana a taggazdaságok kereskedelmi partnereivel szemben is. Ilyen szerv létrehozását kell szorgalmazni járásonként és a legfőbb szinten. Itt ván például a korai burgonyával kapcsolatos felvásárlói tehetetlenség. Az ipolyszakállasi szövetkezet kb. 50 ezer ko/onával károsodott, mert amikor a burgonyának jó felvásárlási ára volt, a kereskedelmi partner leállította az ásatást. S ebben a legrosszabb az, hogy az égvilágon senki nem intézkedett érdemlegesen. A felvásárlók arra hivatkoztak, hogy viszonteladói piac híján nem tudták a burgonyát hová szállítani. Ezt azok hangoztatják, akiknek a piackutatás a feladatuk. így a termelők a kereskedelmi partnerok kiszolgáltatottjai lettek. Előre láthatólag a szárazság következtében a gazdaságok nagy károkat szenvednek majd, s nagy baj, hogy azt az árut, melyet időre kitermeltek, nem értékesíthetik kedvező áron. GREGOR MÁTYÁS, mezőgazdasági mérnök, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatója, jogosnak és helyénvalónak tartja az állami gazdaságok gottwaldovi konferenciájának döntését. Megjegyezte, hogy ha a múltban a szövetkezetek érdekeivel keveset törődtek is, az állami gazdaságokéval még kevesebbet. Hangsúlyozta, hogy szó sincs a teljes elszakadásról, inkább arról van szó, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok még szorosabbra fűzzék kapcsolatait, mert valójában csak így lesznek képesek a torzsalkodásmentes együttműködésre s egymás támogatására. A két szervezet közös érdeke, hogy ha majd felsőbb szinten a mezőgazdaságot érintő alapvető kérdésekről tárgyalnak és döntenek, kölcsönösen támogassák egymást. Ugyanakkor mind a két mezőgazdasági termelői szektor és érdekvédelmi gazdasági szervezet egészséges versenyre léphet egymással. Egyik is, másik is bizonyíthatja életképességét. FERENC PÁL elvtárs, a kéméndi szövetkezet elnöke, úgy véli, hogy az új szervezetnek, mint a Nemzeti Front erős tagjának oda kell hatnia, hogy közreműködjön a mezőgazdasági üzemekkel, szembeállított felvásárló monopólium egyeduralmának megszüntetésénél. Szükségesnek tartaná, hogy az érdekvédelmi gazdasági szervezeten belül alakuljon meg a Dél-szlovákiai Magyar Földművesek Tagozata, saját magyar nyelvű sajtóorgánummal. Szívesen venné, ha a Szabad Földműves kapná ezt a szerepet. KARA MARTON elvtárs, a kőhídgyarmati szövetkezet elnöke helyesli az érdekvédelmi gazdasági szervezet megalapítását, egyben megjegyezte, hogy már eddig is voltak jó elképzelések, de valahogy nem sikerültek. Az élre állított személyek a legtöbb esetben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Kara elvtárs is a szövetkezetét ért sérelmeket fájlalja. Kitermelik a húst, mégsem képesek átadni a felvásárlóknak, mert a CSD nagy könyörgés után sem ad vagont. Takarmányszűkiben vannak, mégis tovább kell tartani és etetni az állatokat, s ez már évek óta így van. Hasonló a helyzet a korai burgonyával is. Állandóan arról beszélünk, hogy a földműves minél többet termeljen, hogy árubőség legyen a piacokon, és most, amikor van mit piacra szállítani, nincs aki átvegye. Vajon miféle kereskedelmi közvetítő szerv az, mely nyakra-főre azon siránkozik, hogy nincs piaca. Tény, hogy a kapitalista rendszerben hamarosan bezárhatná a boltot, mert ott csak az életképes, és a rugalmas szervezetek tarthatják fenn magukat. Remélhető, hogy a földművesek érdekvédelmi gazdasági szövetsége rávezeti tagjait arra is, hogy a terményfelvásárlás és értékesítés terén saját körzeti Uzemközi szervezeteket is alakítsanak, hogy fölvegyék a versenyt a monopolizált felvásárló szervezettel. -hai-A deáki táncos-lányok Bányák István, a Csallóközi A borzomi szövetkezeti tagok A Kéméndi Lakodalmas menyasszonya és vőlegénye. Az Népiegyüttes kiváló prímása a Juhász-tánccal szerepeltek együttest Pepes Sándor jónevü iegányzenekara kísérte.
