Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-25 / 21. szám

.GAZDAGABB MESEKET ANYAI NYELVÜNKÖN SENKI SEM MONDOTT NÄLA* Meghitt sorok lökairől Jókai akkor tudott mesélni, ha csend volt körülötte. Az egészen han­gos események csak fiatalabb kori­ban érdekelték — később lábujjhe­gyen lépkedtek el mellette. Hetven­kilenc évet élt. Ügy halt meg, hogy nem is volt beteg. Utolsó estéjén lá­togatói névjegyzékét olvasta müértő gyönyörködéssel, majd felhúzta zseb­óráját és percenként füléhez Illesz­tette, jár-e? Azután egyszerre az óra hangja magára maradt. A legnagyobb, legnépszerűbb regé­nyeit három-négy hónap alatt írta. Négy részre vágott egy sima papír­ívet, margót hajtott rajta és elkez­dett írni még hajnalban, azután írt addig, míg reggelizni nem hívták. Reggeli után írt egész nap — lágy tollából folytak a mondatok, sokasod­tak a hősök, jellegzetes ibolyaszínű tintát használt, ezt a színt szerette a legjobban (volt alkalmam több kéz­irata töredékét látni az egyik taná­rom Jóvoltából). Kéziratait sohasem csúfították el nagyobb törlések. Ha véletlenül olyasmit írt, ami ellenke­zett a mese előző fordulatával, in­kább kieszelt valamilyen furfangos kacskaringót, hogy valószínűsítse azt, amit állított, mintsem törölje. Tizen­kilenc éves volt, amikor megírta a „Hétköznapok“-at, hetvenkilenc, ami­kor „Ahol a pénz nem isten“-t. Közel hatvan évig írt, szorgalmasan, derű­sen. Közben volt Petőfi és 1848 márciusa, volt Debrecen és trónfosztás, volt Világos és október hatodiké. Bujdo­sott a Biikkben, megélte az elnyomást és a kiegyezést. Megélte egy királyfi barátságát s mint a délibáb, néhány pillanatra feltűnt a szerelem és vala­hol messze Tímár Mihály szigete. Minisztert buktatott terézvárosi képivselő választáson — de közben mintha mindez nem is vele történt volna, az élet egészen bizonytalanul és távol zúgott, ő ült íróasztala mel­let és írt. Az olvasók szfvdobogva hajoltak és hajolnak ma is könyveibe. Neki is voltak ellenségei; Gyulai Pál pattogott, mint egy karikásostor: „Jókai nem becsüli meg a tollát, nincs alapos műveltsége, gyerekes, sőt léha, modoros és üresen 6zónokló, olyan mint a vadember — csillogó üveg­gyöngyökért kapkod.“ Ez a kirohanás csak azért volt Gyulai részéről, mert az újságok ezer forintot fizettek egy­­egy regényéneik közlési jogáért (ma is előfordul ilyen). Arany János elolvassa a „Szegény gezdagok“-at és csendesen megjegyzi: „A prózában Jókaié az elsőség, mint­ha újra tanulnók tőle a kedves anyai nyelvet.“ És Jókai? Mikszáth Kálmánt idéz­hetjük: „Többet kapott az istentől, mint amennyit tanult a kritikusok­tól.“ Mi volt Jókai titka? A mese. Nem olyan egyszerű — kankalin és szarka­láb szerénységű akármilyen mese, de egy káprázatos, szédítő ritka virág: a keleti mese. Annak minden bősége, gazdagsága, fűszere és illata megta­lálható írásaiban és ezekkel az édes mesékkel zsongftotta olvasóit, altatta, álmokkal telítette őket. Jókai Mór a legbőkezűbb magyar író: olvasói szá-Kapuzárás előtt a MATESZ Még két hónap és zárja kapuit a komáromi Magyar Területi Színház, befejezve a sikereikben gazdag 1987/ 1968-as színiévadot. Az évad végére maradt elég munkája színészeinknek, mert a sikeresen bemutatott „Ludas Matyi“ után hozzáfogtak Móricz Zzig­­mond „Űri muri“ című színmüvének felújító próbáihoz Konrád József ren­dező vezetésével. Az „Őri muri“-val május 28-án tájelőadásra indulnak Közép- és Kelet-Szlovákia városaiba és falvaiba és Komáromon kívül lesz­nek egész június közepéig. A vendég­játékról visszatérve június 25-én Győr­be látogat a MATESZ a „Ludas Ma­tyi“ -val, ahol a színházi fesztivál ke­retében lép fel. Ugyancsak Győrött és környékén vendégszerepei a „Nem angyal a feleségem“ című zenés víg­játékkal is július elején és viszonoz­za a Győri Kisfaludy Színház június végére tervezett „Mágnás Miska“ operettjével való látogatását. A szín­ház július közepén zárja kapuit. Ad­dig is Nyugat-Szlovákia falvaiban, főleg szabadtéren fog előadásokat tartani és a fenti darabokon kívül műsorán tartja még és közönség elé viszi a „Szent Péter esernyője“, a „Né­ma levente“, „A bosszú“ című sikeres darabjait is. (Sj) A Magyar Könyvesbolt mezőgazdasági könyvajánlata Magyarországi könyvújdonságok, melyek kaphatók és megrendelhetők a Magyar könyvesboltban, Bratislava, Michalská ul. B. (Megrendelőlap) mára teremtett egy külön magyar stílust, felejthetetlen tájakkal, térké­pen soha fel nem lelhető helyekkel, tüneményes hősökkel, s andalító le­gendákkal. Jókait olvasni most is any­­nyit jelent, mint elemelkedni a föld­től, kiesni a valóságból, belezuhanni álombéli, idegen csillagokba. Száz és százezrek zuhantak Jókai csillagaiba. Mindannyian megjártuk azokat a szép álmokat, mennyei tar­tományokat, csodálatos tájakat, me­lyek Jókai halk, szelíd szavaiból pá­ráztak föl. Volt tanárom szavait idéz­ve „Az Idősebb korosztály úgy őrzi magában Jókait, mint élete legelső, legnagyobb élményét: ifjúságát. Ez a csodálatos Trő, aki legapróbb írásait is felékesítette tündöklő me­sékkel, saját életét olyan egyszerűnek és meztelennek hagyta, amilyen egy fűszál lehet csak. Életrajza? Alig van! Életrajza talán legszebb regénye — az Aranyember. Egy ember, akinek minden sikerül. Szerencséje azonban mintha lappangó, láthatatlan, meg­válthatatlan szomorúságot takarna. Hőse, Tímár Mihály, eljutott a senki szigetére, Jókai azonban itt maradt, itt élt közöttünk s írt szinte halála napjáig. Hangja sohasem változott meg, álmait ugyanabból a kelméből szabta, csak a sújtásokat változtatta meg, de azok is mindig csillogók ma radtak. Az indulás Magyar nábobja, vagy Kárpáthy Zoltánja ugyanolyan köd­ként lebegő, valószínűtlen magyar valóság, mint az utőlső évek Sárga Rózsája. A Török világ Magyarországon — ugyanaz a történelmi legenda, mint a Politikai divatok, noha egészen tá­voleső századok orgonasípjai szólal­nak meg bennük, ö sohasem akart „problémákat“ írni, teljesen kielégí­tette, hogy mesélhet, és gazdagabb meséket — mint Arany írta „anyai nyelvünkön“ — senkisem mondott nála. EMBER! Ki elvetődsz Komáromba — akarva, vagy akaratlanul, vágy annyi fáradságot s keresd fel a nagy „Me­semondó“ szobrát és tégy egy szál virágot a halhatatlan Jókai Mórnak lába elé! Molnár Ferenc TAT! KAPTA A FRANCIA OSCART Jacques TATI francia színész é: rendező kapta a francia fllmakadémii idei nagydíját, a Grand Prlx 1968-at Playtime című új filmjéért, amelybei kifigurázza a mai életmódot. A nem zetközi díjat JAMES IVORY kapta, i Shakespeare Walach című filmért A legjobb női főszereplőnek FAI DUNAWAYT (Bonnie and Clyde), i legjobb férfi főszereplőnek SIDNE1 POITIERT (In the Heat of the Night nyilvánították. Szőlőtermesztés: .......Csepregi Pál: A szőlő metszése, 5-ik kiadás 25,— .......Horváth Sándor: Szőlő a házikertben 13,— .......Kozma Pál: Szőlőtermesztés I. 49,50 .......Kozma Pál: Szőlőtermesztés II. 75,80 .......Lenz Moser: Szőlőművelés másképpen (szőlőtermesztési kézikönyv haladó szőlőtermesztők részére 31,50 .......Prohászka Ferenc: Szőlő és bor (7-ik átdolgozott kiadás) 20,50 Növénytermesztés: .......db Csatári—Szűcs—Komjátl: Borsó és babtermesztés 12,50 .......db Csapody—Priszter: Magyar ntjvénynevefc szótára 20,50 .......db Dr. Erdélyi—Tengerdi: Permetezés, porozás Hatodik átdolgozott kiadás 22,50 .......db Jeszenszky Árpád: Oltás, szemzés, dugványozás Ötödik bővített kiadás 14,50 .......db Komjáti—Tuza: Veteményeskert .......db Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés házi — háztáji kertekben. Negyedik átdolgozott kiadás 21,50 .......db Oláh Sándor: A családi ház kertje. Második, javított és bővített kiadás 15,50 Gyümölcstermesztés: .......db Bak06 István: A faápolás és a gyümölcsszüret gépesítése 18,50 .......db Dr. Jeszenszky Árpád: Gyümölcstermesztés képekben Második kiadás 35,— .......db Mohácsi Mátyás: A szilva termestzéee és házi feldolgozása. Második bővített és javított kiadás 9,— .......db Mohácsy—Porpáczy—Kollányi—Szilágyi: Szamóca, málna, szeder 23,— .......db Molnár—Szalai—Cs. Nagy: A dinnye termesztése 12,50 .......db Rayman—Tomcsányi: Gyümölcsfák zsebkönyve 42,— .......db Rayman—Szabó: Gyümölcstermesztés 38,50 .......db Bán Mihály: A talajjavítás módszerei és eredményei 17,— .......db Dr. Bencze Lajos: Balesetelhárítás a vadgazdálkodás­ban. Második kiadás 8,50 .......db Bessenyei Zoltán: A csipkegomba termesztése. Harmadik átdolgozott, bővített kiadás 12,— .......db Bohus—Kalmár: Erdő-mező gombái. Másodtik átdolgozott, javított kiadás 41,— .......db jávonka—Csapody: Erdő mező virágai. A magyar flóra színes kis atlasza. Negyedik Javított kiadás 33,— .......db Kaplonyi Károly: Vidám tanfolyam a növényeik táplálásáról 12,— .......db örösl Pál Zoltán: Kis méhészkönyv. Negyedik átdolgozott kiadás 10,50 T"’ Panoráma • ÖRÖM A KÖBÖN. Alig 140 dol­lárért Rembrandt képhez jutott egy „ San-juan de Porto Rlco-1 képkereske­­,, dő. A festményt New Yorkban vásá­rolta, abban a hitben, hogy csak kö­zönséges reprodukció, később azon­ban a szakértők megállapították róla. hogy eredeti, és legalább egymillió dollárt ér. 0 Anna Frank oratórium. Leopoldo >• Gammerlni olasz zeneszerző engedélyt kért Anna Frank édesapjától, hogy >> oratóriumot komponálhasson a leány hires naplójából. • KIEMELKEDŐ IRODALMI MÜ­VEK. Angolában antológiát adtak kt a XX. század legnagyobb költőinek bemutatására. A neves költők sorában ott találjuk József Attilát is. 0 1300 történelmi emlék. Azerbaj­dzsán területén több mint 1300 törté­­„ nelmi emléket találtak. Valamennyit felveszik „A szovjet népek kulturális „ emlékeinek katalógusába“, amelyet most állítanak össze első ízben. ” 0 CANNES ES A BERGMAN-MÜ­VEK. A cannes-t fesztivál szervezői ” közölték, hogy az idén külön ellsme­” rásben részesítik Ingmar Bergman munkásságát. A versenyfilmek szüne­tében május 21-én, 22-én és 23-án a ” kővetkező három Bergman-müvet mu­tatják be a nagyteremben: Csend, ” Perszőna, Ordas idő. „ 0 Szobor-tolvajok. A francia rend­őrség közleménye szerint ismeretlen „ tettesek ellopták Giacometti két szob­rát, a Meeght-alapítvény Saint Apul­­„ de-Vence-i múzeumából. Az öntöttvas­szobrokat a tolvajok leemelték talpa­­„ zatukról, s úgy vitték el. A nyomozás folyik, de a rendőrségnek alig van „ nyomra vezető adata. A fesztivál győztesei: Haulik Mónika ás Mits Klári A siker titka a gondos felkészülés Az egyik féli ismerősöm tavaly ősz­­szel újságolta, hogy az ő falujukban egy tucatnyi tehetséges fiatal nép- és táncdalénekes van. Ennek igazolásául meg is rendeztek egy dalestet, amely­nek nagy sikere volt a faluban. Ha egy csallóközi kisközségben ennyi tehetség van, akkor a Kelet­­szlovákiai síkság falvaiban, Gömör­­ben, az Ipoly-mentén, Mátyus-földön s Csallóközben minden bizonnyal több száz is akad Hogy ez valójában így van, mi sem igazolja jobban, mint az 0) Ifjúság által kezdeményezett I. országos ma­gyar nép- és táncdalfesztlvál. Már a járási körzeti elődöntőben sok száz tehetséges fiatal énekest is­mert meg a többezernyi közönség. A jók közül a legjobbak a mült hét végén a pozsonyi Vígadó koncert­termében vetélkedtek a helyezésekért és az értékes díjaikért. A táncdal énekesek kategóriájában 14-en versenyeztek. Sok szép táncdalt hallott a szépszámú közönség. S bi­zony a zsűrinek nem volt könnyű dolga a helyezések s díjaik odaítélé­sében. Végülís ügy döntöttek, hogy a pozsonyi Haulik Mónika érdemli meg az elsőséget. (Kötöznivalő bolond az én szívem c. dalt énekelte.) A máso­dik Szúnyogh László lett (Rozsda lepi már), a harmadik helyezést és díjat pedig a nagyon kellemes hangú Far­kas Mária kapta. (Nappalok és éjsza­kák.) A zsűriben lévő közismert táncdal­szerző Majláth Júlia nagyon helyesen megindokolta a döntésüket és véle­ményt mondott az első hat helyezett képességéről és híbáiről. A népdalénekesek közül az Ipoly­sági Mits Klári végzős gimnazistalány lett az első (Haragszom az olyan sző­re), a második helyezést Kovács La­jos ismert pozsonyi énekes kapta, a A közönség sok tapssal jutalmazta a tehetséges énekoseket. harmadik díjon két kitűnő kelet­­szlovákiai énekesnő Balogh Mária és Szabó Júlia osztozkodott. A hivatalos zsűrin kívül a közön­ség Is választott a soraiból bíráló bizottságot. A közönség különdíját a népdalénekesek közül a királyhelme­­ci Balogh Mária kapta, a táncdaléne­­kesek közül a diószegi Horváth Rozi­ka lett a közönség kegyeltje. A többfordulós selejtező után meg­született a döntés. Tény, hogy mint5 semmilyen, versenyről, erről sem távo­zott minden résztvevő elégedetten. Valóban igaz az, hogy az első három, illetve hat helyezetten kívül többen is rendelkeztek jó hanganyaggal, elő­adókészséggel, akiket lelkesen tapsolt meg a fővárosi közönség és kellemes perceket szereztek a rádióhallgatók­nak is. Lehet, hogy sok hozzáértő énekkedvelő másképp ítélte volna oda a díjakat a hallott nép- és táncdalok alapján. Egy azonban tény, hogy mindkét zsűri összetétele garancia volt az igazságos döntésre. Persze azon már lehetne vitatkozni, hogy nem lett volna-e szerencsésebb, ha két-két dallal szerepel egy versenyző. Ha ez így történik, lehetséges, hogy más lett volna a döntő végeredmé­nye. Bár a versenyzőknek a helyezés a lényeg, én mégis azt értékelem na­gyobbra, hogy végre-valahára fóru­mot teremtettek az énekeseknek. Azt hiszem az első országos vetélkedést követi majd a második és a továb­biak, amelyek minden bizonnyal még színvonalasabbak lesznek a mostani­nál. Azok lesznek, mert a sok száz énekes, aki résztvett a versenyen, rá­jött, hogy nem elég a jő hang, az ének szeretete, hanem a siker érde­kében még gondosabban és szaksze­rűen kell felkészülni. —tt— SZABAD FÖLDMŰVES J 1988. május 25,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom