Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-29 / 26. szám
JAVASLAT a szlovákiai növénynemesítés és vetőmagtermesztés szervezeti megoldására A mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen a növénynemesltés és vetőmagtermesztés nélkül. A progresszív technikára és a kémiára támaszkodó korszerű mezőgazdaság az egyes növények olyan fajtáinak kinemesítését kívánja meg, amelyek termesztésénél a legnagyobb mértékben érvényesülhet az új technika, a leghatékonyabban felhasználhatók az iparilag előállított tápanyagok, s amelyek kedvezően reagálnak a vegyszeres növényvédelemre. A növénynemesítés munkáját az teszi bonyolulttá, hogy a nemesítőnek az új fajta kinemesítése során számos tudományág ismereteit kell kihasználnia, ugyanakkor tekintetbe kell vennie a technika, a kémia, a feldolgozó ipar és a népélelmezés által támasztott követelmények összességét. A növénynemesítő munka hosszú időt vesz igénybe, a biológiai tudományok más területeihez hasonlóan rendszerint több sikertelenség, mint eredmény jellemzi. Hazánkban és külföldön kinemesített növényfajták nagy számát tekintetbe véve az új növényfajták kinemesítése napjainkban sok szakképzett dolgozót, igen bonyolult laboratóriumi munkát, igényes technikát és az egyes tudományágakban teljes módszertani eljárást követel. A régi módon már nem lehet semmilyen növényt kinemesíteni és ezért természetes, hogy az új progresszív módszerek alkalmazása a növénytermesztést évről évre költségesebbé teszik. A kinemesített fajták szaporítása színvonalas szervező munkát, a vető- és ültetőanyag-szükséglet tökéletes felmérését, a hazai és a külföldi növényfajták és a komplex magtermesztői technika abszolút ismeretét követeli meg. Rendkívül igényes feladat az új növényfajta termesztési területének szakavatott meghatározása is, miután felmérés ebben a tekintetben nem nyújthat segítséget, hiszen a mezőgazdasági üzemek az új növényfajtát és annak tulajdonságait szélesebb körben még nem ismerik. A vető- és ültetőanyagok szaporítása, a növényneme6Ítől munka reprodukciója rendkívül igényes és kockázatos feladat. A vető- és ültetőanyag termesztésére szakosított vállalat mostanában lényegében fordított úton halad, mint amilyet a szakosítás, gépesítés és a kemizálás ökonómiája megkövetelne. A vető- és ültetőanyagot termesztő vállalatnak viszonylag nagyszámú növényfajtával kell dolgoznia. Ez különleges vetési eljárást, a rendestől eltérő összetételű technikai berendezést, a szokásostól különböző trágyázást és növényvédelmet igényel. A betakarítás és a betakarítás utáni műveletek — beleértve a szárítást — különleges igényeket támasztanak a technológiai eljárással, a kapacitással, a technikai berendezéssel és a munka minőségével szemben. A vető- és ültetőanyag biológiai sajátosságaiból és fiziológiai követelményeiből adódó technológiai paraméterek be nem tartása esetén a szaporított biológiai anyag helytelen kezelése a vetőmagtermesztő egész munkáját tönkre teheti és nagy gazdasági kárt okozhat a vállalatnak. A növényfajták állandó cserélgetése továbbra is objektív jelenség lesz, amelyet nem lehet előre pontosan meghatározni. Ez még inkább növeli a vetőmagtermesztés kockázatosságát. A növénynemesftés és a vetőmagtermesztés jelenlegi szervezete A mezőgazdasági növények nemesítését csekély kivételtől eltekintve (kísérleti intézetek) a növénynemesítő állomások végzik, amelyek szervezetileg egyetlen egységet alkotnak. A vetőmagtermesztés három különféle szervezetre tagolódik: a) Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatok; b) Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok; c) SEMPRA. Az egyes szervezeteik jelenlegi munkájának tartalma: Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő,Vállalatok Szlovákiában az új fajták kinemesítésének és a nemesített tulajdonságok megőrzésének egész tevékenységét a Növénynemesítési munka mellett ezek a vállalatok biztosítják magairányítja három növénynemesítő és vetőmagtermesztő vállalat (Bratislava, Viglaä, Kassa) közreműködésével. A növénynemestíéis munka mellett ezek a vállalatok biztosítják magasabb színvonalon a tömeges növények vetőmagjának szaporítását, a speciális és faiskolai növényeik vető- és ültetőanyagá nak szaporítását pedig teljes mértékben. A növénynemesítő és vetőmagtermesztő vállalatok számára a tisztító állomások hálózatát építették ki, amelyek a vető- és ültetőanyag előkészítését biztosítják. Az említett állomások technikai berendezése és kapacitása mélyen a világszínvonal alatt maradt, s európai viszonylatban Is a legelmaradottabbak közé tartozik. Vetőmagtermesztő állami gazdaságok A vető- és ültetőanyagok magasabb színvonalú termesztéséneik biztosítására 18 kiválasztott állami gazdaságot soroltak be a növénynemesítő és vetőmagtermesztő szervezet keretébe. Az említett gazdaságok a vetőmag termesztésére szerződést kötnek a Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatokkal. Jelenleg a vetőmagtermesztési kapacitás az 53 833 hektár szántóföldhöz viszonyítva csak 50 százalékra van kihasználva. A korlátozott anyagi eszközökre való tekintettel ezekben a gazdaságokban igen keveset tetteik a vetőmagtermesztési technika kiépítéséie. A vetőmagtermesztő állami gazdaságok anyagi ellátottságát ki kell építeni és el kell látni őket megfelelő szakképzettségű dolgzoókkal. E gazdaságok szakosítását úgy kell átdolgozni, hogy az egyes szakaszok tevékenységét kölcsönösen összehangolják, s a vető- és ültetőanyagok termesztése legyen a döntő árutermelésükben. A mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok Hosszabb időtartamra szóló, valamint egyéves gazdasági szerződések alapján a felvásárló vállalatok átveszik a magasabb színvonalú vetőmagvakat, és ezeket mintegy 800 mezőgazdasági vállalatban szaporítják. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok végzik a vetőmagvak felvásárlását, kezelését, raktározását és elosztását a mezőgazdasági üzemek szükségleteinek felmérése alapján. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatokban a vetőmagtermesztési technika színvonala egyes kivételektől eltekintve (a galántai kalibráló üzem, losonci raktár) ugyanolyan, mint a Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatokban. SEMPRA A zöldségfélék nemesítését a Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatok növénynemesítö állomásai végzik. A vetőmag szaporítása különféle mezőgazdasági üzemekben történik, a zöldség és virágmagvak vetőmagtermesztő szervezete, a SEMPRA Prága szakágazati vállalat rácsai üzemével kötött szerződések alapján. A récsei üzemnek központi tisztítóállomás és raktár áll rendelkezésére. A vetőmagtermesztés jelenlegi fejlődése megköveteli ezek további bővítését és korszerűsítését. A növénynemesítés és vetőmagtermesztés egységes szervezete A növénynemesítés és a vetőmagtermesztés a világon mindenütt magas színvonalú tudományos tevékenységnek számit, amit csak szakképzettséggel rendelkező dolgozók végezhetnek eredményesen. A növénynemesftés és a vetőmagtermesztés dialektikus egységet alkot, amely objektív egységes szervezetet kíván. Napjainkban, amikor az egész mezőgazdaság szervezeti és érdekvédelmi problémáinak megoldása van napirenden, kedvező lehetőség nyílik arra is, hogy szervezetileg és közgazdaságilag véglegesen rendezzék a szlovákiai növénynemesltés és vetőmagtermesztés egész problematikáját. Az adott feltételekből és a mezőgazdaság távlataiból kiindulva, végső megoldásként azt javasoljuk, hogy egységes növénynemesítö és vetőmagtermesztő szervezetet létesítsenek az alábbi alapelvek szerint. SLOVOS1VA — A Vető- és Ültető-anyagok Nemesítöinek és Termesztőinek Szövetsége. 1. Szervezeti forma. A növénynemesitők és vetőmagtermesztők egységes gazdasági és érdekvédelmi szervezete, amely a tagok vállalati önállóságának teljes megőrzése mellett egyesíti a vetőmagvak, ültetőanyagok és faiskolai növényeik összes termesztőit (termelőit). 2. Tagsági és anyagi-műszaki bázis. a) Növénynemesítö és Vetőmagtermesztő Vállalatok, vetőmagtermesztő állami gazdaságok. b) Egységes földművesszövetkezeteik és állami gazdaságok (200—250 mezőgazdasági üzem). 3. A szervezet munkatartalma és céljai. a) Az összes mezőgazdasági növény nemesítése; a mezőgazdasági gyakorlat és a feldolgozó ipar követelményei szerint új, nagy hasznosságú növényfajták kitenyésztése. b) Mezőgazdaságunk és kivitelünk szükségleteinek kielégítésére a hazat és külföldi növények szaporítása. A SLOVOSIVA alapvető szervezeti összetétele; Növénynemesitő és Vetőmagtermesztő Vállalatok, növénynemesítö állomások, vetőmagtermesztő és más állami gazdaságok, valamint egységes földművesszövetkezeteik, amelyek az integráció keretében egész növénytermesztésüket a vetőmagtermesztésre specializálják. Szlovákiában a vető- és ültetőanyagok szaporítását mintegy 90 000 hektár területen biztosítják. Abban az esetben, ha az egész növénytermesztés (a takarmányalapon kívül) csak vetőmagtermesztési célokat szolgál, ez mintegy 200—220 ezer hektár szántóföldet tételez fel. A SLOVOSIVA anyagi-technikai bázisa Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatok, vetőmagtermesztő állami gazdaságok, valamint EFSZ-ek és ÄG-ok föld- és anyagi-technikai alapja. A speciális növények (cukor- és takarmányrépa, len, kender, fűfélék, hüvelyesek, zöldségfélék, virágok és hasonlók) termesztésének anyagi-technikai alapját ki kell építeni. A tömeges növények (búza, árpa, rozs, zab, burgonya) számára a kölcsönös gazdasági előnyök alapján közvetlenül a termesztőknél építenek fel közös raktárakat és tisztító berendezéseiket. A SLOVOSIVA tagsági és anyagi-technikai alapja Szlovákia valamennyi agro-ökonómiai feltételét képviselni fogja. Az így kiépített hálózat lehetővé teszi, hogy megfelelő mennyiségben kielégítsék a mezőgazdasági üzemek vető-és ültetőanyag, valamint faiskolai és dísznövény szükségletét Szlovákiában (Csehszlovákiában) a csehországi hasonló üzemmel történő megegyezés alapján, beleértve a kivitelt is. Színvonalas szaktanácsadói szolgálat fogja ellenőrizni a szaporítás egész folyamatát, amely növényfélék és fajták szerint felméri a vetőmagszükségletet is, ezenkívül befólyásolja a termelést és biztosítani fogja a termelés minden követelményének kielégítését. 4. A SLOVOSIVA irányító szerve. A SLOVOSIVA munkáját választott szerv irányítja, amely az egész szervezet tevékenységének biztosítására végrehajtó apparátust létesít. 5. A SLOVOSIVA végrehajtó apparátusa és munkájának tartalma. a) A növénynemesítés és vetőmagtermesztés hosszú időre szőlő koncepciójának kidolgozása. b) A vető- és ültetőanyagok termesztésének és eladásának összehangolása. c) Ár- és normaképzés. d) Külkereskedelem: — vető- és ültetőanyagok (licenciák) exportja és importja; — növényfajták bejelentése külföldi próbáikra, és a hasonló külföldi szervezetekkel a kapcsolatok fenntartása. a) A választott szerv döntése alapján rendelkezik: — pénzzel és hitellel, valamint alapokkal; — az államtól kapott pénzzel. f) Tudományos-műszaki és közgazdasági fejlesztés. g) Propagációs tevékenység, hirdetések, katalógusok, sajtó és hasonlóik. h) Szolgáltatások. — vetőmagtermesztési technika és technológia tervezése, beleértve a beruházási építkezéseket Is; — speciális célokra, főleg külföldre technológiai berendezések szállítása; — szakvéleményezés. i) Kapcsolatok fenntartása a központi szervekkel és az érdekvédelmi szervezetekkel. Az említett megoldás megkívánja, hogy bizonyos szakaszokban a szervezeti rendezés összhangban legyen a növénynemesítés és vetőmagtermesztés egész anyagi-műszaki és közgazdasági bázisa építésének előrehaladásával. I. szakasz A szlovák nemzeti szervek helyzetének megoldása ée a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium megalakítása után: a) Az eddigi körzeti igazgatóságból a Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatok szakágazati igazgatóságát létesíteni Bratislava! székhellyel, egész Szlovákiára kiterjedő hatáskörrel. b) A SEMPRA récsei üzemét, mint önálló specializált szlovákiai üzemet besorolni a Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatok szakágazati igazgatóságába. c) Az 1969 évi vető- és ültetőanyag termesztését már az egységes szervezet, a Növénynemesítö, Vetőmagtermesztő Vállalatok szakágazati igazgatóságának útján kell biztosítani. Az 1969 évi szaporítás szerződéskötését még a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok végzik azzal, hogy a termelési szerződéseket 1968. VIII. 1-ig átadják a szakágazati igazgatóságnak. d) A vető- és ültetőanyag termesztésének delimitációjával összhangban a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatoktól a megfelelő szakembereket át kell irányítani a Növénynemesítö és Vetőmagtermesztő vállalatok szakágazati igazgatóságába. Határidő: 1909. IV. 30. e) 1968. szeptember 30-ig közösen felül kell vizsgálni a megfelelő raktárak és berendezések delimitációját. Ezután szerződést kell kötni, hogy az említett létesítményeket a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatoktól átveszi a Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Vállalatok Szakágazati Igazgatósága. E szerződéseket legkésőbb 1989. VI. 30-ig realizálni kell. f) Az 1969. évi anyagi-műszaki szükséglettel kapcsolatos szerződéseket (zsákok, csávázószerek stb.) a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok biztosítják. Ez szintén a vetőmagtermesztés delimitáciőjának tárgyát képezi majd. g) 'A vető- és ültetőanyagok kezelésének és szállításának mennyiségét úgyszintén a kivitelre és a behozatalra kerülő mennyiséget a Növénynemesítö és Vetőmagtermesztő Vállalatok, valamint a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok közti külön szerződéssel oldják meg. Határidő: 1968. X. 30. II. szakasz Az 1969—70-es években valamennyi vetőmagszaporitő üzemben alapos felmérést kell eszközölni, pontosan meg kell határozni ezek munkatartalmát, hogy 1971-tg a szakosításra felkészülhessenek, és az egész növénytermesztést (a természetbeni és a takarmányalapon kívül) a vetőmagtermesztésre használják ki. Elemezni kell az ökonómiai eszközök felhasználását, és a vető- és ültetőanyagok, valamint a faiskolai növényeik egész árpolitikáját. Az 1971 évtől kezdődően meg kell alakítani a növénynemesttők és vetőmagtermesztők érdekvédelmi és gazdasági szövetségét. A nnvénynemesítés és vetőmagtermesztés pénzügyi és anyagi ellátása A". Nemesítés és kutatás A növénynemesitési munkával szemben szüntelenül fokozódnak a követelmények. Ez megköveteli a növénynemesítéssel foglalkozók alapvető létszámának növelését, a meglevő növénynemesítő állomások anyagi ellátottságának megoldását, és új növénynemesítő állomások létesítését. Szlovákiában a tudományos-kutatási bázis nincs komplexen kiépítve. Ezt a kérdést a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutatási Központ szlovákiai fiőikintézetével kötött egyezménynyel akarjuk megoldani úgy, hogy a fő növénynemesítö állomások tudományos-kutató munkával is foglalkoznának. Ezáltal kompletizálődna az egész tudományos-kutatási bázis. A fentieket szem előtt tartva javasoljuk: a) Társadalmi forrásokból finanszírozzák az egész növénynemesítő és kutatási tevékenységet. b) Beruházási szempontból építsék ki az alábbi növénynemesítö állomásokat, amelyek a fő állomások szerepkörét töltik majd be, és tudományos-kutató munkát is folytatnak: Diószegi Növénynemesítö Állomás — szakosítása gabonafélék; Butany-i Növénynemesítő Állomás — szakosítása cukorrépa; Velká Lomnica-i Növénynemesítö Állomás — szakosítása burgonya; Topofníky-i Növénynemesítő Állomás — szakosítása kukorica; Bojnicei Növénynemssítő Állomás — szakosítása gyümölcstermesztés ; Opatová Nová Ves-i Növénynemesítö Állomás — szakosítása szőlészet; Kvetoalavovi Növénynemesítő Állomás — szakosítása zöldségfélék. Az említett fő növénynemesítő állomásokon kívül Szlovákiában még ki keli építeni a lucernatermesztéssel, valamint a zöldségtermesztéssel és virágkertészettel foglalkozó növénynemesítő állomásokat. Az egész beruházási összeget társadalmi forrásokból fedezzék. B. Vetőmagtermesztés A Növénynemesítö és Vetőmagtermesztő Vállalatok és a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatok vetőmagtisztftő állomásait alapjaitól kezdve ki kell építeni és korszerű technikai berendezéssel kell őket ellátni. Véleményünk szerint a kiterjedt takarmányiparhoz, valamint a most épülő tápanyagiparhoz hasonlóan Igen nagy szükség lenne előnyben részesíteni a vetőmagtermesztés anyagi-műszaki bázisának kiépítését. E cél érdekében javasoljuk: a) Szlovákia különféle termelési feltételekkel rendelkező 'körzeteiben — speciális vetőmagvak számára — hat központi raktár felépítését. Határidő: 1972. Az építési költségeket társadalmi eszközökből fedeznék. b) A tömeges növények raktárhelyiségeit a vetőmagtermesztésre szakosodó üzemekkel együttműködve kell felépíteni. Ezeket a raktárakat részben társadalmi, részben saját anyagi eszközökből kell felépíteni, 70 + 30 százalékarányban. c) Folyó szükségletek kielégítésére és természeti csapások esetére állandó vetőmagtartalékot kell létrehozni, ezt ki kell vonni a kamatkötelezettség alól; a tartalékokat alapvető színvonalon a Növénynemesítö és Vetőmagtermesztő Vállalatokban, a kereskedelmi vetőmagot pedig a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatokban kell létrehozni. d) Át kell értékelni a vetőmag árpolitikáját és az árat úgy kell megállapítani, hogy semmilyen körülmények között ne fizetődjék ki a vetőmag takarmányozási célokra történő slfecsérlése. C. Különféle A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium létesítése után: a) Szlovákiában növényfajta ellenőrző bizottságot kell megalakítani. b) A növénynemesítést és a vetőmagtermesztést érintő valamennyi tevékenységet mostani terjedelmében a bratlslaval Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Kísérleti Intézetben kell hagyni, és az Intézetnek megfelelő hatáskört kell biztosfteni a fent említett munkatartalmat érintő valamennyi probléma végleges megoldására. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdasági közvélemény állást foglal a szlovákiai növénynemesítö és vetőmagtermesztő szervezettel kapcsolatos javaslathoz. Ettől is függ a javaslatok által követett cél elérése, a nagy hozamokat megalapozó kiváló minőségő és elegendő mennyisége vető- és ültetöanyag biztosítása az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok és más mezőgazdasági üzemek számára.
