Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-01 / 22. szám
Megújhodási folyamat a Csehszlovák Vadászszövetségben A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Bizottságának elnöksége 1968. március 26-i gyűlésén foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyek a vadászszövetségre hárulnak a CSKP KB decemberi'és januári határozatai alapján. Jóváhagyta azt a nyilatkozatot, amelyet lapunk áprilisi vadász-mellékletében teljes egészében leközöltünk. y Ezt a nyilatkozatot megküldte az elnökség a CSVSZ minden Járási szervezetének és a szlovákiai bizottság minden egyes tagjának, hogy április végéig közöljék észrevételeiket és álláspontjukat. Egyidejűleg Tupik, Pásztor, DuraCinsky és dr. Térén elvtársak részvételével egy külön bizottságot hozott létre, amelynek feladata az akciós program tervezetének összeállítása. A külön bizottság 1968. április 18-i gyűlésén összeállította az akciós program keretét. E szerint az akciós program g alapvető részből állana: Az első rész általános, politikai jellegű volna és szervesen kapcsolódna a párt akciós programjához. Ebben leszögezik a párt viszonyát az érdekképviseleti, társadalmi szervezetekhez. A második rész tárgyalná a vadászat általános helyzetét a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a vadászszövetség föderativ felépítését. A harmadik rész a vadászszövetség tulajdonképpeni küldetésével, hatáskörével, szerveivel és tagságával foglalkozna. Alapvető határozat a vadászat megszervezésében is érvényesíteni a föderatív felépítést, ami azt Jelenti, hogy Szlovákiában teljesen önálló vadászszövetség alakulna, ugyanúgy, mint a cseh országrészeikben. Egy esetleges közös szerv a csehszlovák vadászok külföldi képviseletét és a nemzetközi kapcsolatait látná el. A CSVSZ SZB elnöksége 1968. április 22-1 gyűlésén megtárgyalta az akciós program előzetes tervezetét.- Konstatálta, hogy eddig a dologgal aktívan foglalkoztáik és írásbeli javaslataikat előterjesztették a SZB szakbizottságai (az ökonómiai és a vadbefogó bizottság kivételével) és a járási vadászati bizottságok egy része is. Némely járásban Igen alaposan foglalkoznak e kérdéssel s az egész tagságtól vagy a vadásztársulatoktól, mint a CSVSZ alapszervezeteitől kértek hozzászólásokat és javaslatokat. A beérkezett javaslatok nagy része hasonló és egyöntetű intézkedéseket követel. Egységesek a vadászat szervezetének föderatív felépítésében, politikailag és gazdaságilag önálló, nemzeti vadászszövetség fölállításában Szlovákiában. Javasolják, hogy ezt az önálló, nemzeti szövetséget azonnal hozzák létre, minden fölösleges huzavona nélkül. Követelik új vadásztörvény kiadását Szlovákia területére és megerősíteni a vadászszövetség helyzetét a Nemzeti Front keretén belül. Rendezni kell a vadászszövetség és az állami szervek viszonyát. A vadászszövetségre kell átruházni a vadászjegyek kiadásának jogát, a vadászat direktív vezetését és meg kell szüntetni a vadászat igazgatásának kettősségét. A szövetséget részesíteni kell a vadászatból eredő deviza behozatalból. A vadászszövetség új alapszabályait minél előbb ki kell dolgozni. Ezekből leszögezni, hogy a szövetség fenntarthat vadászterületeket és különféle, pénzügyileg aktív, gazdasági intézményeket. E javaslatok realizálása céljából össze kell hívni rövid időn belül a vadászszövetség szlovákiai konferenciáját. Javasolják a vadászati folyóirat önállósítását, szétválasztását a halászattól, sőt önálló kiadóvállalat létrehozását is, amely a vadászati szakirodalom egész területét felölelné. Követelik önálló, szlovákiai vadászebtörzslkönyv vezetését. Javaslatok érkeztek arra is, hogy újra kezdjék el Szlovákiában a vadásztöltények gyártását, hogy ne legyen a töltényellátásban többé fönnakadás, mint például a múlt évben. A CSVSZ SZB elnöksége ezzel kapcsolatban megtárgyalta a CSVSZ KB titkárának, Hruby elvtársnak levelét is, amelyben 4 országos szakbizottság létrehozását javasolja s amelyekbe a szlovákiai bizottság képviselőit is meghívja. E bizottságok feladata volna az akciós program összeállítása, új vadásztörvény kidolgozása, a szövetség új alapszabálynak javaslata és a vadászat szervezeti felépítésének kidolgozása. A fenti javaslatok gondos mérlegelése után a CSVSZ SZB elnöksége javasolja, hogy a fenti célokat a CSVSZ KB és a SZB külön-külön vitassa meg, s a két bizottság határozatait egy közös gyűlésen hozzák összhangba. Reméli az elnökség, hogy ez a javaslat, mely megfelel a hazánkban végbemenő megújhodási és demokratizációs folyamatnak és a föderatív államrendezés eszméjének, belátásra és megértésre talál a CSVSZ KB-nál is. Ezen az alapon a CSVSZ SZB elnöksége a következő határozatot hozta: 1. Tudomásul veszi az akciós program előkészítéséről beterjesztett, előzetes jelentést. 2. Azt a különbizottságot, amely az akciós program javaslatát dolgozza ki a SZB szakbizottságainak és a CSVSZ járási szervezetein ek hozzászólásai alapján, kiszélesíti dr. Polacko és ing. Hanák elvtársakkal. Egyúttal ezt a csoportot az akciós program előkészítő bizottságának nevezi ki. 3. A szlovákiai fegyelmi szenátust, mint a SZB jogi szakbizottságát — dr. Polacko elvtárs vezetésével — megbízza új vadászati törvényjavaslat kidolgozásával, figyelembe véve, hogy egész állami vagy pedig csak szlovákiai törvény lesz-e időszerű. 4. A vadászszövetség új alapszabályainak kidolgozásával dr. Térén elvtársat bízza meg, aki a legközelebbi elnökségi gyűlésen benyújtja az alapszabályok kidolgozására alakítandó külön bizottság névsorát. 5. Kifejti azt a nézetét, hogy az akciós program javaslatát, új vadásztörvény és új alapszabályok tervezetét különkülön cseh és szlovák bizottságok dolgozzák ki. A közös érdekeket érintő kérdéseket vagy e bizottságok vezetői tárgyalnák meg, vagy pedig e bizottságok közös gyűlésén. A végleges szövegezést a közös érdekű ügyekben a két elnökség (KB és SZB elnöksége) közös gyűlésen hagynák jóvá; 6. A javaslatok alapján a CSVSZ SZB szakbizottságainak javaslatait fogadja el, kiegészítve a járási bizottságok javaslataival. Egyidejűleg felhívja az ökonómiai és a vadbefogó szakbizottságot, hogy javaslataikat haladék nélkül terjeszszék elő. 7. A munkamenetet úgy határozza meg, hogy a fenti alapokból kiindulva az akciós program tervezetét május 15-ig álítsák össze. 8. Meghatalmazza Tupík elnök elvtársat és Pásztor titkár elvtársat, hogy 1968. május 15, vagy 16-ra hívja össze az elnökség gyűlését azzal, hogy ezt követőleg 1968. május 25-re összehívják a CSVSZ SZB plénumának gyűlését. 9. Meghagyja Pásztor L. titkár elvtársnak, hogy készíttessen kivonatot a már előterjesztett javaslatokból, úgy, hogy azt 1968 május 3-ig szétküldhesse a különbizottság tagjainak. 10. Meghagyja Pásztor L. titkár elvtársnak, hogy azon kívül, amit a „Polovníctvo a rybárstvo“-ban meg lehet jelentetni, biztosítsa a „Vestník CSPS“ külön kiadását is, amelyben mind a három alapokmány: az akciós program, az új vadásztörvény és az új alapszabályok javaslatai is megjelennének. E nyilatkozat kiadásával és közzétételével a CSVSZ SZB elnöksége eleget tesz a tagság és a szakbizottságok azon óhajának, hogy a jelenlegi helyzetről a tagságot folyamatosan tájékoztassa. Ezt a kezdeményezést az elnökség továbbra is folytatni fogja mind a „Polovníctvo a rybárstvo“, mind a „Vestník CSPS“ hasábjain és más, hozzáférhető eszközökkel is. A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Bizottságának Elnöksége [Ford.: Kimer) Biológusok véleménye a farkasról Amíg az európai közvélemény a farkast általában közveszélyes, vérengző fenevadnak tartja, addig más földrészeken kissé „elnézőbbek“ vele szemben. így például Észak-Amerika rengetegeiben éveken ít tanulmányozták a farkasok életmódját és tanulságos kísérleteket végeztek velük. A vadonban élő egyik biológus a következőket állította: — Semmiféle bizonyítékról nem tudok, amely szerint az egészséges farkas megtámadta volna az embert. Kivételt képez természetesen a kölykeit védelmező nőstény, vagy a veszett farkas. Veszettség esetén azonban nemcsak a farkas, hanem a nálánál jóval gyengébb állatok is támadásba lendülnek, így a kutya, a macska, sőt a nyúl is. Egy másik tudós kerek három évet töltött az észak-amerikai Superior tó térségében és a következőket figyelte meg: — Akárhányszor sikerült a lakmározó farkascsordát prédájától elkergetni, amit pedig a legtöbb házőrző kutya sem hajlandó eltűrni. Ha nem is támadja meg gazdáját, legalábbis morgással fejezi ki nemtetszését. — Megfigyeltem, hogy egy 15 tagból álló farkascsorda minden harmadik nap leterít és felfal egy kanadai rénszarvast. Mindig csak kivénhedt, elgyengült, vagy egészen fiatal egyedeket támadtak meg, amivel hozzájárultak a rénszarvas-állomány egészségének, erőnlétének fenntartásához, a járványos betegségek távoltartásához. Es különben is — fejezi be cikkét a Nature and Science — vajon nem pusztítja-e a macska az egeret, az ember pedig jóformán mindent, ami útjába kerül? Feldolgozta: K. E. APRÓHIRDETÉS Törzskönyvezett Német vizsla kölyköt vásárolnék. (Ot héttől három hónapos korig.) Cím a szerkesztőségben. , VADASZ 2 HAlASZ