Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-18 / 20. szám
Munkára nevelés a családban A gyermek munkáját feltétlenül irányítani kell! Olykor jelentéktelen nehézségekkel szemben Is tehetetlenné válik, ha nem mutatjuk meg netkl, hogyan gyűrje le az akadályokat. Nem arról van szó, hogy elvégezzük a gyermek helyett azt, amit neki kell megtennie — vagy amit ő maga is megtehet —, hanem arról, hogy Irányítsuk, megmutassuk neki a helyes utat bizonyos munkaműveletek elvégzéséhez. Egy tízéves gyermek nehezen visz el a kertbe vedernyi vizet, de ha ezt a vízmennyiséget két félig töltött vederbe öntjük, minden különösebb nehézség nélkül elviszi a kívánt helyre. Ha figyelembe vesszük a gyermeknek a felnőttek utánzására irányuló törekvéseit, akkor számos munkaműveletet kialakíthatunk nála. Helyes az, ha a munkára nevelés már mindjárt kezdetben magában foglalja az érdekesség és játékszerflség elemeit. Ezért célszerű a gyermek kézé-Több napfényt a lakásba Sok helyen nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az éltető napfény bejusson a lakásba. Nem mindig helyes a lakások vagy még inkább a lakószobák tájolása. Igen gyakori eset, hogy az új, nagy ablakokat sűrű függönnyel, sőt papírral fedik be. Ezzel kizárják a napfényt, amelynek bebocsátására a nagy ablakokat megépítették. Sok esetben hibák mutatkoznak a mellékhelyiségek építésében, használatában is. A konyhából kiáramló gőzpára a nyitott kamra ajtaján át bejut az ott tárolt élelmiszerekre. A lecsapódott pára elősegíti a baktériumgombák gyorsabb fejlődését és ezzel az élelmiszerek idő előtti megromlását. Ezért helyes, ha az éléskamra ajtaja az előszobából vagy a tornácról nyílik. A falusi új házakban egyre gyakrabban építenek fürdőszobát. Azonban, minthogy a falvak nagy részében még nincs vízvezeték, a fürdőszobát pót-éléskamrának használják, és a család továbbra is a konyhában mosakszik, a háziasszony is a konyhában mos. A fürdőszoba berendezésének, felszerelésének beállítása, a folyóvíz bevezetése előtt is célszerű a fürdőszobát tisztálkodó- és mosóhelyiségnek használni. Ezzel is védhetik a család egészségét és a lakás tisztaságát. be olyan Játékszeret adni, amelyek a felnőttek bizonyos munkaműveleteit illetve munkamódszereit utánozzák. A gyermekek nagyon szeretnek játszani különböző fa, vagy fém építőkockákkal és elgondolásuk szerint más-más alakzatokat raknak ki belőlük. Ezért sokszor rászorulnak a felnőttek segítségére, de később már önállóan is képesek az ábra szerint dolgozni. Rendszeres bevonásuk a házi munkába, fejleszti a gyermekek munkaszeretetét, s erkölcsi kielégülést is nyújt. Az iskola alsóbb osztályaiban megfigyelhető, hogy egyes gyermekek képtelenek az önálló munkára: alig emlékeznek a pedagógus magyarázataira, az olvasásra, az Írásra, és a számtan elemeinek elsajátításában sem tanúsítanak kellő kitartást. Ilyenkor a legtöbb esetben olyan gyerekekről van szó, akiket a családban nem tanítottak meg dolgozni, és akik ahhoz szoktak hozzá, hogy helyettük mindent megcsinálnak a felnőttek. Így a pedagógus csak nagy nehézségek árán tud némi eredményt elérni. Ez az eredmény főleg a munkakészség kialakítása útján biztosítható. A gyermekek munkára nevelése szempontjából a családban már maga az a tény is jelentős, hogy szüleik dolgoznak. Függetlenül attól, hogy ez a munka milyen Jellegű, a gyermekeknek tudniuk kell, hogy az anya és az apa munkája rendkívül fontos és megbecsülendő. Ha a gyermek munkáját megdicsérjük, esetleg olyan formában is, hogy a buzdítást célzó dicséretünk a gyermek teljesítményéhez képest kissé túlzott, úgy ezzel emeljük önbizalmát, és kezdeményező készséget ébresztünk benne, önmaga tevékenységét elősegítve. Amikor a gyermek valamilyen, a család javát szolgáló munkát végez, kell, hogy tudatosítsa, ez csupán az iránta tanúsított sok Jót szolgálja. Később, amikor felnő, a közhasznú munka szükségességének megértése egyik legfontosabb erkölcsi tulajdonságává válik. Egy régi jó közmondás szerint: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!“ Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a családban már a legkisebb gyermeknek is kötelességévé teszünk néhány egyszerű munkát, amellyel segít a felnőtteknek. Elrakja játékait, rendbeteszi ruháit, vagy a cipőjét tisztán tartja. Természetesen csak korához képest adunk neki munkát, de az évek gyarapodásával ezt állandóan fokozzuk. Ezen az alapon, és a nevelés helyes megszervezés^ esetén, kialakul a gyermeknek a munkához való helyes viszonya, amely azon alapul, hogy a gyermek a munkát elsőrendű életszükségletének tekinti. Ez arra kötelezi a szülőket, nevelőket egyaránt, hogy a munkát a gyermeknevelés alapkövének tudják. Így alakulhat ki a fizikai és szellemi képességeket szolgáló legfontosabb eszköz, az erkölcsi tulajdonságokhoz vezető út. Igyekezzünk a gyermeknek mindezek mellett megadni a tanuláshoz szükséges időt, nyugalmat, csendet, A munka, a tanulás mellett ne maradjon el a játék sem, de mindenkor és minden esetben tudni kell a szülőnek, hogy gyermeke hol van, merre jár, mit csinál és kivel, illetve kikkel barátkozik, mert ez utóbbi sem mindegy. Ha kellő figyelemmel, kitartással és türelemmel leszünk gyermekeink iránt, úgy minden bizonnyal sok örömet lelünk a nevelésben, s boldogan vesszük majd tudomásul, hogy munkánk nem volt hiábavaló. A kerámiai ipar termékei szépen díszítik a lakást iSfiS TANÁCSADÓ AZ ORVOS VÁLASZOL Egy felsőpatonyi olvasó levelére A szájbűznek különböző okai lehetnek. Ezek: elégtelen szájápolás, a fogprotézisek vagy nagyobb hidak elégtelen tisztítása, a száj nyálkahártyájának gyulladásai, rossz fogak, fogíny-gyuliadás, idült mandulagyulladás és garathurut, idült nátha és orrmelléküreggyulladás. Ezenkívül a szájüregtől távolabbi szervek betegségei is okozhatnak szájbfizt. Például idült hörggyulladás (bronchitisz), de leggyakrabban az emésztőszervek betegségei válthatnak ki kellemetlen szájbüzt. A panaszos levélírónak minden valószínűség szerint, a gyomor idült, savhiányos hurutjáról lehet szó, de az epehólyag idült gyulladása is számításba jöhet. A lepedékes nyelv, felböfögés, az étkezés utáni gyomorpanaszok amellett szólnak, hogy rossz az emésztése, gyomra valószínűleg kevés gyomorsavat választ ki és az étel a gyomrában pang. Ezért azt ajánlom az olvasónak, hogy részletesen vizsgáltassa ki magát a szükséges laboratóriumi és szakorvosi vizsgálatokat is beleértve. At kell nézetni a fogakat, vizsgáltassa meg magát orr-, fül- és gégeszakorvosnál, vizsgáltassa meg gyomorsavát, a gyomor és epehólyag röntgenvizsgálata is fontos. Ha ilyen módon megállapítják a szájbűz okát, nincs semmi ok aggodalomra és kétségbeesésre, mivel az alapbetegség kezelésével a szájbűz is megszűnik. MUDr. MANIGATTI ISTVÁN Időjárás, közérzet, hangulat Abaházy Bertalan, Bacska Idén januárban az időjárás áprilisi légzés stb. irányítója) érzékenyen volt, április 8—9-én februári. Soha reagál a hőmérsékletre, a levegő pánem hallottuk Ilyen gyakran, hogy ratartalmára, a légnyomásra, a nap„az évszakhoz képest hideg“ vagy fény, a szél, a légköri elektromosság „az évszakhoz képest meleg“ az idő. változásaira. Évek őta világszerte rendkívüli szeszélyes, szélsőséges az időjárás. Valószínű okát a nagyjából 11 évenként megújuló napfolt-maximumokban látják, és most éppen ilyen periódusban vagyunk. A szabad szemmel j kormos üvegen ét) is látható, óriási kiterjedésű sötét foltok a nap izzó felszínének átmenetileg lehűlt részei, s mivel a földi klíma jórészt a naptevékenység függvénye, csillagunk változásait érthető módon a „bőrünkön érezzük“. Az időjárás és az ember kapcsolatát vizsgáló tudomány, az orvosi meteorológia, viszonylag rövid idő alatt sok összefüggést tárt fel. Egybevetették az időjárási adatokat a megbetegedési, halálozási és baleseti statisztikákkal, sőt a tömeges ingerültségi fokot, veszekedés! hajlamot Is vizsgálták. Kiderült, hogy a vegetatív idegrendszer (az akaratunktól független szervmozgások: szívverés, Egészséges emberek is nyugtalanok, álmatlansággal küzdenek, fejfájásról vagy érthetetlen fáradtságról panaszkodnak, ha hidegfront közeledik. A betegek még inkább megsínyllk a frontátvonulást, pontosabban a frontok gomolygását, torlódását. Fokozódnak a reumás szaggatások, sajognak a sebhelyek, több a műtét utáni trombózis és a heveny szívinfarktus. És sok a közlekedési baleset, az az ingerült szóváltás a családban, a munkahelyen, a villamoson. A vegetatív idegrendszer ugyanis egyik legfőbb szabályozója közérzetünknek és hangulatunknak. Jó a közérzet — ha semmi rosszat sem érzünk, ha nem veszünk tudomást szerveinkről és azok működéséről, ha kellemetlen érzések nélkül ,„csak létezünk“. A jó hangulat sokkal pozitívabb ' állapot: „feldobottság“, vállalkozó kedv, az öröm átélése vagy bizakodó várakozás az örömre. JDúcsúztk a falu népe a naptól. Ügy viselkednek a gyerekek, aho■*-* Nem attól, amely a nyugati gyan a játék megkívánja. KI nem hegyláncolat mögött már lebukott, mozdulnának a helyükből. S folyik hanem a másiktól, melyet végig dől- a hosszas alkudozás a „gazdasszony“ gozott. Tavasz van. A sok munkához is a „llbuskák" között, most kevés a két kéz. A nyolcórás Majd kis gabalyodás támad, mintha műszak után vár a háztáji, vagy a valóban ott settenkednék körülöttük veteményes kert. Vajon a kapát, ge- az ordas. De ez az egymásbaakaszkoreblyét kell-e előbb megragadni? Az dás csak arra jó, hogy túlcsorduló, Farkas a híd alatt? asszonyok jórészt a csemetésben serénykedtek naphosszat, most meg a hirtelenében begyújtott tűzhely körül forgolódnak. Alkonyodlk. Az égnek törő nyárfák alatt gyerekek; fiúk, lányok, akiket még Ingszerű, körülérő, fehér kötények díszítenek. Nem hiszem, hogy közülük akár öt is már iskolás. Itt vannak a beépítésre váró telek bársonyos gyepszőnyegén. Sok gyerek együtt nem mindig csupa jóság, vagy épületes esemény Most igen! Egymás kezébe kapaszkodva egy sorba fogódznak. Az egyik kiugrik elébük néhány lépésnyire, s úgy kiáltja el magát: — Gyertek haza, libuskátml — Nem leheti — csipogja vissza a gyerekhad. , — Miért? — folytatódik a játék. — Farkas van a híd alatt! — jelenti ki Peti s mellette Juliska szinte beléremeg, hogy hátha igazán itt is van? ... csengettyű-szerű kacagással egymásra találjanak. Ideje is, mert a sötétség egyre sűrűbb és egyik-másik közeli házból már hallatszik is a mama hívása: — Hol vagy Marika? — Pistike, gyere hazai A „libuskáknak" haza kell térniük. Mostmár nem a játékmester, hanem a szülőt ház ablakából kisugárzó fény hívja őket: — Gyertek haza, libuskáiml És mennek. Vígan, boldogan — és éhesen. Játékkal ugyan jóllakotton, de kanalazásra készen. Félelem nélkül mehetnek. Hiszen a farkas a híd alatt csak Játék volt. S a játékkal el is múlt a „veszély“. S nemcsak a gyerekek, az egész határmentt magyar falu — az utóbbi hetek nagyjelentőségű eseményei közepette — búcsút vehet a naptól és biztonságosan hajthatja nyugovóra fejét: Nincsen farkas a híd alatti Mohr Gedeon TAVASZI VIRÁGOK Tavasz van, tavasz van, nyitnak a virágok, kis zümmögő méhek, vajon hova szálltok? Hát te tarka lepke hová repülsz, merre? Illatozik már a kék ibolya kelyhe. Vár a gyermekláncfű sárga fejecskéje, a kék nefelejts is kiborul a rétre, a harangvirág meg csengetyfizve, szépen ide-oda hajlik, táncot lejt a szélben. Száll a méh, a lepke virágról virágra, aranyportól csillog a bogarak szárnya. Rájuk kacag a nap, fényét záporozza, a fák lenge lombját meg-meg csiklandozza, zöld bársony szőnyeget borit a világra s egy kis mézet csöppent mindegyik virágra. DÉNES GYÖRGY A Szabad Földműves 19. számában közölt mini-keresztrejtvény helyes megfejtése: veréb, pacsirta, a páva, a rigó. Sorsolás útján könyvet kapnak: Pinke Katalin, Perbete, Torna Rudolf, Megyercs, Urbán Mária, Lelesz, Borsányi Antal, Hidaskürt, Gergely Magda, Sajógőmör, Mórik Júlia, Kaposkelecsény. JÖKAI MÖR VÍZSZINTES: 1. Jókai „Az aranyember“ című regényének férfi főszereplője. 5. Zokog. 8. Ételízesítő. 9. Folyadék. 11. Állami illeték. 13. A vízsz. 1. szám alatti regény női főszereplője. FÜGGŐLEGES: 2. Szintén. 3. Béke csehül. 4. Területegység. 8. Kerti szerszám. 7. Évszak. 10. Férfinév. 11. Anna Olga. 12. Folyó Szibériában. Beküldendő a vízszintes 1. és 13. számú sorok megfejtése. Az orvosmeteorológiai kutatások célja az egészség megóvása, és ez szorosan összefügg közérzeti és hangulati tényezőkkel. Sokan azt gondolják, kedvezőbb az állandó és egyenetlen enyhe hőmérséklet, a szabályozott páratartalom stb. Az újabb vizsgálatok, a DIE WELT közlése szerint mást bizonyítanak. Kiderült, hogy a vegetatív idegrendszer szabályozó elemeit éppen az impulzusváltozások, a közepes erősségű kllmaingadozások tartják működésben. Hoszszabb ideig tartó azonos klíma elernyeszti az idegtevékenységet s éppen úgy fáradtságot okoz, mint a szélsőséges időjárás. Ez a magyarázata annak az újabban megfigyelt Jelenségnek, hogy akik klímaberendezéssel ellátott, légkondicionált helyiségekben dolgoznak naphosszat és éveken át, a vegetatív idegrendszer zavaraira utáló panaszokkal fordulnak orvoshoz. Kijevi orvosmeteorolőgusok olyan acélkamrákat konstruálnak, amelyekben tetszés szerint adagolhatók a légkör elektromos impulzusai és más időjárási tényezők. A kísérletek befejeztével többet tudunk majd a klíma és az egészség—betegség összefüggéseiről. Mit tehetünk addig is? Ha tudjuk, milyen mértékben vagyunk meteoropaták (klímaérzékenyek), nem ijedünk meg a frontátvonulás okozta kellemetlenségektől, nem „beszélünk be“ magunknak súlyos betegségeket, hanem önfegyelemmel, és ha szükséges, enyhe nyugtatókkal megvárjuk a következő napot — amely esetleg a következő időjárási frontot vonultatja át Idegeinken... Gy. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1988. nájus 18.
