Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-18 / 20. szám

Higgadt ítélőképességre becsületességre van szükség Engedjen meg kedves olvasd egy kérdést: Még senki sem vádolta meg magát az elmúlt években, hogy vala* tnlkon fasiszta, nyilas, sikkasztó, bum ksoána'cionalista, kozmopolita, kém, a kapitalisták szekértolója, szabotáló vagy legalábbis reakciós nézetű ember volt? S mindezt anélkül, hogy erre oka, bizonyítéka vagy Joga lett volna, egyszerűen sportból, kedvtelésből vagy azért, mert egyszerűen valakinek nem tetszett a képe, vagy talán az ő he* lyére vágyott, vagy a karrierje útjá* ban állt?! Kevesen válaszolnának erre a kérdésre nemmel. Ha magyar volt, viselnie kellett a magyar feudális el-­­tayomók, Horthy legények és Szálast legények minden bűnét; ha szlovák, akkor a fasisztákkal szövetkező, or-» 8Zágromboló Tlso és Hlinka utódjá* faak bélyegét viselte, ha pedig cseh Volt, akkor ő volt felelős Szlovákia gazdasági lemaradásáért, politikai el* byomásáért. KI venne tekintetbe olyan apróságot, hogy Dél-Szlovákla magyar dolgozóiból toborzódott a Csehszlovák Kommunista Párt mondhatni egyik legerősebb osztaga, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben ezer meg ezer szlovák harcolt fegyverrel a kezében, hemcsak a hitleri fasiszta hatalom, hanem a „saját“ szlovák országrom* boló fasiszta kormánya ellen Is, hogy a közös cseh-szlovák állam megalapl* tésa után Szlovákiában cseh tanítók, tanárok, művészek és tudósok segltet* tek fejleszteni a nép műveltségét, tu­dását, nemzeti öntudatát. Kit érdekel* hek Ilyen apróságok, ha az öröklődő bűn nevében a lakosság egyes cső* portjai a másik csoport kárára anyagi és társadalmi előnyökhöz Juthattak. Ki törődne azzal, hogy a törvény ér* telmében még a valódi bűnözőket is büntetésük letöltése után teljes Jogú és értékű állampolgároknak kell te* kintenl és senkinek sincs Joga a régi bűnök emlegetésével ezeket másod* rendű, kisebb Jogú állampolgárokká nyilvánítani. Divattá vált embertársaink múltjá* bak kutatása, pletykák gyűjtése, egy* más mocskolása. Ha valakit tönkre akartak tenni, elég volt, ha valame* lyik nagynénje Amerikába vándorolt. Az sem volt baj, ha ezt a nagynénit a kapitalizmus idején a nyomor haj* tóttá ki hazájából, az a fontos, hogy kapitalista országban él, s ezért a vele levelező rokon kémgyanús, nem dől* gozhat fontosabb helyen. Közben pél* dául a portás még a nálánál Jobb fi* zetésű fűtő beosztását is ilyennek te* kintette, persze, ha az ő helyére akart kerülni. A falunak megvannak a maga spe* ciflkus problémái, rágalmai. Néhány héttel ezelőtt az egyik községben Járva több emberre hallottam a vádat, hogy nyilas volt. A helyi szövetkezet több mint tíz évig elismerten dolgozó elnökét Is azzal vádolták annak ide­jén, hogy a nyilas pártban volt, csak leváltása után két évvel bizonyult be a rágalom alaptalansága. Az igazság győzött, de ki gyógyítja be az ártatlan ember lelkén ejtett sebeket, ki bizto* sítja azt, hogy a jövőben rosszindulatú emberek nem vetik fel újra ezt az alaptalan gyanút éppen akkor, amikor ez nekik jól Jön. Igazságos értékelés­re várnak azok Is, akiket a szándéko* san túlhajtott, nem teljesíthető beadá­si feladatok nem teljesítéséért meg­hurcoltak, államellenes elemekké nyil­vánítottak, többjüket vagyonuktól is megfosztottak. A barnabiti bizottság tagjai a fő politikai tárgyalások anyagát tanul­mányozva elborzadtak. Lénárt elvtárs volt kormányelnökünk kljelentete: A vizsgálati módszerek a vádiratokban szereplő koholmányok és az ártatla* nul elítélt, még élő emberek vallo­másai annyira megrendítették, hogy ez a lelki megrázkódtatás kihat egész további életére, döntéseire és viselke­désére. Tosek elvtárs, aki szintén az említett bizottság tagja volt, elvesz­tette minden ilúzióját. Hasonlóképpen nyilatkoznak a többiek is. Ezért hat ránk olyan megrázóan a börtönökben hosszú éveken át szenvedő, a tiszta, humánus marxista eszmékhez hű elv­társak nyugodt, higgadt magatartása, a szocializmus jövőjébe, igazába ve­tett erős hite. ök tudják, hogy az esz­mét nem lehet a holttesteken keresz­tül haladó karrieristákkal, uralom­vágytól ittas kis és nagy diktátorok­kal azonosítani. Mi értelme van feltárni az elmúlt 'évek minden véka alá rejtett, páncél­­szekrényekbe, archívumokba zárt sok szennyét? Nem lenne-e Jobb lezárni a történelemnek ezt a szomorú szaka­szát, és újra kezdeni az életet? Lehetne, ha már ismernénk a poli­tikai gyilkosságnak minősített kivég­zések, politikai tárgyalások és meg* hurcolások kulissza mögötti szerve­zőit, ha a farkasok a múlt idők titkos, ismeretlen voltában bízva nem lépné­nek a nép elé báránybőrben és nem formálnának továbbra is jogot a nép vezetésére, annak bizalmára. A kompromitált embereket le kell váltani, Így határoztak a kommunista párt vezetői, ezért követelik a párt­­szervezetek és konferenciák a rend­kívüli kongresszus összehívását. A tiszta búzától el kell választani a kon­kolyt, mert a konkolytól szennyes ve­tőmagból Jó termést nem várhatunk. Ez vonatkozik nemcsak a vezető poli­tikai dolgozókra, hanem a kerületi, járási, városi és községi funkcioná­riusokra is. Sok helyen az egyének tetteit azonosítani akarják a kommu­nista párttal, sőt akadtak olyanok is, akik például ezt a jelszót hirdetik: „Nemzeti bizottságokat kommunisták nélküli" Mikor jutunk el végre az értelmességnek és emberségességnek arra a fokára, hogy elvakultság nél­kül ítéljük meg az embereket, és az embert elsősorban annak jellemén, becsületességén, rátermettségén, élet­­tapasztalatain és tudásán keresztül ítéljük meg, és az említett tulajdon­ságok miatt válasszuk a nép képvi* selőivé?! Talán még sohasem hallottuk at ország politikai és gazdasági vezetői­nek szájából annyit hangoztatni, mi­lyen fontos, hogy népgazdaságunk és politikai életünk minden szakaszának élére okos, nagy tudású, tapasztalt és Jellemes emberek kerüljenek, mint most. A nép szorgos, dolgos, Jó irá­nyítás mellett keze nyomán virágzó kertté válhat az ország. Ezért fontos, hogy előítéletek nélkül, csakis az eszünkre és tapasztalatainkra támasz­kodva, okosan válasszunk. AUTOMATIKUS TAKARMÄNYOZÖ BERENDEZÉS Az Illinois-i Egyetemen olyan etető­berendezést dolgoztak ki, amely négy, egyenként 20 tehénből álló különböző takarmányigényű állomány takar­mánykeverékét készíti elő és osztja el automatikusan. A berendezés há­rom takarmánysilóböl és egy automa­ta kalapácsos darálóból áll. Beállít­ható rajta, hogy az egyes állományok milyen keveréket (szálas-, szemes­takarmány, koncentrátum) kapjanak. A berendezés az előkészítést, keve­rést és szétosztást automatikusan vég­zi. A keverék-arény átállítása har­minc percet vesz igénybe. Az etetés 2—24 órai időközökben történhetik, tetszés szerint. E berendezés segítségével egy dol­gozó 80 tehén takarmányozását látja el. A teheneket termelésük szerint csoportosítják. Ha a fejés és az álla­tok ellátása teljesen automatizált, egy dolgozó előreláthatólag évi 320 000 kg tejet termelő állományt láthat el. K. P. Megkezdték Bratislavában az új híd építését. A képen a 30 méteres átmérőjű hídtartó pilon alapjának egyik szegélye látható. Nyílt levél a Nemzetgyűlés elnökéhez Kedves Smrkovsik? Elvtársi Elöljáróban engedje meg, hogy a dél-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók lapja, a „Szabad Földműves“ munkatársai nevében Jó egészséget kívánjunk önnek végtelenül felelősségteljes funkciójának, népünk, a cseh, szlovák és a hazánkban élő nemzetiségi kisebbségek ügyéért, országunk felvirágoz­tatásáért folytatott munkájához. Egyben értesítjük, hogy a járási és helyi szinten ugyancsak felelősség­­teljes funkciót betöltő, a nép bizalmát élvező olvasóink közül többen nem helyeslik a nemzeti bizottságok fokozataiba és a legfelsőbb szervekbe tör­ténő Jelölési és választási gyakorlat Jelenlegi formáját, javasolják — és ebben mi is egyetértünk velük —, hogy az új választási törvény a Jövőben zárja ki az összevont körzetek közös jelölő és választó listájának alkalma­zását, mert az a gyakorlat esetleg lehetőséget nyújt arra, hogy népszerűt­len egyének is funkcióba kerüljenek. Az új választási törvényben gondolni kellene erre és törvényesen lehetővé kellene tenni egyes választókörzeten­ként az önálló Jelölőlisták és végeredményben választólapok alkalmazását, körzetenként több egyenlő esélyű póttag kategória nélküli (3—4) Jelölt Indításával aszerint, hogy alulról és esetleg felülről hány személyt jelölnek a választók s a tömegszervezetek. A választásról szóló új törvénynek azon­ban hangsúlyoznia kellene, hogy egy-egy választólistán csak egy nevet, vagyis az esélyeseik közül bármelyiket hagyják, a többit pedig töröljék a választók, máskülönben az egyes választólistákon meghagyott egynél több név érvénytelenítené az illető választólapot. Gondoljuk, hogy a demokratizációs folyamatban fontos lenne az is, hogy a Jelölő lista a nemzetiségek arányában legyen megoldva. Ilyen intézke­désre a készülő új választási törvényben ugyancsak szükséges lenne gon­dolni, mert ez valóban kifejezné és demonstrálná népünk demokratikus választói Jogát, s kizárná a lehetőségét annak, hogy a dolgozó tömegek által nem kedvelt egyéneik felelősségteljes funkciókba kerüljenek. Szívesen vennénk, kedves Smrkovskji Elvtárs, ha levelünkre válaszolna, s kifejtené álláspontját a felvetett kérdésben lapunkban való közlés céljá­ból. Elvtársi üdvözlettel 150 éves a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Május 24—25-én ünnepli fennállá­sának 150. évfordulóját Magyarország egyik legrégibb agrárfelsőoktatási in­tézménye, a Mosonmagyaróvári Agrár­­tudományi Főiskola. Az alapítás Al­bert Kázmér szász tesseni hercegnek, Mária Terézia vejének nevéhez fűző­dik, aki 1818. október 25-én írta alá az alapító oklevelet. Az elmúlt másfél évszázad alatt mindössze 7 esztendeig szünetelt a főiskolán az oktatás. A jubileumi ünnepségre az e célból alakult előkészítő bizottság már az elmúlt évben megkezdte munkáját. A bizottság egyik feladata volt, hogy az ünnepségekre érkező vendégek méltó környezetben találják az Alma Matert. Ennek érdekében felújították a Vár épületét, rendezték annak kör­nyékét, és modern fénycsővilágltást szereltek fel a főiskola területén A város tanácsa, valamint a városgazdál­kodási vállalat közreműködésével por­­talanított utakat és gyalogjárókat lé­tesítenek a főiskola körül. A jubileumi emlékünnepély május 24-én délelőtt kezdődik a Főiskola tornacsarnokában. Még ezen a napon délután megnyitják a főiskola múzeu­mát, azonkívül a könyvkiállítást, melynek célja dokumentálni azt a 150 éves eredményekben gazdag munkát, mellyel az intézmény hozzájárult első­sorban az ország mezőgazdaságának fejlesztéséhez, elősegítette a nép bol­dogulását, de ezen túl a világ külön­böző országaiban is hírnevet szerzett. Este a győri filharmőnikus zenekar és a Liszt Ferenc énekkar részvételé­vel díszhangverseny lesz a tornacsar­nokban. Május 25-én négy tagozatban — állattenyésztés gépesítés, növényter­mesztés és üzemszervezés — emlék­ülésen méltatják a főiskola szakmai munkásságát. Ezen a napon délután rendezett lovasbemutatón a bábolnai, az ikrényi és Lajta-Hansági vendég­lovasok vesznek részt. A művészi mű­sor keretében fellépnek a főiskola tánccsoportján kívül a magyaróvári gimnázium, valamint a győri és a ka­puvári táncegyüttesek is. A megjelent vendégeket térzenével a magyaróvári Gépgyár fúvószenekara is szórakoz­tatja. Az elmúlt másfél évszázad alatt több generáció hagyta el a főiskolát s mintegy 20 000 végzett hallgatót tartanak nyilván az anyakönyvek. Az ország minden részéről Jöttek hallga­tók a főiskolára, természetesen a leg­többen Dunántúlról. Többszázan végez­tek itt a környező országokból is, Jó­részt Csehszlovákiából. A Jubileumi ünnepségekkel kapcsolatban kiadásra kerül könyvalakban a főiskola törté­nete is. Napjainkban a főiskola 16 tanszék* kel vesz részt a mezőgazdasági szak­emberek kiképzésében és továbbkép­zésében. A nappali tagozaton közel 400 fő, míg a levelező tagozaton ugyancsak ennyien tanulnak. A fő­iskolai végzettségű mezőgazdasági mérnökök a mezőgazdasági üzemek­ben, valamint különböző mezőgazda­­sági vállalatoknál dolgoznak és hasz­nosítják a tanultakat. A főiskolának hagy szerepe van a mezőgazdasági tudományos kutatás fejlesztésében, valamint elterjesztésében is. Számos kiváló tudós oktatott a főiskolán, aki­nek a munkásságát külföldön is Jól ismerik. Évek óta szaktanácsadással segíti a főiskola a körzetében lévő, valamint a hozzá szaktanácsadásért forduló termelőszövetkezeti üzemeket. Ugyancsak évek óta rendszeresen fo­lyik a téli időszakban az agrármérnö­kök továbbképzése. Az Újhelyi Imréről elnevezett szabadegyetemen pedig a megye termelőszövetkezeteiből tsz­­dolgozók és brigádvezetők vesznek részt különböző szakmai oktatásban. A tanszékek oktató munkáját nagy­ban kiegészíti a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban, valamint a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban folytatott gyakorlati oktatás. Mindkét üzem korszerű felszerelése biztosítja a leendő nagyüzemek vezetői számára szükséges gyakorlati ismeretek elsajá­títását. Mosonmagyaróvár város lakossága minden támogatást megad ahhoz, hogy a 150 éves fennállását ünneplő Agrár­­tudományi Főiskola ünnepségsorozata maradandó emlékként maradjon meg az új és a régi generáció számára egyaránt. László László, tudományos munkatárs • Szabad Földműves szerkesztősége Hogyan lett az ötvenből negyven Lapunk egyik olvasója id. Nászali Vince szerkesztőségünkbe küldött pa­naszlevelét a következő mondattal kezdte: — Egyáltalán nem könnyű feladat a társadalmi ügyintézés... A panaszos — a kőkeszi szövetke­zet tagja — kifogásolja, hogy az 50 ár háztáji helyett csak 40 árat kapott. Véleménye szerint 10 árral megkáro­sították. A járási szervekhez fordult segítségért, ahonnan értesítették, hogy ügyének helyi jellegére való te­kintettel az orvoslást odahaza, a szö­vetkezetben kérje. — Beszéltem az elnökkel, megje­gyezte, hogy elintézi, de másnap azt mondta, hogy nekem nem jár ... — írja a panaszos. Nézzük közelebbről a dolgot. A szö­vetkezeti alapszabályzat 39. cikkelyé­nek 2. bekezdése meghatározza, hogy legfeljebb 50 ár háztáji jár a kerttel együtt. Azért legfeljebb, mert a házi­rendben ennél kisebb területet is meghatározhat a közgyűlés, esetleg fokozatokat is állíthat bizonyos kri­tériumokkal, de a kimért terület egé­szének vagy egy részének eladása vagy hozzátartozóra történő tulajdon­­jogi átírása csak abban az esetben lehetséges, ha ezt egyrészt a közgyű­lés jóváhagyta, másrészt a házirend megengedi. Különben ilyen átírási esetek a gyakorlatban csak a földdel belépő szövetkezeti tag elhalálozása után fordulnak elő. A helyszíni látogatás alkalmával megállapítottuk, hogy id. Nászali Vince fiára, ifj. Nászali Vincére Íra­tott a kimért 50 ár háztájiból 10 ár szőlőt. Hogyan történt az átírás? Tu­dott erről a szövetkezet legfőbb fó­ruma a közgyűlés és az ügyintéző vezetőség? S a helyi nemzeti bizott­ság mezőgazdasági albizottsága? A kérdésre Povajacs János elvtárs a közös alelnöke a nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottságának elnöke adta meg a választ. — Az átírást a hátam mögött vé­gezték, utólagosan vettem róla tudo­mást. Természetesen nem értettem egyet a dologgal. Ebből is látható, hogy bizony nem könnyű feladat a társadalmi ügyinté­zés, különösen akkor nem, ha a pa­naszos szilárdan hiszi, hogy neki van igaza, s célja elérésére megkerüli azo­kat a személyeket és azt a közössé­get, amelynek döntési joga van ilyen ügyekben. Persze ez nem mentesíti a tulajdonjog megváltoztatásáról szóló okirat illetéktelen aláíróit. Ezekután ne csodálkozzunk, hogy id. Nászali Vince — legyen bár becsü­letes, kitűnő dolgozója a kőkeszi szö­vetkezetnek — nem kaphat csak 40 ár háztájit, hiszen 10 ár szőlőt ön­szántából — bár hivatalos színezettel, de már ismeretes módon — átadott fiának. Tény, hogy a szövetkezetbe vitt földek jogilag a tagok belépése után is az egyének, de éppen a belépéssel a gyakorlatban a közös tulajdonát képezik. Tehát valójában kettős tu­lajdonviszony alakul ki. így — amint már említettük — minden ezzel kapcsolatos ügyben a közgyűlés s a közgyűlések közti idő­szakban a választmány dönt. A házi­rendet ugyancsak a közgyűlés hagyja jóvá, mely minden tagra, a vezetőkre is érvényes. Ellenben ha a közgyűlés nem ért egyet a házirend minden pontjával, mert elavultnak tartja, esetleg korlátozottnak véli a tagság demokratikus jogait, ilyenkor a több­ség akaratának kell érvényesülnie, s közös egyetértésben meg kell vál­toztatni a házirend szövegét. —hal— SZABAD FÖLDMŰVES 3 1988. május 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom