Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-27 / 17. szám
Ludvík SVOBODA köztársasági elnök beszédéből I MIT AKARUNK? j Gondolatok egy parázs vita nyomán Az elmúlt napokban a Szlovákiai Mezőgazdasági Újságírók Klubjának évzáró gyűlésén parázs vitába keveredtünk néhány szlovák kollégával. A vitából csak néhány mondatot idézünk: „Várjatok még, ha nekünk meg lesz a föderáció, majd ti is kaptok valamit!“ „Jól éltek nálunk, mit akartok? Inkább hallgatnátok!“ „Milyen jogon kértek autonómiát és magyar járásokat?“ Hasonló megjegyzések százai hangzottak el. A vita annyira felháborított, hogy néhány gondolatot szükségesnek tartok papírra vetni. Annál is inkább, mivel a Rolnické noviny vasárnapi számában olyan jellegű vezércikket olvastam, ami szintén a türelmetlenségről beszél, sürgeti a föderációt Tehát mi hallgassunk, de ők, bár nagyobb esélyeik vannak, türelmetlenkednek. A vezércikk megállapítja, hogy a szlovák nemzet semmi egyebet nem akar, csak föderációt. Nyomban tegyük hozzá, hogy mi semmi mást nem akarunk, csak a magyarlakta területeken magyar járásokat, magyar közigazgatást. A vezércikk megállapítja, hogy a szlovákok a természetes jog alapján kérnek önrendelkezést, föderációt. Ezzel a gondolattal kapcsolatban is leszögezhetjük, hogy mi is a természetes jog alapján kérünk, követelünk az itt élő magyar nemzetiségnek több jogot, megbecsülést. A vezércikk még leszögezi, hogy a szlovákok semmivel sem többet, csak annyit követelnek, ami megilleti őket. Hozzáfűzhetjük, hogy mi is így nézünk a dolgokra és csak a jussunkért harcolunk. A parázs vitában még egy kérdést vetettek fel. „Miért féltek a szlovákoktól?“ Kedves vitázók, épp a már említett dolgok miatt. Mi úgy gondoltuk, hogy ha a szlovák nemzet harcol a jogaiért, akkor gondol a vele testvériségben élő magyarokra is. Így diktálná azt az évszázados együttélés, a régi közös hagyományok, a proletár nemzetköziség. Mert a magyar kommunisták a történelem folyamán többször megsegítették szlovák testvéreiket. A világháború után például a dicsőséges Vörös Hadsereg a szlovák kommunistáknak segített a népnyúzó elnyomók elleni harcban. A magyar vörös katonák eljutottak Zólyomig és Eperjesig is, ahol megalakulhatott a Szlovák Tanácsköztársaság. Amikor az együttélésről beszélünk, ilyesmiket kell idézni. Mert mi nem értettünk egyet és nem is értünk egyet a magyar úri osztály politikájával, ami kétségtelenül elnyomta a Magyarországon élő nemzetiségeket. Mi új, a proletár nemzetköziség alapján épülő kapcsolatokról beszélünk, és ennek keretében kérjük jogainkat, harcolunk azok elismeréséért. Mert ha a szlovákok nemzeti elnyomásról beszélnek, akkor azt mi kétszeresen tehetjük. Joggal vethetjük fel a kérdést, miért nincs elég magyar nyelvű tanonciskolánk, középiskolánk, főiskolánk és magyar funkcionáriusgárdánk, értelmiségünk. Miért szorították ki a magyarul beszélő funkcionáriusokat a járási szervekből? Megnyirbált jogainkért küzdünkl És Tőletek nem elmarasztalást, lekezelést, gáncsolást, irigységet várunk, hanem segítséget. Segítsetek, hogy veletek együtt az itt élő magyarság is megkaphassa végre jogait, s hogy továbbra is, még nagyobb lelkesedéssel, a proletár nemzetköziség szellemében együtt építhessük ezt a köztársaságot, amiért annak idején mind a magyar, mind a szlovák haladó erők küzdöttek. így lenne ez rendjén, mert ez a kor parancsa; ma már elmúltak azok az idők, amikor a nemzeteket és nemzetiségeket béklyóban lehetett tartani. Minden nemzet és nemzetiség szabadságra vágyik és együtt akarja vinni a a világ legszebb ünnepén, május elsején azt a vörös zászlót, amely a nemzetek összefogására buzdít a civakodás' helyett. BÁLLÁ JÖZSEF Mezőgazdaságunk helyzete Ludvík Svoboda elvtárs beszéde bevezető részében megemlítette, hogy köztársasági elnöki tisztségében most jött először Szlovákiába. Arra kérte a Kultúra és Pihenés Parkjában lévőket, hogy fogadják ismét köszönetét a bizalom megnyilvánulásáért és a szívélyes szerencsekívánatokért, melyekben Szlovákia népe részesítette, amikor tisztségébe megválasztották. Hangsúlyozta, hogy Tőle telhetőleg mindent megtesz a testvérneinzetek kapcsolatainak elmélyítése érdekében, mint ahogyan azt nemzeteink sajátos fejlődése, a közös haza s a szocializmus egységének megszilárdítása tőle követeli. Megilletődéssel gondolt mindazokra, akik akkor, amikor Szlovákiában 23 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg oldalán hadtestével lépésről lépésre folytatott ádáz harcok közepette a fasiszta megszállók elleni küzdelemben hősi halált haltak. Visszaemlékezett a Szlovák Nemzeti Felkelésre, s mindazokra a felkelőkre, akik hősiesen harcoltak Csehszlovákia szabadságáért. Ezután Svoboda elvtárs foglalkozott a CSKP KB decemberi és januári plenáris ülésével, amely népeink egészének eddig sohasem tapasztalt aktivitását kezdeményezte. Hangsúlyozta, hogy az áprilisi plenáris ülésen hozott határozatok teljes terjedelmében megerősítették szocialista demokráciánk új irányvonalát. Ezen hagyták jóvá az akcióprogramot, amely megnyitja további fejlődésünk távlatait és számos konkrét feladatot tűz ki mindnyájunk elé. Leszögezte, hogy az akcióprogram hazánk minden polgárának programja,' amely köré- nemzeteink minden tevékeny alkotóereje összpontosulhat. Új alapokra helyezi a csehek és szlovákok kapcsolatai rendezésének lehetőségeit. Köztársasági elnökünk ezután így folytatta tovább beszédét: — Köztársaságunk két egyenjogú nemzet — a csehek és a szlovákok — közös állama. Ezt az elvet már a kassai kormányprogram is rögzítette, amelyben a következőket olvashatjuk: „Elismerve, hogy a szlovák föld urai a szlovákok legyenek, éppen úgy, mint a csehek cseh nemzeti szülőföldjükön, s hogy köztársaságunkat az egyenjogú cseh és szlovák nemzet közös államaként újítjuk fel, a kormány ennek elismerését fontos állampolitikai aktusokkal juttatja kifejezésre.“ Ennek az elvnek még nagyon sokkal tartozunk. E kérdés eddigi megoldása, az előző években kialakult bizalmatlanság légkörében, nemzeteink között félreértésekre adott okot. Jóllehet nemzeteink fejlődésében szembetűnő mind az anyagi, mind a kulturális előrehaladás, a csehek és a szlovákok jelenlegi államjogi rendezését nem lehet helyesnek, igazságosnak tekinteni. Ezért teljesen egyetértek azzal a következtetéssel, hogy szocialista társadalmunk felvirágoztatásának s népünk egysége megszilárdításának érdekében feltétlenül s gyökeresen módosítanunk kell a csehek és a szlovákok kapcsolatainak álltamjogi rendezését, s hogy a szocialista föderatív rendszer elvei alapján kell kiépíteni közös államunkat. Az államjogi helyzet ilyen rendezését tárgyilagos, tudományos szakvéleményekre kell alapoznunk, s ugyanakkor minden javasolt elvet s részletet is fel kell mérnünk. A javasolt módozatok közül amellett kell döntenünk, amely maradéktalanul méltányolja az állam két részének — Szlovákiának és a cseh országrészeknek — egyenjogúságon alapuló helyzeté!, s ugyanakkor szem előtt tartja az egységesítésen alapuló természetes igényeket, amelyek a tudományos-műszaki forradalom idején minden modern társadalomban törvényszerűen megnyilvánulnak. Ezt a fejlődésadta feltételeken, demokratikus hagyományinkon és mindkét nemzetünk nagyjainak elgondolásain alapuló megoldást új alkotmányunkban kell lerögzítenünk. Az akcióprogram értelmében azonban sok mindent haladéktalanul kell megtennünk. Most nem térek ki részletekre. Napjainkban ezt a témát széleskörűen megvitatják. Ezzel kapcsolatban a következőt szeretném mondani: Minél elégedettebb, minél fejlettebb lesz mindkét nemzetünk, annál erősebb, elégedettebb, szilárdabb lesz köztársaságunk. 2 SZARAD FÖLDMŰVES A csehek és a szlovákok kapcsolatainak új áilamjogi rendezésén kívül biztosítanunk keli azt is, hogy minden nemzetiségi kisebbség — a magyar, a lengyel, az ukrán, a német — ugyancsak rendelkezzék a nemzeti élet kiteljesülésének lehetőségeivel. Azt akarjuk, hogy köztársaságunk minden állampolgára otthon s egyenjogúnak érezze magát, hogy érvényesülhessen egyénisége és képessége. Fel kell számolnunk mindazokat a törvénysértéseket, amelyek több polgártársunknak — jóllehet semmit sem vétettek köztársaságunk és a szocializmus ellen — sérelmeket okoztak, s minél előbb teljesen rehabilitálnunk kell őket. Magunk elé azt a célt kell tűznünk, hogy ebben az országban a szólásszabadság mindenkor a békét, a szocializmust, a valóban szabad demokrata életet, a földkerekség előrehaladását s minden nemzet barátságát támogassa. Köztársaságunk szocialista köztársaság és az is marad. Ezt mindnyájunknak tudatosítanunk kell. Minden bizonnyal mindnyájan azt akarjuk, hogy természeti forrásaink és kincseink, valamint termelőeszközeink az eddiginél jobban, s minden különbség nélkül szolgálják köztársaságunk lakosságát. Elménk és szívünk szavára hallgatva akarjuk keresni a legkedvezőbb és a legjobban járható utakat, hogy minél rövidebb időn belül elérhessük ezt a közös célunkat. Külpolitikai állásfoglalásunk alapja, úgy mint eddig, a jövőben is az az őszinte barátság és szövetség, amely a Szovjetunióhoz fűz bennünket. Szilárdan megalapoztuk az 1943-ban megkötött szerződéssel, a fasizmus ellen vállvetve folytatott harccal s azzal a ténnyel, hogy felszabadulásunk elválaszthatatlan a szovjet népnek a második világháborúban tanúsított hősiességétől s az általa hozott áldozatoktól. Felszabadított köztársaságunkban felvettük s elmélyítettük a széleskörű, gyümölcsöző és sokoldalú együttműködésen alapuló kapcsolatokat a Szovjetunióval. Mindenkor büszkén valljuk, magunkat e barátság és szövetség híveinek, s további elmélyítésére törekszünk. Ezzel egyidejűleg kibontakoztatjuk a többi szocialista országhoz fűződő barátságunkat és együttműködésünket is. E napokban ennek szellemében fogadjuk a testvéri Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét. Amit megkezdtünk, következetesen kell folytatnunk. Ez pedig mindnyájunktól derekas munkát kíván. A maga helyén mindenkinek hozzá kell látnia a munkához. Két kezünk s agyunk munkájára, a saját munkánkra támaszkodhatunk. Mindnyájuknak sok sikert és elégedettséget kívánok. Éljen és erősödjék közös hazánk, a Csehszlovák ''""'«iia. Köztársaság. FIGYELEM! Ipolyság ás környéke lakói! Az Ipolysági piacon április 30-án TÖBB FAJTA NEMES GYÖKERES SZÖLÖVESSZÖ kerül eladásra. Darabja 1 korona. Kassay Gábor, Vei. Calomíja, okr. Luőenec BOLGÁR KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Bolgár párt- és kormányküldöttség látogatta meg hazánkat, amelyet Tódor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára vezetett. A tárgyalásokon az új barátsági együttműködési és segélynyújtási szerződésről volt szó. A küldöttség vezetője már eddigi nyilatkozataiban is leszögezte, hogy a szerződés megkötésével a két ország baráti együttműködése még jobban elmélyül. Hasonló szerződést 1948. április 23-án kötöttek, amikor Bulgária és Csehszlovákia is elhatározta, hogy végérvényesen a szocializmus útjára lép. Azóta a szerződés egyes tételei már nem felelnek meg a mai követelményeknek, ezért kerül sor egy új szerződés megkötésére, amely kifejezésre juttatja a békés együttélés politikáját. JOZEF BORÚVKA földművelés- és élelmezésügyi miniszternek a nyugatszlovákiai kommunisták kerületi pártkonferenciáján elhangzott felszólalásából. Az egyszerű munkások és földművesek népgazdaságunk régebbi koncepcióját nem változtathatták meg. El kell ismernünk, mert ez így igaz. Az ezzel kapcsolatos hibákért nem vállalhatunk felelősséget, de a helytelen intézkedések levét mégis a munkások és a földművesek isszák meg. Mezőgazdaságunkat ugyanis úgy állították be egyesek, hogy soha nem lesz képes társadalmunknak kellő mennyiségű élelmiszerrel való ellátására. Ez mindnyájunk előtt ismeretes. Arról azonban sajnos keveset beszéltünk, s talán nem eléggé meggyőzően mutaltunk rá, hogy ez az állítás valótlan. Ebből eredt aztán a mezőgazdasággal szemben elfoglalt bizalmatlanság és téves álláspont. Most azonban egyszerre bebizonyosodott, hogy az annyit ócsárolt mezőgazdaság társadalmunk ellátása mellett jelentős külföldi kivitelre is képes. Ezek olyan ismeretek számunkra, melyek kétségtelenül jólesően hangzanak, de ugyanakkor köteleznek bennünket a jelenlegi bonyolult helyzet leküzdésére. Manapság új szemszögből vizsgáljuk népgazdaságunkat, ugyanúgy külpolitikánkat, s a megújhódási folyamatban változó életünket. Tudomásul kell vennünk, hogy most másképp kell hozzáállnunk a dolgokhoz, mint régebben. Meglátogattam néhány gazdaságot és üzemet. Tanúja lehettem annak, hogy dolgozóink a munkahelyeken mily okos dolgokat művelnek. Szerintem egyik legkifizetődőbb cselekedet az ésszerű talajerő visszapótlás. A talaj ugyanis nem csal meg bennünket. Ha tápanyagot adunk belé, busásan visszatéríti. Ellenkező esetben leshetjük a végeredményt. A Csallóköz és más területeink földjeit Szlovákiában erős nap tűzi. A talaj szomjazik. Tudjuk, hogy a Duna elegendő vízmennyiséggel ren-és jövője delkezik, de mindeddig alig történt ezen a téren valami a víz felhasználására. Nem akarom önöket oktatni magától értetődő mindennapi dolgokról, csak megjegyzem, hogy két dolgon (víz-, napenergia) múlik majdnem minden. Kissé irigylésre méltó, hogy a szlovákiai mezőgazdaság korlátlan mennyiségű napenergiával rendelkezik, ami a kedvező terméseredmény egyik fontos előfeltétele. Csehországban e tekintetben szükiben vagyunk. Elegendő csapadékkal, de kevés napenergiával rendelkezünk. Tehát itt abból kell kiindulni, hogy rendelkezésünkre áll a nagy energiaforrás, s most már csupán vizet s tápanyagot kell adni a talajnak. Ez módunkban áll. Ezért Nyugat-Szlovákiában 400—500 ezer hektárnyi területen három esztendőn belül a hektárátlagnak öt mázsával történő emelése reális feladat. Ez 200—250 ezer tonna mennyiség, melv ma a takarmányalapból hiányzik. Ami a mezőgazdaság szállítóit, gépekkel, műtrágyákkal, s más termelőeszközökkel történő ellátóit illeti, már több alkalommal hangsúlyoztuk, hogy nincs szükségünk segítségre. Ellenben segítségre szüksége van annak az anyókának, aki az autóbuszra szeretne fölszállni, vagy a világtalannak, akit a forgalmas úttesten átvezetnek. Nekünk ilyesmire nincs szükségünk. Azt kívánjuk és akarjuk, hogy partnereink is felelősséget érezzenek mezőgazdaságunkkal szemben. Kérdés, milyen ökonómiai intézkedést alkalmazzunk vegyiparunkkal szemben, mely nem bocsátott rendelkezésünkre kellő mennyiségű ipari trágyát. Tán nehéz fába vágtam a fejszét. Lehet. Tán nem mindenért a vegyipar a hibás, mégis tartanak valamitől. Attól, hogy az általunk külföldre szállított mezőgazdasági termékek értékének arányában műtrágyát hozunk majd be. Tudom, egyes felelős vezetők ebben nem értenek velem egyet, de bizonyos, hogy valamivel mégiscsak meg kell leckéztetnünk azokat a partnereket, akik nem teljesítik mezőgazdaságunkkal szembeni feladatukat. FIGYELEM ! Az utóbbi hetekben lapunk több előfizetője figyelmeztette szerkesztőségünket, hogy a Szabad Földművest szombat helyett hétfőn vagy kedden kapja meg. A panaszokat eljuttattuk a Postai Hírlapszolgálat területi igazgatóságához. ígéretet kaptunk, hogy a panaszokat kivizsgálják és megteszik a szükséges intézkedéseket lapunk időbeni kézbesítése céljából. Tekintettel azonban arra, hogy lapunkat legtöbb esetben a postai kézbesítő mulasztása miatt kapják megkésve olvasóink, javasoljuk, hogy helyben — a helyi neqizeti bizottság közbejárása útján is — tegyenek intézkedéseket, illetve vezessék rá, s ha kell kényszerítsék a postai kézbesítőt feladatainak lelkiismeretes teljesítésére. Szerkesztőség 1988. április 27. Köztársasági elnökünket forró szeretettel fogadta Bratislava minden lakója
