Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-20 / 16. szám

A SIKERES SPORTHORGÁSZÁS ELŐFELTÉTELEI Mint ismeretes, a horgászás terén kísérleteket végzek azon eélból, hogy részben a horgá­szás technikáját javítsam, fej­lesszem, s ezzel egyidejűleg ke­resem azon körülményeket, me­lyeknek Ismerete, Illetve fel­­használása elősegíti a horgá­szás sikerét. Ügy gondolom, minden sporthalászt érdekel, milyen körülménytől függ a si­keres horgászás? Ez irányban első sorban a praktikus hor­­gászkészságről írok, majd a fontosabb körülményekről, mint például a légnyomás, az idő­pontokról (órákról) és az idő­járásról, mely szintén befolyá­solja a halfogást. A hold állásá­val kapcsolatban már írtam a múlt év december havi (12. sz.) „Vadász és halász“ melléklet­ben. Ahogy a vadásznak jó fegy­verre van szüksége, éppúgy a horgásznak jó és praktikus ha­lászkészség nélkül nem lehet sikeres halfogása. Köztudomású, hogy nem a halász fogja a ha­lat, de a halászbot, tehát a tö­kéletes és célszerű felszerelés. Közismert tény, hogy az óva­tosság a halak részéről túlsá­gosan csökkenti a jó eredmé­nyekhez fűződő reményeket. A felkínált csalit úgy kell „tálal­ni“ hogy a kétkedő halnak mi­nél kínálatosabb legyen, s egy­ben ne vegye észre a rejtett veszedelmet. Például a rendkí­vüli óvatosságáról híres ponty­nak is túl kell járnunk fondor­latos eszén. Ha hajlandó ha­rapni (kapni) a hal, fontos, hogy a megfelelő pillanatban bevágjuk a horgot. Ilyenkor mindig eszembe jut közismert szakhorgászunknak, Ing. Z. Sí­rnék megállapítása: „Milyen jó volna, ha nehezék (ólom) nél­kül lehetne mindig és minde­nütt horgásznil“ Sajnos, ez egyenlőre nem lehetséges min­denütt és mindenkor, tehát ezen Irányban kell olyan mód­szert keresni, amely ezt az állí­tást és fontos tényezőt megkö­zelítőleg helyettesíti. E téren már megtettem az első lépése­ket a sajátkezüleg megszerkesz­tett horgászfelszereléssel, amit otthon bárki elkészíthet. A dolog az ólom praktikus felszerelése, amelynek ez eset­ben legkevesebb nyolcféle elő­nye van. Ezek között legfonto­sabb, hogy a vastagabb szilon, damyl stb. használatát lehetővé teszi, ugyanakkor biztosítja a vékonyabb zsinórok előnyeit, mert a 0,50, 0,60, v. 0,70, 0,80-as szilonnal úgy horgászunk, mint­ha 0,20, 0,30-as stb. zsinórjaink volnának. Egyben az ún. hazár­­dírozást és halak károsítását szintén kiküszöböljük. Itt kell megemlítenem egy nagyon fon­tos tényt, amelyet manapság már számos horgász magáévá tett; egy és ugyanazon halra csak egy halászbottal és ezt kézben tartva horgásszunk! Nemrégen kaptam kézhez Farkasházy horgásztárs cikkét, melynek megörültem, gondol­ván más sporthorgászok is fog­lalkoznak újításokkal s ez a fejlesztést szolgálja. Igaza van Farkasházynak, hogy ez az ún. „megreformált fenékólom“ vagy húsz éve használatban van, de abban téved, illetve nincs róla tudomása, hogy ez az én újítá­som, amelyet a „Cl. rybárství“­­ban már 1956 augusztusában a 8. szám, 124. oldalán ábrákkal Illusztrálva leközöltek. Ezt meg­előzőleg pedig ugyanazon év jú­niusában megtartott szlovákiai halászkongresszuson Zsolnán előadást tartottam újításomról. Továbbá a „Polov. a rybárstvo“ júliusi és augusztusi száméban 1958-ban ábrával együtt megje­lent. Ugyanezt a cikket kérték tőlem a „Rybársky magazin“ ré­szére s el is küldtem múlt év szeptemberében. Amint a leiratokból látható, az ún. „megreformált fenék­ólom“ csak kezdetleges stá­diumban van, illetve volt az 1948—1954. években, mert ezen újításomat évről évre a gyakor­latban fokozatosan javítottam, tökéletesítettem. Például 1955- ben a tradíciós párkányi ha­lászversenyen ott, ahol rengeteg akadály volt a Garam fenekén, fiam 8 pontyot fogott, többet mint a versenyhalászok együtt­véve. A különbség nagy mérték­ben és sok irányban áll fenn a kezdetleges megref. fenékőlom és a véglegesített módszer kö­zött. Például, ha nem kis csövön — 6—8 mm hosszúságban — és drótból tekerve csúszik a fe­nékólom, amelyet csövecskével könnyebben szakadó szilon szállal kötöttek össze, hanem csak a forgókapocs karikáján. Ekkor még a 0,70—0,80-as zsi­nórt is távolabbi (erősebb) s egyben nehezebb ólommal va­ló dobásnál kérhetetlenül el­metszi az ütközőnél. Ha törté­netesen az ólom elakad a fené­ken stb. akkor nemcsak az ólom a forgókapoccsal együtt, de ugyanúgy akárcsak azelőtt a régi szokásos csúszós fenék­­ólomnál, a zsinórból is letép egy darabot élőkével és a ho­roggal együtt. Végleges mód­szeremnél ez soha nem fordul elő, ha csupán az ólom akadt el. A véglegesített újításom tech­nikai leírását rajzzal illusztrál­va a következő mellékletben közzéteszem. SpiSiak Mikulás Miklós Pisztrángnevelő Dubná Skálán Fotó: k. L AZ IDEGES HAL HÍZIK A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézeté­ben hosszas megfigyelések során kiderült, hogy a halak szer­vezetében, az emlősökéhez viszonyítva, több „feje tetején álló“ biológiai jelenség tapasztalható. Ezekben a szervezetekben hiányzik a szimpatikus idegrendszer hatása. Ha egy embert megijesztenek, a vérében hirtelen megnövekszik a szabad zsír­savak mennyisége, s ennek következtében meggyorsul a zsír lebontása. Ez az élettani oka annak, hogy az ideges ember nem hízik el. Ha halat ijesztenek meg, mindez éppen fordítva történik: a vérében kevesebb lesz a zsírsav, mint előtte. Mind­ezekből megállapították, hogy a vízi szervezetekben az ideg­­rendszeri és az idegrendszerrel azonos módon ható tényezők a zsírok lerakódását, nem pedig mozgósítását segítik elő. Gyakorlatilag: az ideges ember fogy, az ideges hal hízik. (MÁJUS) A nem piSztrángos vizeken az általános tilalon tovább tart ebben a hónapban Is, de a kerületi nemzeti bizott­ság kivételesen adhat engedélyt az ún. fehérhalak halá­szatára, mint például paducra, domolykora, az összes keszegfélékre, menyhalra, törpeharcsára, sügérre, dur­­bincsfélékre, stb. Az ilyen esetleges engedélyezéseket tudatják a halászokkal. Május 1-től fogható a rák is. A legkisebb méret 13 cm hosszú és egy napon csak 30 db-ot szabad saját részre megfogni. Nem szabad kifogni a nőstényrákot, ha ikráit (petéit) magán hordja. Ha megkapjuk az engedélyt a kivételes halakra, reggel 3 órától este 23 óráig halászhatunk. Ekkor vigyük ma­gunkkal az „Engedélyt“, a „Halászjegyet“ és a halfogás­ról szóló kimutatást, amelybe a vízből kifogott halat a halászat befejezése után írjuk be. Tekintettel arra, hogy a legtöbb halfajta most ívik, minden igazi halász gondoskodjon az ívó halak nyugal­máról, valamint nyújtson biztonságos védelmet ezen ha­lak részére. Pisztrángos vizek. A pisztrángozó halászok legkedve­sebb és legsikeresebb hónapja a május. Most van a mű­­legyezés ideje. Legmegfelelőbb legyek: stone fly, cow dung fly és a kitűnő red spinner! A pisztrángos vizeken a halász megfoghatja és meghagyhatja magának a kö­vetkező pisztrángokra nézve ún. kártékony halakat: do­­molykót, csukát, vágó durbincsot, menyhalat, márnát, pirosszemű kelét, veresszárnyú koncért, paducot, angol­nát, süllőt, balint, harcsát és az éva keszeget (kökény­orrút), de ezek ugyanazon csalival foghatók, amit pisztrángra engedélyez a törvény. Csak egy halászbotot használhatunk, amit kézben kell tartani. A csali műlégy, villantó és nem élő kishal egyes, kettes vagy hármas horogva szerelve. Ezen felsorolt halnemeknél nem szá­mít a méret és a mennyiség sem. A sebespisztráng leg­kisebb mérete 25 cm, a tavipisztrángé 45 cm, a szivár­­ványos pisztrángé pedig 25 cm. A halászás napi Időszaka reggel 5 órától este 20 óráig tart. Pisztrángozáshoz kü­lön engedélyre van szükség, valamint a halfogási kimu­tatás is más mint, amely egyéb vizekre szolgál. Heten­ként csak háromszor pisztrángozfoatunk, ugyanakkor a kimutatásba a dátumot a halászás megkezdése előtt be kell jegyezni. Saját részünkre csak 3 pisztrángot hagy­hatunk meg. —SM—

Next

/
Oldalképek
Tartalom