Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-20 / 16. szám

A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmánya elnökségének NYILATKOZATA A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmányának elnöksége, teljesítve a CSVSZ Szlovákiai Választmányának ha­tározatait, 1968. március 26-án megtartott ülésén letárgyalta azt a helyzetet és feladatokat, amelyek szövetségünkre, mint társadalmi érdekszervezetre a CSKP KB decemberi és januári plenáris üléséből hárulnak. Egyetért a CSKP KB plenáris ülésein elfogadott határozatok­kal és teljes mértékben azonosítja magát azokkal az intézke­désekkel, amelyekkel szocialista társadalmunkban a demokra­tikus megújhodási folyamatot megindították. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi és közéleti megújhodásra irányuló intézke­dések feltételeket teremtenek szövetségünk tagjainak és funk­cionáriusainak arra, hogy az eddiginél sóikkal gazdagabb kez­deményező tevékenységet fejtsenek ki. A CSVSZ-SZV-nek elnöksége megállapítja, hogy az eddigi állapot, amely az 1960-ban érvényesített „területi szervezés“ következtében alakult ki, Szlovákiában a „Vadásztársaságok Védőszövetségének“ tényleges, de törvényellenes felszámolá­sához vezetett, amely Szlovákiában ennek központi szerveit hatáskör nélküli szervekké változtatta és megnyirbálta anyagi alapjait is. Ezt az állapotot a demokratikus elvek és a szocia­lista törvényesség durva megsértésének tekintjük. Erre a tény­re kezdettől fogva állandóan rámutattunk. Kijelentjük, hogy a vadászat szakaszán is a szervezeti struk­túra szimmetrikus elrendezésének, valamint a nemzeti szövetségi szervek és országos szövetségi szervek megalapításának hívei vagyunk. Az 1960 előtti években ténykedésünk folyamán szer­zett tapasztalataink bizonyítják, hogy az ilyen elrendezés mel­lett kölcsönös együttműködés, megértés és egészséges versen­gés irányában halad a két szövetség közötti viszony annak ellenére, hogy annakidején országos szervük nem volt. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva támogatjuk a SZNT Csehszlovákia föderatív elrendezésére vonatkozó nyilatkozatát. A plenum munkáját, valamint a vadászat egészséges fejlődé­sét akadályozza a vadászat eddigi törvényes helyzete, amely tartósítja a vadászatra vonatkozó egyes feudális és kapitalista nézeteket. A 23/62 Zb. számú törvényt, amely a volt úgyneve­zett hradeci Duris-féle vadásztörvény helyébe lépett, a minisz­tériumok bürokratikus apparátusa dolgozta ki és véleményezte, s ez az akkori uralkodó nézetek szellemében a társadalmi szerv legminimálisabb befolyását is lenyirbálta. A szövetség követelményeit és megjegyzéseit nem vették figyelembe. A fej­lődés legnagyobb akadályának a vadászszövetség irányításában érvényesített dualizmust tekintjük. Természetellenesnek tekint­jük azt a helyzetet, hogy az alapszervezetek nem képezik a szövetség szerves részét, ezeket csupán formálisan kapcsolták a szövetséghez, ugyanakkor az állami szervek irányítása és felügyelete alá tartoznak. Ezért szükségesnek tartjuk egy új vadásztörvény kidolgozá­sát, amely tiszteletben tartaná a társadalmi fejlődés és poli­tikai öntudat jelenlegi színvonalát, valamint az állami, gazda­sági és társadalmi szervek kölcsönös kapcsolatát. Teljes mértékben be akarunk kapcsolódni a párt akciós­programjának kidolgozásába és teljesítésébe nemcsak a mi társadalmi érdekszervezetünk működése szakaszán, hanem mindenütt, ahol erre lehetőségünk nyílik és amennyire erőnk­ből telik. A párt akciósprogramján alapuló saját akciósprog­ram kidolgozását jövő napjaink legfontosabb feladatának te­kintjük. Azt akarjuk, hogy -az akciósprogram-javaslathoz min­den tag véleményt nyilvánítson és hisszük, hogy teljes meg­értést és segítséget találunk nemcsak Szlovákiában, de Morva­ország és Csehország vadászainak soraiban is. A Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Választmányának elnöksége Színvonalasabb vadgazdái kodást {Folytatás az 1. oldalról) nak megközelítően a következő kiadásai vannak: haszonbér 5 000 Kcs központi alap 2 250 „ takarmányok 2 000 „ vadőr 10 000 „ mérgezett tojás 560 „ kutyatartást pótlék 1 800 „ kártékonyok (prémium) 300 „ körvadászatok kiadásai 4 500 „ Egyéb kiadások 1 000 „ összesen: 27 410 Kős Amint látjuk nem babra megy a játék, de egy közepesnél jobb vadászterület fenntartása, illetve a vadneve­lés tekintélyes összeget emészt fel. A jelenlegi árviszonyok mellett ennyi kiadás fedezésé­o VADASZ z 81HAIASZ re a vadásztársaságnak 1200 lőtt nyulat kell eladnia. Igaz ugyan, hogy jelenleg még nagyon kevés vadásztársaság rendelkezik vadőrrel, fizet ku­tyatartási pótlékot, vagy vásá­rol elegendő mennyiségű takar­mányt, ám mindez a vadte­nyésztés rovására írható. Az elmondottakból kifolyólag felszínre kerül a nyúl élve fogásának kérdése, mondván, azért szép árat kap a vadász­­társaság. Ez így igaz, ám mit csinálhatunk akkor, ha a tula­­rémia felüti fejét és az állat­orvosi szolgálat betiltja a nyúl fogását. További tény, hogy a mezőgazdasági üzemek az ege­rek kártétele ellen permetezik az évelő takarmányokat, a veté­seket és a vegyszer a nyulakat, sőt őzeiket is megtizedeli. Ta­valy például mindkét eset fenn­állt, de senki sem szorgalmazta, hogy kártérítést kapjanak a vadászok. A kiadások összege ugyanakkor semmivel sem csök­kent, bár a mérgezés következ­tében aránylag kevesebb nyúl került terítékre, míg a tularé­­mia miatt számos vadásztársa­ság elesett a vad élve fogásától. A bevételek, Illetve a kiadások mérlegéről beszélnünk kell, mert egyetlen vadásztól sem kí­vánhatjuk, hogy zsebébe nyúl­jon a haszonbér vagy egyéb adósság kiegyenlítése érdeké­ben. (Elegendő a fegyver és patron vásárlása.) Ha megvizs­gáljuk azon vadásztársaságok munkáját, melyeknek anyagi helyzete évről-évre válságos, rá­jövünk, hogy ezeknél a vadgaz­dálkodás egy helyben topog, vagy csökkenő irányzatot mu­tat. Ez nem is csoda, hiszen az anyagi érdekeltség nemesek népgazdaságunk számtalan munkaszakaszán, de a vadászat terén is jótékonyan éreztetné hatását. Hiszem és tudom, egyetlen vadász sem akar a vadak árá­ból autót vásárolni, de annyi bevételre szükség van, hogy általa biztosítva legyen az újra­termelés, vagyis legyen pénz etetők, sózok készítésére, takar­mányra, vadak vásárlására (vér felfrissítés céljából), kutyákra, patronra s minden eszköz vá­sárlására, ami a sikeres vad­nevelés szempontjából elenged­hetetlenül szükséges. A helyzet konszolidálása, Il­letve a vadásztársaságok pénz­ügyi helyzetének megjavítása érdekében javaslom: 1. a lőtt vadak árának rende­zését, 2. a haszonbér illeték arányos csökkentését, 3. a központi alap minimálisra történő csökkentését. Remélhető, hogy az önállósított Szlovákiai Központi Vadászszövetség felül­vizsgálja az eddigi vadásztör­vényeket, az életben lévő ren­deleteket és a demokratizáló­dásnak illetve a vadásztársasá­gok követelményeinek megfele­lően átdolgozza azokat. Sze­retnénk, ha olyan szakemberek határoznának a rendeletek meg­szövegezése felett, akik a gya­korlatból ismerik a vadásztár­saságok tevékenységét és prob­lémáit. Az olyan tisztségviselők, illetve szakemberek, akik egy­általán nem vagy passzióból va­dásznak, akkor Is költségmente­sen, nem hozhatnak reális, mindkét fél számára elfogad­ható rendelkezéseket. Márpedig egész népgazdaságunk érdeke, hogy a vadászszervezetek húsz­évi működése után magasabbra emeljük a vadgazdálkodás szín­vonalát. SÁNDOR GÁGOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom