Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-13 / 2. szám

IV. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968 JANUÄR A Baromíiienyésziési n.v. eredményei és tervei Gazdasági kisállatuk tenyésztésére és nevelésére szakosított, legjobban szervezett nagyüze­münk a Dunaivánkai Baromfitenyésztési nemzeti vállalat, igazgatóságának székhelye Fekete­víz. Mielőtt számot adnánk a nagy jelentőségű, egész Szlovákiára kiterjedő vállalat igazga­tójával, G é c i Józseffel folytatott beszélgetésünkről, hadd mondjuk el, hogy bár ez az in­tézmény mindenekelőtt a nagyüzemi termelés fejlesztésére irányítja fő figyelmét, bizonyos módon egyre inkább segítségére kíván lenni a kisüzemi baromfitenyésztőknek is, amit azért 'art fontos feladatának, mert jelenleg a tojástermelés fele a háztáji gazdaságokból kerül ld. — Milyen eredményeket értek el ezidáig a baromfitenyésztés terén kialakulóban levő koope­rációs és integrációs kapcsola­tok létrehozásában? — A járási mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok, a felvásár-­­ló üzemek és természetesen a já­rási pártbizottságok közreműkö­désével tervbefoglaltuk Szlová­kia tizenöt, tojás- és baromfi­­hústermelés szempontjából leg­produktívabb járásának tenni­valóit, és segítettünk azok tel­jesítésében. Mindent megtettünk ami erőnkből tellett és úgy érezzük, vállalt feladatainknak eleget tettünk. Szlovákia tizen­két járásában létrehoztuk az üzemközi baromfitenyésztési vállalatokat és további hat já­rásban kooperációs, vagyis két­oldali szerződés alapján létesí­tettünk együttműködést a ter­melés fokozására s olcsóbbá tételére. Ezen járások zöme a nyugat-szlovákiai kerületben te­rül el, a tőketerebesi és a mi­­chalovcei (tehát kettő) a kelet­szlovákiai kerületben, négy já­rás pedig a közép-szlovákiai kerületben. — Intézkedéseik alapján mi­lyen termelési eredmények vár­hatók ez évben a szóbanforgó mezőgazdasági üzemekben? — Feltételezzük, hogy saját üzemeinkben a tojótyúkonként! évi termelés 235—240 tojás lesz. Szlovákiában az egyedenkénti évi tojástermelési átlag 140— 145 tojás, tehát a külömbözet jelentős. A többi velünk kap­csolatba lépő üzemben legfon­tosabb szervezési intézkedé­seink közé tartozik a baromfi­­állomány cseréje nagyhozamú fajtákkal, a korszerű gépíberen­­dezések alkalmazása, a takar­mányozási rendszer megváltoz­tatása, megfelelő keveréktakar­­mányok beszerzése a felvásárló vállalattól, az üzemközi barom­fitenyésztési vállalatok vezetői­nek és a farmok vezető dolgo­zóinak oktatása, a termelés összpontosítása, s ebből ere­dően bizonyos termelt mennyi­ségre vonatkozóan a munkaerők számának, valamint a termelési költségeknek a csökkentése. Az eddigi nagytenyészetekben is megvan az előfeltétel arra, hogy a tojáshozamot egy év alatt 20—25 darabbal emeljék, ami igen szép eredmény. Ha ilyen ütemben haladna a fejlődés, akkor 1970-ig Szlovákia összes nagyüzemeiben, melyekben leg­lényegesebb munkaszervezési módszereinket elfogadják, a to­jástermelés évi átlagát 180—200 darabra lehetne fokozni. — Fajtakárdés szempontjából mivel számolnak az előttünk álló évben? — tojáshasznosítású fajták közül csaknem kizárólag a leg­horn fajtát adjuk tenyésztésre, amely ellenőrző állomásaink adatai szerint nagyban tenyész­tett fajtáink közül a legjobb eredményeket nyújtja, hiszen évi átlagtermelése 220—240 da­rab. Az állománycsere tehát ja­vító jellegű. Érdeklődés mutat­kozik fajtakeresztezésből szár­mazó baromfi után is. Hemsir fajtával történő keresztezést végzünk, azonban csak kisebb mértékben, mert haszontenyé­szetekben a szépségnek elenyé­sző jelentősége van. Az említett 240 tojást számláló évi átlag­hozam nem végleges. Az új faj­­tanemesítési eljárások, amelye­ket a chrustenicei vállalat és a Dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet alkalmaz, követ­keztetni engednek arra, hogy az említett fejlődési programot sikerül majd lényegesen túltel­jesíteni. Nem korlátozzuk az állománycserét csupán hazai te­­nyészanyagra, hanem szétné­zünk a házunktáján és szomszé­dainkkal, például a Magyar Népköztársaság tenyésztőivel is felvesszük a kapcsolatot. Náluk a miénktől eltérő módon oldják meg a termelés fokozását, ami­hez behozatalból különösen nagyhozamú Nick-Chik tenyész­­anyagot alkalmaznak, amelyek teljesítménye az említett 240 fölött jár. Amennyiben ezt va­lutahelyzetünk megengedi, szomszédainktól ebből a fajtá­ból importálunk. A húshaszno­sítású fajtáknál továbbra is a plimut X kornis keresztezésből származó tenyészanyaggal dol­gozunk. Tapasztalataink szerint, o A TARTALOMBÓL 8 Hogyan segítik a vitaminok a baromfi szervezetét a beteg­ségekkel szemben 0~ A halliszt hatása a növekedésre # Barna héjú tojást tojó új hibridek 0 Csináld meg magad... 0 A tojöludak és a tyúkok téli takarmá­nyozása a háztáji gazdaságokban 0 Az őszi és téli tojástermelés csökkenésének okai 0 Állatvásár Kistapolcsányban 0 Időszerű teendők a juhászatban 0 A naposcsibék ivarmeghatározása műszerrel 0 Amerikai hibrid törzstelep Belgiumban ez helyi körülményeink között a legmegfelelőbb és európai méretekben is az elsők közé sorakozik fel. Szerencsére a keresletet fedezni tudjuk. — A plimutkornís húshasa­(Folytatás a 2. oldalon.) Foto: Bukaác

Next

/
Oldalképek
Tartalom