Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-06 / 14. szám
A párizsi nemzetközi AGROSALON gépei között Párizs délnyugati részén, a valaha Versailles felé néző városkapu helyén és annak környékén, ma hatalmas tér nyújtózik, a Place de la Port de Versailles. Ide érkeztek a gazdák ezreinek személyautói, hogy tulajdonosaik a közelben megkísérelt elparkolás után a XXXIX. Salon Internotional de la Machine Agricole főbejárata felé vehessék útjukat. A mezőgazdasági gépkiállítás hazai elképzeléseinket mind terjedelmében, mind pedig tartalmában felülmúlta. Több mint 3000 cég állította ki mezőgazdasági gépeit, szerszámait és egyéb szükségleteit az egy kilométer hosszú és fél kilométer széles területen. A liliputi gépektől egészen a gépóriásokig rendkívül nagy volt a választék. A hazai fejlemények arra késztetnek, hogy mindenekelőtt azt kutassam, vajon van-e reális lehetőségünk arra, hogy Franciaországban, a tőkésvilág egyik erősségében, az ott uralkodó hatalmas üzleti konkurrencia és reklám-invázió közepette gépeladással, a további gazdasági fejlődésünkhöz olyannyira szükséges devizához jussunk. Őszintén szólva indulásom előtt ezen a téren nem láttam rózsásnak a helyzetet. Viszont annál jobban örültem a kiállításon, amikor e nézetemben csalódtam. Carpentier úr ugyanis, mint a Zetor traktorainkat árusító mezőgazdasági szövetkezeti társulás, az INTERAGRA toulousei traktorértékesítési részlegének képviselője kijelentette, hogy a Zetor traktorok eladásával már húsz éve foglalkoznak és az évi mennyiséget sikerült főleg Dél-Franciaországban kétezerre feltornászni. Éz évben remény van két és félezer Zetor traktor eladására. Az alkatrész eladással együtt ez a hatvan millió paritás koronát jelentő üzlet hazai szempontból nézve igen jelentős eredmény, de francia viszonylatban is számottevő, hiszen az évente eladott hetvenötezer traktor számtalan világcég reklámhadjárata közepette talál gazdára. A cégek közötti harc elenyésző kivételekkel korrekt, ezért nehezen érthető Carpentier úr számára az egyes országok viselkedése a francia piacon. Például Csehszlovákia annakidején ingyen átadta a Zetor traktorok gyártásának rengeteg pénzbe kerülő dokumentációját Lengyelországnak, amely hivatalosan kijelentette, hogy ennek alapján kizárólag saját részére gyárt le hozzávetőleg tízezer traktort. A gyártás URSUS néven megkezdődött, az ígéretet azonban a lengyelek elfelejtették többek között Franciaországban, — mégpedig nem akárhol, de pontosan a húsz éve nehezen kiépített Zetor elárusító hálózatban azzal kínálják traktoraikat, hogy ezek éppen olyanok, mint a Ze tor, mégis ezer frankkal olcsóbban adják, de a szükséges alkatrészeket vegyék meg a Zetor üzleti képviseleténél. A románok 65 lóerős traktort gyártanak a RENAULT-tal való együttműködésben, de ők egyelőre nem konkurenciáké pesek. — Legrosszabb konkurenciánk a keleti, nem értem miért folytatják blokkon belül ezt az öngyilkosságot? — mondotta Carpentier úr. — Nálunk a Renault, a John Deer, a Fiat, a Ford és egyéb cégek megosztják egymás között a piacot és nem tapossák le egymás veteményes kertjében a fejlődő üzleti palántákat. Míg a párizsi AGROSALONON traktoraink megállták helyüket, addig mezőgazdasági gépeinkkel nem léptünk nyilvánosság elé. Ezek minősége és ára a legtöbb esetben erősen vitatható, ami mint ismeretes, a hazai piacon is a csökkenő érdeklődésben tükröződik. A Skoda MB-1000 jelzésű személyautóink iránt szintén nincsen kellő érdeklődés, mivel külföldön a szép karosszéria árulja a kocsit. Fontos, hogy nagyságrendbeli típussorozat álljon a vevő rendelkezésére. Ami a traktorokat illeti, külföldön is az 50 és ennél nagyobb lóerővel rendelkező erőgépek után növekedik az érdeklődés, ezért nagyságrendbeli kínálatunkat a közeljövőben erősebb traktorokkal kell bővíteni. így vélekedik többek között Dr. Sarramon a toulousei cég igazgatója, akiről érdekes elmondani, hogy mint olasz makista került a második világháború idején Franciaországba. Nagykövetünk őt üzleti téren nyújtott segítségéért nemrégiben magas kitüntetéssel jutalmazta. Magyarország a DUTRA D4K-B Robust Diesel-traktorral, valamint a DUTRA UE-50 jelzésű összkerékhajtású univerzális Diesel-traktorral mutatkozott be. Kis fajlagos talajnyomású és változtatható nyomtávú járószerkezete biztosítja előnyös alkalmazását a mezőgazdasági sorművelési munkák során. Molnár Imre, a traktorgyár technikusa szerint újabban 80—100 lóerős traktorok létrehozásán is fáradoznak. A kiállításon néhányszáz komoly érdeklődő tekintette meg gépeiket, és az üzletkötések száma várakozáson felüli volt. A Le Figaro Agrikole mezőgazdasági lap egy olyan gépet működtetett a kiállításon, amelybe ha a látogató egy kitöltött kérdőívet helyezett, úgy a szerkezet» kiszámította a bizonyos területeken bizonyos termények termesztéséhez szükséges gépi felszerelések mennyiségét, típusát és a vontatóeszközök lóerő-igényét. Legújabb gépi eszközök közé tartozik a HOWARD gyár rotavátorral kombinált vetőgépe, amely a földet fölmarja, elegyengeti és a magot elveti. Mindez egy menetben történik, így a szokásos fogasolás és a tárcsázás elmarad. A legújabb T modell sorozatgyártását két változatban 40 és 100 lóerős traktorhoz végzik. A borsóbetakarításra kétmenetes gépet szerkesztettek. Az első menetben történik a rendrakás, a másodikban pedig a felszedés és a cséplés. A japán HONDA cég főleg F-25 és F-40 jelzésű kertésztraktoraíval aratott sikert, amelyekre különféle talajművelő szerszámokat lehet függeszteni. Hasonló érdeklődést keltett az ugyancsak japán ISEKI cég kétkerékmeghajtású KT-500 és KT-600 jelzésű kistraktora. A nyugatnémet ACCORD rendszer a traktorra függesztett talajművelő gépieszközök automatikus kapcsolását, cseréjét oldja meg anélkül, hogy a traktorosnak le kellene szállnia az ülésről. A belga MARYSON cég silótornyokat mutatott be. Érdekességük, hogy az emeletszerűen egymás fölé helyezett, légmentesen zárható ajtók szükség esetén bármilyen szinten nyithatók. A silótakarmányt alsó frézarendszerrel juttatják a futószalagra. A PROMILL-600 jelzésű lucernaszárítógép azért ragadta meg a figyelmet, mivel ezt szabadalomban mi is gyártani készülünk. Kér, hogy eladási ára nálunk másfél millió korona körüli lesz, ami az óránkénti 6 mázsás teljesítményt tekintve, négyszeres ár. Érdeklődés mutatkozott a francia BOVI REFLEX jelzésű szarvasmarhaetető felszerelés iránt is, a középparasztok részéről. Ez a berendezés kerekeken tova gördíthető és egyszerre 12 tehén etetésére alkalmas. A mezőgazdaság gépesítésének slágere a MERCEDES BENZ nyugatnémet cég UNIMOG autotraktor sorozata. A kis teherautó formán kívül átalakítható például szántásra, talajegyengetésre, szénarakodásra, gabonatisztításra, növényvédő szerek permetezésére, homokrakodásra, talajmarásra, árokásásra, két pótkocsi vontatására és egyebekre. Az autotraktor Dieselmotorú és négy kerékmeghajtású. Kerekei egyformán középnagy méretűek, rakodófelülete pedig billenthető. Szerintem nálunk is ilyen sokhasznosítású vontatóeszközőkre lenne szükség és bizonyára ezé a jövő. A számtalan műanyagot bemutató cég közül a francia PECHINEY PROGIL céget említem. Az átlátszó fóliákat újabban üveglaminát fonalakra öntik, ami élettartamukat jelentősen növeli. így ponyva helyett is használni lehet, esetleg gödörben víztartály alakítható belőle. Hajtatóházak esetén alkalmazásakor nem kell tartani a szakító széltől. A HUFFY angol cég öt, valamint hét lóerős kertészeti traktorokkal lépett a nyilvánosság elé. Leginkább a gépek ízléses fehér kivitelezése keltett figyelmet. Olyan „szemfényvesztő“ létrát mutatott be a MACC nevű amerikai cég, amelyből pillanatok alatt ketteslétra, két- vagy négykerekű kocsi, tetszés szerinti lábhosszú állvány stb. képezhető. Nehéz lenne egy lélegzetre felsorolni még csak a különlegességeket kiállító cégek százait is, az összes érdekességek ismertetése pedig gyakorlatunkban szinte lehetetlen. Bár néhány gép bemutatásához fosziányosan még visszatérünk, de kérem, hogy ízelítőül ne kívánjanak e szűkszavú, rövid, mozaikszerű tudósításnál többet. KUCSERA SZILARD 4 SZABAD FÖLDMŰVES A HOWARD cég rotavátorral " .......................... kombinált vetőgépe 1968. április 6. [A szerző felvételei) ■ylagyarországon 3500 termelőszövetkezet van. Több mint egymillió parasztcsalád dolgozik a közös gazdaságokban. Hazánkban a szövetkezeti mozgalom az utóbbi tíz esztendőben jelentősen megerősödött. A nagyüzemi gazdálkodás kedvezően hatott a mezőgazdasági termelésre, meggyorsította a magyar faluban társadalmi és gazdasági fejlődést. A magángazdálkodás idején Magyarországon búzából 13—15 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermelés. A nagyüzemi gazdálkodás körülményei között 1964—65-ben már 18 mázsa fölé emelkedett, a legutóbbi két évben pedig meghaladta a 25 mázsát. Ez már európai viszonylatban is számottevő gabonatermelési átlag. Parasztságunk élete is jelentősen megváltoztott az utóbbi években. A szövetkezeti parasztság reáljövedelme 1960—1966 között évente 4.7 százalékkal növekedett. De még nagyobb az előrehaladás a kulturális- és szociális ellátottságban. Általánossá vált a betegbiztosítás és a nyugdíjrendszer. Hazánkban ma 39 ezer szövetkezeti tag élvez nyugdíjat, a termelőszövetkezeti járadékosok száma pedig meghaladja a 300 ezret. E két paraszti rétegnek az állam évente több mint egymilliárd forintot fizet ki nyugdíj, illetve járadék címén. Az új gazdasági mechanizmusban a termelőszövetkezetek gazdálkodása tovább fejlődik. A közös gazdaságok önállóan, vállalatszerűén gazdálkodnak. Saját maguk határozzák meg, hogy mit termelnek és hova fordítják jövedelmüket. Ez a gazdálkodási rendszer előmozdítja majd a termelékenységet, a mezőgazdasági termelésre pedig kedvező befolyást gyakorol. Persze, a tsz-gazdaságok egymás közötti viszonyának a rendezése, valamint a termeltető vállalatokkal és más szervekkel való kapcsolataik kiépítése nem könnyű feladat. E célból alakultak meg az elmúlt év végén országunkban a termelőszövetkezetek területi szövetségei, amelyek tájegységenként fogják össze a tsz-gazdaságokat. Egy-egy szövetségbe 50—100 termelőszövetkezet tömörült. Az országban összesen 48 területi szövetség van. A tsz-ek önként lettek tagjai a szövetségeknek. Előfordult, hogy egy-egy tsz-gazdaság nem kérte belépését a szövetségbe. Az ilyen tsz-gazdaság természetesen elesik a területi szövetségi tagsággal járó előnyöktől. A területi szövetségek fő feladatuknak tekintik, hogy elősegítsék a tsz-ek önálló, vállalatszerű gazdálkodását. Persze, a területi szövetségek nem valamiféle hivatalok. Nem parancsolgatnak a termelőszövetkezeteknek, nem látnak el államhatósági jogköröket. Ellenben közreműködnek a tsz-ek közötti kooperációban, segítenek a nagyüzemi gazdálkodással járó problémák megoldásában. A tagszövetkezeteknek azonos jogaik és kötelességeik vannak. A termelőszövetkezet közgyűlésén választja meg azokat a küldötteket, akik a területi szövetségben a közös gazdaságot képviselik. A területi szövetségek tehát demokratikus érdekképviseleti szervek. Miből áll ez az érdekvédelem? A tsz-gazdaságok a régi mechanizmusban csak állami vállalatoknak adhatták el a termékeiket, ame-Önkormányzat a magyarországi szövetkezetekben lyeket a jövőben maguk értékesíthetnek; saját elárusítóhelyeket, standokat tarthatnak fenn. Más vállalatokkal szerződhetnek. Egy ilyen, többcsatornás értékesítési rendszer mellett, rengeteg érdek ütközik össze. Az árak is több terméknél változnak. Szükségszerű tehát a szövetkezeti érdekvédelem. A területi szövetségek kezdeményezik az árukapcsolatokat, közreműködnek az áruk átadásánál, az átvételnél és a minősítésnél. A szerződések megkötésénél vigyáznak arra, hogy a tsz-gazdaságok érdekei ne csorbuljanak. Mindezek a mi viszonyaink között új gazdálkodási módszerek, az új gazdálkodási mechanizmusból adódnak. A mezőgazdasági üzemek ezután más módon, ésszerűbben gazdálkodnak, mint eddig. (Korábban ugyanis a termelőszövetkezeteknek előírták, hogy mit termeljenek. Ez kötelező volt még akkor is, ha a tsz számára veszteséggel járt.) Az új gazdaságirányítási rendszerben a tsz-ek tevékenységi köre kibővült. Nemcsak maguk határozhatják meg, hogy mit termeljenek, hanem saját maguk döntenek a segédüzemágak létrehozásában is. A mezőgazdasági termelés mellett másirányű és rendeltetésű munkát végezhetnek (például ipari tevékenységet). A magyar mezőgazdaságban napjainkban egyre jobban érvényesül a vertikális integráció. Ez a folyamat nálunk az üzemeken belül és az üzemek között egyaránt végbe megy. Specializálódnak a munkafolyamatok, koncentrálódik a mezőgazdasági termelés és feldolgozás. Egy-egy mezőgazdasági üzem a korábbi 15—20 növényféleség helyett csak 5—6 féle növényt termel, de azt aztán nagy területen. Ezeknek a megszervezésében is segít a területi szövetség. A Szentendrei Területi Szövetségbe tömörült szakszövetkezetek például 10 ezer hektáron gazdálkodnak. Ennek a területnek egyharmada közös családi művelés alatt áll. Ez még tovább bonyolítja a dolgot. Hiszen a szamócás- és málnaföldek 600—800 öl területűek, megmunkálásuk különböző időben történik. A növény- és gyümölcsvédelem, valamint az értékesítés szétszórt területeken azonban már közös, szövetkezeti feladat. Az áruknak nagy része exportra kerül, tehát egyöntetűnek kell lenniök és a nemzetközi szabványoknak meg kell felelniök. A Szentendrei Területi Szövetség a napokban felmérte, hogy mi a teendő a hagyományos gyümölcstermesztés fellendülése érdekében: a meglévő gyümölcsösök gondozása mellett új területeket telepítenek; megszervezik a gépi művelést, a szakszerű védekezést a kártevők ellen. Mindezeknek az érdekében a napokban a területi szövetség mellett géptársulást hoztak létre, amely gépekkel látja el a szakszövetkezeteket. A területi szövetség ezenkívül piackutatást végez és szakmai tanáccsal segíti a tagszövetkezeteit. A termelőszövetkezetek területi szövetségei csak rövid ideje működnek hazánkban, de máris szép példáját adták az önkormányzatban rejlő lehetőségeknek. Közreműködtek több közös vállalkozás létrehozásában. A Dunántúlon például sertéshizlalásra alakultak közös vállalkozások, máshol lucernaliszt-feldolgozó üzem, építőipari társulás alakult. Különösen figyelemre méltó az a pécsi székhellyel működő könyvelői társulás, amelyet kilenc közös gazdaság alakított. E társulás korszerű gépekkel — a kilenc tagszövetkezetnek mintegy 2000 könyvelési számláját dolgozza fel. A területi szövetségek ezenkívül szakmai tanfolyamokat, tapasztalatcseréket, tájékoztatásokat szerveznek, közreműködnek a szaktanácsadásban, a mezőgazdasági szakmunkásképzésben is. A területi szövetségek fogják össze a tsz-ek által létesített szerveket (kereskedelmi irodák, feldolgozó, építő, gépjavító, értékesítő és ellátó közös vállalatokat), és koordinálják munkájukat. A termelőszövetkezeteknek nem az állammal van naponta ügyesbajos dolguk, hanem a velük gazdasági kapcsolatban lévő vállalatokkal. A termelési, értékesítési és beszerzési dolgokban még az állami vállalatok között is óhatatlanul előfordulnak érdekellentétek. Méginkább így van ez a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között. Emiatt is szükség van a szövetkezetek érdekvédelmére, a nézetek egyeztetésére. A szövetségek ezenkívül szerepet vállalnak a magyar parasztság szociális- és kulturális ellátottságának a fejlesztésében és megszervezik a szövetkezeti parasztság üdültetését is. A Területi Szövetségek még fiatal szervezetek. Munkájukról teljes képet adni nem lehet. Annyit azonban máris elmondhatunk róluk hogy a magyar falvakban igen népszerűek. Jól végzik a termelőszövetkezetek érdekvédelmét, elősegítik a mezőgazdasági termelés emelesét, a magyar parasztság további boldogulását. GÁLI SÁNDOR A kiállítás egyik utcája
