Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-30 / 13. szám
A gyümölcstermesztés jövője N asz vad on A komáromi járás keleti és délkeleti része nagyon alkalmas szőlő- és gyümölcstermesztésre. A lazahomokú talajon jól megél az alma, a barack és a szőlőfajták többsége. E kedvező lehetőséget már az elődök is kihasználták, mert az egykori feljegyzések szerint Csallóközben virágzó gyümölcskertészet volt, amely biztos megélhetést nyújtott azoknak, akik hivatásszeretetből foglalkoztak vele. A magángazdálkodás felszámolása után mindjobban előtérbe került a szőlő és a gyümölcsészet szakosítása. A gyengén gazdálkodó szövetkezetek azonban kézzel-lábbal hadakoztak ellene, mivel nem rendelkeztek elegendő munkaerővel, gépiberendezésük pedig még nem volt. Kt kellett várni a megerősödés időszakát. 1966-ban a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság elérkezettnek látta az időt és hozzálátott e feladat gyakorlati megvalósításához. Kijelölte azokat a szövetkezeteket és állami gazdaságokat, amelyeknek át kellett térni e szakágazatra. Négyéves fejlesztési tervet dolgozott ki (1966— 1970), mely idő alatt a szövetkezetek és állami gazdaságok a meghatározott terv szerint láttak hozzá a gyümölcsfák telepítéséhez. A kijelölt szövetkezetek közé tartozik a naszvadi is. Náluk sem ment egyik napról a másikra. Fokozatosan oldották meg a kérdést, mert elsősorban a kisparcellákat kellett fölszámolniuk, csak azután láthattak hozzá a szakszerű telepítési programhoz. Az utóbbi évek alatt Jelentős fordulat következett be ezen a szakaszon. Erről a kérdésről így nyilatkozott Bálványi László mérnök, a szövetkezet mezőgazdásza: — A naszvadi szövetkezetben sem ment minden zökkenő nélkül a gyümölcstermesztésre történő átállás, mivel nagy befektetéssel jár. Ugyanakkor a befektetett tőke csak évek múlva térül meg. Márpedig elsősorban olyan bevételi forrásokat kellett támogatni, amelyek biztosították az évi feladatok teljesítését és a dolgozók jövedelmét. Jelenleg 46 hektár a közös gyümölcsöse. Ebből 15 hektár sárgabarack, 7 hektár őszi barack és 24 hektár alma. Az elkövetkező években tovább folyik a telepítés, vagyis a fák kiültetése 40 hektáron. A gyümölcsfákat Magyarországról szerezzük be. A csemetefák darabja 12—13 korona, ami azt jelenti, hogy egy-egy évi telepítés (10—15 hektár) tetemes összeget emészt föl. Még az a szerencse, hogy a gyümölcsfák jól vegetálnak, honosodnak meg. A veszteségi százalék csupán nyolc-kilenc százalék. Naszvadon nagy gondot fordítanak a gyümölcsösök gondozására. Kiss Ferenc és Kovács Lajos gyümölcsészek irányítása mellett folyik a munka. Még a tél beállta előtt elvégezték a gyümölcsfák téli permetezését. A munkálatokat saját gépi erővel végezték. Január végén került sor a gyümölcsfák tisztítására, a meddő hajtások eltávolítására. Egyébként a gyümölcsészet gépesített. Két lánctalpas kistraktoruk van, melyekkel rendszeresen keresztbe szántják a fák közeit. A munkálatokat nagy gonddal végzik, hogy ezzel is meggátolják a kártékony rovarok szaporodását. Ezidáig még nem észleltek semmiféle veszélyt, pedig a szomszédos ímelyi szövetkezetben jelentős károkat okoz egy hangyaszerű rovar, mely befúrja magát a gyümölcsfák belsejébe, és ott végzi romboló munkáját. — Ami a gyümölcsfák védelmét illeti, minden eshetőségre fel vagyunk készülve. Különféle védőszerek vannak raktáron, melyeket minden évben beszerzünk, bár jelentős anyagi megterhelést jelent. Az e célra fordított öszeg körülbelül 180 ezer korona. A védőszereket a felvásárlási üzemnél rendeljük és meg is kapjuk. A szövetkezet ezidáig magastörzsű fákat ültetett, de a jövőben előnyben részesítik a törpefákat. Az utóbbiak előnye, hogy könnyebb a kezelésük és a gyümölcs szedése sem ütközik nehézségekbe. Ami a gyümölcs szedését illeti, a naszvadi szövetkezetnek e téren nincsenek gondjai, elegendő munkaerő áll rendelkezésünkre. Szőlőtermesztéssel is foglalkoznak a naszvadiak. Jelenleg 36 hektár területre telepítettek rizling és ezerjó szőlőfajtákat. A jövőben további területeken kerül sor telepítésre, de megvárják, amíg a jelenlegi telepítések termőre válnak. Az oltványokat saját maguk nevelik. E célból egy hektáron iskolát létesítettek. Az oltványok nevelésével tetemes összeget takarítanak meg. Ami az elmúlt évi eredményeket illeti, nem panaszkodhatnak a naszvadi szövetkezetesek. Gyümölcsből 151 ezer koronát terveztek és 280 ezer korona bevételt értek el. Szőlőből 438 korona bevétellel számoltak és 445 ezer korona került a közös pénztárába. Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsészet szakaszán 134 ezer korona haszonnal zárták az elmúlt évet. Az idei és az elkövetkező esztendők eredményeinek kilátásai még kecsegtetőbbek, mert mind a gyümölcsösök, mind a szőlőtelepítések hozamképessége állandóan növekedik. A távlatok, melyeket Bálványi László felvázolt, kedvező színben tüntetik föl a naszvadi szövetkezet gyümölcstermesztésének jövőjét. Minden oka megvan a derűlátásra, mert a községet szorgalmas, dolgos emberek lakják, akik nem riadnak vissza a nehézségektől sem. Andriskin József VIRÄG-BARÄTSÄG A virágkedvelők nemzetközi találkozóját a csehszlovák Gyümölcs- és Zöldségtermelők Szövetsége 1988. május 8—12. között Prágában rendezi meg. Ennek keretében vetítettképes előadásokat, fénykép (virágfénykép) kiállítást és kétnapos autóbuszutazást szerveznek a világhírű Pruhonice-i parkba és a Cernolice-i magashegyi növénykutató állomásra. Kiváló tudósok az alpesi növényekről, a szabadföldi orchideákról, a liliomokról, a cserjékről és az egynyári növényekről tartanak előadást. Valamennyi előadást német vagy angol nyelven tolmácsolják. Részletes programért és felvilágosításokért a (fotópályázattal kapcsolatban is) dr. Jiri Jozifko titkárhoz (Praha, 10. Novostrüniéka 58.) forduljanak kedves olvasóink. Nagyobb lenne a fogyasztás, ha... Az utóbbi 10—15 év nagy változást hozott a gyümölcsfogyasztás terén. Községünk lakossága jelenleg mintegy 350— 400 mázsa jó minőségű almát fogyaszt el télen, ami közel 40 kg-nak felel meg személyenként. Ez örvendetes tény, ha összehasonlítjuk azzal, hogy a felszabadulás előtt községünkben egyáltalán nem foglalkoztak nemes gyümölcs termesztésével, így természetes, hogy a fogyasztás is alacsony volt. A legtöbb családban akkor ettek almát, ha egyszer-kétszer betévedt falunkba a gyümölcsárus és búzáért vagy más termék ellenében a lakosok vásároltak néhány kilót. A jelenlegi fogyasztás, illetve a termelés még sokkal magasabb lenne, de sajnos az utóbbi időben (2—3 éve) nem jutunk gyümölcsfa csemetéhez. Községünkben minden adottság megvan a gyümölcs termeléséhez, és a lakosság is nagyon szívesen foglalkozik vele, mivel megismerte annak értékét. Nagyon hálásak lennénk azoknak, akik segítséget nyújtanának és útbaigazítást adnának a gyümölcsfa csemete beszerzését illetően, mivel a néhány éves lemaradást sürgősen pótolni szeretnénk, lehetőleg még a tavaszon, de legkésőbb őszszel. Ezen kívül szeretnénk vásárolni díszbokrokat, cserjéket és rózsatöveket községünk parkja számára. A tanácsért előre köszönetét mondunk. Kulcsár Ferenc HNB elnök, Pleäany Kulcsár elvtárs és számos érdeklődő kérésére tudatjuk, hogy a gyümölcsfa-csemeték és díszbokrok vásárlása ügyében a következő címekhez forduljanak: Sfachtitelsky a semenársky podnik, Bratislava, Vajanského nábreZie 13. Sfachtitefsky a semenársky podnik, KoSice, Rooseveitova 10. Sfachtitersky a semenársky podnik, Vígfas-Pstrusa, okr. Zvolen. (Szerkesztőség) Legjobb ára a 3 cm-nél nem nagyobb gombakalapú, lazafátyolú sampinyonnak van, mert kilónként 28 koronát fizetnek érte. (Kucsera Szilárd felvétele) 8 pswrawn
