Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-30 / 13. szám
Mozgalmai hét Kétségkívül mozgalmas hetet hagytunk magunk után. Országunkban az utóbbi időben egyre gyorsul a demokratizálódási folyamat. A járási pártkonferenciák megmutatták, hogy a kommunisták aktivitása egyre növekszik és a haladó erők egyre progresszívabban küzdenek a megújhodásért. A járási pártkonferenciákon például az előző javaslatoktól eltérően leváltottak néhány vezető titkárt és más funkcionáriust. A konzervativizmus védői feladják korábban védett állásaikat és beadják lemondásukat. Az ország belpolitikai helyzetével függ össze a választások elnapolása is, amiről kommentárunkban részletesebben írunk. A. NOVOTNY POLITIKAI OKOKBÚL MONDOTT LE Az elmúlt hét legkimagaslóbb politikai eseménye mindenek előtt Antonin Novotny köztársasági elnök lemondása volt. Míg korábban azt hangoztatták, hogy Novotny egészségügyi okokból mond le, a Nemzetgyűléshez intézett levelében, amelyben bejelentette, hogy lemond a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöki tisztéről, nyíltan kifejtette, hogy elhatáro-Jurij Gagarin tragikus halála Csütörtökön a reggeli órákban megrendítő hirt röpített világgá a TASZSZ szovjet távirati iroda. Jurij Gagarin ezredes, a világ első űrrepülője repülőszerencsétlenség áldozata lett. Lapzártáig nem érkeztek részletes hírek a szerencsétlenségről. Moszkvában kormánybizottság alakult a temetés rendezésére. A kiváló űrhajós és a közszeretetnek örvendő egyéniség tragikus elhúnyta az egész emberiség pótolhatatlan vesztesége. zását az adott belpolitikai helyzetből kiindulva és azzal a szándékkal tette, hogy ezzel a lépéssel is hozzájáruljon a szocialista társadalom további fejlődéséhez és a szocialista haza megszilárdításához. A Nemzetgyűlés elnöke elfogadta Antonín Novotny lemondását és ideiglenesen a kormány vette át jogkörét. Eleinte úgy volt, hogy a köztársasági elnököt későbbi időpontban választják, de a fejlemények oda vezettek, hogy már március 30-án köztársasági elnököt választ a Nemzetgyűlés. Egyébként ahhoz, hogy valaki köztársasági elnök legyen, a Nemzetgyűlés képviselői szavazatainak 3/5-ét kell megszereznie. Ez azt jelenti, hogy a 300 szavazatból legalább 180-at. JÜNIUS VÉGÉN LESZNEK A VÁLASZTÁSOK A választásokkal kapcsolatban több kívánság hangzott el, hogy a belpolitikai helyzetet tekintetbe véve halasszák el azokat. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége március 25-i ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, és javasolja, hogy a választásokat 1968. július végéig kell végrehajtani. Továbbá javasolja, hogy a Nemzetgyűlés módosítsa a választójogi törvényt. Tegye lehetővé, hogy a törvény a jelenleg széleskörűen végbemenő demokratizálódás folyamatát és a januári plenáris ülésen hozott határozatokkal és a CSKP akciós programjában foglalt követelményekkel azonos igényeket is tükrözze. A kormány konkrét intézkedéseket készít elő, mégpedig a lakosság jogainak s szabadságjogainak kibontakoztatása, megvédése és biztosításuk anyagi feltételeinek megalapozására, az ország békés külpolitikájára és védelmi képességére, a gazdasági irányítás új rendszerének és az állam gazdaságpolitikájának következetes érvényre juttatására vonatkozólag. A kormány intézkedéseinek keretében sor kerül Állami Árhivatal, Munka- és Szociálisügyi Minisztérium létesítésére, valamint a Csehszlovák Állami Bank átszervezésére. Az állami lakóházak és középületek építése a jövőben a Műszaki Minisztériumban összpontosul. Az Állami Tervbizottság helyett Népgazdaság-tervezési Minisztérium létesül. Megszűnik az Állami Pénzügyi Ár- és Bérbizottság. Az elnökség ülése ezután foglalkozott a rehabilitáció kérdésével, valamint az írószövetség problémáival. NEM ÉLÜNK MÄSOK ROVÄSÄRA A demokratizálódási folyamatban többször felvetődött a kérdés, vajon a cseh országrészek dolgozói ráfizetnek-e Szlovákiára. Erről a problémáról hosszabb cikket közöl a Pravda keddi száma. A cikkben I. Rendek, a Szlovák Tervezési Bizottság elnökének helyettese bizonyítja, hogy az utóbbi években Szlovákiára nem fizethetett rá Csehország, mert a gazdaság annyira jól fejlődött, hogy még bizonyos fölösleg is mutatkozik, és a jövőben a fejlődés még jobban meggyorsul. Szlovákia nemcsak hogy kellően kiveszi részét a nemzeti jövedelem fejlesztéséből, de a cseh országrészeket még munkaerővel is kisegíti; Számítások szerint naponta és hetente mintegy 84 ezer szlovákiai dolgozó utazik a cseh országrészekbe, hogy ott gyárakat, utakat építsen, és egyéb munkákat végezzen. Ezek a dolgozók mintegy 2,4 milliárd koronát hoznak haza Szlovákiába és ezt itthon költik el. Rendek elvtárs azonban a cikk befejező részében hangsúlyozta, hogy ha föderációs államszövetség alakul ki, Szlovákiának igényesebben kell fejleszteni gazdaságát, már csak azért is, hogy a jövőben hasonló vádak ne érhessék. A MEZOGAZDASÄGIÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER FÉL AZ ÚJSÁGÍRÓKTÓL Az utóbbi időben a közvélemény egyre jobban követeli, hogy egyes felelős beosztásban lévő funkcionáriusok jelenjenek meg a nyilvánosság előtt és fejtsék ki nézeteiket. Persze egyesek igyekszenek kitérni a kényes kérdések elől. Ezek közé tartozik Karel Mestek mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter is. A szlovákiai mezőgazdasági újságírók klubja nyílt levelet intézett hozzá, mert többszöri meghívás ellenére sem tudott időt szakítani, hogy elbeszélgessen a klub tagjaival. A nyílt levélben kifejezik, hogy sértésnek veszik, hogy a mezőgazdaság fontos posztján álló funkcionárius nem tartja szükségesnek a találkozót. Az esetet úgy értékelik, hogy olyan miniszterrel van dolguk, aki a parasztság érdekeit semmibe se' veszi. Amint látjuk, nem hiába adtuk kommentárunknak azt a címet, hogy „mozgalmas hét“. Ráillik ez a jelző, mert a haladó és a konzervatív erők harca tovább tart és bár a folyamatban részt vesznek jobboldali erők is, remélhető, hogy a megújhodás egészségesebb politikát hoz az eddiginél. (bal la) Belpolitikai életünk lázas forron** gásának napjaiban nem árt felvetni a felmerült jelszavak alaposabb vizsgálatának szükségességét. Szükséges ez főleg azért, mert bizonyos fogalmak sok ember tudatában összekapcsolódtak olyan társadalmi alakulatokkal, amelyek a fogalmát mai felfogásunk szerint már csak formálisan testesítik meg. Egyik ilyen fogalom a demokrácia. Még a szocialista világnézettel nem vádolható jó öreg Révai lexikon is, bár igen óvatos formában szó szerint azt mondja, hogy „A demokrácia is lehet arisztokratikus, ha bizonyos osztály kezében van és az ő érdekeinek kedvez.“ Nos, máris a lényegnél vagyunk. A klasszikus meghatározás szerint a demokrácia gyakorlatilag olyan államforma, amelyben a hatalmat a nép által választott vezetők gyakorolják. Igenám, de ez nagyon leegyszerűsített meghatározás, amely nem számol olyan lényeges körülményekkel, melyek akadályozhatják a nép akaratának, érdekeinek kifejeződését. Ilyen például a választó tömegek politikai tudata, melynek esetleges alacsony színvonala akadályozhatja a helyes ítélet kialakulását. Elég példa erre az a tény, hogy a felszabadult volt gyarmati országokban az általános politikai színvonal alacsony volta miatt a legtöbb helyen nem jöhetett létre demokratikus államforma. De mesterséges akadályok is gördülhetnek a népakarat érvényesülése elé. Elég megemlíteni a polgári demokratikus országokban érvényben lévő különféle választási törvények demokráciaellenes rendelkezéseit, a választási geometria praktikáit, melyek a vagyonos osztályok uralmának konzerválását szolgálják. Egy példa: a Francia Kommunista Pártnak a legutóbbi országgyűlési választásokon 30—40 ezer szavazatra volt szüksége egy mandátum eléréséhez, míg az uralmon lévő polgári pártoknak csak 10—15 ezerre. Ezt a hatalmon lévők a választó kerületet aránytalan, de részükre kedvező beosztásával érték el. Egy másik példa: a szomszédos Ausztriában a kommunisták annak ellenére, hogy a választásokon két-három képvise-2 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. március 30. lőre is elegendő szavazatot gyűjtöttek, nincs képviselőjük az osztrák Parlamentben, mert nem érték el egy választási körzetben sem az előírt 5 százalékos szavazatmennyiséget. Még sok ilyen példával lehetne illusztrálni a választási „korrekció“ igazságtalanságait. Ezen felül sokat lehetne még beszélni a tömeges befolyásolási eszközök hatásáról, amelyeknek óriási többsége az uralkodó osztályok kezében van. Nemcsak Marx és Lenin tanításaiból, de élettapasztalatainkból is tudjuk, hogy a reális demokrácia a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele nélkül csak formális maradhat. A reális demokrácia nem abban nyilvánul meg, hogy a nép időnként megválasztja képviselőit a törvényhozó szervekbe, hanem abban, hogy a széles tömegek a politika, a gazdaság, a kultúra, az egészségügy stb., formálásában döntő módon vesznek részt. Ez pedig a gazdasági hatalom átvétele nélkül .nem valósulhat meg. Vagyis csak forradalmi úton. Mindezek után miért van az, hogy 23 év után a demokrácia hiányáról és a demokratizálás szükségességéről beszélünk, és joggal. A hiány fennáll és politikai életünk demokratikus megújulása szocialista jövőnk biztosítása szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A most folyó heves vita és a biztosító szelepek felnyílása folytán felszínre került tények ezt teljes mértékben bizonyítják. Az óvatoskodók ellenében azt Is valljuk, hogy a szabad véleménynyilvánítás nem veszélyt jelent a szocialista rendszerre, hanem az eddiginél szilárdabb, össznépi bázisra helyezi társadalmunk szocialista irányú törekvéseit. De a demokráciát a fönt említett okoknál fogva nem Nyugat-Európából importáljuk és nem akarunk „visszatérni Európa kebelébe“, mint egyik prágai író jelentette ki egy, a televízióban is közvetített vitaesten. Európa fogalma a múltban szorosan összenőtt a demokrácia fogalmával. Ennek az a magyarázata, hogy Európából indultak ki a múlt században a demokratikus törekvések: a francia enciklopédisták felvilágosító tevékenysége, a német progresszív filozófia, a társadalomtudomány első lépései, az angol közgazdászok reális ökonómiai szemlélete. Európában lépett porondra Marx és Engels a társadalom fejlődése törvényeinek forradalmi látásmódjával' és Európában tört meg először a középkori feudalizmus egyeduralma, a polgári forradalmak csapásai alatt, végül, de nem utolsósorban, Európa ege alatt indult el mint új politikai tényező a munkásosztály a hatalomért folytatott harcban. Ezek a tények és események alapozták meg Európa és a demokrácia fogalmainak összetartozását. A demokrácia azonban nem időkön és korokon kívül álló fogalom, hanem minden történelmi korszakban magán viseli a társadalom akkori fejlődési fokának jegyeit. Az ókori görög demokrácia egyenlő jogokat biztosított a „polgároknak“, de megtagadott minden politikai jogot a rabszolgáktól, akik az államban többséget alkottak. A múlt század nagy forradalmi hullámverésében győzelmet aratott polgárság a demokráciát csak saját osztályára korlátozta és kirekesztette belőle a termelőeszközökkel nem bíró bérmunkás tömegeket. Pedig ezek is a társadalom többségét képezték. Századunk szocialista forradalmaiban a legszélesebb rétegek számszerűen a legnépesebb osztályok, a munkásosztály és a földtelen vagy kevés földű parasztság vették kézbe a társadalom vezetését. Nyilvánvaló tehát, hogy ezen osztályok érdekeinek csak a demokrácia további kiszélesítése lehet célja. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy egy nagy többség azért hódítja meg forradalmi úton a hatalmat, hogy győzelme után saját magát zárja ki a hatalom gyakorlásából. A demokratizmus tehát nem idegen, nem összeegyeztethetetlen a szocia-A demokrácia jog és felelősség jól dolgoztak az ipolybalogi képviselők A négy év előtti programterv egyetlen pontja a falu úthálózatának a rendbehozása volt. Ipolybalogon nagyon sárosak voltak az utak. A kitűzött tervet teljesítették és ez a HNB jó munkájának meg a polgárok segítőkészségének köszönhető. A falun átvezető titat hét kilométer hosszúságban portalanították. A főút és a mellékutak mentén 577 méter hosszan 782 méter betonjárdát létesítettek. A vízlefolyó árkokat rendbehozták és több mint 30 métert betonlapokkal raktak ki. Az anyagot a HNB biztosította, a lakosok pedig társadalmi munkával segítettek. Ugyancsak kivették a részüket a munkából az óvoda bekerítésénél és a sportpálya építésénél. Ha érzékeltetni akarjuk az ipolybalogiak segítőkészségét, ismét csak a számok nyelvén kell szólnunk: a ledolgozott brigádórák száma kereken 30 ezret tesz ki, értéke 360 ezer korona. Külön fejezetet érdemel a helyi kilencéves alapiskola környékének szépítése. A modern új iskola a falu büszkesége. Hogy azzá váljon a környéke is, ezen fáradozott az iskola igazgatósága, Pölhös Imre igazgatóval az élén, a HNB-vel együttműködve. Most zöld sávok, díszbokrok és többszáz törperózsafa díszíti az iskola udvarát. Már kitűnően felszerelt tornaterem áll a tanulók rendelkezésére, sportpálya építését kezdték meg, hogy a melegebb időben a szabadban sportolhassanak. Az ipolybalogiak szép eredményeire a járási szervek is felfigyelték. 1965- ben, felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából, 1966-ban, a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére rendezett versenyben elért eredményeikért dicsérő oklevelet kaptak. Tavaly a járási faluszépítési versenyben tízezer korona jutalmat nyertek. A HNB ezt az összeget a község további szépítésére fordította. A képviselők az elmúlt időszakban rendszeresen látogatták az üléseket. A plénumokon 76 %-os volt a megjelenés. De akkor is megállták helyüket, amikor az üléseken megtárgyalt tervek megvalósítására került sor. A 25 képviselő túlnyomó többsége jól teljesítette kötelességét, ezért a májusi Nagy Ferenc, HNB titkár lizmussal — mint azt a kapitalizmus szellemi védelmezői állítják — hanem annak integráns és elválaszthatatlan tartozéka. És hogy napjainkban ma mégis az állam és a társadalmi élet demokratizálása van napirenden, az nem a szocializmus lényegéből, hanem annak tudatos, vagy talán tudattalan eltorzulásából ered. Bár állítottuk és bizonyítottuk, s ma is hisszük, hogy népünk döntő többsége a szocialista rendszer mellett foglalt állást, mégsem távolítottuk el teljesen azokat a vezetési módszereket, amelyek ugyan a forradalmi átalakulás idején segítettek megszilárdítani a szocialista rendszert, de a szocializmus teljes győzelme után áthághatatlan akadályt gördítettek a továbbhaladás útján. Egy egységes szemléletű társadalomban nincsen szükség a vezetés direktív módszereire, amely a tömegek iránti bizalmatlanságra épül. A helyes út ennek az ellenkezője: a legszélesebb tömegek bevonása az állami és társadalmi élet vezetésébe, a felfelé irányuló bírálat, a közös problémákhoz való hozzászólás joga és szükségessége minden polgár számára nemzetiségi hovatartozás nélkül segítheti csak elő társadalmi rendünk tökéletesebb formájának kialakítását, politikai és gazdasági életünk, kultúránk megújhódását hazánkban. Egy lényeges momentumot azonban nem szabad elfelejtenünk. A demokrácia nemcsak jogok gyakorlását, döntésekhez való hozzászólás, a bírá- | lat és a kezdeményezés szabadságát jelenti, hanem egyben a felelősségvállalást is a döntésekért a vezetés és a cselekvés módszereiért, a vállalt munkáért, amit a társadalmi folyamatban végzünk. A demokratizmus egyéni és kollektív felelősségvállalás az állam vezetéséért, a gazdasági mechanizmus hatékony és gazdaságos működéséért, a nemzeti jövedelem növeléséért és igazságos elosztásáért. És termés?’ =sen a munkahelyen végzett termelő és más munka becsületes elvégzéséért. Egész népünk napjainkban lezajló aktív megmozdulása, állásfoglalása a szocializmus demokratizálása mellett jogossá teszi azt a reményt, hogy állampolgáraink döntő többsége nemcsak a kiharcolt jogokkal tud majd élni, de fegyelmezetten teljesíti a vállalt felelősségből származó kötelezettségeit is. PERL ELEMÉR 1 választásokra csak öt új képviselőt jelöltek. Kik voltak azok, akik legtöbbet tettek a falu fejlesztése, szépítése érdekében? Néhányan a legjobbak közül: Csíry Lajos, Zolcer Sándor, Szentkereszti József, Cservenák István, Petrány József, Petényi István. Akadtak olyanok is, akik bár nem képviselők, mégis részt vállaltak a közös munkából, mint például Zolcer Ferenc. S nem feledkezhetünk meg Nagy Ferenc HNB titkárról, aki a képviselők munkáját irányította. S most lássuk, milyen feladatok várnak majd a balogi új képviselőtestületre. Az elkövetkező négy évben tovább kell folytatni a faluszépítési munkálatokat, 250 méter járda építése, több mint fél kilométer hosszúságú vízlefolyóárok betonlapokkal való kirakása szerepel a tervben. Rég vár javításra a sportpályához vezető út, s aktuális a neon-világítás bevezetése is. Befejezésre vár a sportegyesület öltözője és az iskolai sportpálya is. Major Lajos Foto: Rég Sándor VESZETTSÉG a NYiTRAi járásban Jelentések szerint, a nyitrai járásban Cerveny Hrádok és Veiké Vozokany határában két rókán és egy özön állapítottak meg veszettséget. A járási állategészségügyi központ intézkedéseket tett, hogy a veszélyes betegség ne terjedjen tovább. EREDMÉNYES TERVTELJESÍTÉS A Komáromi Járási Építkezési Vállalat negyedévi konferenciáján értékelte a múlt évi tervteljesítést. Tarics Ferenc igazgató megállapította, hogy a tervet 105,48 százalékra teljesítették, a nyersjövedelem tervét 117,85; a tiszta jövedelem tervét pedig 148,54 százalékra teljesítik. Az eredmények alapján 750 ezer korona év végi prémiumot osztottak ki. A „tizenharmadik fizetés“ átlagosan 900 koronát tett ki. A „onferencián kitüntették Tóth István kőműves, és Jankó András asztalos kollektíváját és elismerő okle- J velet kapott az igazgató. HOLCZER LÁSZLÓ, Komárom Ipolybalogi iskolaudvar — részlet.
