Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-16 / 11. szám

MÉHÉSZ _________A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLbKLfcl __________ Akt mindent a méheknek köszönhet A dunamocsi szövetkezet Iro­dájában érdeklődöm olyan mé­hész után, aki gazdag szakmai tapasztalatokkal rendelkezik. Fülöp Zsigmond ökonómus Persely Lajos bácsit ajánlotta s egyben útbaigazítással is szolgált. így nem volt nehéz rátalálni házára, mely a község túlsó végén áll. A szerencse mellém pártolt, mert odahaza találtam. Amikor azonban kö­zöltem jövetelem célját, meg­változott a hangulat. Megvallom nem volt könnyű dolgom Lajos bácsival. „Nehéz“ riportalanynak bizonyult. Min­den ékesszólásra szükség volt, hogy bizalmába férkőzzem. Las­san mégis csak összemeleged­tünk és több olyan mozzanatot mondott el, mely egybefonódik a méhek életével. — Szegény, nincstelen fiatal­ember voltam, amikor megnő­sültem. Nehéz idők. jártak ak­koriban. Hogy legalább a min­dennapi kenyerünk biztosítva legyen, a tehetősebb gazdáknál vállaltunk részaratást. Már ak­kor eltökéltem, amint tehetem, méhészkedni fogok. Ez a gon­dolat foglalkoztatott szüntele­nül. A nehéz munkával és ve­rejtékkel megkeresett koronák­ból raktunk félre annyit, hogy három mürajt vásárolhattam. Boldogságom leírhatatlan volt, amikor a méheket magaménak tudhattam. De ezután követke­zett a „hét szűk esztendő“. Ugyanis elhatároztam, addig egy fillért sem fordítunk másra a méhek jövedelméből, amíg 100 méhcsaláddal nem rendel­kezem. Rengeteg munka, sok lemondás kellett a cél elérésé­hez, de végül is sikerült. Lajos bácsi jobbára kis-Ba­­logh és Major-országos rend­szerű kaptárakkal dolgozott és dolgozik ma is. A költőtérben 12 kerettel,, a mézűrben pedig kilenc kerettel. Abban az idő­ben nem volt szükség vándor­lásra, mert bőségesen volt vi­rág. Akadtak évek, amikor há­romszor pergetett. A méheknek köszönheti mindenét, amije van. A házat is a méhek vették neki. Meghálálták a gondoskodást, melyet rájuk pazarolt. S amikor e kaptárak előnyéről érdeklő­döm, így nyilatkozik: — A kaptár-tipusokat illetően 5iehéz véleményt mondani. Min­den méhész a saját kaptárjait tartja legjobbnak. Szerintem ez szokás dolga. Nem vonom két­ségbe, hogy újabban vannak olyan kaptárak, melyek a mai kor követelményeihez igazod­nak, én azonban maradok a régiek mellett. Az én kaptáraim talán annyiban különböznek a többségben használt kaptárak­­tól, hogy a röpnyílásuk nem alul, de felül van. Tapasztala­tom az, hogy a méheknek nem kell az anyarácson keresztül járni a méztérbe, hanem egye­nesen odajuthatnak és megsza­badulhatnak terhűktől. Az elmúlt hónapok során a „Méhész“-ben sok vita-hozzá­szólás hangzott el a hizlalt lépek használatáról. A vélemé­nyek igen eltérőek. Persely La­jos bácsi kezdettől fogva hizlalt lépes keretekkel dolgozik. Sze rinte a hizlalt lépek a méhek életében nem okoznak rendelle­nességet. A kirajzási lehetőség nagyobb, de ha a méhész ál­landóan figyelemmel kíséri a családok tevékenységét, akkor a kirajzás szabályozható vagy teljesen meggátolható. Ebben az esetben Is érvényes a köz­mondás: „Ahány ház, annyi szokás!“ Az utóbbi évek során a kap­tárak építésénél mellőzik a deszkát, melyet gyékénnyel he­lyettesítenek. A szükséges nyersanyagot augusztus hónap­ban szedik, szellős, hűvös he­lyen szárítják, majd előre el­készített rámákba préselik. A o A TARTALOMBÓL: + Értékes előadás + A törvények védik a méhészeket + Az anya téli petézésének kezdete + Hasznos tanács kezdők részére + Mit láttam Jugoszláviában? A méhlegelő kérdései Több szakértelmet a méhészet iránt + A tudomány világából + A koratavaszi fejlődési időszak természettani feltételei + A méz — folyékony napsugár rámákat, a csapokat és csap­szögeket előbb firnajsszal át­itatják, vagyis preparálják. Ha­sonlóképpen járnak el a pré­selt anyaggal is, mely beszára­­dás után sokkal szilárdabb, mint a deszka. Nem áll fenn az a veszély, hogy a harkály ki­vágja, vagy esetleg más kárté­kony rovarok férkőznek a kap­­tárakba. A fal vastagsága 45 mm. Előnye a deszka kaptárak­kal szemben, hogy télen, illetve nyáron hőállóbb. A téli fogyasz­tás szempontjából is előnyös, mert egyharmaddal kevesebb az eleségfogyasztás, viszont sokkal gyorsabb a tavaszi fejlődés. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a rovarirtószerek, a tar­lóhántás és a juhállomány nö­velése következtében csökken a méztermelés. A vegyszeres gyomirtás, a növények permete­zésénél helytelenül alkalmazott vegyianyagok sok esetben mér­gező hatással vannak a méhek­­re. Nem egy esetben jelentős pusztulást idéznek elő a szak­szerűtlenül alkalmazott vegyi anyagokkal. A méhészkedés ha­ladóbb formája a vándoroltatás. Viszont ez költséges és nem minden esetben jövedelmező. Sokszor az időjárástól függ, hogy a vándortanyán elhelye­zett méhek dolgozhassanak. így vélekedik Lajos bácsi. Jelenleg is közel 70 családot gondoz. Nem mind a sajátja. Néhány ismerőséét is ő kezeli, akik Komáromban laknak, ahol nincs lehetőség a méhek elhe­lyezésére. Szívesen teszi, mert futja Idejéből és szórakozást talál a munkában. Élete össze­forrott a méhek életével. Most is a méhesbe matat. Mindig ta­lál valami javítani valót. Alig várja az első kirepülést, mert ez egyúttal a tavasz érkezését Is jelenti. Őszinte szívből kívánjuk, hogy Lalos bácsi még sokáig munkál­kodjon féltékenyen dédelgetett méhei körében Az élet értelmét a szorgos méhek jelentik szá­mára, akik nem olyan hálátla­nok, mint az emberek! Andriskin József Lajos bácsi a kaptárool kiszűrődő zajt hallgatja (Andriskin J. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom