Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-06 / 1. szám
A gyümölcsfák utáni talajkimerülésről As M—8 jelzést egytengelyű kertészeti kistraktorhoz könnyén kezelhető „földgyalut* gyártanak, amely FZ—80 jelzéssel kerül forgalomba. (Kucsera Szilárd felvétele] Az utóbbi években erről a problémáról számos írás jelent meg, de a mai napig is megoldatlan maradt. Legjobban bizonyítják ezt a különböző nézetek, amelyek ezek körül alakultak ki. Egyesek azt állítják, hogy a talaj kimerülését a tápanyag egyoldalú kimerítése okozza — főleg azon mikroelemek hiánya, amelyek a növény részére nagyon szükségesek még akkor is, ha ezeket a növény csak kis mennyiségben veszi fel a talajból (mangán, jód stb.). Mások a föld fáradtságát azzal indokolják, hogy a talajban olyan anyagok gyűlnek össze, amelyek a növényre mérgező hatással vannak. Olyan nézetekkel is találkozunk, hogy a föld kimerülését a mikroorganizmusok felhalmozódása okozza, amelyek aztán a növény gyökerén élősködnek, és megakadályozzák a növény normális fejlődését. A föld kimerülését okozza, vagyis elősegíti a talajmérgezést néhányféle kémiai készítménnyel történő gyakori permetezés is (arzén stb.). Több nyugati államban hallani olyan esetről is, amikor a talaj a fák gyakori permetezésétől annyira megmérgeződött, hogy a gyümölcsfák további fenntartása teljesen lehetetlenné vált. A külföldi irodalomban olyan írásokkal is találkozunk, amelyek helytelenítik az őszibarackfa kiültetését olyan öreg almafaültetvényekbe, ahol arzénnal permeteztek. Ezt azzal indokolják, hogy az őszibarackfák nagyon érzékenyek erre az anyagra, és az arzén felhalmozódásának következtében a fák ún. arzénmérgezésben szenvednek. A levelek pirosas barnás foltot kapnak. Ezek ápolására siranammóniát ajánlanak. Néhány tudományos dolgozó a föld kifáradását a szó szoros értelmében nem ismeri el. Hogyha figyelembe vesszük a körülményeket, amelyek szerint a biológiai folyamat a rizoszférában zajlik le (közel a gyökérhez) és ha szem előtt tartjuk a talaj bonyolult összetételét, akkor a talaj kimerülésének okát nem lehet egyszerűen megállapítani. Természetesen ezért nem szabad, hogy ez a megoldatlan probléma meglepjen minket. A talaj kifáradását már a gyakorlatban is figyelték, ahol a gyümölcsfák hosszú életének következtében keveset tudhattak meg róla. A gyümölcsösökben fontosabb probléma is van ezzel kapcsolatban, mint a szántóföldi növény termesztése. Hiszen a fák mélyebbről és hosszabb időn át merítik a földből a tápanyagot, mint a rajtalevő szántóföldi növény. Az utóbbi időben a nagyüzemi gyümölcsösök szokatlan fejlődésének következtében kénytelenek vagyunk a régi, elöregedett gyümölcsösöket selejtezni, s helyükbe újakat telepíteni. Hogyha ezekre a helyekre ugyanazokat a gyümölcsfákat ültetjük, nem várhatunk olyan nagy termést róluk, mint azokról a fákról, amelyeket olyan főidbe ültettünk, ahol azelőtt nem volt gyümölcsfa (vagy legalább nem ugyanaz a fajta). Ha már rákényszerültünk, hogy olyan helyen alakítsunk új gyümölcsöst, ahol eddig Is az volt, legalább másfajta gyümölcsfákat válasszunk és úgy ültessük el, hogy ne pontosan a régi helyébe, hanem közé kerüljön az új fa. Hogyha öreg fák közé ültetünk fiatalokat, úgy helyezzük el őket, hogy azok a lehető legnagyobb távolságra legyenek egymástól. A háztáji kertekben nem mindig tarthatjuk be ezt az elvet annak ellenére sem, hogy mindenáron új fácskákat akarunk ültetni a régiek közé. Ilyen esetben nem marad más hátra, mint mély gödröt ásni (minél mélyebb, annál jobb) a kiásott földet elvinni onnan és mást hozni a helyébe. A föld elszállítása elég sok munkát igényel, ezért csak ritkán, kimondottan háztáji kertekben alkalmazhatjuk. Az öreg fák közé ültetett fiatal fákkal foglalkozik az „Űszibaracktermesztés“ című könyvében (Budapest 1956) Mohácsy M. is, aki a saját kertjében történő megfigyeléseit írja le. 1938- ban jól előkészített talajba régi őszibarackfa helyébe ültetett el egyéves fácskákat. Két év múlva (1940-ben) ugyanolyan fiatal fákat ültetett ki a sorok közé. Mindkét csoportot egyenlően ápolta (trágyázás, nyírás stb.). Az 1945-ben történő összehasonlításkor megállapította, hogy a későbben ültetett fák (a sorok között) erősebbek, és kétszer olyan növekedést tapasztalt rajtuk, mint azokon, amelyeket két évvel előbb ültetett ki az öreg fák helyére. Ugyanazon fajta fák ültetésének problémájával találkozunk akkor is, ha az öreg gyümölcsösbe, kipusztult fák helyébe akarjuk elültetni a fiatal fákat. Hogy a területet megfelelően kihasználhassuk, 1953-ban a kormány határozatot hozott a kipusztult fák megfelelően történő pótlására, mégpedig következőképpen: Csonthéjas gyümölcsfa és cseresznyefa: Magas- és félmagas törzsűek 25 éves korukig. Negyedmagas és törpefák 8 éves korukig. Kajszi- és őszibarackfa: Magas- és félmagas törzsűek 10 éves korukig. Negyedmagas és törpefák 5 éves korukig. öregebb kertekbe vagy egyáltalán nemi ültetünk fákat, vagy erre a célra más fajtákat választunk. Végül meg kell jegyezni, hogy e cikk célja nem a föld fáradtsága okának tudományos megmagyarázása voK, hanem a gyümölcsösökben már előzőleg Is ismert tények és tapasztalatok ismétlése. Fontos, hogy ezeknek a tudatában legyünk, amikor többezer hektáros új gyümölcsösöket létesítünk. -Gir-Jl hörcsög kártételével különősen Szlovákia déli, szárazabb vidékein gyakran találkozunk. A gabonafélékben, kukoricában és különféle gyök- és gumósnövényekben okoz leggyakrabban károkat. Kártétele nálunk eddig azonban inkább csak helyi jellegű, vagy kisebb mértékű volt. Tavaly azonban a számára kedvező életkörülmények, főleg a száraz, meleg időjárás folytán olyannyira elszaporodtak, hogy sokhelyütt szó szerint hörcsög-invázióval álltunk szemben. ni szőlőből pedig 100Q hörcsögöt pusztítottak el. A kiöntéssel vagy csapdázással kipusztított hörcsögök száma tavaly több százezret tehetett ki. Ez a létszám valószínű már csak azért is, mert csak a nyugat-szlovákiai kerületben több mint 60 ezer hörcsöggereznát adtak be használásával is kísérleteztünk. Az eljárás abból állt, hogy kb. 3 cm átmérőjű cellulózéból házilag készített golyócskákat alumíniumedényben szénkénegbe mártottuk. A szénkéneggel átitatott golyócskákból két darabot alumíniumkanál segítségével a kotorékba helyeztük, és Folytatódik a hörcsög-invázió?... A trnavai járásban a zeleneéi EFSZ évelő takarmánynövények tarlójában a járt hörcsög-kotorékok száma hektáronként elérte például az 500-at. Hektáronként 200—250 kotorékot a lévai járás déli részein több helyen megszámlálhattak. A hörcsögök kártétele ellen mezőgazdasági dolgozóink kiöntéssel, csapdázással és vegyszerek használatával védekeztek. A már említett zelenefii EFSZ földjeiről kiöntéssel több mint 5000, Mojmírovcén az ottaa felvásárlással foglalkozó Kara nemzeti vállalatnak. Vegyszereink közül a hörcsögök ellen első Ízben használtuk a „Phostoxin“ tablettákat is. Ezzel a készítménnyel a lévai járásban 1760 hektáron kezelték a hörcsögkoiorékokat. Egy-egy kotorékba két tablettát helyeztek. Az eredmény száz százalékos volt. Dr. Maninger G. Adolf, a budapesti Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársának szóbeli tanácsára a szénkéneg egy gazdaságosabb módszerének felutána a járatot bekapáltuk. Mojmírovcén, a nyitrai járásban ily módon 20 kotorékot kezeltünk. A kezelt kotorékokból négyet ellenőrzés céljából kiástunk, s mind a négyben megtaláltuk az elpusztult hörcsögöt. Említést érdemel, hogy egy esetben a szénkéneggel átitatott golyócska egészen az éléstárig jutott, illetve itt találtuk meg. A hagyományos szénkéneg beöntéssel szemben, ahol 40—50 gramm szénkéneg mennyiséggel kell kotorékonként számolni, ennél a módszernél a szükséges szénkéneg mennyiség sokkal kisebb, a védekezés pedig gyorsabban hajtható végre. Bár a hörcsögök ellen tavaly sokhelyen hatásosan és időben is védekeztek, az évente többször fialó és nagyszámú almú kártevőből „magnak“ sajnos tavaly elég maradt. A járt kotorékok száma ősszel mielőtt a hörcsögök téli álmukat megkezdték volna, ezért más éveknél sokkal magasabb volt. Mojmírovcén, ahol pedig, mint már írtuk, egész évben irtották a hörcsögöket, ennek dacára nktóberben hektáronként még 51— 80 járt kotorékot találtunk. Mivel az ilyen nagyszámú átte'elő hörcsög a mezőgazdasági kultúrákban tetemes, sőt néhol esetleg totális károkat is okozhatnak, erre az eshetőségre időben fel kell készülni. Bármily módon fogunk is ellenük védekezni, a legfontosabb az, hogy ezt időben, tehát már kora *avasszal, amilyen korán csak lehet, még mielőtt a hörcsögök elszaporodnának kezdjük meg. Renczés Vilmos
