Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-29 / 30. szám
Követendő példa A palásti „Pole“ vadásztársaságról (lévai járás) néhány évvel ezelőtt nem sok jót írhattunk volna. Ugyanis, mint a járás leggyengébben mflködő vadásztársaságát ismerték. Azóta azonban sokat változott a helyzet. Az irányítást fiatalok, minden feladatot odaadóan teljesítő emberek vették át. S ma, az Illetékes funkcionáriusok szavai szerint, a járás legjobbjai közé tartoznak. Ezt bizonyította a nemrégen lezajlott akció Is, melynek keretében átadták rendeltetésének a vadászlakot. Nagy tömeg részvételével, vidám zene, bor és vadászosan elkészített gulyás illata mellett tettek pontot fáradságos munkájuk végére. 1966 augusztusában született meg a gondolat, amikor a HNB felajánlotta a vadásztársaságnak a már omladozó épületet és a körülötte levő térséget, hogy jó lenne belőle vadászlakot építeni. A tervet tett követte, s alig tíz hónap alatt elkészültek a munkával. Valóban sok áldozatra volt szükség, hiszen tervüket úgyszólván egy fillér ráfordítás nélkül valósították meg. De sikerült, s ez annak köszönhető, hogy a 18 tag és 4 tagjelölt többsége nem vonta ki magát a feladatok teljesítése alól. S ami talán a legfontosabb, a palásti „Pole“ vadásztársaság Kiss István elnök és Annus Pál gazda személyében olyan kiváló szervezőkkel rendelkezik, akikben a tagok, valamint tagjelöltek megbízhatnak és utasításaik szerint cselekedhetnek. S így is tesznek! Hiánytalanul teljesítenek minden feladatot, s ebben a tagjelöltek is az élen járnak — különösen Raőko és Mynárik elvtársak —, mert tudják, hogy a vadászok legfőbb feladata a természetvédelem, népgazdaságunk egyik legfontosabb ágazata. Egyeseknél ugyan még nem teljes az odaadás, de rövid időn belül módot keresnek arra, hogy ezt kiküszöböljék. A megnyitón több százan megjelentek, majd csak az egész falu. Örülnek a vadásziaknak, melynek megvalósításán a „Pole“ vadásztársaság 18 tagja és 4 tagjelöltje összesen 3200 brigádőrát dolgozott le, mintegy 50 ezer korona értékben. Gyönyörű teljesítmény. Dicséret és elismerés mindanynyiuknak! A társaság tagjai nagy elismeréssel nyilatkoznak a HNB- ről, Cúth János elnökről, Kissimonyi Pál titkárról, valamint az EFSZ egész vezetőségéről, mert segítségük nélkül bizony nem igen érhették volna el ezt az eredményt. Nagyon dicsérik a tűzoltókkal, a Vöröskereszt tagjaival és a CSEMADOK-kal kialakult jó együttműködést, de az „Osikov“ vadásztársasággal végzett közös munkát értékelik a legtöbbre. Szavaik szerint ezért a jő együttműködésért főleg Stevula elvtárs, az „Osikov“ vadásztársaság elnöke érdemel dicséretet. * * # Befejezésként megemlítjük, hogy a vadászlakot mások is Igénybe vehetik. A vadásztársaság kis ellenszolgáltatásért, és a rend fenntartása mellett, szívesen a turisták és a kirándulók rendelkezésére bocsájtja, ha azt kiigénylik. A vadászlak jól felszerelt konyhája és ágyakkal berendezett szobája kiválóan megfelel az ilyen alkalmakra. Gradziel Károly Vadászeb-vizsgák évien 1. Vizslák őszi vizsgái: augusztus 27-én Galántán, Érsekújváron és Kassán; szeptember 3-án Bratislava-vidék, Senica és Érsekújvár; szeptember 10-én Bratislava-vidék, Topoféany, Trnava, Losonc és Presov; szeptember 17-én Dunaszerdahely, Komárom és Tőkésterebes; szeptember 24-én Senica, Trenéín és Léva; október 1-én Trnava és október 8-án Michalovce. — 2. Vizslák és kistermetű fajták őszi vizsgái: szeptember 3-án 2ilina; szeptember 13-án Nitra és Rimaszombat. — 3. Kister metű fajták őszi vizsgái: augusztus 27-én Pov. Bystrica; szeptember 24-én Bratislava-város; oktober'l-en Kassa. — 4. Vizslák erdei vizsgái: augusztus 13-án ToporCany.' — 5. Vizslák mindenes vizsgái: augusztus 26—27-én Bratislava-vidék. — 6. Kotorék vizsgák: július 8—9-én és július 30-án Kassa; augusztus 13-án Bratislava-város és Zilina; augusztus 27-én Ziar n/Hr.; szeptember 2—3-án Bratislava-város és szeptember 17-én Presov. — 7. Vérebek előzetes vizsgái: július 16-án Zvolen; július 23-án Ban. Bystrica; augusztus 4-én Bratislava-vidék; augusztus 19-én Lipt. Mikulás és Kassa; augusztus 27-én Martin és Rozsnyó. — 8. Vérebek fővizsgái: október 8-án Rimaszombat; október 14—15-én Martin; október 21—22-én Ban. Bystrica; október 28—29-én Zvolen és Rozsnyó. — 9. Hajtóebek vizsgái: október 15-én Spis. N. Vés, november 4—5-én Zilina, november 5-én Poprád; november 11—12-én Ban. Bystrica; november 12-én Humenné; november 18—19-én Ziar n/Hr. és Kassa; november 25—26-án Rozsnyó; december 3-án Zvolen és Presov; december 10-én Poprád és december 17-én Spis. N. Vés. R. P. A társadalmi munkával jelépített vadászház A csalsípos vadászat néhány alapelve A párosodás idején minden vadfajnak megváltozik a viselkedése: óvatossága csökken, bizonyos hangokat hallat stb. Ezekre utalnak a „szarvasbőgés“, „fajdkakasdürgés“, „szalonkahúzás“ stb. elnevezések, amelyek egyúttal a vadászat különleges módjainak a megjelölésére is szolgálnak. Az özbakot is főként párosodása idején vadásszák, mégpedig úgy, hogy falevéllel (a német Blatten szó innen ered) vagy mesterséges síppal a suta hangját utánozva a bakot lőtávolba csalogatják. Az őzek üzekedésének fő szakasza július közepétől augusztus közepéig tart. Ebben az időben — valószínűleg a hoszszabb nappal és ezzel kapcsolatosan az intenzívebb sugárhatás következményeként — megindul a suták ovulációja és a petevezetékbe került pete, kb. 4 napig, megtermékenyítésre vár. Mivel azonban az őzek nagyobbrészt magányosan élnek, a sutának valamiképpen jelt kell adnia, hogy kész a párosodásra. Ezt az üzekedési szag kiválasztásán kívül hang útján éri el. Sipftása, amely hasonlít az anyját kereső gidáéhoz (Fiffpen), egytagú és legfeljebb 200 m-ig hallható. Amikor a bak már a suta nyomába szegődik (nem „kergeti“, ahogy tévesen mondják és- vélik!), akkor kéttagú sipítást (Sprengfiep), hallat, ennek hangja kb. 500 m-ig érzékelhető. Fiatal, méjf nem teljesen ivarérett suták a bak elől menekülve, vagy veszélyeztetett gidák rettegésüket ugyancsak kéttagú, de erősebb hanggal (Angstschrei) fejezik ki, amely az egész őzállományban nyugtalanságot vált ki. A bak lövésre történtő csalogatása a sipítás első két alakjának az utánzásán alapszik. Ezt a módszert már a XII. század vadászai is ismerték. A hang kialakítására legmegfelelőbb a bükk, orgona, vadkörte, kutyabenge vagy fagyat"- levele. Faber részletesen leírja a használatát, de jól utánozni a suta sipítását természetesen csak kellő gyakorlattal lehet. Még így is sokszor előfordul, hogy a kifogástalan technika ellenére sem sikerül a bak becsalogatása, mert a vadász nem Ismeri eléggé a siker biológiai feltételeit. Ügyeljünk tehát a következőkre: 1. Ne sípoljunk az üzekedés előtti vagy befejezés utáni időben. Tapasztalat szerint a bakok legjobban aug. 2. és 10. közt „ugranak be“. 2. A nap szakaszai közül legalkalmasabb a de. 8 és 11, valamint a du. 15 és 18 óra közötti idő. De Wagner 474 besípolt bakja közül 343 jelent meg 11 és 16 óra között. Ajánlatos ‘ehát a helyi viszonyok gondos anulmányozása. 3. Legélénkebb az üzekedés meleg, napos, szélcsendes időén. 4. Ha a suták száma lényeesen meghaladja a bakokét pl. 2:1 vagy nagyobb ivararány setén), vagy kevés az érett ak, a sípolás nem jár a várt :redménnyel. 5. Az üzekedés kezdetén a suták, később a bakok tartózkodási helye közelében kell megválasztani a lőállást. A nem túlságosan magasan elhelyezett les igen előnyös. Briedermann L. VADÁSZ o "■Hm$z 3
