Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-29 / 30. szám

Dunaszerdahely az élen A CSKP Központi Bizottságának levele az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottságához A Központi Bizottság örömmel vette tudomásul, hogy a dunaszerdahelyi járásban 1967. július 24-én teljesítették a gabonafelvásárlási tervet. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki minden mezőgazdasági dolgo­zónak, különösen a mezőgazdasági üzemek, a GTÁ-k, a felvásárlási üzemek dolgozóinak, valamint a párt- és az állami szervek dolgozóinak eredményes munkájukért. ** Az Önök járásában nagyon helyesen döntöttek a növénytermesztés növe­lése s a gabonaprobléma megoldása mellett. Az üj, nagy hozamú gabona­fajták termesztésével a progresszív technológia meghonosításával és kiváló munkaszervezéssel sikerült rendkívül nagy hektárhozamokat elérniük. Ez a siker is bizonyítja, hogy járásunkban már hosszabb ideje céltuda­tosan törekszenek a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezt bizonyítják a mező­­gazdasági termelés más szakaszain elért kiváló eredményeik is. Meggyőződésünk, hogy az Önök igyekezete ezentúl is az aratás sikeres befejezésére és arra irányul, hogy az idei gazdag termést veszteségmente­sen takarítsák be. Mivel járásunkban kitűnő a termés, reméljük, hogy a gabona további mennyiségeit ajánlják fel eladásra, illetve az állami kész­letek feltöltésére. Elismeréssel értesülünk arról is, hogy biztosítják az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését, s ezzel a jövő évi bőséges aratás meg­alapozását isi CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA SZÓVÁ TESSZÜK Mert sokunk előtt érthetetlen, hogy miért nem lehet Bratislaváböl vagy Prahából Stúrovéba utazni gyorsvo­nattal. Gyorsvonat van bőven, de csak Palárikovú-ig vagy Nővé Zámky-ig utazhat vele a belföldi utas. Ott meg kell várnod a legközelebbi személy­­vonatot, s azzal folytatnod az utat. Azt hiszem, aki Prahából vagy még messzebbről indul, annak nem mind­egy. hogy mikor ér Stúrovóba. Én ritkán utazom, azonban még nagyon sokan vannak, akik távol otthonuktól dolgoznak, akik havonta egyszer, vagy kéthavonként háromszor utaznak ha­za családlátogatásra. Van olyan is, aki Stúrovóból Léva—Sahy irányba folytatja útját. Ezeknek különösen minden óra sokat jelent. A Nővé Zámky—stürovói szakaszon igen kevés az utas, csak külföldiek, sokszor egy-egy kocsiban alig néhá­­nyan. Parancs, parancs! A kalauz nem tehet egyebet, mint kiutasít minden belföldit, büntet... Mit veszíthet a CSD? Mit nyerhet a szenvedő utas? Miért ne lehetne a szerelvényen az utolsó, vagy első egy­két kocsit fenntartani belföldi utasok részére? A szerelvényen ez a kocsi „blokkolható“ lenne s nem akadá­lyozná a vámvizsgálati dolgozók mun­káját sem. Csak megértés és egy ke­vés jóindulat kellene ehhez, s az uta­sok is meg lennének nyugodva, s nem szidnák a CSD-t. Pár évvel ezelőtt az esetet már szóvá tettem s akkor a CSD-tol azt a megnyugtató levelet kaptam, hogy majd a téli időszakban megoldják ezt a kérdést. A belföldi utas csak télen utazzon gyorsvonattal? —nj— Bővíteni kell a szolgáltatásokat NEM KELL VÍZUM AZ NDK-BA A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának képviselői július 14-én egyezményt írtak alá a két or­szág közötti vízummentes utasforga­lomról. Az egyezmény minden útra vonatkozik és teljesen szabad tartóz­kodást tesz lehetővé a két ország területén. Az új egyezmény hatályta­lanítja a két ország közötti utasfor­galomra vonatkozó korábbi egyezmé­nyeket. Az egyénileg NDK-ba utazó turisták 30 napot tölthetnek az országban, de indokolt esetben kérhetik a tartózko­dási engedély meghosszabbítását. Aki beutazási engedélyt kér, annak már nem kell meghívó levelet felmutatnia, hanem ha érvényes személyazonossá­gi igazolvánnyal rendelkezik, amely­hez csatolva van az állandó kiutazási melléklet, avagy érvényes útlevele van, bármikor utazhat a Német De­mokratikus Köztársaságba. A mellék­let személyazonossági igazolvány nél­kül érvénytelen. Feltétlenül szükséges a vám- és devízanyilatkozat, melyet négy napra szóló utazás esetén 25 ko­ronás, hosszabb tartózkodás esetén 50 koronás okmánybélyeggel kell el­látni. LOPÁSOK, MAJD BETÖRÉS A turistaidény kellős közepén Ko­máromba gyakran egész autókolóniák érkeznek. A gépjárművek utolsó állo­mása a Május elseje téren levő ben­zinállomás. Gyakran előfordul — fő­leg a hét végén —, hogy 35—40 gép­jármű várakozik a benzinállomásnál. Néhány nappal ezelőtt magam is ta­núja voltam, amikor 45 gépkocsi so­rakozott a tűző napon. Osztrák, len­gyel, jugoszláv, belga, holland, cseh­szlovák, magyar, angol, svéd jelzésű kocsik. Elbeszélgettem Szabó Gizel­lával, a benzinállomás vezetőjével, er­ről az anomáliáról: — Ez év áprilisában korszerűsítet­ték a benzinállomás berendezéseit. Nagyobb teljesítményű kutakat állí­tottak be, önműködő számlázókkal. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy több mint félszáz gépkocsi so­rakozik fel. Mert bármilyen gyorsan folyik is a munka, legkevesebb öt percet igénybe vesz egy-egy gépkocsi kiszolgálása. A jelenlegi benzinállo­más már nem képes kielégíteni a szükségleteket. Hátránya az, hogy csupán egy oldalról üzemeltethető. Elhelyezése sem felel meg a mai kö­vetelményeknek. A turistaforgalom zökkenőmentes lebonyolítása szüksé­gessé teszi egy modern benzinállomás üzembehelyezését. Elmondta, hogy bevezették a három műszakot, mely lehetővé teszi az üzemanyagbeszerzést a nap bármely időszakában. Dolgozóik közül többen beszélik a német nyelvet, s ez előse­gíti a gyorsabb elintézést. Bevezették az autótisztító szolgálatot is. E célra két fiatalembert alkalmaznak. — Hogyan biztosítják az üzem­anyagutánpótlást az önök számára? — kérdeztem. — Az üzemanyagraktárunk Érsek­újváron van. Az ellátás rendszeres, de néha azért előfordul, hogy egy-két órára egy-egy fajtából fennakadás áll be. A mezőgazdasági üzemek nafta­szükséglete is biztosítva van. Hozzánk 11 mezőgazdasági üzem tartozik, ter­mészetesen ezeket soronkívül szolgál­juk ki. A Benzinol n. v. komáromi Május 1. téri benzinállomás dolgozói valóban minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy mind a belföldi, mind a külföldi turisták elégedetten távozzanak Ko­ntáromból. Ha mégis akadna panasz, azt csak az állomás kapacitásának növelésével lehetne orvosolni. Ide kívánkozik még, hogy a VNB illetékesei gondoskodhattak volna egy korszerű büféről is, ahol a hosszú várakozás idején felfrissülhetnének a turisták. A borozó építése, mely a benzinállomással szemben épül, igen elhúzódott. Félő, hogy még a turista­­idény végére sem készül el. Andriskin József Hogyan készül a időjóslás ? Háromféle előrejelzés 0 Módszerbeni különbségek 0 A távlati időjóslát még kísérleti stádiumban van 0 A légköri viszonyok helyzetének analó­giája. Az emberek leggyakrabban azzal az időjárás-előrejelzéssel jönnek kapcso­latba, amelyet a rádió vagy a televí­zió közvetít. Ezek rövidtartamú elő­jelzések, általában egy-két napra szól­nak. Ezenkívül még középidőtartamú jelzéseket adnak ki 3—4 napra, végül távlati, általában egy hónapra szóló előrejelzéseket. A rövidtartamú jelzéseket földfe­letti és légköri térképeken állítják össze, amelyre felvázolják a megfi­gyelt időjárásértékeket egy bizonyos időben, nagy területen. Ezeknek az adatoknak a segítségével a meteoro­lógusok elkészítik az egész légköri helyzet elemzését. Az időjárási hely­zetet elsősorban a magas és alacsony légnyomás-övezetek és a meleg levegő .közti határvonalak határozzák meg. A magas és alacsony légnyomás-öve­zetek határozzák meg a levegő áram­lását, amely előfeltételezi a hideg és meleg levegőtömegek átvonulását az egyik helyről a másikra. A légköri frontokon ezután a felhőzet széles övezetei és különféle csapadékképző­dés alakul ki. A rövidtartamú időjárásjelzésnél tu­lajdonképpen a magas és alacsony légnyomás-övezeteket határozzák meg, valamint a légköri frontokat és az eb­ből adódó időjárást. A légköri térké­pek, amelyből Közép-Európában kiin­dulnak, Észak-Amerika keleti partjá­tól egészen az Uraiig, északon a Spitzbergáktól Észak-Afrikáig terjedő területet foglalják magukban. Ilyen térképet naponta négyszer készítenek a meteorológiai intézetben. A közép időtartamú előrejelzések szintén az egész légköri helyzetből indulnak ki, de ekkor már sokkal na­gyobb területet, éspedig a földgömb felét vesszük figyelembe. 3—7 nap alatt hazánk felett gyakran a légköri front több rendszere váltja egymást, vagypedig néhány légnyomásalakulat, amelyeket a rövid tartamú jelzések céljaira készített térképek alapján nem lehet meghatározni. A legnehe­zebb és legbonyolultabb probléma a távlati időjelzés elkészítése. Ez az egész világon még kísérleti fejlesztési stádiumban' van. A legjobb esetben egy hónapra előre szólnak, de álta­lában csak 10 napra. A jelzés első része feltünteti, hogy az adott hónap melegebb, hidegebb, szárazabb vagy nedvesebb lesz-e a normálisnál. A normális a többéves átlagos értéket jelenti. A tíznapos jelzések sem a maximális értékeket jelzik, hanem a tíznapra szóló átlagokat. A távlati (egy hónapos vagy 10 na­pos} időjárásjóslások kérdésének megoldásánál már több módszerrel kísérleteztek, de egyik sem vált be teljes mértékben. Jelenleg a múlt idő­járási helyzetek analógiáiból indul­nak ki, amelynél legalább az elmúlt 50 év légköri térképeit veszik figye­lembe. Az analógia alatt az elmúlt évek adott hónapjainak légköri hely­zetét értjük, mely mellett feltételezik a hasonló légköri helyzet bekövetke­zését az egész hónap folyamán. A lég­köri viszonyok minden típusához kap­csolódik bizonyos jellegű időjárási helyzet. Vannak olyan esetek is, amikor több analógia között kell dön­teni. Ebben az esetben az analógiákat kölcsönösen kombinálják. A hosszútartamú időjárás előjelzé­sek, amilyeneket a Szabad Földműves is közöl, általános kilátásokat tartal­maznak egyes időjárási elemek átla­gos értékeivel. Ezekből nem lehet kö­vetkeztetni a gyors változásokra, csak az általánosan uralkodó időjárási jel­legre. Nagy területi egységekre vo­natkoznak, a mi esetünkben az egész köztársaság területére. Dr. Peter Forgáő Vandalizmus Mezőgazdasági üzemeink, az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok az emberi élet számára legszükségesebb élelmicikkek őster­melői. Mindnyájunk számára biztosítják az élelmet, és éppen ezért min­denkitől tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. Sajnos, tapasztalataink gyakran az ellenkezőjét bizonyítják. Íme egy konkrét eset. A kassai Kelet-Szlovákiai Villamosművek tavaly ősszel az épülőben levő élelmiszeripari kombinát részére villanyvezetéket kezdett építeni. Ezt meg­érezte a Kassai Állami Gazdaság széplaki 27-es parcellája, melyen bevetet­ték az őszi búzát, és csak aztán kezdétk lerakni a villanyoszlopokat. Az őszi búza vetését akkor tönkre tették, úgyhogy a gazdasági részleg vezető­sége kénytelen volt ennek helyére tavaszi búzát és tavaszi árpát vetni. A tavaszi vetemény már-már beérett kasza alá, ám a parcellán megjelentek a vandálok, akik nem kértek senkitől engedélyt és néhány nappal az aratás előtt teherautókkal begázoltak a vetésbe és hozzáfogtak a faoszlopok vas­oszlopokkal való kicseréléséhez. Kérdezzük: Nem tudták bevárni az aratás végét, a villanyoszlopok ki­cserélésével? Mezőgazdászaink tehát hiába fejtik ki a legnagyobb igyeke­zetét a veszteség nélküli termésbetakarításra, ha váratlanul megjelennek a lelkiismeretlen emberek és elpusztítják a termést! Andreás Sándor A kérdés-felelet estek sok mindent megvilágítottak P. L. 16 éves ipolyszakállasi fiatal­embernek már tavaly sem akaródzott iskolába járni. Több mint 200 napot hiányzott. Néha segített ugyan szü­leinek, legalábbis ezt állították a szü­lők, többször azonban nem aludt ott­hon. Barátaival tanyát vertek a szőlő­hegyen. Már tavaly kisebb lopások voltak a rovásán. A helyi üzlet veze­tőjétől, amíg az a raktárba ment, el­emelte tranzisztoros rádióját. A ve­zető szerencsére észrevette a lopási, és a tolvajtól elszedte az árut. Bá­nyásznak jelentkezett, de még az is­kolaév előtt áttért a mezőgazdasági szakmára. A végén egyikből sem lett semmi. Egy szép júniusi napon az iskola pedellusa észrevette, hogy az iskolán az ablaküvegeket ügyes szak­emberhez méltóan — kiszerelték. Az iskola igazgatója és a közbiztonsági szervek megállapították, hogy hiány­zik egy magnetofon és a lemezjátszó. Az előbbi egy nap múlva visszakerült, a lemezjátszó azonban még a mai na­pig sem. P. L. beismerte tettét. Fiatal­korú követte el a bűntettet, de a szü­lők sem mentesek a felelősségtől, mert gyermeküket már tavaly sem küldték rendszeresen iskolába. (B. J.) HIRDETÉS A Komáromi Mezőgazdasági Középiskola értesíti az érdek­lődőket, hogy az 1967/68-as tan­évben 3 és 5 éves távtanulást szervez szőlészeti és gyümöl­­csészeti szakon. Az érdeklődők augusztus 15-ig küldjék el je­lentkezéseiket az Iskola igaz­gatóságához: Stredná pofno­hospodárska technická skola, Komárno. ^SZABAD FÖLDMŰVES 1967. július 29. Ifinek nem szűre, ne vegye ma­­gára — A kassai járásban már három éve — a járási nemzeti bizottság szervezése és irányítása alatt — a téli és tavaszi estéken „Kérdés-felelet“ estéket ren­deznek. Egy-egy idény alatt 30—40 községben kerül sor ilyen rendez­vényre. Pár héttel ezelőtt értékelte a JNB tanácsa a képviselők és funkcio­náriusok ilyszerű kapcsolatát a vá­lasztókkal. Ez év telén és tavaszán 37 község­ben zajlott le ez az akció, amelyet a lakosság a megszokott érdeklődéssel fogadott. Igaz, sokhelyütt — főképp a vezetők címére — csiklandós kérdé­sek is elhangzottak, de akinek nem szűre, ne vegye magára. Akit viszont találat ér, az adjon számot a megje­lent hallgatók előtt. Hatkócon, Balog­­don, Alsótőkésen, Semsén és Felső­­csájon az estét nem szervezték meg. Ennek természetesen elsősorban sa­ját maguk látják a kárát, hiszen így nem ismerik a polgárok véleményét, azok javaslatait, bírálatait. A 37 községben közel háromezer polgár jelenlétében több mint 1500 kérdésre feleltek meg a helyi és já­rási szervek vezetői. Ezek a számok is azt mutatják, hogy az érdeklődés rendkívüli volt. Szóbakerültek a köz­ségek fejlesztésének távlatai, az élet és munkakörülmények állandó javí­tása, a szolgálatok kiszélesítése, de nem hallgatták el a kérdezők a mun­kaszervezés helytelenségét a szövet­kezetekben, a jutalmazás körül kiala­kult hiányosságokat, a kulturális élet fellendítésének szükségességét és a fiatalság jövőjét. Sokhelyen a helyi nemzeti bizottságok egyhelyben topo­­gása, tétlensége ugyancsak okot adott a vitára. Községekről lévén szó az érdeklő­dés elsősorban a mezőgazdasági prob­lémák felé irányult. A szövetkezeti iutalmazás és munkaszervezés címére Ráson 27 kérdés, Vajkócon 16, Kecer­­llpóton 18 kérdés vetődött fel. Sok liven kérdést tettek fel Csákány, Hi­­lyó, , Haraszti, Lapispatak és Hernád­zsadány községekben is. A szövetke­zeti tagok nyilvánosan rámutattak a hibákra, és ezek sürgős rendezését szorgalmazták. Különösen a szövet­kezeteken belüli demokráciát, az alapszabályok be nem tartását, a ve­zetők tevékenységét a szervezés és jutalmazás terén, a sógorságot-koma­­ságot, a dolgozókhoz fűződő viszonyt boncolgatták a polgárok. Rás község­ben például többek között ilyen kér­désekre is sor került: ,,A mezőgaz­dász, aki egyben mechanizátor is, miért kapja a fizetést, ha a műhely­ben sosem mutatkozik? Az állatte­nyésztési csoport vezetője miért jár az istállókba, amikor már nincs ott senki? A számvivő mért részeg nap mint nap? Egy elnök címére is fel­adtak hasonló kérdést. A kérdésekre az illetékesek legtöbb­ször őszinte választ adtak, és az ott­­levök azzal a tudattal távoztak, hogy ilyen „szövetkezeti gyűlés“ már rég nem volt a községben. Nagyon helyesen szóltak helyenként arról is, hogy a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságnak gyenge az ellenőrző tevékenysége. Hatékonyab­ban kell az olyan szövetkezeti veze­tőség ellen eljárni, amelyik nem tel­jesíti kötelességeit. Hilyón kérdést intéztek a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság címére is. A beszédek során bírálóan szóltak a községek fejlesztésének, a szolgál­tatások kiszélesítésének hiányosságai­ról, s különösen az üzleti hálózat el­hanyagolásáról. Ránkfüreden nem ke­vesebb, mint 22 kérdést tettek fel, hogy miért nem törődnek a felsőbb szervek a helyi fürdő kiépítésével és hasznosításával. Az idősebbek még emlékeznek a régi fürdőre s az ezzel kapcsolatos valamikori idegenforga­lomra. Tekel Anton így fogalmazta meg a kérdést: — Már az osztrák-magyar monarchia idejében jártak ide az urak a gyógyító víz után. Nagy kár a gejzír vizéért, ami 1945 óta sajnos, csak a patak medrébe folyik. Ki ezért a felelős, mikor lesz Ránkfüred ismét a régi — vagy még szebb? Szóbakerültek az autóbuszok menet­rendjei, valamint egészségügyi kérdé­sek is. Az asszonyok sokhelyen azt kérdezték, komolyabb betegség esetén miért nem jöhet a betegszállító a be­tegért? Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy csökken a kérdések száma a szociális biztosítással kapcsolatban. Három évvel ezelőtt még a feltett kérdések zöme erre irányult. Ez azt bizonyítja, hogy az alacsony segélyek és járadékok rendeződtek, de azt is, hogy a JNB-k és HNB-k igyekeznek a polgároknak a törvényben lefektetett irányelveket alaposabban megmagya­rázni s így már többé-kevésbé a pol­gárok alaposan ismerik ezt a sza­kaszt. A kulturális tárgyú kérdések első­sorban a fiatalság ajkáról hangzottak el. Nincsenek megfelelő helyiségek, az értelmiség érdeklődése a kultúra iránt alábbhagyott, a vezetők sem tesznek meg mindent a kulturális élet fellendítéséért. A televízió egyedül nem oldhatja meg a kulturális neve­lés problémáját, s így nem is lehet csodálkozni, ha a fiatalság a kocsma törzsvendége. Felmerült a sport, valamint a ci­­gányszármazásúak helyzete, ezek la­káskérdésének megoldása. Kassabélán a HNB elnökének és titkárának címé­re 12 kérdést intéztek, valamennyi élesen bíráló. Pl. miért nem gondos­kodnak a vezetők a községben lakó polgárok környezetének fejlesztéséről, miért isznak a vezetők mértéken fe­lül? A kérdés világos, a felelet azon­ban homályos volt. Persze, az ilyen kérdésekre nehéz „egyből“ válaszol­ni, pedig konkrét kérdésre, konkrét választ várnak az érdeklődők. S ha ez az igazság, akkor tenni kell vala­mit. Az ígéret már elhangzott, most már csak a tett van hátra. A nemzetközi helyzet, a belpolitika, sőt még egyházi ügyek is érdekelték a polgárokat. Néhányat ezekből is megemlítünk. Melyik évben éri utol a szocialista mezőgazdasági termelés némely fejlett kapitalista állam me­zőgazdasági termelésének színvonalát, vagy legalább az 1947-es évi termés­hozamot? Miért kell a falvakon tár­sadalmi munkával építkezni, városok­ban viszont az állami kassza terhére? A szocializmusban a törvények egy­formán vonatkoznak minden polgár­ra? Miért szükséges az új irányítási módszer? Miért kell a munkásoknak alkalmazkodniuk • minden gazdasági rendszerhez, akár helyes, akár hely­telen? Miért nem érzik magukat egye­sek felelősnek a közös vagyonért? Nagy iában minden kérdésre kielé­gítő választ kaptak a polgárok, s így 37 községben közel 300 polgárunk új ismereteket szerzett. Nagyra értékelik a járási és helyi nemzeti bizottságok ilyen összeköttetését a dolgozó töme­gekkel a párt irányító szervei is. Hi­szen a nemzeti bizottságok szervei így ismerik a polgárok ügyeit, pana­szait, érdeklődésüket, s ezekre az adott lehetőségek szerint pontos vála­szokat adnak, s nem egy esetben hat­hatós intézkedéseket is hoznak a helyzet javítására. Munkánkban ezt a módszert a jövő­ben is alkalmazzuk majd, s ne tartsa­nak szerényteleneknek, ha az ilyen munkát minden nemzeti bizottság szá­mára melegen ajánljuk. Iván Sándor, Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom