Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-22 / 29. szám
MÉHÉSZ A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE o in. Évfolyam 1967. JÚLIUS Ogy, csak örüljetek az életnek játszi kedvű méheim, jó, hogy nem tudjátok mit hoz a holnap számotokra. Szomorúan gondolok arra, hogy jönnek a méregszedők és megtizedelik e kaptárak lakóit. A MÉREGSZEDŐK A nap teljes erejével ontotta melegét a földre. A fák levelei szinte belesápadtak a nedvesség párologtatásába és fáradtan, fonnyadtan csüngtek alá. A napsugarak ostrom alá vették a kaptárak lakóinak bejáratát, a röpnyllást is. A röpdeszkák pereme szinte tüzelt a nagy melegben. Delelt a nap. Az őrök helyet adtak a többszáz méhecskének, amelyek sietve tódultak kitelő a kaptárból, hogy a napsugarakkal barátságot kezdjenek és eljátszszák „déli játékukat“. Ebben a játékban jobbára csak azok a méhecskék vesznek részt, amelyek még nem voltak a lakásuktól távol mézet vagy virágport gyűjteni, hanem csak most kezdik megismerni környezetüket. Legtöbbje most került ki a szabad levegőre először. Előttük még minden oly titokzatos és csodálatos, amit a fészken kívül találnak. Ami a legmámorítóbb, az a repülés. Milyen nagyszerű is ez, szabadon szöbeleillesztették a röpnyílásokba. Az akkumulátorból a transzformátoron keresztül öt-hat keret kapta így az áramot. Gumicsövön keresztül a röpnyíláson át levegőt fújtak a kaptárba, hogy a méheket fészkük elhagyására késztessék. Midőn a méhek kitódultak, testük két-két drót ellentétes árama között rövidzárlatot idézett elő, minek következtében áramütést kaptak. Az ütés hatására fullánkjukat beleszúrták a drótok alatt feszülő gumilapba. Ha ők el is menekültek a keretről, a fullánkjuk természetesen bentszakadt a gumiba a méregzacskóval együtt. Azokat a méheket, amelyek nem tudtak szabadulni a fulánkjuktól, azokat egy léccel leseperték. Ha a gumilap így megtelt fullánkkal, akkor a gumit levették és újjal cserélték ki. A fullánkokat kés élével lesöpörték, majd pontosan megmérték és üvegedényben tárolták. A hőség kezdett a szakemberek számára elviselhetetlenné válni. A méhes felett vadul szálltak össze-vissza a megzavart, nyugtalan méhek, a méregszedőkön pedig vastagon ültek a fullánkuktól megfosztottak és csendesen haldokoltak. A méhes felét csapolták meg, amikor kezdett ritkulni a kereteken a fullánk. Bizony a soron következő kaptárakból már kirepültek a dolgozók, a fiataloknak pedig hiába fújtak be, azok csak a mézet szívták. A méregszedésre csak a kora reggel és az alkonyat a legalkalmasabb, amikor otthon vannak a harcias dolgozó méhek. Már dél is elmúlt a hiába való várakozásban, mire a méregszedők végre leszerelték magukat. Nem vártak tovább, mert estére már másik farmon kellett folytatniuk munkájukat. Elvitték a mérget, de elvitték kaptáraim népének elejét is, az élmunkásokat. Soknak kellett elpusztulnia azért, hogy a beteg embereknek egészséget, életerőt adjanak fullánkjuk tartalmával. Sokáig kellett várnom, míg a méhesben ismét a gyűjtőméhek dala zengett és kedvtelve gyönyörködhettem a déli porzás szépségében. Cs. A. kellni le s fel a légben, bukfencezni, kergetni egymást és a napsugarakat. Hangos és boldog zümmögésük betölti az egész méhest. A friss levegőtől és a simogató napsugarak játékától eltelve élvezik a szabadságot. A déli porzás ideje ez, amelynek nagyszerűségét mindig élvezettel figyelem. Így haladt a munka, a nap pedig egyre magasabbra hágott. A TARTALOMBÓL: • Tanácsadó 0 Pempőtermelési tapasztalatok Ipolyvisken t Idei vándorlást tapasztalatok 0 Gerinctávolságokról, hizlalt lépekről 0 Szeretni kell a méheket 0 A tudomány világából 0 A méz mint baktériumgátló anyag 0 A dolgozó méhegyedek életének természettan! feltételei 0 A folyamatos méhlegelő megoldása, gond és jóakarat Kisójfalun Valóban. Másnap hajnalban megérkeztek a méregszedők. Ketten jöttek egy teherautóval, felszerelve méregszedő keretekkel, akkumulátorokkal, transzformátorokkal és fehér öltönyökkel. Amíg készülődtek én kiszedtem a röpnyílásokból a szélvédőket és ezzel kijelöltem számukra, hogy melyik kaptár lakóitól szedhetik el a mérget. Ezalatt hárman beöltöztek. Ruhájukon minden kis nyílást szigeteltek, hogy oda a felbőszült méhek be ne jussanak. Gumicsizmát húztak és fejükre szellős arcvédőt tettek. Közben a méregszedő kereteket is felszerelték. Keretnagyságú rámákra gumilapokat feszítettek ki, amelyek felett mint a citerahúrok feszültek a villanyárammal telített drótok, felváltva pozitív és negatív kapcsolással. Az így felszerelt kereteket vízszintes helyzetben Több facéliára lenne szüksége a kisújfalusi EFSZ méhészetének beszámoló a 8. oldalon. (Kucsera Szilárd felvétele)