Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-22 / 29. szám

Kifizetődik? Galantsky skorj ► IA Gratus-zab I és agrotechnikája jBachrati Béla és Szarnák István, | a diószegi növénynemesítő ( üzem dolgozói * ! Az Állami Fajtanemesítő Bizottság I idei közgyűlésén Gratus néven elis­­í merték üzemünk BK 28 jelzésű zab­* nemesítvényét. j A Gratus zab magas terméshozamú, |korai és szilárdszalmíjú, fehér zab. JA diószegi növénynemesítő üzemben {nemesítettük ki. A finn Kytö és kana­­|dai Ajax zab kombinációjából szár­­í mazik. A keresztezést 1950-ben való­sítottuk meg és hosszabb szelekciós {munka eredményeképpen nyertük a | BK 28, állami fajtakísérletben sze- 1 replő zabot. { Az állami fajtakísérlet eredményei |azt bizonyítják, hogy a Gratus zab ! meghálálja a belterjesebb viszonyokat, * tehát a jó termőerejű és kielégítő I nedvességű talajt, a magasabb táp­­í anyagszínvonalat és a jó etővete- J ményt. Ezt különösen a burgonyakör­­{zet számára hangsúlyozzuk. I A zab jó előveteménye leginkább la burgonya (jó tápanyagellátás ese- Ttén) és az egyéves takarmányok (fő­­lleg pillangósok). Ha évelő pillangós |vagy kukorica az elővetemény, a tár­olót tökéletesen letakarítjuk vagy le­­{szántjuk az elővetemény tarlómarad­­| ványait, s elősegítjük a leszántott 1 szerves anyag bomlását gyorsanható ! nitrogéntrágyával. I A kukoricakörzetben, tekintettel a í talaj kémhatására, valamint a fajta jkoraiságára, a tápanyagok felvételét {azzal fokozzuk, hogy a foszforsav- és f kálitartalmú kereskedelmi trágyákat »még az ősz folyamán leszántjuk. A burgonyakörzetben a fajta továb- Ibi nagy előnye a légykárral szembeni * nagyobb ellenállósága. A kukorica­körzetben a fajta oda való, ahol a na­gyobb humusztartalom, alacsonyabb talajhőmérséklet, a talajvíz magasabb szintje, valamint a nagyobb megdű­­lési veszély miatt az árpa termesztése kockázatos. Fenti okokból az új fajta igen al­kalmas a kukoricakörzet öntözési kö­rülményei számára. A kukoricakörzetben a legfontosabb agrotechnikai követelmény a korai vetés. Minthogy a zab jarovizációs >igényei az árpáénál lényegesen na­gyobbak. a zab az árpánál korábbi vetést kíván. Hogy a talaj hideg (hűvös) hőmér­sékletének hatását a csírázó magra I meghosszabbíthassuk. 4—6 cm mélyre Jetünk és száraz időjárás esetén hen- 1 gerezünk. A szükséges vetőmagmeny- I nyiség hektáronként 4,8—5 millió : csírázó szem, ez a 30 g. ezermagsnly 'esetén kb. 150 kg. I A fajta jó egészségi állapotát for­­jmalinos csávázással tartjuk fenn. | Tiszta állományait Dikotex-permete­­: zéssel kezeljük, mely jobban irtja a [kétszikű gyomokat, s amellyel szem­ében a zab nem annyira érzékeny, jmint a Dinoseb iránt. Szaporításokban 'gondot viselünk az elővetemény meg- I választására, valamint idegen ter­­| mesztett és gyom gabonák, elsősorban ja vadzab eltávolítására. i A Gratus zab érésekor (némely év­járatokban a középkorai búzafajtákat fis megelőzi) ügyelni kell arra, hogy jmegelőzzük a mag túlérését. Azzal, j hogy szalmája szilárd és az összter­­• mésnek csak szerényebb hányadát I képezi, nem tál csapadékos évben i közvetlenül betakarítható arató-csép­­, tógéppel I kombájnnal). A magot (ilyenkor szükség szerint utánszárít­­í juk. ■ A raktári kezelésnél ügyeljünk ar­­[ra, hogy a két legelterjedtebben ter­­|mesztett zabfajta (a Ceskv ílty és jHAG) sárgaszemu, kisarányú kevere­dések szembeötlők.- Az új zabfajtát a belterjesebben {gazdálkodó gyakorlat számára ajánl­­|juk. Hollandia agrárszerkezete Termésátlagok tekintetében Hollan­dia a legfejlettebb országok közé tar­tozik. 41 ezer négyzetkilométer terü­letéből 8 ezer négyzetkilométer víz­felület, a művelésre 28 ezer négyzet­­kilométer alkalmas. Ebből 34,9 száza­lék szántóföld, 51,5 százalék rét és legelő, 5 százalék kertészet, 9 száza­lék pedig erdő. Hollandiában 170 ezer mezőgazdasági üzem van, ebből 90 ezer, vagyis 55 százalék 10 hektárnál kisebb, 55 ezer üzem 10—20 hektáros, és csupán 2000 üzem nagyobb 50 hek­tárnál. A kertészeti üzemeknek több mint 33 százaléka egy hektárnál ki­sebb. A kisüzemek gyakorisága a föld minőségétől függ, a legnagyobb rész­arányuk a homoktalajokon és a folya­mi agyagtalajokon található, míg a nagyüzemek a láptalajokon létesültek. Naponta 5—6 kisüzem szűnik meg Hollandiában. A kormány támogatja az életképtelen kisüzemek területnö­velését. A dolgozók 10 százaléka me­zőgazdasággal foglalkozik, 1970-ig részarányuk előreláthatólag 6—8 szá­zalékra csökken. Az agrárszerkezet megjavítását elsősorban a tagosítás­ban látják. Hollandiában az elapró­zottság nem olyan nagyfokú, mint a vele szomszédos országokban, mert 10 hektár mezőgazdasági terület csak 4 parcellára oszlik, míg az NSZK-ban 14, Belgiumban pedig 9 parcellára. Az 1954. évi tagosítási törvény önkén­tes és kényszerű tagosítást tett lehe­tővé. A tagosítási költség 60—70 szá­zalékát az állam viseli, a végrehajtási különböző vállalkozásokra bízzák. A tagosítást néha 20 ezer hektárra ia kiterjesztik. Az állam a településeket is erősen támogatja. Egy 20 hektáros üzem épü letigényét értékben 92 600 holland forintra becsülik. Ebből 34 500 forin tot az állam megtérít, a többire ked vezményes hitel kapható. Gj üzen telepítéséhez legalább 15 ha rét-, le gelőre van szükség, szántóföldi gaz dálkodás esetén pedig 30—40 hek tárra. Hollandia területének több mint 41 százaléka a tengerszintnél mélyebbet fekszik. A védőgátak költsége igei nagy. Az újonnan nyert területei mind jól öntözhetők. A víz elleni vé del ezést és a víz hasznosítását a ország 3000 ún. pndler szövetkezeti bonyolítja le. A víz visszaszorítás! révén megvalósuló legnagyobb föld nyerési program az 1927 óta folya maiban levő Zuider-tó program, amel Bemutatjuk a legújabb mezőgazdasági gépeket ABOSI AZ NDK-BAN { IS GYŐZÖTT A Német Demokratikus Köz­társaságban megtartott orszá­gos szántóversenyen hazánkat a kelet-szlovákiai Abosi Sándor képviselte. A nemzetközi me­zőnyben, ahol az NDK-n és ha­zánkon kívül lengyel, magyar és jugoszláv traktorosok verse­nyeztek, Abosi került ki győz­tesen. Foto: Tóth dasági gépipart, hogy kezdje el a SftUB—183-as jelzésű sokoldalú hasz­nosítású traktorvontatású járvaszecs­­káző gép gyártását. A szakemberek megítélése szerint az üzem fennállása óta ez a legtökéletesebb, világviszony­latban is minden igényt kielégítő füg­gesztett gépalkotás. Milyen elgondolások alapján készí­tették a terveket? Kiindulópontnak mindenekelőtt a lengőpengés takar­mánybetakarító gépet vették, amely előnyössége mellett számos hátrány­nyal is rendelkezik. Előszöris a beta­karított zöldtakarmányt nagyon ösz­­szezüzza, másrészt földet is kever a zöldtakarmányba, ami káros hatással van annak minőségére. A tervek szerint legyártott SftUB— 183-as mintapéldányai a gyártóválla­lat kísérleti munkahelyein jól állták a sarat, s ezért ügy határoztak, hogy ez év második felében megkezdik so­rozatgyártását. , A nyugat-szlovákiai kerület idén 97, vagyis a harmadik negyedévben 44, a negyedikben pedig 53 darabot kap az említett gépből. Ezt megelőzőleg azonban a szlovákiai kísérleti munka helyeken az új technológia napjain üzemelés közben is bemutatják a me­zőgazdasági termelési gyakorlat szak­embereinek. A SftUB típusú járvaszecskázó ka­sza hossza 183 cm. Mindenfajta nö­vény — here- és csalamádéfélék, si­lókukorica 3 m magasságig — beta­karítására alkalmas. Mód nyílik arra is, hogy fölszedő szerkezetével a már előzőleg rendrevágott, fonnyasztott vagy szárított herét és lucernát, kom­bájn után renden hagyott száraz szal­mát fölaprítson. Előnyösen használ­ható a hárommenetes aratásnál is. Érdemes megemlíteni, hogy az elkö­vetkező években a SftUB típusú járva­­szecskázóhoz (széles) kapcsolt fel­szedő szerkezetet is gyártanak, miál­tal meghatározott küldetéső gépet Január elsejétől az irányítás töké­letesített rendszere bevezetése óta a gépipar is rákényszerült arra, hogy jobb minőségű alapanyagot használ­jon, s főképpen a sokoldalú haszno­sítású nagy teljesítőképességű mező­­gazdasági gépek gyártását szorgal­mazza. A pelhfimovi Agrostroj géptervezői nemrégiben bízták meg a mezögaz-5 polder keretében történik. Ebből 3 már elkészült, az első 200. a második 480, a harmadik 540 km2 kiterjedésű volt. A víztől elhódított területeken az átmeneti termelés külterjes módon történik, 500 hektáronként építenek egy gazdasági udvart. Az így nyert földeket 3—4 éven át az állam kezeli, majd bérbe adja, de a földet végle­gesen nem adják át. A bérletet 9 vagy 12 évre köthetik a termelők. (MDF) kombinát területén létesítették. Az_ egyes termelési ágazatok nyereségét j a .vállalat összbevételébe folyósítja < s az egyik ágazat (például kedvezőt ; len időjárás esetén, a mezőgazdaságii üzem) veszteségét, ráfizetését másj ágazat nyereségéből fedezik. A kombinát nemcsak az ipari üze-1 meknek nyújt előnyöket, de a mezö-j gazdasági üzemnek is, mivel hozzá­járul a mezőgazdasági termelés bel-! teljességének fokozásához. Például | a terebesi kombinát mezőgazdasági; üzeme jobb termelési eredményedet' mutat fel, mint a járás legjobb álla l mi gazdaságának elismert Királyfiéi-1 meci Állami Gazdaság. Hogy csak né hány példát említsünk, burgonyából1 11 mázsával, cukorrépából 90 mázsá-| val, rozsból 4 mázsával stb. nagyobb, átlagos hektárhozamot értek el, az átlagos napi tejhozamuk több mint! 3 literrel, a hízómarhák átlagos napij súlygyarapodása 43 dkg-mal, a serté­sek átlagos napi súlygyarapodása pe­dig 11 dkg-mal volt nagyobb, mint Királyhelmecen. A belterjesség foko­zódásának okát abban látják, hogy a talajalap nem változik, a termelés és1 az irányítás állandósult, tehát a mun­kaszervezés és a munkaerők is állan­dósultak. A kombinát ipari jellege biztosítja a mezőgazdasági üzem fej­lettebb szervezési és gazdasági irá­nyítását, a termelés folyamatos és szi­gorú ellenőrzését. A dolgozók bizto­sabb megélhetési lehetőséget látnak benne, annak ellenére, hogy a dolgo­zókat nem tették közvetlenül érdekel­tekké a termelés eredményeiben. A kombinát ugyanis bizalmat ébreszt a dolgozókban. Tehát érdemes ilyen kombinátot alakítani? A tudományos dolgozók hosszú fontolgatás és számolgatás után úgy vélik, hogy a sikeres gaz­dálkodás okát a terebesi Cukorgyár körül kialakult kombinát hosszú évek folyamán kifejlesztett rendjében kell keresni. Szerintük a jelenlegi idő­szakban ilyen kapcsolat megteremtése nem járna azonnali jobb gazdasági eredményekkel. Ügy vélik, ennél jobb eredményekkel kecsegtet a konzerv­gyárakkal, húsipari és baromfi fel­dolgozó üzemekkel való szoros koope­rációs kapcsolat, valamint a hegyvi­déki feltételek között a mezőgazda­sági-erdőgazdasági kombinátok. A te­rebesi kombinát hosszú évtizedek alatt összegyűjtött tapasztalatai azon­ban jő alapot nyújtanak az ipari­mezőgazdasági vállalatok és koope­rációs kapcsolatok megteremtésére. ClDERNÉ G. IRÉN számlázással kapcsolatos költsége­ket takarítja meg, hanem kizárja, vagy legalábbis csökkenti a szállítási és tárolási veszteségeket is, ami éven­te 3500—4000 tonna termékmegtaka­rítást jelent. A mezőgazdasági üzemnek nagy előnyt jelent a tehergépkocsik, szál­lítószalagok, valamint a nehéz gépek (talajmarók, talajegyengetők, rako­dók) közös használata, mivel csök­kenti a segédmunkások számát, fo­kozza a munka termelékenységét és természetesen csökkenti a költsége­ket is. A kombinát előnyeihez' tarto­zik a garázsok közös építése és hasz­nálata, a közös gépjavítóműhely és közös építőcsoportok. Az egyes üze­mekben saját karbantartó műhelyek vannak a folyó javítások és a kar­bantartás elvégzésére, s ezek szük­ség szerint kölcsönösen kisegítik egy­mást. A cukorgyár katlanháza és energiaforrásai, valamint a folyóvíz­tisztítómű, az összes üzem szükségle­teit fedezi. A jövőben üvegházakat épí­tenek, amelyeket a cukorgyár fáradt gőzével fűtenek majd. A kombinátok létesítésével kapcso­latban gyakran hangsúlyozzák azt a követelményt, hogy ezeknek meg kell Oldaniuk a mezőgazdasági dolgozók téli foglalkoztatását. Sajnos, ezt a kérdést a terebesi kombinát sem old­ja meg. mivel a munkacsúcsok az egyes üzemekben egybeesnek a mezei csúcsmunkálatokkal. Júliustól novem­berig mindenütt fokozódik a munka­erő-szükséglet. Hazánkban a cukor­gyárak körülbelül 40 ezer kampány­dolgozót foglalkoztatnak. Ezeknek csupán az egynegyede mezőgazdasági dolgozó, s azok sem helybeliek, mi­vel a répatermesztési körzetekben a répa feldolgozása egybeesik az őszi csúcsmunkálatokkal. Ellenben a tere­besi kombinát előnye, hogy a vezető dolgozók egy része (igazgató, ökonó­­mus, a népgazdasági nyilvántartás vezetője és több vezető adminisztratív dolgozó) közös, vagyis az összes ter­melési ágazat ügyeit intézi, ami nem­csak megtakarítást jelent, de az irá­nyítást is rugalmasabbá teszi. Például, ha váratlanul fokozzák a cukorgyár­tás export feladatait, akkor az igaz­gatóság azonnal fokozza a cukorgyár, a tejüzem és a konzervgyár felada­tait is. Ilyen nagy vállalatban természete­sen magasabb színvonalú a dolgozók iránti egészségügyi, szociális, kultu­rális, üdültetési, iskoláztatási stb. gondoskodás, s az óvodát, bölcsődét és üzemi éttermeket közvetlenül a cukorrépát, a tejüzemnek tejet, a konzervgyárnak pedig zöldséget és gyümölcsöt szállít le olyan ütemben és időpontban, hogy a feldolgozó üze­meknek állandóan elegendő nyers­anyagjuk legyen és biztosítsa azok folyamatos működését. Mivel a felvá­sárló üzem közvetítésére nincsen szükség, szükségtelen a mezőgazdasá­gi termékek, valamint a félkész áru tárolása is, s így a mezőgazdasági termékek (zöldség, gyümölcs) friss állapotban, tehát jó minőségben ke­rülnek feldolgozásra. Ezzel szemben a cukorgyártól a mezőgazdasági üzem friss és szárított répaszeletet, melaszt, valamint cukorgyári mésZiszapot, a konzervgyártól takarmányozásra al­kalmas gyümölcs- és zöldséghulladé­kot, a tejüzemtől acidofil és fölözött tejet, a csokoládégyártól pedig hulla­dékanyagot kap. Hasonlóképpen a csokoládégyár a konzervgyártól cso­koládéba való félkészítményeket, a cukorgyártól cukrot, a tejüzemtől pe­dig kondenzált tejet kap. A tejüzem a cukrot a cukorgyártól, a kakaóport a csokoládégyártól kapja. Az üzemek a félkész árut és mezőgazdasági ter­mékeket piaci, esetleg felvásárlási áron számlázzák ki, ugyanúgy, mintha idegen üzemnek, vagy pedig a fel­vásárló vállalatnak adnák át. Mivel a szerződéses közvetítő szerv szük­ségtelen. lényegesen csökkennek az értékesítéssel és az adminisztratív munkával kapcsolatos költségek. Az integráló, vagyis vezető üzem szere­pét a cukorgyár tölti be, az együtt­működésben vállalt legfontosabb fel­adatnak megfelelően. A kombinát keretén belül lezajló teherszállítás nagyságáról legalább megközelítő képet nyújt az az adat, hogy például tavaly több mint 4000 tonna félkész árut — cukrot, kandí­­rozott gyümölcsöt, kondenzált tejet, kakaóport stb. — kellett egyik hely­ről a másikra szállítani, nem beszél­ve a mezőgazdasági termékek és a mezőgazdasági üzembe szállított ipari hulladékok mennyiségéről, amely meghaladta a 8000 tonnát. A feldol­gozó üzemek közösen használják a kombinátba vezető vasúti vágányt és tehervonatot, valamint a szállítás gé­pi eszközeit. A rugalmas szállítás és a félkész áru tárolásának szükségte­lensége nemcsak a megrendeléssel és Milyen gazdasági együttműködést, integrációt érdemes kiépíteni a me­zőgazdasági üzemek és az ipari fel­dolgozó üzemek között, hogy mind a két félnek hasznot és előnyöket je­lentsen? Ezen a kérdésen törik a fejüket mostanában nemcsak a mező­­gazdasági üzemek vezetői, hanem az Agrárgazdaságtani Kutatóintézet tudo­mányos dolgozói is. Az az igyekezet vezérli őket, hogy a mezőgazdasági gyakorlatnak minél jobb, gazdasági számvetésekkel, mély elemzéssel alá­támasztott tájékoztatást nyújtsanak, így többek között vzsgálat alá vették, vajon érdemes-e nálunk a mezőgaz­dasági üzemeknek a feldolgozó üze­mekkel mezőgazdasági-ipari kombiná­tot létesíteni. Talán először tisztázni kell, ml is az a kombinát. Röviden úgy jellemez­hetjük, hogy különböző termelési ága­zatokhoz tartozó üzemek egyesülése, amelyek műszaki-termelési és irányí­tási egységet alakítanak ki. A nyers­anyag fokozatos, egymásra kapcsoló­dó feldolgozásáról van szó, egészen a végtermékig. Ez az integráció úgyne­vezett vertikális formája, amely ná­lunk sem ismeretlen. Szlovákiában a cukorgyárak körül például három ilyen kombinát létesült, még a kapi­talista köztársaság idején: a terebesi, surányi és a diószegi cukorgyárak mellett. A surányi kombinátot cukor­gyár, malom, mezőgazdasági üzem és répaszeletszárító üzem alkotja, a dió­szegi kombinát pedig cukorgyárból, konzrevgyárból, mélyhűtő üzemből és mezőgazdasági üzemből áll. Az Agrár­gazdaságtani Kutatóintézet tudomá­nyos munkatársai a terebesi kombinát munkáját elemezték a legrészleteseb­ben, mivel a három kombinát közül ennek van a legnagyobb gazdasági jelentősége. A terebesi kombinátot egy 2239 hektáros mezőgazdasági üzem, egy naponta 165 vagon répát feldolgozó cukorgyár, egy évente 7 millió liter tejet feldolgozó tejüzem, egy évente 253 tonna zöldséget feldolgozó kon­zervgyár, valamint 46 millió Kős ér­tékű évi brutto termelést kimutató csokoládégyár alkotja. Az egyes üzemek, vagyis a kombi­nát részlegüzemei között a kooperá­ciós kapcsolatok így alakulnak: a me­zőgazdasági üzem a cukorgyárnak kap a mezőgazdasági termelési gya­korlat. A gép nagy előnyéra szolgál, hogy szecskázó szerkezetét 1—8,5 cm-ig állítani lehet, így mód nyílik arra, hogy a herelisztgyártó gazdaságban a Harvestor és a Morávia szenázstor­­nyok alapanyagának betakarításánál is előnyösen használják. Azzal is szá­molnak, hogy üzemeltetésénél az öt-MINDENNEL TÖRŐDNEK j I A dunaszerdahelyi járásban teljes j ütemben folyik az aratás. Persze, ez. nem zárja ki, hogy a tervezett másj munkálatokat is elvégezzék. Ebben az| évben tervezték, hogy különböző hul-j ladékokból százezer köbméter kom ! posztot készítenek. Eddig a tervet j már 90 százalékra teljesítették. Ezenj a téren a legjobb szövetkezetek közé« sorolhatjuk a csilizradványi, csalid j közkürti, bácsi, dióspatonyi, vásárúti, | alistii, és a gombai, valamint a hősi j állami gazdaságot. Vlada Blaíiöl venes vagy 5511-es Zetorokat vetik be. De ha már itt tartunk, hadd ejtsünk néhány szót az unifikált Zetor-soro­­zat legutolsó, s egyben legerősebb családtagjáról, az 52 lóerős Z—5511-es kerekes traktorról, amely húsz esz tendős kísérletezés legsikerültebb ter­méke. Szerkezete és alapanyaga töké­letes, formája elegáns. Jó összebenyo­­mást hagy szemlélőjében. A kapcsolt munkaeszközt kardánátvitellel üze meltetik. Végre van egy erőgép, amelyet a legnehezebb műveleteknél használ­hatnak mezőgazdasági üzemeinkben Szerkesztői a Zetormetric típusú ál lítható hidraulikával látták el, amely a kapcsolt munkaeszköz és a tala: egymásra való hatására nagyon érzé kényén reagál. Szükség esetén önmű­ködően változtatja a szántási mély séget. Ez a traktor már több mezőgazda sági üzemben forgalomban van, de a jelek szerint a jövőben még többre lesz belőle szükség. A nyugat-szlová kiai kerület idén 487 darabot kap be lőle, hogy kielégíthesse a keresletet —hai.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom