Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-15 / 28. szám

BIOS jelzésű, kétezer tojást be fogadó keltetőgéppel dolgo zunk, s így kissé mérsékeltebt tizenötezres keltetési kapaci tással számolunk. Ehhez tartóz nak a szükséges bújtatók is. — Milyen takarmányt etet­nek? — Kacsanevelési tápot ete tünk, amelyet a keverőüzeír állami szabvány szerint készít mindamellett időnként bizonyos eltérések mutatkoznak a súly­­gyarapodásban. Persze a pely hes jószág fejlődését az eső és az utána következő lehűlés va lamint sár is fékezi. — Hány napos korban piac­képesek kacsáik? — Az utóbbi öt évben 63, 61, 66, 57 és 54 napos korban ad­tuk át a kacsákat a Baromfi­­feldolgozó Nemzeti Vállalatnak. Náluk vagy azonnal feldolgoz­zák a kacsákat, vagy pedig a soványakat körülbelül tiz napig hizlalják és csak azután vágják le. Ez idén is sikerült a kelés utáni ötvennégy napon belül három kilogrammot megközelí­tő átlagsúlyt elérni, miközben egy kilogramm élősúlyra három kiló takarmány fogyott el, csu­pán az első szállítmányba so­rolt kacsacsoport fogyasztott egy kiló élősúly eléréséhez 3,20 kg takarmányt. Akkor piacké­pes a kacsa, amikor még nem tokos. Amint vedleni kezd, az átvevő legfeljebb a II. minőségi osztályba sorolja, de előfordul, hogy megtagadja annak átvéte­lét. Az eladási szerződést ne­gyedévi mennyiségekre kötjük, és havonként pontosabban meg­határozzuk az átadásra kerülő mennyiséget. A szállítást sza­bályos heti időközökben bonyo­lítjuk le. *— Milyen átlagsúlyt és átlag­árat érnek el? — Az átadás súlya átlag 2,20 kg, az idei első szállítmányok átlagosan 13,60 koronás kilón­kénti élősúly árban keltek el. Az I. minőségűért kilónként 14,50 koronát, a II. minőségűbe sorolt kacsákért pedig 11,50 ko­ronát kaptunk. Az előállítási ár kilónként 9,50—10 korona kö­zött mozog. Az etetést hat nő-4 Száztizenkilenc tojás -4 Kilencszáz telelő 4- Negyven­egyezer utód 4- Több úsztatóárok, nagyobb kelési arány -4 Kilónként négy koronás haszon -4 Fémvázú silógödör tetők a kacsaudvaron -4 Apró aranypelyhes eleven jó­szág hápog a dobozban. Gyö­nyörködtető látvány ez minden­ki számára, aki csak egy kissé is szereti a természetet, a sar­jadó életet. Persze, nem kis gonddal kell a kosúti EFSZ ba­romfitenyésztőinek megküzde­niük, amíg ilyen egészséges kiskacsákat továbbíthatnak a farmra, ahol nevelésüket vég­zik. Munkájuk felöl érdeklődünk Stryüek Andrej zootechni­­kusnál. — Nyolc éve foglalkozunk kacsatenyésztéssel — mondja Stryöek elvtárs — azonban iga­zán nagyüzemi módon csak a szakosítás bevezetése óta, vagy­is 1965-től. Azóta figyelmünket — Az elmúlt évről 900 ka­csát és gácsért teleltettünk át 1:5 ivararányban. — Idei terveik? — Tojónként átlag 90 tojás és a keltetőben 65 százalékos kelési arányt. Tavaly 69 száza­lékos volt a kelési átlag. Ez nem a legjobb, de figyelembe kell vennünk, hogy kacsáinkat szárazon tartjuk, hiszen mind­össze 42 négyzetméternyi víz­­területű úsztatónk van és így termékenyülésük a szokottnál gyengébb. Ebben az évben a 63 500 keltetett tojásból 41200 élő kacsát szeretnénk elérni. Naposkacsák eladása is folyik. — Szárazon való neveléssel kiseb ugyan a takarmányfo­gyasztás, viszont gyengébb mi-Stryiíek András zootechnikus a kacsafarm egyik udvarán. főleg a kacsatenyésztésre, a tejtermelésre és a választott malacok előállítására fordítjuk. — Kacsatenyésztésük milyen tenyészbesorolású és milyen fajtával foglalkoznak? — A hazánkban legjobban elterjedt pekingi fehér kacsa­fajtát tartjuk, tenyészetüket pedig az előírások alapján az „A“ csoportban tartja nyilván a tenyészállat-ellátó igazgató­ság. Tőle kapjuk a „B“ tenyé­szetbe sorolt szaporító törzs­­állományt, „C“ tenyészetünk pedig nincsen. Az elmúlt évben az „A“ tenyészetben 119 tojás volt az átlagos hozam. — Ez az „A“ csoportban igen szép átlagon felüli eredmény. — Mások is annak tartják, hiszen a környék legnagyobb kacsatenyésztői az úrföldi EFSZ „A" tenyészetében az elmúlt évben mindössze 90 tojást gyűj­töttek össze átlagosan. Persze a „B" tenyészetben elérték a 160-at, a „C“ tenyészetben meg A 180-at, ami kiváló eredmény. i— Mekkora tenyésztörzzsel dolgoznak és milyen az ivar­arány? nőségű a toll. A Vág folyó vize a kacsafarm közvetlen közelé­ben szinte kihasználatlanul fo­lyik tovább, mindössze a ház­táji kacsák és libák úszkálnak rajta. Érdekes lenne elgondol­kodni a folyó farmmenti szaka­szának drótkerítéssel történő elzárásán vagy a telepen né­hány két-három méter széles enyhén lefelé Ívelő medrü le­folyóárok kiásását megvalósí­tani, amit talán ki sem kellene cementezni, csupán polietilén műanyag lepellel befödni. En­nek négyzetmétere mindössze ötven fillérbe kerül, tehát rend­kívül olcsó. A folyóból az úsz­­tatőárok egyik végébe szivaty­­tyűzott víz annak másik végé­ről visszafolyhatna a Vágba. Legalább a tenyésztörzs részére kellene megfelelő mennyiségű tiszta átfolyó vízről gondoskod­ni, ami ha a víz szennyezettsé­gétől tartanak, kútból is meg oldható lenne. — Ezen valóban érdemes lesz elgondolkoznunk. — A keltetésről még nem be széltünk. Mikor kezdik az idényt? — A kacsák február elején kezdtek tojni és február köze­pén vagy végefelé raktuk kel­tetőbe az első tojásokat. Nyolc Bubeník Viola bemutatja a háromnapos kislibákat bonyolítja le két műszakban. Egy munkaóra alatt 9,44 kg, műszakonként pedig 65 kg ka­csát állítanak elő élősúlyban. Az idény szeptember végén zá­rul. Úgy tervezzük, hogy ebben az évben harmincezer fogyasz­tásra érett kacsát adunk el. — Milyen építményeket hasz­nálnak? — A régi tyúkólakat, néhány drótkerítést és hüsölőként újab­ban a fémvázú, alapvetés eső­védőket helyeztük át a siló­gödrökből, tehát különösebb beruházás nélkül dolgozunk. — Az eíadást vagy a feldol­gozást illetően társulásra és versengésre még nem gondol­tak? — Lehetne feldolgozó üzemet létesíteni, azonban ez kissé költséges vállalkozás, meg az adókérdés is januártól fékező irányban alakult, ami bármi­lyen vállalkozástól minden szö­vetkezetét visszatart. Elképzel­hető, hogy pl. toliból paplano­kat lehet készíteni és így a tol­lat többszörös áron eladni. Reméljük, ésszerűen rende­ződik a vállalkozást fékező té­nyezők, főleg az adófizetés kérdése és a kosúti kacsa­királyság termelése a közel­jövőben még nagyobb lendüle­tet vehet. KUCSERA SZILÁRD A bullámpalás régi hűsölő. U szerző felvételei) Kosúti kacsa-királyság 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom