Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-30 / 52. szám
Ctafüdllfc Hi Aí 6-évtől vidáman kell elbúcsúzni — ez nem vitás — még akkor Is, ha gondot vagy bánatot hozott, hiszen helyet ad az ú] esztendőnek, s ettől még a legborúlátóbb ember is több jót remél. Sokan a nyilvános mulatóhelyeken keresnek e napon szórakozást, ám az emberek nagy része otthon, családi és baráti körben koccint az új esztendő sikerére. Ilyenkor, a szilveszteri ünnepség hangulata a háziasszony ötletességétől, szervezőképességétől és ügyességétől függ. Neki nemcsak arra kell gondolnia, hogy minden ételből és italból elegendő mennyiséget készítsen, hanem arra is, hogy vendégeinek kellemes környezetet, változatos és a gyomrot nem túlságosan megterhelő, ízletes ételeket, valamint megfelelő hőmérsékletű, kellemes ízű italt nyújtson. Sőt, a „borkorcsolyáról“ és a „korhelylevesről“ sem szabad elfeledkeznie — az egyikről azért, hogy jól csússzon a bor, a másiktól pedig szinte újjászületik úgy éjféltájban az állandó evéssel, ivással terhelt gyomor. Nem lenne helyes, ha a háziasszony estétől reggelig csak a vendégek körül ugrálna. Ilyen alkalmakkor nagyon bevált a hideg büfé, azaz a sarokba állított asztal, amelyet különféle hideg étellel, húsokkal, szendvicses-tálakkal, salátákkal, süteménnyel, gyümölccsel és gyümölcsszörppel rakunk tele. Az étel mellé tiszta tányérokat, poharakat, evőeszközöket és szalvétát teszünk, s így a vendégek szabadon választhatnak és bármikor vehetnek maguknak az ételekből. A bort, tömény italt és a feketekávét személyesen kínáljuk. Ha valamilyen okból mégis az ünnepi vacsora mellett döntünk, akkor az étlap összeállításakor figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: 0 A vacsorát könnyebb ételekkel kezdjük, a nehezebben emészthető ételeket hagyjuk utoljára. • Az italok esetében is ugyanígy járunk el, vagyis a hideg- vagy meleg előételhez sör, a húsos főételhez bor (sötét húshoz vörösbort, fehér húshoz fehérbort) illik, a likőrt vagy a pálinkát a feketekávéval együtt tálaljuk. # Az ételek összeálításakor ügyeljünk arra, hogy az egyes fogások ízben és összeállításban, valamint az elkészítés módjában egymástól eltérőek legyenek. 0 Az étlap összeállításánál a vendégek életkorát és egészségi állapotát is figyelembe veszszük. ® Ügyelünk arra, hogy az ételek és italok megfelelő hőmérsékletűek, ízűek és illatúak legyenek. A szilveszteri ünnepélyes vacsora dísze a sültmalac — hogy szerencsét hozzon az új esztendőben. Itt közöljük elkészítési módját, néhány receptet a hideg büfé változatosabbá tételére, valamint borkorcsolyának megfelelő és nálam igen jól bevált sósrudacska receptjét. A korhelyleves lehet az általában ismert káposztaleves kol-Szilveszteri vendéglátás básszal, vagypedig savanyú krumplileves is. Az alább közölt savanyú velőleves nem nagyon ismert, de kitűnő ízű, ha meg akarjuk örvendeztetni vendégeinket, akkor korhelyievesnek ezt adjuk. SZENDVICSEK Szendvicseket készíthetünk felszeletelt zsúrkenyérből, zsemléből vagy egyszerűen ovális vagy téglalap alakúra vágott, vékony kenyérszeletekből, ezeken kívül még pirított kenyér- vagy zsemleszeletekből is. A csukott szendvicsek készítési módja: a kenyér- vagy zsemleszeletet vékonyan megkenjük kikevert vajjal, majd felszeletelt sonkát, szalámit, hideg sültféléket, sajtféléket, helyezünk rá, és egy másik, szintén megvajazott kenyérzsemleszelettel betakarjuk. Nyitott szendvicset készíthetünk felszeletelt vagy finomra vágott sonkával, téliszalámival, füstölt kolbásszal, hideg sülthúsfélékkel, hideg hallal, kaviárral, heringgel, főtt kemény tojással, körözött liptói túróval, különböző sajtokkal, hideg, zsírjában sült libamájjal stb. A szendvicseket általában simára kevert, gyengén sózott vajjal kenjük meg, de pl. a libamájas szendvics lehűtött saját zsírjával kenhető. Azokra a szendvicsekre, amelyeket valamely halfélével készítünk el (szardíniás, heringes stb.) az elkészítés előtt ajókával (szardellapasztával) ízesített vajat kenünk. Fontos, hogy a szendvicseket mindig jellegüknek megfelelően, ízléses mértéktartással díszítsük. így pl. a hideg halfélékből készült szendvicseket kaviárral, főtt kemény tojással, citromszeletekkel stb., míg a sonkásat aszpikkal, reszelt tormával, a sajtosokat hónapos retekkel, vajjal, a hideg sültekkel készítetteket pedig uborkával, fejes salátával díszítjük. ROPOGÖS MALACSÜLT Hozzávalók: (10—12 személyre) 3,5 kg tejes malac, 5 dkg só, 1 g majoránna, 5 dkg szalonna, 3 dkg zsír, 2 dl sör. A megtisztított malac lábait levágjuk, gerinccsontjait a nyakánál belül mélyen behasítjuk, belsejét sóval jól bedörzsöljük, majorannávan megszórjuk és így egy órán át háttal lefelé állni hagyjuk, hogy a só kissé átjárja a húst. Egy megfelelő nagyságú tepsibe keresztbe fektetünk néhány falécet, erre háttal lefelé fektetjük a malacot, farkát és füleit papírral becsavarjuk és zsírral megkenve középerős sütőbe tesszük. Sütés közben sörbe mártott szalonnával időnként megkenjük a malacot, miáltal szép fényt kap. Ha észrevesszük, hogy a bőrén hólyag van, akkor ezt villával felszúrjuk. Mikor kb. két órai sütés után a malac szép pirosra és ropogósra sült, kiemeljük egy deszkára, fejét nehéz, éles késsel levágjuk, utána hosszában kétfelé vágjuk, majd a feleket megfelelő nagyságú d,arabokra vágjuk, és az egyes darabokat lehetőleg a malac eredeti formájában a tálra helyezzük. Köretnek párolt káposztát vagy borral párolt fejes káposztát adunk. KORHELYLEVES Húsos sertéscsontot és két vesét babérlevéllel lassú tűznél főzünk, s amikor a vese már majdnem teljesen megpuhult, petrezselymet, sárgarépát, két burgonyát, borsot és szükséges mennyiségű sót teszünk bele. Amikor a zöldség megfőtt, hagymás rántással berántjuk, pár percig forraljuk, majd 2 dl tejfölt teszünk bele. A forrásban levő levesbe apróra vágott velőt dobunk, egy-két percig főzzük, majd vékony karikára vágott hagymát téve a levesbe lefedjük és a tűzről félrehúzzuk Pár perc múlva ecettel ízlesítjük. BORKORCSOLYA (SÖSRUDACSKA) 25 dkg vajat, 25 dkg liptói túrót és 25 deka sima lisztet fél csomag sütőporral tetszés szerinti menynyiségű sóval jól összegyúrjuk, ujjnyi vastagságúra kinyújtva rudacskákra felvágjuk, tojással bekenjük, köménymaggal és reszelt sajttal behintjük. Közepes tűznél sütjük. — gir— Leesett a hó, zuzmarásak a fák, a lakodalmas násznépet azonban a hideg időben is el kell kísérni a zenekarnak. Mert hideg idő ide, hideg idő oda, vég nélkül tartanak a lakodalmak. Bállá felv. EGY KIS KAVÉFŐZÉSI TÖRTÉNELEM A habnak kifutni sosem szabad így ünnepek alkalmával nemcsak városon, falun is a szokottnál több kávét fogyasztunk. Még olyan háziasszony is kávéfőzésre adja fejét, aki egyébként alig-aiig fogyasztja ezt a frissítő hatású italt. Mit mond erre vonatkozólag a több százéves történelem? A főzés módjáról, arab forrás nyomán így tudósít egy XVII. századbeli olasz gróf, Luigi Ferdinado Marsigli, a Budát felszabadító hadsereg táborkari főmérnöke, aki török fogságban sajátította el a kávékészítés csínjátbínját: „Nyeles serpenyőben rázogatva, fapálcikával keverve pirították az egyenletes megfeketedéslg a szemeket, míg megváltozott azok íze és ereje. Ezután mozsárban lisztté őrölték és bőrzacskóba helyezték. Főzéskor a kannába annyi vizet engedtek, hogy az tízszerese legyen a kávéliszt menynyiségének. Ez a legjobb kávéfőzési kulcs. A habnak kifutni sosem szabad, mert ez az ital ereje.“ Keleten a kávét aromás fűszerekkel, szegfűszeggel, ámbrával, sáfránnyal ízesítették, sokhelyütt édesltés és szűrés nélkül itták. Máshol mézet kevertek hozzá. A körülbelül 40 fajtájú kávé frissítő hatását a növény őshazájában, Arábiában fedezték fel. Az első fogyasztók a virrasztó dervisek voltak, ezzel biztosították ébrenmaradásukat a csendes szemlélődéshez. A XVI. században a magyarok „feketelevesnek" nevezték a kávét, amelyet a törökök ismertettek meg elődeinkkel. Jégvirág Jégvirág az ablakon Kinyílott egy hajnalon. Rózsa volt, vagy liliom? Megmondani nem tudom. De szára volt, s szirma volt. Kissé oldalra hajolt. Ablaküveg ... meserét... Virágszirma csupa jégl Egyszeresek a déli nap Jégvirága ráakadt. Gondolta, hogy fázik ott, Meleget szórt rá legott. S egy sugár szólt: jer velem. Rossz a fagyban ldelenn, Amíg a nap rádlehel, Sugárszárnyon viszlek el. Ablaküveg... meserét... Le is olvadt már a Jégl Jégvirág meg úgy bizony, Fenn virul egy csillagon. LÁNG ETELKA A z erdő mélyén élt egysier egy sündisznócska. Annak az érdének az ura volt a medve. Egyszer a favágó kopácsolt a fán. Erre a bokor* ból kidugta fejét a medve. — Favágói Ki az úr ebben az érdé* ben — kérdezte a medve. — A sündtsznócska. — Ml-t-l? — förmedt rá az anyamedve. A szegény favágónak az ijedtségtől kihullott a ktsbaltája a kezéből. — Mutasd meg hol van a nagyba* talmú sündisznócskal ve. — A pásztort nem tudnád elijeszteni ... A tisztáshoz értek, ahol a pásztor legeltette a nyáját. A sündisznócska elkiáltotta magát: — Fusson, akinek kedves az életei A pásztor odanézett, s a bokor fő-A nagyhatalmú sündisznócska A favágó elvezette a sündisznóhoz a dörmőgőt. A süntkét éppen sütkérezés közben találták. A házigazda nagyon megijedt a váratlan látogatótól. A medve rádörrent: — Mutasd meg, hogy nagyobb a hatalmad, mint az enyémI Sétára indultak az erdőbe. A tisztáson szarvas legelészett. A sündisznócska elkiáltotta magái: — Fusson, akinek kedves az élete! A szarvas rögtön eltűnt. — Ez semmi! — dörmögte a medlött meglátta a medve fejét. Futásnak eredt, otthagyva a nyájat. A sün visszafordult, hogy mit mond a medve, de az már kereket oldott. Megijedt a nagyhatalmú sündisznócskától. Azóta nem kérdezi a medve: ki az úr az erdőben. Tarcha Palkó, VII. oszt. tanuló, Bratislava Hóember Som bundája, sem kabátja, Nincs keztyűje, nincsen sálja, A kalapja csorba csupor, Messze virít a répa-orr. Szénből van a szeme-gombja, Tüzelőre semmi gondja. Hetyke szél a jó barátja, Soh’sem fázik, nincsen láza. Nem mogorva, mindig nevet, Szereti a gyereksereg. Cseréppipa a szájába’ Seprűből van kezeszára. Míg a tél tart — a víg legény Mozdulatlan áll a helyén. BÖSZÖRMÉNYI ILONA Tréfás találós kérdések 1. Melyik árral nem'lehet lyukasztani? 2. Melyik bolt nem lesz soha önkiszolgáló? 3. Melyik kutya nem ugat? 4. Melyik katona nem kap csomagot? 5. Melyik tűvel nem lehet varrni? 6. Melyik macska nem fog egeret? 7. Melyik korcsolyát készíti a háziasszony? Azoknak a gyerekeknek, akik mind a hét találós kérdésre helyes választ küldenek be a Szabad Földműves szerkesztőségébe, három értékes könyvet sorsolunk ki. Az első csalódás ... képzeld, megnősült a kedvenc filmszínészei,., ■^wwvwvww^vs^wv* Nagyszülők és unokák Sokszor lehet hallani és akárhányszor tapasztalni is, hogy a nagyszülők (főleg a nagymama) jobban szeretik, türelmesebben nevelik unokáikat, mint annakidején saját gyermekeiket. Ez nem olyan csodálatos. Az unoka rendszerint akkor érkezik, amikor az öregedő vagy az öregség határán állő emberek már nem számíthatnak a saját gyermek okozta örömre: a csecse, mő megható tehetetlensége, majd később hízelgő kedvessége ellágyítja a nagyszülők szívét anélkül, hogy — mint annak idején — a teljes felelősség súlya nyomná őket. A gyermeknek is sokat jelentenek a vele törődő nagyszülők. Többletet szeretetben, amiből a gyermeknek sohasem lehet elég, és többletet türelmes, ráérős törődésben Is, amire az elfoglalt szülőknek, sajnos sokszor nincs elég Idejük. És még valamit, ami rohamosan fejlődő társadalmunkban különösen fontos: élő kapcsolatot a múlttal, aminek a nagyszülők szavahihető szemtanúi, szenvedő hősei voltak. Viszont helyes, ha a nagyszülők is figyelembe veszik az idő múlását és az élet gyökeres fordulatát. Ne neveljék az unokáikat elavult életfelfogásban, ne plántálják beléjük túlhaladott eszméiket. Ne csodálkozzanak — vagy botránkozzanak meg —, ha látják, hogy unokáik mások, mint gyermekeik voltak: őszintébbek és több őszinteséget követelők, öntudatosabbak, bátrabbak. Ne érezzék a gyermek öntudatosságát — ami jó útravaló számára az életben — tiszteletlenségnek. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. december 30,
