Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-23 / 51. szám

A kommunista nevelés kiállítása Meghitt, ünnepélyes hangulatban nyitották meg a bratlslavai Duna utcai magyar iskolában a kiállítást. A mun­kásinduló akkordjai szinte a terembe varázsolták azt az időt, amikor Major István és Steiner Gábor a párt két kiemelkedő harcosa ott állt a dél­szlovákiai földmunkások harcainak élén. Közel 300 újságokból kivágott dokumentum mutatja be a földmun­kások sztrájkharcait, az elnyomást, az üldöztetést, a köztársaságért folyó küz­delmet amelynek élén szintén a kom­munisták álltak. Aki ezt a kiállítást megnézi, végigkísérheti a két kiváló kommunista vezető megalkuvás nél­küli életét és ugyanakkor láthatja, hogy a múltban a máért igen sokat kellett küzdeni. A sajtóértekezleten és a kiállítás nézegetése közben is többször felme­rült a kérdés, hogy mi a célja a ki­állításnak, és miért éppen a Duna utcai magyar iskola rendezte. A Steiner Gábor pionírcsoport tag­jai erre röviden csak ennyit válaszol­tak, hogy többet akartak tudni a dél­szlovákiai magyar munkásmozgalom­ról, és főleg a két kommunista kép­viselő életéről, tapasztalatokat szerez­ve eszményképüknek fogadják el. En­nél a gondolatnál értünk el ahhoz a ponthoz, amiről beszélnünk kell. A mai fiatalság ugyanis úgy veszi az életet, ahogy ma van, és nem tudja, nem is tudhatja, hogy mennyi küzdelem és harc kellett ahhoz, hogy ma minden dolgozó ember munkája után megfe­lelően élhet. Akkoriban bizony, amint a dokumentumok is bizonyítják, a puszta létért, a mindennapi kenyérért kellett harcolni. A kapitalisták és bé­renceik viszont könyörtelenek voltak. Elég megemlíteni a kosúti eseménye­ket, amelyek a kiállítás központi té­máját képezik, ahol Major István elv­társ is megsebesült és utána hosszabb ideig börtönben sínylődött. A föld­munkások 1931 pünkösd hétfőjének napján gyűlésre jöttek össze, hogy nagyobb bért követeljenek. Az akkori kapitalista rendszer válasza golyó volt. Eldördült a sortűz és kioltotta a 34 éves Thurző István, az alig 19 éves Gyevát János és a 24 éves Zsabka Sanyi életét. Több sebet kapott Kug­­ler József, Rappant Gyula, Popluhár József és Pszota Ferenc. Kenyér he­lyett tehát golyót kaptak. Hasonló harcokkal, — ha nem is voltak ilyen véresek — a kiállítás anyagából meg­ismerkedhettünk. A kiállítás tehát megismerteti a har­cos múltat, olyan két kommunista életéről szerezhetnek részletes isme­reteket a fiatalok, akik méltán lehet­nek példaképeik. Az egész mozgalom, amelyet Steiner Gábor pionírcsoport irányít, új ismereteket is szerez a dél­szlovákiai munkásmozgalmi harcok­ról, a dokumentumokból, amit Róják Dezső elvtárs szerint még a Párttör­téneti Intézet is felhasználhat. A saj­tóértekezleten felvetették a gondola­tot, hogy a kiállítás anyagát a jövő­ben elviszik több szlovákiai városba is. Az elgondolás jó, mert így azokon a helyeken is megismerkedhetnek a kiállítás anyagával, ahol épp a doku­mentumokban olvasható események játszódnak le. A kiállítás rendezéséért dicséretet érdemel a Duna utcai magyar iskola egész tanári kara, élén Janda*Iván igazgatóval és Mikus Sándorral, aki a dokumentumokat összegyűjtötte. A kiállítást méltán nevezhetjük a kom­munista nevelés kiállításának és jó lenne, ha a jövőben más iskolák is követnék a példát. Mert az ifjúság eszményképekre vágyik és úgy for­málódik a tudata, amilyen ismereteket szerez. Balta József 9 Az ünnepek előtt befejezték mintegy 80 km hosszúságban a ba­rátsági olajvezeték Szepsi—rimaszom­bati szakaszát. Megérkezett tehát az olaj Rimaszombatba is. 9 Besztercebánya környékén a hó­vihar közepette villámok cikkáztak az égen. A szakemberek szerint rend­kívüli jelenségről van szó, amit a hi­deg és meleg levegő kicserélődése okoz. 9 A rozsnyói járás földművesei a kelet-szlovákiai kerületben elsőnek teljesítették tejeladási tervüket. A múltévhez képest egy millió literrel többet adtak el és szilveszterig újabb 260 ezer literrel toldják meg. # A Magas-Tátrában, Stary Smoko­­vecen mintegy 2,2 milliós költséggel befejezték a hegyiszolgálat házát. Ez­zel rugalmasabbá válik majd a hegyi szolgálat munkája. 9 Kubából hazatért egy 45 tagú fiatal mezőgazdasági szakemberekből álló tanulmánycsoport. Mivel jelentős segítséget nyújtottak a kubai mező­gazdaság fejlesztésében, az ottani szervek újabb mezőgazdasági szakem­berekből álló tanulmányi csoportot kémek. A bratislavai Devín-szállóban szemléltető sajtókonferencián tájé­koztatták az újságírókat az élelmi­szeripar újdonságairól. A sajtóér­tekezlet betöltötte küldetését, mert amiről az előadók beszéltek, azt a helyszínen megszemlélhették az újságírók és a szakemberek. Figyelemreméltó volt a sörgyá­rak kiállítása is. Megtalálhattuk a különféle minőségű söröket, egé­szen 7 fokostól 14 fokosig. Ott lát­hattuk a rimaszombati sörgyár Gö­­mör márkájú sörét is, amely igen nagy elismerést nyert. A borüze­mek különféle pezsgőket mutattak, ezek közül figyelemreméltó a Bitter Jelzésű. A kassai mézeskalács készítő üzem nagyon szép babákat, gitáro­kat, repülőket, autőcskákat és más újdonságokat mutatott be. Azonban legnagyobb újdonságnak az számít, hogy a jövőben olyan vajas süte­ményt sütnek, ami 3—4 napig sem keményedik meg. Szintén ilyen tu­lajdonságú félkilós kenyeret is ha­marosan az üzletekbe adnak. Mind­két tésztaféleség műanyag csoma­golást kap, de a puhaságát főleg lecitinnel őrzik meg. A kiállítás visszatükrözte, hogy nálunk is komoly lépéseket te­szünk a' csomagolási technikában, azonban még mintegy két mil-liárd korona hiányzik ahhoz, hogy az árúkat megfelelően csomagolhas­suk. Nagy figyelmet keltettek a fagyasztott készételek, a marha­húsból készült sonka, a kacsahús­ból készült sajt. A gazdasszonyoik részére a jövőben az élelmiszeripar olyan nyersanyag port készít, ami­ből palacsintát, fagylaltot és kré­mé® sütemény tölteléket lehet ké­szíteni víz hozzákeverésével. A kiállításon bejelentették, hogy az újévben április 24—28-a között szlovákiai gyümölcs-, zöldség- és virág kiállítást rendeznek Brati­­slavában, amire eddig már 11 kül­földi állam jelentkezett. Jk bizalom négyéves időszaka csak­­hamar véget ér. Közeledik a számadás napja, amikor a nép válasz­tottjai — a helyi nemzeti bizottságok képviselőitől kezdve a járási, kerületi nemzeti bizottságok és a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselőin át az ország­­gyűlési képviselőkig — visszaadják megbízó levelüket azoknak, akiktől négy évvel ezelőtt kapták, azaz vá­lasztóiknak. Ez nem valósulhat meg anélkül, hogy egy kérdésre választ ne kelljen adniuk: Mire és hogyan hasz­nálták fel azt a hatalmat, amellyel a nép a választási időszak négy évére felruházta őket, mit tettek azért, hogy választóik élete könnyebb, munkája eredményesebb legyen? A számadás nem minden képviselő­nek lesz kellemes, ám a Kisgéresi Helyi Nemzeti Bizottság tagjai bátran nézhetnek választóik szemébe; amit az elmúlt négy év alatt községük la­kóiért és életfeltételeik javításáért tettek, az minden dicséretet megérde­mel. A változást még az idegen látogató is azonnal észreveszi. Az új makadám út, új családi házak és kultúrház már messziről hirdeti, hogy az utóbbi évek-Számadás előtt ben nagyot lendült a község fejlődése. A kultúrház épületében talált otthon­ra a szövetkezeti iroda is, s amint megtudtuk, ez nem véletlen. Tulajdon­képpen a kultúrház sem épült volna fel, ha a kisgéresi szövetkezetnek nem lett volna szüksége irodaépületre. — A szövetkezeti iroda építésére a járás 400 ezer koronát hagyott jóvá — árulta el Géresi István, aki pártelnök, HNB titkár és szövetkezeti agronómus egy személyben. — Fontolóra vettük a dolgot, és rájöttünk arra, hogy eb­ből a pénzből mi többet is tudunk építeni, ha csupán anyagba fektetjük, és az építkezést társadalmi munkában végezzük el. Ogy is lett. Emeletes, korszerű kultúrház építéséhez fog­tunk, amely hajlékot adna nemcsak a község társadalmi életének, de a szövetkezeti irodának és a helyi nem­zeti bizottságnak is. Az épület alapjait a szövetkezet kőbányájából származó és szövetkezeti traktorokkal helyhez szállított palakőből építettük tel. A 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. december 23. Korszerű, új házak emelkednek szövetkezet építőcsoportja tíz napot brigádmunkában dolgozott le, a többi munkanapot a szövetkezeti munkadíja­zásnak megfelelően fizettük meg. Az építkezésnél a szakemberek vezeté­sével a község lakói váltogatták egy­mást. Naponta hat lakos dolgozott itt brigádmunkában, s ezeket szép sorjá­ban, házszám szerint osztottuk be, hogy egy nap fennakadás se legyen. A munka gyorsan haladt, s amikor a járási nemzeti bizottság látta, hogy komoly munkát végzünk, több mint egymillió koronával járult hozzá az építkezéshez. Másfél év alatt készen lett az épü­let. Alig akad olyan ember a község­ben, aki nem vett volna részt az épít­kezésben. Ezzel magyarázható, hogy a kultúrház megnyitó ünnepségén körül­belül ezer ember Jelent meg. Még a nagygéresiek Is eljöttek kultúrház­­nézőbe. Azóta itt zajlik le minden es­küvő, nagyobb családi és társadalmi ünnepély. A lakosok a kultúrházat va­lóban a saját, közös tulajdonuknak tekintik. Az épületben kellemes meleg ural­kodik — a központi fűtés ma már nemcsak a nagyvárosok korszerű épü­leteinek kiváltsága. Központi fűtést vezettek be Kisgéresen körülbelül tíz új családi házba is, s a többit úgy építették, hogy a központi fűtést bár­mikor be lehessen vezetni. A négy­éves választói időszak alatt egész utcasorok emelkedtek. Az összkomfor­tos három szobás új családi házak számát ötvenre becsülik. A nemzeti bizottság és a szövetkezet ezek építé­sében is segített. A családi házak alap­jait is a szövetkezet kőbányájából származó pSlakőből építették fel, a homokot is a szövetkezeti homokbá­nya szolgáltatta, s az építkezést a szö­vetkezet építőcsoportja végezte el rendes munkaidőben, a szövetkezetben érvényes normák alapján kiszámított munkabérért. A szövetkezet még szál­lítóeszközökkel is segítette az épít­kezést. Az idősebb emberekről sem feled­keztek meg: 88 személy alacsony nyugdíjának kiegészítésére a szövet­kezet havonta 7300 koronát fordít. Egy kis szín a beskatulyázott házrengetegekben. A bratislavai PoSen-< negyedben ilyen mutatós ás emellett korszerű félig-meddig családi házra emlékeztető panelházakat is építenek. Fotó: Bállá A somodi nyugdíjasok karácsonyi ajándéka Évtizedes gondoktól barázdált, be­csületes munkában elfáradt arcok, a szeretetet osztó karácsonyfa fényében örömtől felvillanó majd a belső érzés feszítésétől elhomályosodó szemek, simogatásba reszkető kérges kezek, a nemrégen még híres szépségek, ma legszeretőbb nagyanyók, hajdan dél­ceg legények, ma ezüstösen deres hajú világot járt nagyapák, mind-mind részesei az ünnepi hangulatnak. Ezt a hangulatot az a tisztelet és megbecsülés hívta életre, amellyel a somodi EFSZ dolgozó tagjai, a szövet­kezet volt tagjai iránt viseltetnek. A fiatalabbak igyekezete, valamint az új vezetők szervezőképessége és szaktudása a réginél alapvetően jobb gazdasági eredmények elérését tette lehetővé. Ennek köszönhető, hogy Bodnár Ferenc mérnök, országgyű­lési képviselő a szövetkezet elnökének tisztségében, valamint Tóth István ökonómus meghitt, családias ünnep­ség keretében az egész idei évre visz­­szamenően átnyújthatták negyvenegy nyugdíjasnak azokat az összegeket, amelyek nyugdíjukat havi átlagban legalább négyszáz koronára kerekítet­ték. Ebből azokat a nyugalomba vo­nult szövetkezeti dolgozókat sem hagy­ták ki, akik idős korban váltak a szö-Ennyi szükséges ahhoz, hogy a fér­fiak nyugdíját havi 400 koronára, a nőkét pedig 350 koronára egészítsék ki. A nyugdíjas szövetkezeti tagoknak 15 ár háztájit hagytak és a segítségre legjobban rászoruló három családnak ezen kívül tavaly egyenként 180 koro­nára szóló utalványt adtak. Ezért a pénzért a Jednota helyi üzletében élelmiszert és más fontos szükségleti cikket vásárolhatnak. Falufejlesztés, szociális támogatás, kölcsönös baráti segítség. Szép pél­dája ez a dolgos emberek szocialista együttélésének. A köszönet ezért a helyi nemzeti bizottság és a helyi szövetkezet vezetőit illeti, akik a kö­zös célért összhangba tudták hozni az egyén és a társadalom érdekeit és erejüket nem fecsérelték el kicsinyes, egymás közötti versengésre, vetélke­désre. A munka most sem áll. A község lakói társadalmi munkában kerítést emelnek a kultúrház köré és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére 105173 korona értékű munkafelajánlást tettek. En­nek keretében utak, járdák, kerítések építésénél, árkok és sáncok tisztításá­nál, nyilvános középületek karbantar­tásánál és a mezőgazdaságban több mint 10 500 brigádórát dolgoznak le. E vállalás nagyságát csak akkor tud­juk eléggé értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy a községnek — a cse­csemőket is beleszámítva — csupán 1500 lakosa van. Ám a terveik is na­gyok. A községnek nincsenek kövezett járdái, kövezésre vár még egy 1 km hosszú útszakasz is és 1970-ig önki­­szolgáló boltot, iskolaépületet és sportpályát terveznek felépíteni. A község lakóinak érdekei kívánják ezt, hiszen jelenleg nincsen húsboltjuk sem (húst Kapósra járnak vásárolni}. A vegyeskereskedés üzlethelyisége nagy ugyan, de nincsen raktára, s így csak kevés ipari cikket tarthat, s az ötosztályos alapfokú iskola épülete sem felel meg a kívánalmaknak. Tehát az új választásokból kikerülő helyi nemzeti bizottságra szintén sok­rétű feladatok várnak. Ám ha a mun­kát ott folytatja, ahol a mostani helyi nemzeti bizottság abbahagyja és a la­kosság eddigi bizalmát és alkotókész­ségét is meg tudja őrizni, akkor Kis­­géresről még hallani fogunk. Ciderné G. Irén vetkezet tagjává, de azokat sem, akik jelenleg öregségi illetőleg szociális nyugdíjat, özvegyi járulékot vagy rok­kantsági segélyt kapnak. Például Ké­pes Imrcné eddig havonta kétszáz­ötven korona nyugdíjat kapott, s most ezt ötszáz koronás átlagra kerekítet­ték, s az ünnepségen háromezer koro­nát vett át. Szabó Ignácné eddig havi százkilencven korona szociális juttatásban részesült, ezért örömmel vett át kétezerötszázhúsz koronát, ami pénzbeni jövedelmét havi négyszáz koronás átlagra kerekítette. A nyugdí­jasok ezen kívül természetbeni jutta­tásban is részesültek, ami évi átlag­ban személyenként hozzávetőleg há­romszáznyolcvan korona értékét, ösz­­szesen pedig 26 910 korona összeget képvisel. A nyugdíjkiegészités 63 840 koronás pénzbeni összege, amelyet az ünnepélyén kívántak átadni az EFSZ vezetőségének képviselői, a természet­benivel együtt a szövetkezetnek 90 750 korona kiadást jelent. Három szövet­kezeti tag egészségi állapota sajnos nem engedte meg, hogy eljöjjenek a nagy gonddal és szeretettel előkészí­tett ülésre és meghallgassák az isko­lásgyerekek igyekezettel előadott ver­seit, énekszámait, amelyekkel köszön­tötték a meghatódott nagyanyákat és nagyapókat, vagy élvezzék a vonós zenekar vérpezsdítő, majd andalító népi dallamait. Ezért őket otthonuk­ban keresték fel a vezetőség megbí­zottjai. ★ A somodi EFSZ 1964-ig egyike volt a kassai járás leggyengébb szövetke­zeteinek. Ezt követően az egész ve­zetőséget új emberekkel cserélték fel, akik rátértek a legfájósabb kérdések megoldásához. Az említett évben az egész szarvasmarha állomány 297 ál­latot számlált. Ezzel nem voltak képe­sek az 1025 hektárnyi mezőgazdasági területen szükséges minimális szerves­­trágya mennyiséget sem előteremteni a szántóterület feljavítására. Jelenleg 620 szarvasmarhával gazdálkodnak, ami lehetővé tette a három év előtti helyzethez viszonyítva 650 mázsával több hús eladását, vagyis a piaci ter­melés, valamint az össztermelés je­lentős fokozását. Ha az állattenyész­tésben további fejlődést akarnak elér­ni, nyilvánvaló, hogy ezt csakis a ta­karmányalap növelésével valósíthatják meg. Ennek érdekében három év alatt csaknem 300 vagon mennyiségű Vita­­humot vagyis szerves ipari trágyát vásároltak és dolgoztak talajba. Külö­nösképpen törődnek a gabonafélék termesztésével, a szőlőtermesztéssel és a juhtenyésztéssel. Sertéshúsból ez évben 1110 mázsát, marhahúsból meg 1350 mázsát adtak el. A tagok száma fokozódik. Míg 1950- ben lR-an, 1957-ben már 89-en gazdál­kodtak összesen. Jelenleg a tagok és az alkalmazottak száma 142. Az egy dolgozóra jutó kereset a természet­benin kívül lBRR-han 17 noo korona volt, ami ez évben 21000 koronára fokozódott. ★ A jó gazdálkodás, a jövedelem ro­hamos fokozása tette lehetővé, hogy Somodihan országos viszonylatban is megleoő nagyvonalúsággal és ilyen formában elsőként oldják meg a nvug­­díiasok jövedelem-kiegészítésének kér­dését. Az EFSZ vezetőségének számí­tásai szerint a nyugdíjasok havi jöve­delmét 19RR-ban 500—600 koronára kerekítik, de falén még ennél is na­gyobb összegre, s januártól ezt a ki­egészítést rendszpresen havonta kap­ják maid kézhez az illetékesek. Re­­mélütk, hogv a »••módiak példáját má­sutt is megszívlelik. Kucsera Szilárd Az élelmiszeripar újdonságainak seregszemléje-4- Porkészítmény, palacsinta, fagylalt és krémtöltet készítésre. -4- Négy napig puha a kenyér -4- Sonka marhahúsból, sajt kacsahúsból + Ele­gáns csomagolású fagyasztott készételek -4-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom