Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-16 / 50. szám

A Csehszlovák Vadászszövetség szlovákiai bizottsága no­vember 14-én megtartott ülésén megtárgyalta a költség­­vetésről szóló jelentést, az 1967. évi vadászvizsgák eredmé­nyét, a szlovákiai vadászszövetség 50 éves fennállásáról megfogalmazott kiadvány tervezetét, az antoli erdészeti, fakitermelési és vadászati múzeum tudományos tanácsának értekezletéről szóló jelentést, a fegyelmi eljárások elfoly­­tatását stb. Vadászati közlöny jelenik meg 1968 január 1-i hatállyal szlovákiai változatban is a Csehszlovák Vadászszövetség szlovákiai bizottságának gondozásában. A közlönyt megkap­ják az egyes vadászegyesületek is, 1 példány ára különben 1,50 korona lesz. Alaszkában vadászgattam címen irta meg vadászélményeit Széchenyi Zsigmond, az ismert magyar író és vadász, amely művet P. Hell mérnök fordított le szlovák nyelvre. A for­dítás a Mezőgazdasági irodalom szlovákiai kiadóhivatalá­nak gondozásában jelent meg szlovák nyelven, tetszetős kötésben. A 327 oldalra terjedő, érdekes fényképfelvételek­kel tarkított könyv ára 23 korona. Deti o zvieratách — Gyermekek az állatokról a címe an­nak az új könyvnek, amelyet valóban gyermekek állítottak össze vadásztörténetek alapján. Minden mese mellett ott találjuk vadállományunk vonatkozó példányának fényképét. Az összekötő szöveget J. Durafiinsky és B. Truhláf írta. A fűzött könyv ára 20 korona. A fényképvetélkedőre, amelyet a tavalyi év végén írt ki a Csehszlovák Vadászszövetség központi bizottsága, 278 pályázat érkezett, amelyeknek javarésze megüti a kívánt színvonalat. Nagy sikert aratott a zólyomi Ladislav Paule, akinek pályázata első díjat nyert. Nemzetközi kutyakiállítás lesz jövőre június 29-én és 30-án Brnóban az ottani kiállítás térségében. Akik kutyáju­kat el akarják vinni a kiállításra, forduljanak kérelmükkel és esetleges indítványaikkal a következő címre: Sekretariat medzinárodnej vystavy psov, Praha 1, Husova 7. A jelent­kezés határideje 1968 április 15-én jár le. A kiállításon kü­lönböző címeket adamányoznak a díjnyertes kutyáknak, illetve gazdáiknak. A Csehszlovák Vadászszövetség központi bizottsága felszólította az egyes járási bizottságokat, hogy tömeges kirándulásokat szervezzenek a kiállításra. A kiállí­tás részvevői vasúti kedvezményben részesülnek. A brnói elszállásolást április 30-ig kell biztosítani a következő cí­men: CEDOK, cs. cestovná kancelária, Brno, Divadelní 3. Lőfegyver okozta balesetek és sebesülések tavaly, sajnos, még mindig gyakran fordultak elő köztársaságunkban va­dászatok alkalmával. 5 halálos kimenetelű baleseten kívül 20 súlyos és 85 könnyebb sebesülésre került sor. Ugyan­akkor 26 vadászkutyát ért halálos találat, 6 kutya súlyosan, 10 pedig könnyebben megsebesült. Tagadhatatlan, hogy az előbbi év fekete krónikájához képest 1966-ban bizonyos javulás mutatkozott ezen a téren, amely azonban távolról sem minősíthető kielégítőnek. A javulás a Csehszlovák Va­dászszövetség élővadfogó állomása a következő áron: foglyot lyek fokozott éberséget tanúsítottak a biztonsági előírások betartásának kérdésében vadászatok alkalmával. Élővadat szállít telepítés céljaira — a külföldre történő szállítási feladatok teljesítése után — a Csehszlovák Va­dászszövetség élővadfogó állomása a követkző áron: foglyot 90 koronáért, fácánt 64 koronáért, kannyúlat 90 koronáért és nőstényt 170 koronáért darabonként. Az árak magukban foglalják a szállítási költségeket a rendeltetési helyre. Kül­földi szállításra alkalmatlan, nem kifogástalan külsejű vad­nál árengedményt nyújtanak. Élővad szállítására állami forrásokból nem igényelhető szubvenció. A lövészversenyek határnapjai 1968-ban: A járási vetél­kedőket golyós fegyverrel május 26-ig, sörétes puskával június 9-ig tartják meg. Területi viszonylatban az előbbie­ket június 16-ra vagy 23-ra, az utóbbiakat július 21-re vagy 28-ra tervezik. Az országos versenyek pedig golyós fegy­verrel július 14-én, sörétessel augusztus 18-án és a tíztusa­­versenyek szeptember 7-én és 8-án kerülnek megrendezésre. R. F. <VWVW/WW\/WWS/W>AAA(VWWVW,wr Özcsalád az erdőszélen (Kucsera Szilárd felvétele) A veszettségről Szlovákiában újból tömegesen érkeznek jelentések a rókák veszettségéről. Ezért nem árt, ha néhány mondatban beszé­lünk erről a betegségről. A veszettségben megbetege­dett róka teljesen elveszti ter­mészetes félénkségét. Megköze­líti a falut, erdei üdülőket, la­kott tanyákat. Ismeretes az eset, amikor veszett róka sétálgatott Svájcban, Genf főútcáján. Há­rom évvel ezelőtt Zsolna egyik útcáján vertek agyon a járóke­lők veszettségben szenvedő ró­kát. A veszettség a beteg állatról átvihető az emberre is. Jelen­leg az erdőkhöz közel lakó sze­mélyek vannak veszélyben. Mindenekelőtt azonban az erdő­ket járó turistákra és vadászok­ra, valamint az erdei munká­sokra vonatkozik ez a figyel­meztetés. Tudnunk kell, hogy a veszett­ség fertőző betegség. Melegvérű állatok és emberek között ter­jed. A betegség főként a köz­ponti idegrendszert támadja meg. Eredete vírusos megbete­gedés. Terjedése úgy történik, hogy a beteg állat megkarmol, vagy megharap embert, állatot. Nálunk főként a rókák kö­zött burjánzik a veszettség. Ro­mániából és Lengyelországból átvándorolt állatok terjesztették országszerte. Más államokban a denevérek, mókusok, farkasok és sakálok között Is előfordul veszettség. Az ember leggyak­rabban a kutyától, macskától vagy közvetlen a rókától fertő­ződik, legtöbb esetben harapás következtében. A beteg állat könnyűszerrel felismerhető. Nyugtalanság és erős nyálfolyás jellemző a ve­szettségre. A kutya behúzott farokkal jár-kel és természet­­ellenesen ugat. Minden ok nél­kül megtámadja az útjába ke­rülő állatokat és az embert is. A veszettségben megbetegedett állatok 2—10 nap alatt elpusz­tulnak. Az embereknél fertőzés ese­tén a betegség 10 nap után, de legkésőbb három hónap alatt jelentkezik. A legrövidebb lap­­pangási idő 10 nap, míg a leg­hosszabb 6 hónap. A lappan­­gási idő hosszúsága a harapás helyétől függ. Minél közelebb van a fejhez a seb, annál hama­rabb jelentkezik a betegség. Ezen túlmenően a kitörés folya­mata attól is függ, hogy a ha­rapás után az ember mikor kapja az első segélynyújtást, továbbá mekkora a seb és a ha­rapás a ruhán keresztül történt vagy nem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a háromhetes lappangási idő a leggyakoribb. Ha a ve­szettséggel megfertőzött egyén idejében nem kap a veszettség ellen injekciót, akkor biztos a halál. Ha az oltás a sebesülés után egy hét elteltével megtör­ténik, a betegség nem tör ki és a sebesült megmenekül. Tudni kell azonban azt is, hogy ha a sebesülés az arcon történik, vagy az illető szereti az alko­holt, a gyógyulásra szóló diag­nózis mindig szomorú. Ha fenn­áll a veszettség legkisebb gya­núja, azonnal forduljunk orvos­hoz. Az oltás kizárólag kórhá­zakban történjék, szakorvos fel­ügyelete alatt. A fertőzés megakadályozása érdekében tudnunk kell, hogyan számoljuk fel a fertőzés forrá­sát. Ennek érdekében a járási egészségügyi és állatorvosi szol­gálat fontos intézkedéseket lép­tetett életbe, főleg azokon a területeken, ahol sok az erdő. Elrendelték, hogy a szabadon csavargó kutyákat, macskákat kíméletlenül pusztítsák ki. Mint érdekességet megemlí­tem, hogy a közép-szlovákiai kerületben az 1963—64-es évek­ben csupán félév alatti 683 da­rab rókát, 12 borzot, 570 kóbor­kutyát és 317 macskát lőttek a vadászok. Az erdészek által el­pusztított állatok száma isme­retlen. A második kísérlet kémiai úton történt az 1964—1965-ös években. A tyúktojásba oltott strichnyn-nel 371 rókát, 8 bor­zot, 24 nyestet, 17 görényt, 112 kutyát, 85 macskát, 1250 ham­vasvarjút, 563 szarkát, 175 má­tyásmadarat és 7 sündisznót pusztítottak el. A Besztercebányán székelő ke­rületi vadászbizottság a lelőtt rókák és borzok után 100 koro­na jutalmat fizetett a vadászok­nak. E nagyszabású akció eredmé­nyeként mintegy másfél eszten­dőn át nem hallottunk veszett­ségről. ]án M. Habrovszki

Next

/
Oldalképek
Tartalom