Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-16 / 50. szám

C'i afarii Hí Mi újság a divatban HHp A Ruhaipari Szövetkezetek Kísérleti Intézetének szakmai értekezlettel ösz­­szekötött bratislavai divatbemutatóján néhány érdekes újdonsággal ismer­kedhettek meg a nézők. Ez egyben a divattervezők IX. Országos Konferen­ciája volt. Vávra elvtársnő, a kísérleti intézet dolgozója beszámolt a leg­újabb világdivat vonalról. Megtudhat­tuk, hogy továbbra is az egyenruha­­szerű stílus a divatos. Ez jellemzi az utcai és alkalmi ruhákat, a kabátokat, kosztümöket és komplékat egyaránt. A mini- és maxi-szoknyáért folyó harc még nem dőlt el, annyit azonban meg­tudhattunk, hogy az egészen rövid miniszoknyának, más szóval az „alig szoknyának“ befellegzett. A kosztü­mök szoknyája térdig ér, a kabátok takarják a térdet, vagy néhány cm-rel a térd alá érnek. Divatújdonságként említhetjük az ún. „nadrágruhát“, amely nem más, mint szoknyanadrággal egvbpszabott ruha. Meglepetést keltett a keleti ha­tású, egybeszabott női pizsama is, amely alul gumival összefogott, na­gyon bő szárban végződik. A fiatal lányok bizonyára örömmel fogadják majd a csinos, ún. „total look“ össze­állítást, amely tetőtől talpig egyszínű öltözéket jelent, beleértve a harisnyát is. Sok ízléses, kötött holmit is lát­hattunk a bemutatón. Ezeket a brati­slavai AVANA, a Hradec Králové-i DRUTKA, a podébradyi POLANA stb. üzemek mutatták be. Nehezen lehet­ne eldönteni, melyik volt a legszebb a sok mutatós holmi közül. Különle­gesség szempontjából talán az ún. „szvetterruha“ volt a legérdekesebb. A végig egybekötött ruha hosszított fehér felsőrésszel készült, a szoknyája keresztben sárga-drapp csíkozású volt, s ugyanilyen kötésmintával készült a gallér és a hosszú nyakkendő is. Legjelentősebb változás kétségtele­nül a férfidivatban észlelhető. A zakó erősen karcsúsított, derékba szabott, vonala lefelé bő­vül, s jóval hosz­­szabb az eddigi za­kónál (lásd az áb­rán). A kabátok­nak, zakóknak és sportzubbonyoknak állógallérja van (lásd az ábrán). A divatos férfinyak­kendő jóval széle­sebb, mint eddig volt. A férfiing gal­lérja a női blúzoké­ra emlékeztet. A fe­hér inget már csak ünnepi alkalmakra viselik. Hétköznapi használatra hosszú évek után újra a tarka, aprókockás és csíkos ing jött divatba. A sport­ingeknek vagy álló­­gallérja, vagy blúz­­gallérja van és szí­nes sálat viselnek hozzá, a nyakkivá­gásba betűrve. A hazai szövetke­zeteken és üzeme­ken kívül külföldi gyártók is bemu­tatták modelljeiket. Nagy érdeklődést keltett a „Mahel­­ma“ német cég gyermekruha-bemuta­­tója. A csinos és nagyon ízléses mo­dellek műszálas és szivacsanyagokból készültek. Egytől egyig nagyon prak­tikusak és jól használhatók (lásd a képet). Végül megkérdeztük B. Janeöka elv­társat, a Ruhaipari Szövetkezetek Kí­sérleti Intézetének igazgatóját, milyen céllal rendezték ezt a nagyszabású, négynapos értekezletet. — Az értekezlet célja a minőség javítása, a szolgáltatások bővítése, a megfelelő divatvonal követése. A ru­haipari szövetkezeteknek alkalmaz­kodniuk kell az új gazdaságirányítási rendszerhez, amelyben újra előtérbe kerül a konkurrencia, s ez képzett erők alkalmazását követeli meg, mert csak így tudják tökéletesen kielégíte­ni a vevőközönség igényeit. P. J. HAJÁPOLÁS A hajat télen legalább tlznapon­­ként meg kell mosnunk. E célra lá­gyított vagy lágy meleg vizet hasz­náljunk szappannal vagy hajsampon­nal. Szappan használata után a kelet­kezett mészsók oldására ecetes vagy citromos öblítés szükséges. A sampon habját bőséges langyos vízzel öblít­sük le, hogy a legkisebb nyomok is eltávozzanak. A száraz fejbőrűek nap­raforgóolajjal dörzsölhetik be alapo­san fejbőrüket. Helyette két felvert tojássárgájával Is bemasszírozhatják a fejbőrt, tíz perccel a hajmosás előtt. A zsírosbőrűeknek kívánatos hajmosás előtt két keményre vert tojás habjá­val a hajat bedörzsölni. Ha a hab tel­jesen beszáradt, langyos vízzel leöb­lítik, és utána mosnak hajat. A haj­mosás után a haj lágyságának, fényé­nek a kefélés nélkülözhetetlen felté­tele. , A fejbőr korpásodása ellen 5 gramm kénpor, és 45 gramm káliszappan ke­verékével való dörzsölés tanácsos. A szappanozás után 10 percig hagy­juk a fejbőrön száradni a habot, majd mossuk le tiszta vízzel. Minél gyak­rabban mos hajat, annál jobb. Ha azt észleljük, hogy lényegesen nagyobb a hajhullásunk, vagy éppen­­ségben foltokban hullik, feltétlenül keressük fel az orvost. Az orvos gyógyszeres kezelését magunk is elő­segíthetjük gyakoribb fejmosással, és a fej bőrének rendszeres masszírozó-HOGYAN VÉDEKEZZÜNK 1 AZ INFLUENZA ELLEN sával. Minél korábban kezdjük a haj­hullás előtti kezelést, annál nagyobb lehet a reményünk, hogy elkerüljük a túlzott ritkulást. Az igazságnak tar­tozunk azzal, hogy a férfiak örökle­tes kopaszodása — és rendkívül rit­kán a női kopaszodás — ellen néha a legtökéletesebb rendszabályok sem használnak. A nőknél a paróka még ilyenkor is segíthet. hÄ-' tanácsadó Az influenza vagy magyarul nátha­láz heveny fertőző betegség, amely különösen az őszi és tavaszi hónapok­ban, meg az enyhe tél folyamán szo­kott előfordulni. Szórványosan csak­nem az egész évben találkozunk vele, de néha évente, máskor hosszabb­­rövidebb időközökben kisebb-nagwobb járványokat okoz és nem ritkaság, hogy egész országokat, sőt országha­tárokat nem ismerve egész földrésze­ket is eláraszt aránylag nagyon rövid idő alatt, és az emberek százezrei betegszenek meg. A betegség okozója az influenza­­vírus. A fertőzés legtöbbnyire úgyne­vezett cseppfertőzés útján terjed, ami azt jelenti, hogy a beteg vagy fertő­zött egyén köhögés, tüsszentés, vagy beszéd útján a levegőbe permetezi az influenza vírusait tartalmazó száj- és orrváladékot, és ezt a környezeté­ben levők belélegzik. Ez a közvetlen fertőzés. Közvetett úton is történhet fertőzés, amikor a beteg száj- és orr­váladékával szennyezett tárgyak vi­szik át a fertőzést. Az influenza lap­­pangási ideje nagyon rövid 1—3 nap, vagyis a fertőzés megtörténte után 1—3 napon belül már jelentkeznek a betegség első tünetei: borzongás, ma­gas láz, néha csak hőemelkedés, tüsz­­szögés, nátha bőséges orrváladékkal, kaparó érzés a torokban, ingerlő kö­högés, szúró-nyomó érzés a mellben, fejfájás, általános gyengeség és izonn A föld éjfel csonttá fagyott. Bandi és Gyurka iskolába menet, árok­ból árokba járva próbálgatta a recse­gő, ropogó jeget. Csudajó volt csúsz­kálni a hajladozó jégen. Éppen lázas örömmel újságolták osztálytársaiknak a tél örömeinek elő­jelét, amikor belépett a tanító. Mindenki a helyére rohant, s né­hány másodperc múlva néma csend lett az osztályban. A tanító végigné­zett az osztályon, s néhány pillanatig az előbb izgatottan mesélő Bandin pihent meg a tekintete. A kts lurkó­nak még mindig ragyogott az arca a jégen eltöltött boldog percektől. — Hogy rá van minden az arcukra írva — gondolta magában. Már-már ő is elmosolyodott a lázban égő gyermek­arcon, amikor hirtelen valami az eszé­be jutott. Arca lassanként elborult, s az osztály csodálkozására nem az óra­­rend szerinti számtannal kezdte a na­pot. — Tudom, sok örömet hoz számo­tokra a tél világa. Gyermekkoromban mi is alig vártunk, hogy jéggé kemé­­nyedjen a víz és lehulljon a hófehér takaró. Végtelenül boldogok voltunk, pedig akkor még csak álmodoztunk megelégeltük az árkok rövid csúszó­­készltette ócska deszkákból, elkopott kaszát szögelve aláia. A sítalpat pedtg nem is ismertük. Tie most ezt hagy­juk ... Éppen negyven esztendeje tör­tént, amit el akarok nektek mondani. Akkor is korán beköszöntött a tél, és mi sem sajnáltuk az otromba csizmánk talpát, a recsegö-ropogó jégtükrön. Pisti pajtásommal azonban hamar Különös számtanára megelégeltünk az árkok rövid csúszó­pályáit, s megbeszéltük, hogy délután lemegyünk a nagy tóra. Indulás előtt otthon azt hazudtuk, hogy tanulni me­gyünk ... Ahogy kiértünk a faluból, rohanni kezdtünk, hogy minél előbb lábunk alatt érezzük a sikamlós jeget. De talán nemcsak a csúszkálás öröme fűtött, hanem az ts, hogy másnap büszkélkedhetünk majd az osztályban elsőségünkkel... Sima volt a jég, mint a tükör. Eletnte csak a tó szélére merészkedtünk, de azután mindig b&l­­jebb-beljebb csúsztunk. A vékony jég­réteg meg-megroppant alattunk. Mi nem sokat törődtünk vele, kacagva versenyeztünk, ki tud tovább csúszni. A partról hozott apró kavicsokkal je­löltük, kit milyen messze vitt a kopott csizmatalp. En vezettem és így Pisti jó távolról futott neki, hogy behozza az előnyömet. Látta, hogy villámgyorsan Mézeskalács-szívet küldök neked ... (er) Frantisek Hrubín: KORCSOLYÁM Korcsolyáim, hová visztek? Azt biz' nem ti szabjátok meg. Hogyha már a jégen vagyok, Siklóm, amerre akarok. Fordította: Fügedi Elek ^wwwwvwwww siklik, s túlszárnyal. Amikor ide-oda csúszkálva megállt, ujjongva táncot járt a jégen. — Hurrái — kiáltotta —, két méterrel... Aztán már csak a jég recsegését hallottam, és láttam, hogy Pista feje fölött összecsapódtk a víz. Néhány pillanat múlva újból feltűnt a feje s keze kétségbeesetten kapasz­kodott a betört jég szélébe. En egy ideig megdermedten álltam, aztán reszketve megindultam feléje, de ak­korra már betört a jég széle, s alá­merült, majd újból felbukkant... Ekkor roppant ketté én alattam is a jég, s elnyelt a víz. Szerencsére tudtam úszni, és gyorsan mozgatva a lábam, fenntartottam magam és kapaszkodni kezdtem a jégtábla szélébe. Az azon­ban betört előttem. Nem tudom med­dig küszködtem így, míg talajt ért a lábam, s elgémberedett, véresre kar­colt kezeimmel utat törtem a tó szé­léig, ahol ájultan estem össze. A mesélő elhallgatott. A gyerekek mereven bámulták el­szürkült arcú tanítójukat. Még azt sem vették észre, hogy kint a fehér hó­­pthék egyre sűrűbben kavarognak, ker­­getőznek. — S Pistával mi lett? — törte meg a dermedt csendet Bandi. — Amikor magamhoz tértem, kisírt szemű édesanyám ült az ágyam mel­lett. Elhomályosult szemével nem vet­te észre, hogy egy pillanatra feltekin­tettem. Ahogy lehúnytam a szemem, Pista kétséabeesett, segítségkérő arca jelent meg képzeletemben. Ekkor meg­csendült a lélekharang . .. Tóth Dezső BARKÁCSOLTUNK GYEREKEK! Szabad időtökben csinos kis író­asztalt készíthettek, melynek fiókjai­ban sokmindent el lehet helyezni. A kis íróasztal hét üres gyufás­­dobozból készíthető el. Hármat-hár­­mat egymás fölé ragasztunk, majd a hetedikkel összekötitek (lásd az áb­rát!). Ha a ragasztás megszáradt, hogy csinosabb legyen, ne látszódjék a ra­gasztás, egy kéregpapírlapot a tetejé­re ragasszatok. Az oldalai és a hátul­ja is beragasztható valamilyen színes papírral. A fiókokra zsinórra fűzött gyöngyből fvagy kisebb gombból) fo­gantyú erősíthető. Kellemes szórako­zást! ______________ -nj-VlZSZINTES: 1. Vízben élnek. 5. Kerek szám. 6. Talál. 8. Félig édes. 10. Énekhang. 11. Házikó. 13. Vidékek. 15. Kígyó teszi. 17. Patakocska. 19. Kérdőszó. 20. A Lengyel Légiforgalmi Társaság röv. 22. Ünnepi lakoma. 23. Arad folyója. FÜGGŐLEGES: 1. A két partot köti össze. 2. Névelő. 3. Rangjelző szócska. 4. Főzelékféle. 5. Tágas közlekedési hely. 7. Betegség jele. 9. Sportcsónak. 11. íme. 12. Végtag. 14. Égtáj. 16. Béke — csehül. 18. Omladék. 19. Csil­lagkép. 21. Tantál vegyjele. 22. Álló­víz. Beküldendő a vízszintes 1., 13., 23. és a függőleges 9. számú sorok meg­fejtése. A Szabad Földműves 49. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: vasút, a hajó, eroplán, csónak, busz, rév, léghajó. Könyvjutalomban részesül: Partali Magda, Muzsla 101 hsz. és Tóth Sán­dor, Berzéte. Dicséretet érdemel: Kovács Borbála, Ipolyszalka, Polozsányi József, Karva, Takács Árpád, Sókszelőce, ifj. Szűcs László, Kőhídgyarmat és Becse Tibor, valamint Becse Teréz, Muzsla. Itt közöljük azt is, hogy a kará­csonyi számban egy egész oldalnyi szebbnél szebb mesében, versben, ábrában, s rejtvényben gyönyörköd­hettek majd. Kár, hogy nagyon kevés írást kapunk tőletekl írjátok meg, mit hozott a Télapó, s mivel töltöttétek a karácsonyi szünidőt. fájdalmak. A betegség álfalában gyors lefolyású és 4—6 napon belül beáll a teljes gyógyulás. Nem ritkaság azon­ban, hogy az influenza elhúzódik, szö­vődményeket okoz: tüdőgyulladás, hörghurut, orrmelléküreggyulladás, agyhártyagyulladás, gyomor- és hát­bántalmak, sőt a szívet is megtámad­hatja. Éppen ezért idősebb és legyen­gült egyéneknél az influenza komo­lyabb következményekkel is járhat. A beteget azonnal ágyba kell fek­tetni és a lehetőség szerint el kell különíteni. Az orrváladék és köpettél szennyezett zsebkendőket legjobb szó­­dás vízben kimosni és alaposan ki­főzni. A betegszobában legyen meg­felelő hőmérséklet, de ne legyen túl­­fűtve, gyakran kell szellőztetni és a beteget lehetőleg csak ugyanaz a sze­mély ápolja. Ez kössön az orra és szája elé zsebkendőt, vagy mosható vászonból készült álarcot és a beteg ápolása után mosson meleg vízben, szappannal kezet, esetleg használjon fertőtlenítő szert. Jó, ha a betegápoló a betegszoba bejáratánál mosható anyagból készült köpenyt vesz fel, amelyet a szobából való távozáskor ismét levet. A beteg fogyasszon sok folyadékot, főleg citromos teát, gyü­mölcslevek et. Idősebb és legyengült egyének feküdjenek magasabban. A gyógyszeres kezelés főleg izzasztó sze­rek, orrcseppek, köhögést csillapító szerek és szükség esetén kizárólag orvosi előírásra különböző antibioti­kumok használata. Az influenza megelőzésének, mint minden más fertőző betegségnél, a szervezet általános erőnlétének fenn­tartása sok C-vitamint tartalmazó he-* lyes táplálkozás útján és helyes élet­móddal. Fontos az időjáráshoz viszo­nyított helyes öltözködés, a testedzés, reggeli és esti hideg lemosakodások, a lakás és munkahely kellő szellőz­tetése. Mindezekkel fokozzuk szerve­zetünk ellenállóképességét. Természe­tesen, ha környezetünkben influenza ütötte fel a fejét, más módon is kell védekeznünk a fertőzés ellen. Kerülni kell azokat a helyeket, ahol sok em­ber fordul meg és tömörül össze, mozi, színház stb., villamoson, autóbuszon és vonaton igazán csak a legszüksé­gesebb esetekben utazzunk, hogy mi­nél kevésbé jöjjünk össze az influen­za-vírussal fertőzött vagy influenzá­ban megbetegedett egyénekkel, akik általában nem igen gondolnak arra, hogy nekik is meg kellene akadályoz­ni a fertőzés terjedését. Nyugodtan köhögnek és tüsszögnek anélkül, hogy zsebkendőt tartanának orruk és szá­juk elé, nem szólva arról, hogy még beszéd közben is fertőzhetik környe­zetüket. Amint már említettem, az influenza általában enyhe lefolyású betegség, és csak ritkán jár komolyabb követ­kezményekkel, mégis fontos, hogy is­mételten figyelmeztessük embertár­sainkat erre a betegségre. Nem hall­gatható el az a tény sem, hogy min­den influenza-járvány nagy népgazda­sági kárt is jelent, mivel rengeteg ember hosszabb-rövidebb időre kima­rad a munkahelyéről és a gyógyszer­fogyasztás is lénvegesen emelkedik. MÜDr. Manigatti István SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. december 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom