Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-02 / 48. szám

Időszerű szaktanácsok Ha még eddig nem tettük, kezdjük el a tyúkólak mester­séges világítását. Természetes, hogy a világítás ideje alatt etetnünk is kell. Hűvös, párás időben az állatok többet tartóz­kodnak az ólban, mint a sza­badban. A száraz, huzatmentes lakásukban készítsünk számuk­ra homokfürdőt, s ebbe tegyünk hamut Is. Tyúkjaink előszeretet­tel keresik fel és tisztálkodnak benne Ne feledkezzünk meg az aprókavicsos homokról, melyet kisebb ládikákba helyezzünk az ólba. Az apró kavics közé te­gyünk szénsavas takarmányme­­szet. Szakszerű takarmányozással Igyekezzünk a jércék tojásho­zamát fenntartani, sőt fokozni. Ennek érdekében a zöldtakar­mány helyett adjunk az álla­toknak silótakarmányt, sárga­répát, takarmányrépát, káposz­tát, vagy csíráztatott gabonát. Reggel és délben főtt burgonyá­val, langyos vízzel kevert ta­­"karmányt adjunk. Mivel a jér­cék esetében a tojástermelés mellett a testsúly növekedésé­vel is számolnunk kell, a takar­mányadagjukat úgy állítsuk össze, hogy a szükséges fehér­jék mellett testsúlyuk gyarapí­tására is jusson tápanyag. Kakasainkat figyeljük, kifo­gás nélkül végzik-e teendőjü­ket. Ha valami rendellenességet észreveszünk, azonnal cseréljük ki a kakast, mert a kelés ide­jén erre nem lesz időnk. A be­teg, gyanús állatokat ugyancsak fogdossuk össze, különítsük el őket és valamilyen formában értékesítsük. Ha akad még hizlalásra szánt nyúl a ketrecben, reggel ku­koricadarával kevert főttburgo­nyát, délben kásaszerűen elké­szített konyhahulladékot dará­val, este fölözött-tejben ázta­tott kenyérhéjat, árpadarával keverve etessünk. Éjjelre bőven adjunk szénát. Ne feledkez­zünk meg a nyulak itatásáról sem. Ebben az időszakban már gyakori a nyulak szemgyulla­dása, és a hurutos betegségek. Hogy ezt megelőzzük, etessünk az állatokkal A-vitamint tartal­mazó sárgarépát, káposztaleve­­let, csíráztatott gabonát stb. Galambtenyészetünkben a hi­deg, szeles idő beálltával arra törekedjünk, hogy az állatok védett helyen legyenek. Ezért a galambházak repedéseit, a felesleges nyílásokat deszkáz­­zuk be. Ugyanis az ideális ga­lambférőhelyen jóval magasabb a hőmérséklet, mint a szabad­ban. Az állatokat naponta két­szer, reggel és este etessük. Le­hetőleg kevert szemes eleséget adjunk számukra, de ahogy nő a hideg, úgy növeljük keveré­kükben a kukorica arányát. Régebben számos tenyésztő az őszi és téli Időszakban szűk­re szabta az eleséget, szinte koplaltatta az állatokat. Ez na­gyon helytelen, mert ilyen eset­ben a galambok vedlése nagyon ellassul és a hideg téli hóna pokba nyúlik. Nutriatelepeinken a préme zésre kerülő állatokat válogas suk ki. Továbbtenyésztésre szép sötétszőrű, nagytestű (nőstény 4—4,5 kg, hím 8—6,5 kg) egye­­deket hagyjunk meg. A civako­dó, majd a kevés almot nyújtó állatokat selejtezzük. A préme­­zésre szánt nutriákat jó húsban kell tartanunk, mert a rosszul táplált állatok gereznája nem lesz szép és értékük csökken. Az állatok fürdővize állandóan tiszta, friss legyen, mert az ál­lott fürdővízben a nutriák sző­re összegubancosodik. P. L. Kuralon Klenkó Mária hat tagú brigádja a legjobbak közé tartozik a lévai járásban. Évek hosszú során 180 tojást érnek el tyúkonként. Képünkön a brigád két tagja: Novak Rozália és Garai Mária. Foto: S. L. A tojássárgája foltosodásának rejtélye Számos esetben észlelik a feldolgozóiparban, hogy a beszál­lított és minden bizonnyal friss tojás sárgája is foltos, a nor­málistól eltérő elszíneződést mutat. Természetesen az ilyen tojást leértékelik és a szállítót terhelik meg vele, ha pedig nem veszik észre, akkor a fogyasztó reklamálja a tojás minő­ségét, és ez sokszor igen kellemetlen előítéleteket szül a ter­melő, az ipar és a kereskedelem iránt. A fogyasztó joggal fel­tételezi, hogy romlott tojást adtak el neki. jóllehet a romlott tojás árusítása előfordulhat, mégis van­nak esetek, amikor a tojás sárgája elszíneződésének más — vagy éppen még nem is igen tisztázott — oka van és erről sem a termelő, sem a feldolgozóipar, s természetesen a kereskede­lem sem tehet. Egyes kutatók feltételezése szerint a tojás sárgájának elszí­neződését a sárgáját körülvevő hártyaréteg meggyöngülése okozhatja. Ennek folytán a sárgáját körülvevő fehérjéből víz és fehérje-anyag juthat a sárgájához s ez válthatja ki az elszí­neződést. Ennek a lehetőségét már 1833-ban kimutatták. 1938- ban pedig kísérletileg is igazolták, hogy a sárgáját körülvevő hátryára gyakorolt újnyomásra a színeződés bekövetkezhet. A sárgáját körülvevő hártya tulajdonképpen keltős: az egyik még a petefészekben képződik, a másik, erre szorosan tapadva, a tojócsőben. A foltos sárgájú tojás foltos része felett ez a két hártya elválik egymástól, és így ezen a részen a víz átszivárgása való­színűbb, ami a két hártya szétválasztását méginkább elősegíti, és végeredményben a foltosságot okozza. Kétségtelen, hogy a foltosság most leírt okának képződésé­ben örökletes tulajdonság is szerepet játszik. A jelenség gya­koriságát más tényezők, technológiai eljárások, etetett szerek is befolyásolják. Ilyenek: nicarbazin; nyers szója darája; egyes antioxidánsok; féregűző-szerek (a piperazin is); helytelen tá­rolási feltételek; ösztrogén. Virginia Poultryman A DERCÉS VAGY A GRANULÁLT TAKARMÁNY ELŐNYÖSEBBE? Ahhoz kétség sem férhet, hogy mind a broilercsirke, mind pedig a pulyka hizla­lásához a granulált takar­mány etetése előnyösebb, gazdaságosabb a dercésnél. Az állatok gyorsabban, több takarmányt fogyasztanak, közben pihennek és ennek természetszerűen a jobb ta­karmány-értékesítés és a gyorsabb növekedés a követ­kezménye. Más kérdés a tojótyúkok­nál. Ha ezek túlságosan so­kat fogyasztanak a granulált takarmányból, márpedig a kísérletek azt igazolják, a többlet takarmányfogyasztás nem a termelésben realizáló­dik, hanem hizlalja az álla­tokat és a felvett energiát többlet-meleg termelésre fordítják csupán, ez pedig maga Is hátrányos. Termé­szetesen a tojók hamarább el is híznak, ami egyes faj­táknál a termelés teljes megszüntetését okozza. Ha valamilyen technoló­giai ok folytán mégis gra­nulált takarmányt kell etet­ni a tojótyúkokkal, akkor indokolt a takarmány ener­gia- és fehérje-értékének csökkentése, így a többlet­­fogyasztást számítva a fel­vett hasznosítható tápanyag azonos marad. Hasznosnak találták tojó­tyúkoknál a granulált takar­mány etetését olyan ketre­­cezésl tartásmód esetén is, ahol az állatok etetőférőhe­lye nagyon korlátolt. Whitmoyer Research Review 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom