Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-02 / 48. szám
Nagyüzemi kacsatenyésztés Keszegfalván Á mezőgazdasági üzemek többségének megerősödését nagyban elősegítette a szakosítás, mely lehetővé tette a dolgozók helyes elosztását és magasabbfokú szakmai fejlődését. Ez nemcsak a mezőgazdasági üzem, de az egyén szempontjából is előnyös. A keszegfalvi szövetkezet a komáromi járás gyengén gazdálkodó szövetkezetei közé tartozott. A helyes „diagnózis“ megállapítására nem vállalkozom, de tény, hogy jelenleg a 16-ik elnök irányítja a közös gazdaságot. S hogy a gazdálkodásban döntő fordulat következett be, részben az ő érdeme. Erős kézzel fogott hozzá, hogy rendet teremtsen a szövetkezet portáján. Ez sikerült. Tulajdonképpen nem is erről akarok szólni, hanem a kacsatenyésztésről. A szövetkezet az elmúlt években már foglalkozott kacsatenyésztéssel. Az állomány azonban sohasem haladta meg az 5000 darabot. Az elmúlt évben a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság javaslatára áttértek a nagyüzemi kacsatenyésztésre. Mint minden új bevezetése, bizonyos idegenkedést váltott ki a vezetőkben és dolgozókban egyaránt. Kellő tapasztalat hiányára hivatkoztak, remélve, hogy így sikerül elodázni a dolgokat. De annyira meggyőző érvekkel támasztották alá a javaslatot, hogy végül is engedtek merev állásfoglalásukból. Erről így beszél Szabó János zootechnikus: — Ez év februárjában kaptuk az első 5000-es kacsaszállítmányt a tornóci szövetkezettől. Ezt követően minden héten újabb szállítmány érkezett. A kiskacsák számára igyekeztünk biztosítani a szükséges hőmérsékletet, mely az első Időben 29—30 C fok volt. Ezt a hőmérsékletet hetenként 3—4 fokkal csökkentettük. A kiskacsák az első héten Hydrosol AD 3-as vitamint kaptak — fél adagot. A második héten pedig a második felét. Kezdetben száraztakarmányozással neveltük a kacsákat, mivel a felsőbb szervek így kívánták. Nekünk azonban nem nagyon tetszett ez a módszer, mert a kacsák fejlődése lassú volt. Ezért saját szakállunkra elkülönítettünk egy csoportot és azt nedves-takarmánnyal etettük. Fő táplálékként takarmány- és sárgarépát alkalmaztunk, melyet darafélékkel ízesítettünk. Később át-I.nvász Ida és Szabó János zootechnikus a kacsák etetése közben. {Andriskin J. felvétele) Kisállatkiállítás Nyitrán A nyitrai kisállattenyésztők október derekán rendezték idei kiállításukat. A fürdőzőktől már elhagyott strandfürdő öltöző nagytermében az ügyesen elhelyezett ketrecek százaiban szebbnél-szebb galambok, tyúkok, kakasok, nyulak, nutriák dicsérték a tenyésztők hozzáértő munkáját. KARASKA Vladimír, a járási szervezet elnöke derűs arccal járt-kelt a népes látogatók között. Kérdésemre elmondotta, hogy a jelenlevő 70 kiállító Nyitráról és a közel eső falvakból vesz részt. A kiállítás rendezésével kapcsolatban megemlítette, a tenyésztők panaszát, miszerint az állatorvosi vizsgálat 35 koronába került tekintet nélkül arra, hogy az illető egy kanárit vagy 20 nyulat hozott a kiállításra. A kiállításon főképpen a galambok jutottak előnybe. A morva strasszer, vörös, kék, fekete példányait, a komáromi bukógalamb, papucsos galambok és számos egyéb fajta volt látható. Már a megnyitás napján több ketrecen hirdette a tábla: riadva 100—150 koronáért. A galambtenyésztők között tiszteletdíjat kaptak Kepko Miroslav, Rybár József, Krizák Emil és Majtan József. A kiállított tyúkok közül kiemelkedett DLHY Pál New-Hampshire, Horváth László kendermagos Plymouth tojójával és kakasával. A két tenyésztő állatai a legigényesebb bírálatnak is megfeleltek. Dlhy Pál tenyésztő elmondotta, hogy tavaly 14 tojótól 235 tojás volt az átlagos hozam. A csibéket március elején keltették, majd a továbbtenyésztésre szánt jércéket szigorúan kiválogatta. A tyúkok tartózkodási helye megfelel a követelményeknek és a szakszerű takarmányozás sem hiányzik. Naponta friss zöldtakarmányt ad az állatoknak, majd novembertől a szemestakarmány egy részét csíráztatva eteti fel. Emellett október végétől pótvilágítást végez a tyúkólban. A 80 ketrecben bemutatott nyúlok az épület külső fala mellett nyertek elhelyezést. Láthattunk itt Belga óriást, Morva kéket, Francia ezüstöt, vörös ójzélandit stb. A nyúltenyésztők közül Andel Pál, Horváth László, Kelemen Pózsef, Dlhy Pál és Hután Ferenc kaptak tiszteletdijat. Több nyólketrecen szintén látható volt a tábla „eladva“. Darabonként 100— 150 koronát kaptak érte a tenyésztők. Többen megálltak a nutriák ketrece előtt, hogy megnézegessék az állatokat. A kiállításon minden bizonnyal sokan kedvet kaptak a kisállattenyésztésre. Ügy gondolom, hogy a kisállattenyésztés seregszemléje elérte Célját T. 1» tértünk a zöldtakarmányozásra. Főleg szecskázott lucernát használtunk. Az eredmény meglepő volt. Ugyanis a lucernaszecska hozzáadásával párhuzamosan csökkentettük a daratakarmányt és ennek ellenére sikerült 49 nap alatt 2,47 dkg átlagsúlyt elérni. De egy-egy példány a három kilót is meghaladta. Az őszi idők beálltával már 53— 54 napra van szükség, hogy elérjük a 2,50—2,60 kg-06 átlagos súlyt. A kacsatenyészetben hét női dolgozó két műszakban váltja egymást. Csupán az etetés és az istállók tisztítása a dolguk. Egyébként csak egy személy ügyel a rendre, az állományra. A kiskacsák az istállókban kaptak elhelyezést, míg a nagyobbak az istállók melletti tavon éviekéinek, lubickolnak. A* istállókban egész éjszaka ég a villany, főleg ott, ahol az eleséget tartják, hogy a kiskacsák csillapíthassák éhségüket. Igen érdekes, hogy éjszaka 10 százalékkal nagyobb a takarmányfogyasztás, mint nappal. Az alsó telepre látogattunk el Sladky elvtárssal, a szövetkezet elnökével. Éppen a telepen tartózkodott Szabó János zootechnikus is. Rajta kívül Vajkai Katalin és Lovász Ma baromfigondozóik voltak jelen, akiknek szolgálatuk volt. Végigjártuk az istállókat. Mindenütt példás rend és tisztaság. Bekukkantottunk a csirkeólakba is, ahol kirántani való példányok sokasága nyüzsgött. A két napos kiskacsák sárgapihés tengere hömpölygőit a másikban. A tó vizén és annak partján pedig az eladásra kész had hápogott. Csak bámultam a rengeteg kacsát. Sladky elvtárs meg is jegyezte: Ha néhány nappal korábban jön, akkor még 25 ezer darabot láthatott volna egy falkában. Nagy részét már eladtuk és ezek is néhány napon belül elkelnek. A zootechnikus dicséri a gondozók igyekezetét, de azért azt sem hallgatja el, hogy a veszteség Igen magas volt Ötezer kiskacsa pusztult el paratlfuszban. Persze, erről nem tehetnek a gondozók. Nem is az ő hibájukból keletkezett a kár. Ott, ahol 106 241 darab kacsát nevelnek, az ilyesmi Is előfordul. De még így Is nagyon elégedettek, mert a kacsatenyásztés minden várakozást felülmúlt Elégedettek is lehetnek, mert á harmadik negyedévre tervezett 955 métermázsa kacsahús helyett 1821 métermázsát adtak el. A szép eredmény megmutatkozik a pénzügyi terv teljesítésében Is. Kacsahúsból 1413 760 korona bevételt terveztek, de mivel az eladást magasan túllépték, a pénzügyi bevételt is 2 704 017 koronára teljesítették. Szabó János zootechnikus példás nyilvántartást vezet. így pontosan megállapítható minden dolgozó munkateljesítménye és keresete. A víziszárnyasok gondozói minden kitermelt métermázsa hús után négy munkaegységet és amennyiben az eladott mennyiség 80 százaléka L osztályú, darabonként még 25 fillér prémiumot kapnak. T^hát nem járnak rosszul, ha munkájukat lelkiismeretesen végzik. A beszélgetésbe bekapcsolódott Borsicky Flórián segédzootechnikus is. Véleménye szerint, helytelen az árpolitika. Míg az elmúlt évben egy naposkacsa hat koronába került, idén már nyolc koronát fizettek darabjáért. Ugyanez a helyzet a takarmánnyal is. Az elmúlt évben egy métermázsa eleség 180—190 korona volt, most pedig 240 ko< rónát fizetnek érte. Ezt nem is sajnálnák, ha a takarmány minősége kifogástalan lenne. Am. nem minden esetben felel meg a követelményeknek. Amíg a vágújhelyi takarmánykeverőből érkezett szállítmányokkal elégedettek, a komáromi takarmánykeverőből érkező eleség minőségével nincsenek kibékülve, Annak dacára, hogy a nagyüzemi kacsatenyésztéshez szükséges tapasztalatok hiányában láttak munkához, az eredmények minden várakozást felülmúltak, holott nem rendelkeztek elegendő vízzel. Márpedig vízisíé»nyasok tenyésztése víz nélkül elképzelhetetlen. A jő eredmények láttán a felsőbb szervek hozzájárulásával 130 ezer koronás befektetéssel nagy kitérj»; désü tavat létesítenek. A tő' egyik részét a közeli napokban adták át rendeltetésének, A munkálatok tovább folynak és még ez évben befejeződnek. Az elmondottakhoz nem kell kommentár. A közös Igyekezet és a becsületes munka meghozta gyümölcsét. Az alapokat lerakták, tapasztalatokat szereitek, melyet az elkövetkező években kamatoztatnak. Andriskin József 2
