Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-12-02 / 48. szám
\éWfínW\\ 11; m A NAGYPAPA hétben elbocsátottak munkahelyemről... és elkövetkezett az az idő, amikor számunkra ebben az országban nem volt hely... Kitelepítettek. Hogy miért? — azt nehezen tudom megérteni még ma is. Tizenöt esztendőt töltöttem Nagybörzsönyben, Magyarországon. A magyarországi évek sem múltak el nyomtalanul. Az elsők között léptek a termelőszövetkezetbe. Jól éltek, szépen kerestek. De mégis idegenek voltak abban az országban. — Amikor megbetegedtünk, nem volt, aki egy pohár vizet adott volna — mondja János bácsi élete párja. — Meg aztán marcangolt a honvágy mindkettőnket. Szerettük volna látni az unokákat és öreg napjainkra együtt lenni velük. Hazajöttek ... és nem kaptak vissza semmit. A ház, amelyben Vükén laknak, az is a másé. Nem panaszkodnak, s János bácsi Jelenleg is dolgozik — éjjeliőr a szövetkezetben. Mert mind mondja, az unokák, ha eljönnek csak nem engedheti el őket üres kézzel. Meg aztán mit is csinálhat egy hetvenhét éves öregember? A munkát megszokta, s nem is tudna élni nélküle. Annak ellenére, hogy lassan közeleg a nyolcadik X felé, Jő erőben érzi magát, és amíg erejéből telik, dolgozni szeretne. Élete párja a ház körül tesz vesz. Néha a közösbe is eljárogat, most is a dohánycsoportban dolgozik. Kell az eleség a baromfinak, hízónak ... Két ember életét nem könnyű summázni, főleg olyanokét, akik megjárták az élet kálváriát, és azt érzik ma is. Mert bár otthon vannak, a családi élet melege, s szeretet veszi őket körül, mégis hontalanok. Magyarországról eljöttek — itt pedig csak útlevéllel tartózkodnak. — Ami még az életből hátra van, nyugalomban szeretném eltölteni — mondja János bácsi. — Nincs is okom a panaszra, az élet alkonyán minek is keresném az igazomat. Amire vágytam, megkaptam. Együtt a család, s a három unoka jelenti öreg napjaimra az életet. Mert nincs annál boldogabb pillanat, mint amikor egyszerre mindhárom ellátogat hozzánk, s egy-két koronát nyomhatok a kezükbe. Igen — nincs ennél boldogabb pillanat, amikor öregségére nem marad magára az ember. Mert bárhogy is van, együvé tartozunk, hiszen emberek vagyunk ... Czita Béla HŰTŐSZEKRÉNYEK HELYETT ELEKTROMOS MEZŐ Az elektromosság nagy hatással van az anyagcserére, tetszés szerint fokozza, illetve lassítja az életfolyamatokat, sőt teljesen leállíthatja az anyagcserét. Ha például a paradicsomültetvény felett elektromos mezőt létesítenek, azonnal leáll az anyagcsere, a növények mintegy álomba merülnek, úgyhogy akár egy hónapig is az ágakon hagyhatják a paradicsomot, nem rothad meg. Hónapokkal később is olyan nedvdús, vitaminban gazdag lesz. Ősszel valóságos gyümölcsszőnyegen járunk, az ízletes termés javarésze kárba vész. Elektromossággal azonban megmenthetjük a gyümölcsöt a túlérettől. A kutatók megállapították, hogy ha a pozitív pólust a fa törzséhez, a negatívot a fa ágához kapcsolják, felgyorsul az anyagcsere, ha pedig fordítva járnak el, teljesen leáll. De az elektromos mező nem csupán a növények tartósítására szolgál. A Kisinyevi Mezőgazdasági Kutatóintézet tudósai azt is megállapították, hogy a romlandó élelmiszereket korlátlan időre tartósíthatják elektromos mezővel. A kísérletek folyamán egy darab nyers húst tettek egy tálba anélkül, hogy megfagyasztották vagy a levegőtől izolálták volna, csak az elektromos mezőt kapcsolták be naponta pár órára. A hús több hónap után is épp oly friss és ízletes maradt, mint az első napon volt. Ez a fölfedezés igen nagy jelentőségű, hiszen ezután nem lesz többé szükség a drága és nagy teret foglaló hűtőszekrényekre, elegendő, ha a romlandó élelmiszereket elektromos térbe helyezik. A mezőgazdászoknak igen nagy főfájást okoz a kártevők elleni harc. A legkártékonyabbak a rovarok és a lepkék. Hogy elpusztítsák őket, permetezik, füstölik, felgyújtják az ágakat, ahová a lepkék tojásaikat lerakják. A mérgező vegyszerek azonban több szempontból is alkalmatlanok: nem csupán a káros, hanem a hasznos rovarokat is elpusztítják, a kártevők gyorsan megszokják a mérget, nincs rájuk hatással, s gyümölcsérés idejpn nem szabad permetezni, mert a méreg beszívódhat a termésbe. Az elektromosság azonban e tekintetben is segítségére siet a mezőgazdaságnak. Az erős fényű égők éjjel magukhoz vonzzák a rovarokat, az égőt burkoló elektromossággal töltött háló pedig megöli őket. Mivel megállapították, hogy minden rovarfajta más-más hullámhosszú fényre érzékeny, tetszés szerint olyan égőket állítanak fel, amelyekkel egy-egy fajta kártevőt pusztíthatnak el. Az almamoly például az ibolyántúli sugarakra érzékeny. Egy higanylámpa segítségével egy óra alatt másfél ezer almamoM lehet elpusztítani. Póruljárf iskolakerülő Sünt, bár rég elmúlt szeptember még mindig nem akart megbarátkozni az iskolábajárás szép szokásával. Hacsak tehette, lekéste a tanítást, édesanyja nagy haragjára, akt fiacskájából a legderekasabb sünt akart faragni. — Sünikém, siess márt Az esthajnal csillag régen fent ragyog. Még elkésel az iskolából — mondogatta neki estém ként, s kezébe nyomta minden jóval megtömött táskáját. Süni kénytelen kelletlen elindult a Lapurengetegbe, ahol a tekintélyes, bozontos szempillájú Sün Sámuel tanító bácsi már izgatottan várta kis növendékeit. — Minek kell nekem tanulni? — borzolta fel Süni a tüskéit, mikor már majdnem az iskolához ért. TIZENNÉGY NYELVEN Hazánkban nagyon közkedveltek a szovjet lapok, főleg a képes folyóiratok. Például a Szovjetszkij Szojuz, amely tizennégy nyelven járja be a világot, magyarul is megjelenik Szovjetunió címmel. h22*£ TANÁCSADÓ A technika előretörésével együtt a civilizált társadalom életmódja Is megváltozik éppúgy, mint a táplálkozás. Hazánkban az 1936-os évhez viszonyítva több mint egynegyedével emelkedett az egy lakosra eső átlagos kalőriamérték. A nagyfogyasztó államok ^sorába tartozunk. A főbb élelmiszerek átlagos összfogyasztása és a felvett kalóriák terjedelme globálisan meghaladja a javallott adagokat. Mértéken felül több cukrot és tésztaneműt eszünk, viszont nem kielégítő az állati fehérje-fogyasztásunk (hús, tej, tejtermék és tojás). Ugyancsak nem kielégítő szervezetünk C-vitamin-szükséglete, mivel kevés gyümölcsöt és | 0 •• JAKUB KOLASZ: A TOLGY Ide ragyog Évszázados zöld homloka, ez a tölgyfa, látni, milyen sok zivatart terebélyes. láthatott már. Alatta mint Zivatarok ezüst szalag, zúgtak rajta, kanyarog a Nem hajolt meg Nyemen vize. semmitől sem. Zömök törzsét Hej! öreg tölgy, fű borítja, mezőnk őre. s körötte bő Lombod dalát mező zöldül. messze zúgod. Földbe nyúlnak S hogy mit zúgnak gyökerei, a dús lombok, áll a tölgyfa, csak a fürge meg se rezdül. szelek tudják. Szétágaznak Nyárídőn, vagy dús lombjai mikor ősz jön, s a hatalmas zúgnak, lengnek sudár ágak. beszélgetnek. Erős, mintha Hallgatom a szikla volna, lomb zúgását, ha ránézek, s hangja verssé leng a lombja. válik bennem. Gyorsan irányt változtatott hát, és elhatározta, hogy inkább világgá megy. Bogáncsbokor néni is helyeselte elhatározását, de azért lelkére kötötte, hogy messzi ne menjen: Ballagott Sünt, ballagott, nem törődve azzal, hogy az iskolában mást ültettek helyére. Már csaknem virradt, amikor nagy fáradtan egy vadgesztenyefához érkezett. Alig húzódott azonban a tövéhez, egy ottfelejtett tüskés gumó, zsupsz, az orrára esett. — Jaj, jaj! — csak ennyit tudott mondani s a kis iskolakerülönek or* rát, szemét elfutotta a vér. Alig tudott elvánszorogni a fa alól, sőt dagadt orrától a közeli gödröt sem vette észre, amibe aztán szépen belepottyant. Ki tudja, meddig maradt volna ott, ha édesanyja keresésére nem indul. Szerencsére Bogáncsbokor-nénl tudta merre ment a kts csavargó, így édesanyjának nem volt nehéz nyomára akadni. Sün anyuci kezében egy jókora husánggal érkezett ahhoz a gödörhöz, amelyben nagy tjedelmére megpillantotta póruljárt fiacskáját. Még szerencse, hogy magával hozta a nagy ütleget, mert anélkül aligha tudta volna Sünit kiszabadítani. Hát még mikor dagadt orrát, véres szemét meglátta. Azonnal elszállt a harag jó anyai szívéből. Fogott egy csomó kiszáradt kakukkfüvet, s ütleg helyett azzal simogatta meg fia arcocskáját. Mire ismét este lett, Sünt mehetett az iskolába. Sün Sámuel tanítóbácsi ts ugyancsak elcsodálkozhatott, mert ez egyszer a kis iskolakerülő volt a legeslegelső, Némethné ö, Márta SZOVJETUNIÓ VÍZSZINTES: 1. Város Ukrajnában. 5. Méhtermék. 6. Fogadási összeg. 8. Mesefilm. 10. Varrunk vele. 11. Folyó a Szovjetunióban. 12. Kevert sző. 13. Város Lengyelországban (ELK). 14. Nagy áruház Moszkvában. 16. Vég kezdete. 18. Mássalhangzó kiejtve. 19. Művészet — latinul (ARS). 21. Ipari növény. 22. Európa legnagyobb folyója. FÜGGŐLEGES: 1. Végtag. 2. Zamat. 3. Latin kötőszó (ET). 4. Hibázik. 5. Város a Szovjetunióban. 7. A Szovjetunió egyik tagállama. 9. Állóvíz. 11. Kutyafaj. 11a. Tagadőszó. 15. Közlekedési vonal. 17. Indok. 18. Növény. 20. Ásvány. 21. Lajos Gábor. Beküldendő a vízszintes 1., 11., 14., 22., a függőleges 5. és 7. számú sorok megfejtése. ÁT KELL TÉRNÜNK A HELYES TÁPLÁLKOZÁSRA zöldséget eszünk. Ez a hiányállapot már hosszabb ideje tart. Népgazdaságfejlesztési tervünk szerint 1970-ig, valamint távlati feladatainknak 1980-ig kidolgozott mérlegelése értelmében zsiradék-, cukor-, liszt és burgonyafogyasztásunknak meg kellene haladnia a javallott élelmiszer-adagokat, de a hús-, tej-, tojás-, hüvelyes- és zöldségfogyasztás még nem éri el a kívánt mennyiséget. Élelmiszer-fogyasztásunk gazdasági elemzése bebizonyította annak a lakosság jövedelmétől való függését. Élelemre fordított kiadásaink aránytalanul magasak a fejlett ipari országokhoz viszonyítva, mivel továbbra is legalább felét emésztik fel a lakosság jövedelmének. Az árak befolyásolják élelmezésünk összetételét, ami szemléltetően megnyilvánul állati fehérjefogyasztásunkban. Javallott mennyiségét csak azokban a háztartásokban fogyasztják, ahol az egy családtagra eső évi bruttó jövedelem eléri a 15 000 koronát. Ezzel szemben lakosságunknak 76,9 százaléka nem fogyasztja el az állati fehérjefélék indítványozott hányadát, a javallott C- és B2-vitamln adagokat sem éri el semmilyen szociális vagy járadékos réteg. Globálisan ugyan kalóriaérték-többlet mutatkozik táplálkozásunkban, de lakosságunk 12 százaléka, az egy családtagra eső alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban még a jóllakottság kalóriaszükségletét sem éri el. A fogyasztók gyakran hangoztatják, hogy a helyes táplálkozás érdekében rendezni kellene a lakosság jövedelmét és az élelmiszerárakat. De az ésszerű táplálkozás szükségleteinek megfelelő termékmennyiség és az árpolitika csak részben befolyásolja a táplálkozást. Hozzá kell szoknunk a változatos, biológiailag értékes táplálkozáshoz és fel kell hagynunk a hagyományos magas kalóriafogyasztással. Ily módon szervezetünk érdekében rendszeresen kell étkeznünk. Életmódunk megváltoztatása megköveteli a táplálkozás különösképpen ésszerű betartását. Ebből termelőnek és fogyasztónak egyaránt ki kell vennie részét. MUDr. Ivan Januäek A Szabad Földműves 47. számában közölt „Vízimadarak“ c. kískeresztrejtvény helyes megfejtése: gólya, gém, kócsag, vadliba, vadkacsa. Sorsolás folytán könyvjutalomban részesül: Konecsny Margit, Nagyfödémes, 466 hsz. és Miklós László, Bátka. Dicséretet érdemel: Becse Tibor, Muzsla, Nagy Natália, Málas, Harmati Ágota, Medve, Virágh Ilona, Tany és Szlamenka Erzsébet, Érsekújvár. SZABAD FÖLDMŰVES 9 1967. december 2. Melegen simogat a késő őszutói napsugár. A fák elsárgult hulló levelével tova rebben a novemberi szél, épp úgy, mint a múló évek Brusnyai János és felesége felett. Talán kezdhetném úgy is, mint a mesében. Élt egyszer egy falusi szegény család. Szépltgethetném a történetet, de ez mitsem változtatna az igazságon... A régi idők ma már csak fájó emlékek, olyanok, melyek az ember egész életére kihatnak. Inasévek egy cipészinesternél. Vérzivataros évek az első világháború forgatagában, s hét év katonaság — kegyetlen emberi sors. Az éhezés, marharépán tengődés a fronton, s két eltévedt golyó nyoma emlékként a balkarján. János bácsi, amikor hazatért, édesanyját és nagyanyját találta a családból. A mesterségét nem folytathatja — bal karja megbénult. De élni kellett... — Nagyigényű nem voltam soha. A háború befejeztével trafikot kértem mint hadirokkant — nem kaptam rá engedélyt. A harmincas évek vége felé sikerült csak elhelyezkednem a közeli erdészetnél, min fakiadó. A második világégést megúsztam — de negyven-Vastag fonalból, fa vagy műanyag kötőtűkkel dolgozunk. Egy sima egy fordított kötéssel tetszés szerinti szegélyt készítünk, majd a kötést így folytatjuk: A sima szemet ismét simán lekötjük, a fordítottat pedig csak átemel-Vastag fonalból - pulóver jük úgy, hogy közben a szálat a tűre ráhajtjuk. A következő sornál a fordított szemet szabályosan lekötjük, a sima szemet pedig csak azután, miután az előző sorban ráhajtott szálat a szem mögött leengedjük. A laza, de mégis meleget adó kötéssel egyaránt készíthetünk kabátot, vagy magas, visszahajló kámzsanyakú, sportos pulóvert. Akinek kisebb a gyakorlata a méretszerinti kötésben, ajánlatos, ha szabásmintát készít hozzá.
