Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-15 / 28. szám
KOCSMÁK, VÉLEMÉNYEK, EMBEREK „Szívesen eladok, hitelbe nem adok!" „Kibic, tartsd a szád!“, „Padlóra köpni tilos!“. Ezek a világ leggusztusatlanabb, legsértőbb és legfeleslegesebb figyelmeztetései, amelyekkel az életben valaha is találkoztam. Bűzös falusi kocsmák, külvárosi lebujok falán voltak láthatók (elvétve még ma is előfordulnak!!), és semmivel sem kímélték jobban a legyek, mint Ferenc József ama képmását, amely miatt Svejknek, a derék katonának, bizonyos nézeteltérései támadtak annak idején az államhatalmi szervekkel. Ezért voltak gusztustalanok. Hogy miért sértők, talán nem kell különösképpen magyarázgatni, nyers, vulgáris megfogalmazásuk csak járulékos tünet, hiszen ha így figyelmeztetnek: „Szükség esetén vegye igénybe a köpőcsészét!“ legalább annyira felháborít, mint a „Padlóra köpni tilos!" Végül pedig feleslegesek, mert nem akadt olyan kocsmáros, aki ne adott volna hitelbe, a klbicek zavartalanul belebeszéltek a partiba, na és hát... szóval ami a köpködést illeti, szintén nem volt minden egészen rendben. Ezzel szemben a szóban forgó feliratok aránylag hű és megbízható képet nyújtottak a falusi vendéglátóipar színvonaláról, de ugyanakkor szerzőik hozzáállását is tükrözték, amellyel ezt a kérdést kezelték. Persze, fejlődünk, ez tagadhatatlan, s így aztán az utóbbi húsz esztendő folyamán az ilyen gyanús feliratok, más egyebekkel együtt, lekoptak a kocsmák falairól. Természetesen a legkézenfekvőbb a haladás ott, ahol a kocsma falával együtt koptak le, illetve új vendéglátóüzemet építettek, ám ilyen szerencséje mindeddig csak kevés falunak van. Az esetek túlnyomó többségében bizony nem sokat javult a helyzet, esetleg az öreg, rozoga csárdában felújították a berendezést, s ma már a rumon és szilvóriumon kívül márkás italok is kaphatók. Most pedig meghívjuk a kedves olvasót egy kisebb körútra, hallgassa meg, miként vélekednek manapság az emberek a kocsmáról. Pál Ferenc, Úbást. — Hány esztendeje kocsmáros? — Nyolc. — Ki a jó vendég? — Nekem nem érdekem, hogy a vendég sokat költsön. A józan vendég jobb. Különben Is, a pálinkáért mindössze két százalékot kapok, a többi áruért „ötegészhetet“. — És a részegek? — Gorombáskodnak, hangoskodnak, ki nem állhatom őket. Különben ahány ember, annyi természetű. Van olyan is, aki akár egy hétig is ellehet a kocsmában, és nem rúg be. Mások néha tíz féltől se csípnek be, előfordul viszont, hogy három is megárt nekik. — Mi a véleménye, nem lenne jobb a falusi kocsmákat átalakítani kávéházakká, ahol megfelelő környezetben az i,vésőn, kívül mondjuk szórakozni, újságot olvasni is lehet? — Ügy gondolom, mindenképpen szükségesek a falusi kocsmák. Nézze, a falusi ember nem szívesen megy szőnyegre, parkettre. — Ezen lehetne vitatkozni, meg aztán itt vannak a fiatalok, nem szólva arról, hogy a falun élő értelmiségiek száma is lényegesen megnőtt. — Hát... különbözőek a vélemények ... — Különbözőek. De most talán ne msértődik meg, ha megkérdezzük: szokott-e inni, hisz módja lenne rá? — Nem voltam soha italos ember. Mondják is a faluban, hogy ilyen kocsmáros kell, aki nem Iszik, meghagyja a népnek. Azt hiszem, hogy három-négy féldeci után végem lenne. — A forgalom? — A havi átlag jelenleg húsz—huszonöt ezer. Tapasztalatom szerint ez a szám minden évben nő. Vincze Margit és Mede Géza, Egyházasbást. — ön, mint a helyi nőbizottság elnöknője, hogyan vélekedik a kocsmáról? — Személy szerint semmi bajom vele, az én férjem nem italos ember. De nem értem miért van nálunk a kocsma egész nap nyitva. Sok helyen csak reggel, délben és este nyit ki pár órára. Nálunk az emberek nap közben is meg-meg állnak a kocsmában és bent ragadnak. — Talán Mede elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke tudna erre a kérdésre választ adni... — Igazuk van az asszonyoknak, és sokszor elég élesen fellépnek a kocsma miatt. Mi ebbe az egész napos nyitvatartási időbe viszont olyan feltétellel mentünk bele, hogy a kocsmában majd egyúttal étkezni is lehet, egyszóval vendéglővé szerettük volna átalakítani. Megjártuk, mert az illetékesek máig sem intézkedtek, hogy hideg és meleg ételek is kaphatók legyenek a kocsmában. Persze, nem hagyjuk annyiban a dolgot. Most ugyanis az a helyzet, hogy a kocsmába betérő ember, mégha nem is akarna, feltétlenül innia kell. Mindig akad egy két ismerős, és ha az ember nem fogadná el a féldecit, feltétlenül megsértődne ... — így kezdődik — szól közbe a nőbizottság elnöknője —, aztán estig se tudnak hazakecmeregni. Az ilyesmiből adódik elő a legtöbb családi botrány. De van itt egy másik kérdés is. Nagyon helytelenítjük, hogy a kocsmában fagylaltot is árulnak. A gyerekek így már kicsi kortól rászoknak a kocsmázásra: Elálldogálnak a~felnőttek között és bizony 'nem sok jót hallanak. — Kultúrház van a faluban? — Nincs. A kocsma az egyedüli hely, ahová menni lehet. Azt hiszem az elnök elvtárs többet tudna mondani ezzel kapcsolatban. — Én se sokat... Ezerkilencszázhetven előtt nem nagyon számíthatunk arra, hogy lesz művelődési otthon. Jelenleg például táncmulatságot sincs hol rendeznünk. Ha látná úgy szombaton, vasárnap a kocsmát — vágni lehet a füstöt. Az emberek poharakkal a kezükben ácsorognak, mégcsak leülni se lehet. Ismeretlen fiatalasszony az utcán, Hidegkút. — Haragszik a kocsmára? — Miért, tőlem akár négy is lehetne. — Na és a férfinép? ... Soká elmaradnak? — Azért van a kocsma, hogy a férfiak igyanak benne. — És mondjuk ön, nem tér be néha? — Ha fizet valaki!... — Szóval akkor nem kell bezárni a kocsmát. — Csak nem akarják bezárni!... Surányi Mária, Vecseklő. — A kocsmárosné hogyan vélekedik a kocsmáról? — ??? — Szívesen meginnék egy sört. Lehet? — Ne haragudjon, zárva van a kocsma. — És mikor nyitnak? — Semmikor. Elvitte a kocsmát a víz. — Hát akkor itt megoldódott a kérdés, mégpedig radikálisan. Nyugodtan aludhatnak az asszonyok, nem ihat a férfinép! ... — Csak gondolja. Jelenleg sokkal rosszabb a helyzet, a szomszéd faluba járnak inni. — Ezek szerint, ha van kocsma a faluban az is rossz, de ha nincs, még rosszabb. Nem lehetne valamiképp megoldani a problémát? — Próbáltam. Otthon mértem, de a szomszédok állandóan veszekedtek, mert zaj volt — Amíg nyitva volt a kocsma, mennyi pálinka fogyott el átlagosan? — Hétközben kevés. A hét végén, amikor a férfiak hazajönnek a faluba, úgy harminc liter körül. — Az ön véleménye szerint sokat isznak az emberek? — Melyik hogy. Nem lehet azt mondani, hogy különösképpen italos nép lakik itt. El elüldögélnek, beszélgetnek, előfordul aztán, hogy van egy-egy bolondabb nap, dehát enélkül nincs. Molnár Istvánná és Gyurkó Lászlóné. Tajti.: — Mit tesznek Önök, mint pedagógusok, a kpcsmázás ellen? — Mit tehetünk — válaszolják szinte egyszerre. — Hát például... könyvtár van a faluban? — Van. — A kölcsönzések? — Amióta itt vagyok egyetlen bácsi jött könyvet kölcsönözni. — A diákok se kölcsönöznek? — De igen... biztosan ők visznek haza is. — Volt már valamelyikük benn a kocsmában? — Néha átugrunk sörért, itt van szemben. — Fiatalkorúak látogatják a kocsmát? — Bizony előfordul. Főleg mulatságok alkaljnával. — Innen is eljárnak a férfiak dolgozni. Ezek szerint szombaton-vasárnap bezzeg hangos a kocsma. Mit szólnak ehhez a feleségek? — Különösképpen nem haragszanak érte. Jól keresnek a férfiak, sok pénzt adnak haza. — És mikor foglalkozik az apa a családjával? — Talán jobb is így. Nem rontják el a gyerekeket. — Ha lenne rendes presszó beülnének néha egy feketére? — Természetesen.-f-Az emberek nagyobb része általában haragszik a kocsmára. Jogosan ítélik el az italos embereket. Elhanyagolják családjukat, kárára vannak a társadalomnak. Persze, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy zárjuk be a kocsmákat. Vendéglátóipari létesítményekre feltétlenül szükség van. Ám mindent el kell követnünk, hogy faluhelyen is kulturált körülmények között szórakozhassanak az emberek. És ilyen értelemben kell megszüntetni a régi kocsmákat. Balogh P. Imre Kétszáznegyvenezer pulyka Komádiban Magyarországon a Sebes—Kőrös mellett lévő komádi Lenin tsz-ben hat évig foglalkoztak baromfitenyésztéssel, négy évig, mint szakosított üzemben meg csaknem kizárólag ezt tették. A többi tsz-ben főleg juhot és szarvasmarhát tenyésztettek, s az adott körülményekre való tekintettel sikerről beszélni nem lehetett. Most az egyesített tizenhétezer katasztrális hold nagyságú mezőgazdasági területtel rendelkező új tsz-ben pulyka és lúdtenyésztésre szakosítottak. A tagok száma jelenleg ezerhatszáz, ezeregyszázan dolgoznak, a többi tag pedig állami nyugdíjat élvez. Mindezt K ar a s z Bélától, a Bihar Népe tsz főállattenyésztőjétől tudtuk meg, aki kérésünkre a helyzetről helyenként részletekbe menő tájékoztatást adott. Valamikor „kicsiben“ jövedelmező volt két-háromezer magyar bronzpulykát tartani, mert a kombájn után elhulló gabonát jól felhasználták. Bár ekkor is takarmányozták a pulykákat, mert a tarlón 2,5 kg-os súlyig folyt az előnevelés, viszont eladásra hat kg-os pulykára volt szükség. Azután Szolnokról meghozták a 20—25 kg élősúlyú, nagy testű tenyészbakokat. A bronz anyapulyka 4,5 kg-os kezdősúlyával nem bírta el a nagytestű bakot. Így szükségessé vált a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben Dr. Koplikné által annakidején kidolgozott mesterséges megtermékenyítési módszer alkalmazása. A pulykák mesterséges megtermékenyítését hattagú brigád végzi. Három személy a sperma elvételével foglalatoskodik, hárman meg a pulykák megtermékenyítését végzik. A spermát nem tartósítják. A különböző gazdasági egységekre motorkerékpáros futár viszi, közvetlenül az elvétel után. Mivel az elvétel kezdetén a sperma sűrű, 60 százalékban sós hígítót használnak. Később a spermát 40 százalékban, a végén meg 20 százalékban hígítják. Hogy miért éppen a pulykatenyésztést választották az ökonómiailag gyenge üzemek mérleghiányának heiyrebillentésére, az abból is kitűnik, hogy 0 míg 1 kg pulykahús élősúlyban történő előállításához 3 kg takarmányra van szükség, addig 1 kg disznóhús előállításához 5 kg takarmány kell. Ez csak a takarmány árkülönbözetében kilónként kb. 6 Ft különbözeiét jelent a pulyka javára. 0 További előny, hogy a pulyka felvásárlási ára 21,60 Ft, a sertéshúsé pedig élősúlykilogrammonként 18,50 Ft. Ez további 3,10 Ft különbözeiét jelent a pulyka javára, ami nem elvetni való. 0 Míg a takarmányra fordított pénz a pulyka esetében 6 hónapon belül visszatérül, addig ez 12 hónapig tart a sertéstenyésztésben, 36 hónapig pedig a szarvasmarha esetében. Tehát a pulyka etetéséhez mindössze félévi hitelre van szükség, s a többi ökonómiai mutatók elérése is előnyösebb. 0 A baromfitenyésztésben az élő munkáért járó díjazás összege 6—8 százaléka az össztermelési értéknek, viszont sertéshústermelésnél 18 százaléka. A szakosítás lehetővé teszi a nagybani baromfitenyésztést, ami segít a sertéshúsból eredő szép jövedelmet is jelentősen felülmúlni és magasan a szarvasmarha-tenyésztésből eredő jövedelem fölé helyezni. Komádiban a keresztezésből származó pulyka 21 hét alatt 8,76 kg-os átlagos súlygyarapodást ér el, s 1 kg élősúly eléréséhez 2,92 kg takarmány szükséges. A magyar bronzpulyka ugyanilyen idő alatt csupán 5,05 kg-os átlagsúlyt ért el, takarmányfogyasztásra viszont élősúly kilogrammonként 3,33 kg keverék. A keresztezéssel előállított pulykákból más tsz-nek egyelőre nem adtak el növendéket, mert nem hajlandók értük többet fizetni. Ebben az évben már 140 000 pulykát neveltek, mindössze 4 százalékos veszteséggel. A tervezett 220 000 helyett, a helyzet jelenlegi állásából ítélve a 240 000 pulyka felnevelését is túlteljesítik. A következő évre 20 000 törzsállatot, tojót és bakot teleltetnek át. Az állományforgóban 3 X 80 000 pulykával számolnak és az új, betonozott kifutójú telepet is eszerint méretezik. Az angol Matthews (Metjúsz) cég által nemesített fehérszínü, széles-mellű pulykákból húszezer tojóval rendelkeznek. Szülőpáronként legalább hatvan utóddal lehet számolni. A Baranyamegyei Mezőgazdasági Vállalat rendelkezik a nagyszülőpárokkal, Komádiban pedig szülőpárokkal dolgoznak. Tervek szerűit 1971— 1972-ben egymillió kétszázezer pulykát adnak el évente, ennek huszonöt százaléka szélesmellű fehér pulyka lesz, melyet hizlalásra hagynak. A Matthews-féle pulykák tizenöt hét alatt átlag 5,80 kg-os súlyt értek el, miközben az egyik korai, kissé meghűlt falkában 1 kg élősúly előállításához 3,05 kg, a másik, rendes körülmények között nevelt falkában viszont már csupán 2,70 kg takarmány fogyott el. A nagyszülőpár 6 fontsterlingbe, a szülőpár meg 182 Ft-ba kerül. A szélesmellű fehér pulyka zárt nevelésre való. Ennek és a magyar bronzpulykának a keresztezéséből előállított hibrid, hat hétig kifutó nélkül, bent nevelhető, miközben négyzetméterenként eleinte húsz pulykapipe fér el. Próbát tesznek még háromezer KC jelzésű, franciaországi eredetű pulykával, megfigyelve a keresztezés eredményeit. A keltetés a Gergely-féle, tízezer tojást befogadó gépekben 82 százalékos eredményt mutat. A pulykapipéket a koratavaszi idényben 50 százalékban BIOS 500 jelzésű, csehszlovák gyártmányú műanya alatt, 50 százalékban pedig az irodából kölcsönvett kályhák és a kertészettől holtidényben kikölcsönzött fém öntözőcsövek segítségével nevelték. Egy munkaerőre tízezer pulykapipe gondozása jutott. További nevelésre április 17-én és július 10-én fogadtak pulykákat. A júliusi tétel már tojó törzsállománynak készül. Ugyanaz a helyiség, ahol a pulykapipéket nevelik, augusztustól már a tehenek rendelkezésére áll. A nevelőben a pulykapipék 4—5 százalékos veszteségének 75 százaléka az első hónapban, 25 százaléka pedig azután keletkezik. Az elhullást négyötöd részben baleset, elgyúrás okozza. A saját gazdaságban nevelésre fel nem használt bronz napospulykákat darabonként 12 Ft-ért árusítják. A Matthews legalább 17 Ft-ot ér. azonban egyelőre annyit nem hajlandók érte adni, mert azt a kiváló növekedési erélyű fajtát még nem ismerik a mezőgazdasági üzemek vezetői általánosan, ezért jótulajdonságait még nem értékelik érdem szerint. A kész pulykákat a külkereskedelem zömében külföldre szállítja, ami igen jó valutaforrás. A baromfitenyésztésre történő szakosítás másik nagy tétele Komádiban a lúdtenyésztés, ehhez a témához azonban alkalomadtán még visszatérhetünk. Egyet azonban már a pulykatenyésztéssel kapcsolatban is teljes biztonsággal állíthatunk; azt, hogy ez a termelési ágazat nálunk is kiváltképpen jövedelmező lehet a baromfihús előállítására szakosított üzemekben, ha kellő hozzáértéssel látnak munkához és nem hanyagolják el a fajtakérdést sem, annál is inkább, hiszen a Matthews-féle szélesmellű, nagytestű, fehér szárnyasokkal kedvtelésből már a magános kisállattenyésztők is foglalkoznak. S7ft Sgr) A •' js fél- szélesmellű pulykák <// né:. v v n e-ei,k ,z Mű kg-os, öthetes korban pedig az 1,50—1 60 kg-os élősúlyt. A granulált takarmányt tetszés szerinti mennyiségben fogyasztják és néyyzetméterenként ekkor öt darabot tartanak belőlük. (A szerző felvételei)
