Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-01 / 26. szám

Mikor az egyes gazdasági ágakban egy évvel ezelőtt megkezdődött a munkaidő heti 44 órára való leszállítása és ezzel kapcsolatban a szabad szombatok bevazetése, a mezőgazdaságban sokan irigykedve szemlélték, hogy ez az új dolog milyen könnyen és gyorsan valósul meg az ipari üzemekben, hivatalokban és másutt. Ma már ez az irigység nem helyénvaló, mert kezdve az elmúlt év harmadik negyedétől BZt a pihenésre, szórakozásra és tanulmányokra több időt biztosító humánus intézkedést fokozatosan a mezőgazdasági üzemekben is bevezetik (egyenlőre az egységes földműves szövetkezetek kivételével). De a szabad szombat bevezetése a mezőgazdaságban, különösen pedig az állattenyésztésben ez ágazat ismert különleges vonásaiba ütközik. Ennek ellenére keresni kell és fel kell ismerni a munkaidő csökkentésének a lehetőségeit.

E kérdés megoldásánál legnagyobb akadály a korszerűtlen és kis befogadóképességű tehénistállókban van. Vegyünk példának egy 9fi tehenet befogadó tehénistállót. A galántai állami gazdaságban kiszámították, hogy a váltások bevezetésével a fejők eddigi 1500 koronás havi bére 1333 koronára csökkenne, ami ellenkezik az érvényes rendelettel, mely előírja, hogy nem lehet bevezetni a csökkentett munkaidőt sem a dolgozók bércsökkenése, sem a túlórák szaporodása árán. Érthető, hogy Galántán a fejők ebbe a módszerbe nem egyeznek bele és a gazdaság sem akarja emelni a béralapot. Más megoldás is van — váltások nélkül. Ez esetben, ha egy fejőnek szabad napja van, a többiek ápolnák és fejnék a reá bízott teheneket is. Viszont ez a módszer sem tartalmaz semmi előnyt, mert egyrészt a fejők nem hajlandók másra dolgozni, másrészt tapasztalatból tudjuk, hogy egyik tehénápoló sem szereti másnak átengedni a reá bízott tehenet.

Ilyen és hasonló nehézségek vannak a nyugat-szlovákia kerület minden állami gazdaságában. Ez abból is kitűnik, hogy a 33 állami gazdaság közül február végéig a 44 órás munkahetet csak 22-ben vezették be, legtöbb esetben csak a növénytermelésben és a segédmunkálatoknál, fgy például Alek- Sincén azért dolgoznak az állattenyésztésben mindmáig a régi módszer szerint, mert a gazdaságnak nincsen elegendő munkaereje a váltásra, sem

pedig mechanizációs eszközei, melyek yp yp az istállókban a jelenlegi helyzetet

■ bj^ f*. mm mm RR ■ ■ megkönnyithetnék. Végül az eddigi J m mm If I I gyakorlat az istállók személyzetének,

ggß hm (mely javarészt nőkből áll), megfelel. Ezek korán reggel elvégzik az etetést és a fejést, utána otthon elő- 8# C || r* készítik a gyerekeket az iskolába,

SS S« 1 J gyorsan ebédet főznek és ismét men-i » ■■ 1 ■ mm ^mkm nek a déli etetésre és fejésre. Stúrovón ugyan bevezették az állattenyész- LESZ KÉT SZABAD SZOMBAT tésben a két műszakot, de rövid időn

MINDENÜTT? belül megszüntették, mert az új szervezet mellett egy dolgozóra több állat esett mint a réginél. Mivel a gépesítés foka jelentéktelen volt, a fejőknek nemcsak hogy több lett a dolgouk, de nem tudtak annyit foglalkozni az állatokkal mint azelőtt, és ez a tejhozam csökkenését eredményezte.

Szemre úgy tűnik, mintha a mezőgazdaságban a munkaidő csökkentése lehetetlen volna. De néhány mrezőgazdasági üzemben ezt a kérdést többé kevésbbé sikeresen megoldották. Például a Partizánske-i Állami Gazdaságban a tehénistállóban (ahol 104 tehén van) már két éve két műszakban dolgoznak, Egy dolgozó egy műszakban 26 állatot lát el. Ez csak a fejés gépesítése és az etetési művelet részbeni gépesítése folytán lehetséges, tgy nem darabolódik a munkanap, minden második héten a dolgozóknak egy egész és két félnapnyi munkaszünetük van (szombat délután, egész vasárnap és hétfő délelőtt), jobb a helyettesíthetőség stb. A fejők között a díjazás egyenlően oszlik meg, de ez a pausalizálás sem ütközik nehézségbe. Elsősorban azért, mert a kollektíva lelkiismeretes dolgozókból áll, akik régen ismerik egymást, köztük őszinte egyetértés uralkodik és felelőtlen egyént nem tűrnek meg maguk között.

Ez a Partizánske-ben bevezetett módszer ugyan a munkaidőcsökkentést teljesen nem oldja meg s ezért nem lehet Ideálisnak mondani. Mindazonáltal a régi módszerhez képest nemcsakhogy előnyösebb, de az első és határozott lépést jelenti a két szabad szombat bevezetése felé.

A csökkentett munkaidő bevezetésénél elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy ez a munkaszervezés terén igényes Intézkedés az egyes munkálatok gépesítésének magasabb fokát tételezi fel. A korszerűtlen üzemeknél azért vannak nehézségek, mert ott minden munkát úgyszólván a „térden“ kell elvégezni. Másrészt a csökkentett munkaidő bevezetése nem okozott problémát a Nyitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdaságában, ahol az állattenyésztés komplett egységekben összpontosul, és a kézi munkával szemben a gépesített munkák túlsúlyban vannak. Ami a gazdaság még fennálló kisebb üzemeit illeti, a kérdést úgy oldották meg, hogy az itt foglalkoztatott dolgozók a vegetációs nyugalom egész tartama alatt szabad napokat kaptak, mikor a növénytermesztésben foglalkoztatott dolgozók helyettesítették őket. Természetesen itt sem lehet ideális megoldásról beszélni. Ennek tudatában van a gazdaság vezetősége is, ezért ezt a módszert csak addig tartják fenn, amíg a korszerűtlen üzemek meg nem szűnnek.

A munkaidőcsökkentés új dolog, s ezért kevés még a tapasztalat. Hosszútávú megoldásról van szó, ezért minden meggondolatlan és elsietett intézkedés több kárt tehet, mint hasznot. Komoly feladat hárul mind a gazdasági dolgozókra, mind pedig a szakszerevezeti funkcionáriusokra.

Ezúttal foglalkozni kell egy további kérdéssel, amit eddig nem vettünk eléggé figyelembe. A szabad szombatok bevezetése töljb szabadidőt teremt, amit célszerűen és gazdaságosan kellene kihasználni. Ha a mezőgazdák, elsősorban a fiatalok minden egyes szabad szombatot csak a háztájiban, vagy építkezéseknél való munkában töltenek el, nehezen lehet arról beszélni, hogy a munkaidő csökkentése teljesíti kitűzött feladatát. Annyi bizonyos, hogy falun nagyúr a hagyomány, ezen nehéz változtatni.

A szabad szombat csak akkor lesz csakugyan szabad, ha aktív pihenésre, szórakozásra és tanulásra használják ki.

FRANTISEK BUDA

Automatizálás

az állattenyésztésben

lapunk március 25-iki számában — Kedvezmények a fiatalok részére — cím alatt részletesen ismertettük a stabilizációs alap küldetését és azt is, hogy kik tarthatnak igényt ebből az alapból származó különböző juttatásokra. Ezért a jelen cikkünkben csak kiegészítő magyarázattal szolgálunk és ismertetjük azokat az újabb intézkedéseket, amelyek mint az első, tehát a már közölt rendelkezés kiegészítői, ez év június elsejétől vannak érvényben.

☆

Elsősorban Is megjegyezzük, az említett cikkünkkel ellentétben az új rendelkezés nem hangsúlyozza, hogy a különböző juttatásokra csak a férfiak tarthatnak igényt, vagyis a nők egyenjogúságának szellemében ez a rendelkezés a mezőgazdaságban elhelyezkedő női munkaerőkre Is vonatkozik.

Toborzási juttatást kaphatnak olyan mezőgazdasági technikusok, ökonómusok, traktorosok, kombájnosok, gépjavítók és állattenyésztési dolgozók, alkk más termelési ágazatokból mezőgazdasági.munkára jelentkeznek, vagy jó keresett lehetőséget biztosító gazdag mezőgazdasági üzemből gazdaságilag gyengébben álló mezőgazdasági üzemben vállaltak munkát. A szakképzetlen mezőgazdasági dolgozók, akik az emlftett szakemberekhez hasonló körülmények között változtattak munkahelyet, csak abban az esetben tarthatnak igényt az ún. toborzási Juttatásra, ha az első kategóriába sorolt, avagy nagyon gyenge mezőgazdasági üzemben helyezkednek el.

Az említett juttatást azonban csak azok a dolgozók kapják, akik szerződésileg kötelezik magukat, hogy bizonyos ideig — a szakképzetlen dolgozók legalább 3 évig, a mezőgazdasági technikusok, ökonómusok, traktorosok, kombájnosok és gépjavítók, legalább 5 évig — egy és ugyanazon mezőgazdasági üzemben dolgoznak.

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági dolgozó megszegi szerződéses kötelezettségét, úgy köteles visszatéríteni a Juttatás teljes összegét. Azok a dolgozók pedig, akik 5 évre szerződtek és 3 év után önkényesen elhagyják munkahelyüket, kötelesek visszatéríteni az anyagi Juttatás kétharmadét, akik pedig 4 év után hagyják el munkahelyüket, az anyagi juttatás egyharmadát térítik vissza. Az anyagi juttatást csak abban az esetben nem kell visszatéríteni, ha a szerződés felbontásával a másik szerződő fél és annak járási irányító-szerve, tehát a járási termelési igazgatóság is egyetért.

Azok a dolgozók, akik ún. toborzási juttatást kaptak, igényt tarthatnak bedolgozási stabilizációs segélyre is, legalább 6 hónapig, s a legjobb esetben egy évig terjedő Időszakra. Ennek az összege az első két hónapban az alapfizetés 40 °/o-a, harmadik és negyedik hónapban 20 °/o-a, a további hónapokban pedig az alapfizetés Iff százaléka lehet, de az alapfizetés + ez a juttatás nem haladhatja meg a dolgozónak azt a havi átlagfizetését, amit az előző munkahelyén elért.

Munkábalépés esetén azok a fiatalok részesülnek anyagi juttatásban, akik tanulmányuk befejezése után mezőgazdasági üzemben vállalnak munkát és szerződésileg kötelezik magukat, hogy legalább két évig ottmaradnak. Ezt a juttatást azoknak a végzett fiataloknak is lehet folyósítani, akikkel az illetékes mezőgazdasági üzem a tanonc-viszony időszakára nem kötött szerződést, de csak

Az ipar műszaki fejlesztésének fő törekvését, az automatizálást, a mezőgazdaság ipari jellegű üzemeinél is célszerűnek látszik bevezetni. Ha ennek lehetősége egyelőre viszonylag szűk területre is korlátozódik — mint pl. az állat-* tartásban a takarmányelőkészítés és adagolás összekapcsolt munka-* folyamatára —, a biztató kísérleti eredmények nyomán a villamos automatákat máris sok helyütt alkalmazzák a gyakorlatban.

Az önműködő vezérlőberendezés sek használata bizonyos feltételek-hez kötött, nevezetesen:

1. — ha rendelkezésre áll és gazdaságilag nem jelent túlzott terhet az üzemnek az automata beruházási költsége;

2. — ha az üzem rendelkezik olyan, egymással összehangolt gépsorral, amely egyetlen folyamatos géprendszerbe sorolható.

3. — előnyösnek látszik a teljes automatizálásra való törekvés helyett a műveletsorba 1—2 kézi műveletet is beiktatni, hogy ezáltal egyes, különlegesen bonyolult automaták beépítése nélkülözhető legyen;

Díjazást azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak ismernek el, akik kádersegítségként lettek kiválasztva és beosztva gyengébb egységes földművesszövetkezetekbe, az alábbi funkciókba: elnök, alelnök, ökonómus, agronómus, zootechnikus, gépesítő, könyvelő, a melléktermelési ágak vezetője, építőcsoport vezető, műhelyvezető vagy termelési csoport vezető.

Ezek a dolgozók — a vezető dolgozók javadalmazását szabályozó alapslvek szellemében — a szövetkezettől alapfizetést kapnak a meghatározott díj teljes terjedelmében, tehát a munkaegység értéke bizonyos részének levonása nélkül. Az alapfizetés mellett igényt tarthatnak — a részfeladatok időbeni és minőségi teljesítése esetén — egyszeri Jutalomra Is, majd a tervezett gazdasági eredmények elérése után évvégi prémiumra, a szövetkezet premizálási rendszerével összhangban.

Az említett díjazás mellett továbbá elismerhetnek részükre célprémiumot az évi fizetésük összegének 10 %-áig, mint különjutalmat a szövetkezet gazdasági helyzetének megszilárdítását szolgáló munkájukért. Ezt a különjutalmat a szövetkezet és a termelési igazgatóság megegyezése után, a mezőgazdasági dolgozók stabilizációs alapjából folyósítják.

Komoly termelési problémákkal küzdő, vagyis gazdaságilag gyenge szövetkezetnél vezető funkciót vállaló dolgozók (főleg a határmenti körzetekben) kaphatnak havonta 200—300 korona rendkívüli fizetési pótlékot.

A munkaviszonyba lépő dolgozók kötelesek a mezőgazdasági szervezettel munkaszerződést kötni, amelybe bele kell foglalni díjazásuk módját is. Amennyiben ezek a dolgozók a szövetkezetnek tagjává is válnak, a szövetkezet a munkaszerződésükbe beiktatja:

— meddig dolgoznak a szövetkezetben és milyen funkcióban;

— díjazásuk módját és összegét;

— Igényüket a fizetett szabadságra;

— utazási és költözködést költségük megtérítését;

— a betegbiztosítás és az öregségi

biztosítás módját;

— a háztáji gazdaság terjedelmét, a szövetkezet házirendje alapján.

Rendkívüli fizetéspótlékot manuális dolgozók (traktorosok, gépjavítók és a további mezőgazdasági gépesítők, állatgondozók) is kaphatnak abban az esetben, ha gazdaságilag nagyon gyenge szövetkezetben, főleg ha a határmenti gyenge szövetkezetekben helyezkednek el, de csak olyan összeget, hogy havi keresetük elérje, de ugyanakkor nem haladhatja meg a hasonló előfeltételek mellett gazdálkodó állami mezőgazdasági szektor dolgozóinak keresetét.

Célszerű szubvenció a tanonnnevelési költségek megtérítésére

A tanoncnevelésl költségek megtérítését szolgáló célszerű szubvencióra gyakorlatilag minden mezőgazdasági szervezet igényt tarthat abban az esetben, ha a tanoncokkal szerződést köt. Ezt a szubvenciót a Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztérium stabilizációs alapjából folyósítják, a járási termelési igazgatóságok közvetítése által.

A kerületi nemzeti bizottságok irányítása mellett működő szaktanintézetek tanulóinak (növénytermesztő--4. — a gépsor tagjainak műkő* dését központi kapcsolótábláról célszerű vezérelni;

5. — nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a villamos vezérlések csak az egész géprendszer mechanikai komponensei által korlátozott határértékek között működhetnek.

Az automatizálás leggyakoribb formáját a takarmányelőkészítő gépek működésének időzített be- és kikapcsolásánál alkalmazzák. Fejlettebb fokon az önműködő vezérlést egy egész takarmányozórendszerbe sorolt valamennyi gép összehangolt és idő szempontjából programozott működtetésére létesítik. Ilyen gépláncokat alkalmaznak a gyakorlatban pl. a toronysilók körbenjárő szilázskitermelő berendezésén kezdve a jászlakat feltöltő takarmányszállítő csigákig terjedő géplánc, vagy pl. a broiler baromfiházak takarmányelőkészitő és önetető berendezéseinek ellátására szolgáló gépsor vezérlésére.

Az önműködő géprendszer az automaták mellett még a követ* kező kézi műveleteket igényli:

a) — az adagolás súly szerinti

beállítása az automata mérlegnél;

b) — a keverőberendezés kilépőnyílásának szabályozása „száraz dara“ vagy „brikett“ változatokra;

c) — az abraktakarmány-keverőbe a kiegészítő koncentrátumok hozzáadagolása;

d) — a főkapcsoló táblán a kívánt végterméknek megfelelően ugyancsak be kell állítani a b) alatt szabályozott „száraz dara“ vagy „brikett" előállítására szolgáló változatot;

e) — mindezek után kell benyomni az önműködő gépsor fő Indítógombját.

Ez idő szerint egy önműködő takarmányozórendszer tervezésénél messzebbmenő célokat — gazdaságosság szempontjából — általában nem volna célszerű kitűzni, bár elméletileg és gyakorlatilag is megoldható. De ehhez ragaszkodni egyrészt annyit Jelent, hogy további bonyolult szerkezeti részek tervezése és gyártása volna szükséges, ami indokolatlanul növelné a beruházási költségeket, másrészt az állatgondozással és az állomány felügyeletével megbízott személy e minimális számú kézi művelet elvégzésére minden ' körülmények között szakíthat időt magának anélkül, hogy azok végrehajtása munkaerőtöbbletet Igényelne.

Claydon E. C.

gépesjtő, állatgondozó—gépesítő, méhész—gyümölcstermesztő, baromfigondozó) taníttatást költségeit, — amennyiben azok szerződést kötöttek a járási termelési igazgatósággal, vagy egységes földművesszövetkezettel, a nemzeti bizottságok költségvetéséből fedezik.

A tanoncok üdültetésének költségeit

a Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztérium fedezi a munkaerők stabilizációs alapjából. Itt szó van elsősorban is a mezőgazdász—gépesítők, a növénytermesztő—gépesítők, az állatgondozók—gépesítők üdültetéséről, függetlenül attól, hogy ezek a tanoncok melyik üzemmel kötöttek a tanonc-viszonyra szerződést. Díjtalan üdültetést biztosít a minisztérium azoknak a más szakmát elsajátító tanoncoknak Is, akik a járási, kerületi, vagy országos versenyben rendkívüli eredményeket érnek el.

A mezőgazdasági közép- és főiskolák végzettjeinek

gyakornoki tevékenysége a mezőgazdasági szervezetekben

A mezőgazdasági főiskolák és középiskolák végzettjei hattól tizenkét hónapig terjedő gyakornoki munkát végeznek, s csak az után lehet őket vezető funkcióba beosztani. A rendkívüli képességekkel rendelkező végzetteknek lehetővé teszik, hogy gyakornoki idejüket magas színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemben töltsék, s erről a termelési igazgatóságok gondoskodnak. A termelési igazgatóságok ugyanakkor rendkívüli figyelmet szentelnek a gyakornokok munkájának ellenőrzésére és eltávolítják a fejlődésüket fékező akadályokat.

A gyakornokok fizetését a Járási termelési igazgatóságok megtérítik azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek szerződést kötnek a szakiskolák végzettjeivel a feltételezett gyakornoki időszakra. A gyakornokok munkájának kiértékelése után — amennyiben az eredmények kedvezőek — jutalmat kapnak azok a dolgozók is, akik a gyakornokoknak segítséget nyújtottak a mezőgazdasági termelés gyakorlati tapasztalatainak elsajátításában.

A gyakornok tevékenységét és fejlődését a járási termelési igazgatóságok értékelik, az illetékes mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói, a CSISZ, a szakszervezet és a gyakornokok jelenlétében, illetve azokkal együttműködve.

☆

A mezőgazdasági dolgozók stabilizációs alapja által nyújtott lehetőségek, illetve kedvezmények maximális kihasználása érdekében szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek mielőbb tájékozódást nyerjenek az intézkedések formáiról és terjedelméről a járási termelési igazgatóságoktól. Tegyenek meg mindent abból a célból, hogy ezek az Intézkedések hatékonyan segítsék mezőgazdaságunk fejlődését. Feld.: Pathú Károly

Anyagi juttatásokkal segítjük / a munkaerő-kérdés megoldását a mezőgazdaságban

abban az esetben, ha ezzel a Járási termelési igazgatóság egyetért.

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági dolgozó két évnél hamarább megszakítja munkaviszonyát, úgy az anyagi juttatást köteles visszatéríteni.

Stabilizációs juttatást azok a fiatalemberek kaphatnak, akik tényleges katonai szolgálatuk letelte után viszszatérnek régi munkahelyükre, a mezőgazdasági üzembe, és kötelezettséget vállalnak, hogy legalább három évig ottmaradnak. Abban az esetben, ha munkaviszonyukat előbb megszakítják, a stabilizációs juttatást kötelesek visszatéríteni.

Anyagi juttatást családalapításhoz fiatal házasok kaphatnak abban az esetben, ha nincs vagy nem utaltak ki részükre megfelelő lakást. Ezt a Juttatást csak a házastársak egyike kaphatja, ha legalább öt évig az illetékes mezőgazdasági üzemben marad. Ha szerződéses kötelezettségét megszegi, úgy a le nem dolgozott minden egy év után visszatéríti az anyagi juttatás egy ötödét.

A szövetkezetek káderhelyzetét megszilárdító vezető dolgozók díjazása és a fizikai dolgozók fizetésének kiegyenlítése

Á Földművelés- és Közélelmezési Minisztérium, valamint az SZNT Földművelés- és Közélelmezési Megbízotti Hivatalának képviselői a múlt hét folyamán megbeszélést tartottak a járási termelési igazgatóságok képviselőivel azoknak az intézkedéseknek gyakorlati megvalósításáról, amelyek a mezőgazdaság munkaerő-kérdésének megoldását hivatottak szolgálni.

Ebből az alkalomból felkértük Ján Sinák mérnököt, a FÉM dolgozóját, nyilatkozzon arról, milyen célokat követ kormányunk a munkaerő stabilizációs alapjának létrehozásával.

— A cél: lehetőséget teremteni a szakképzett munkaerők biztosításához és megtartásához a mezőgazdaságban. Meg akarjuk javítani a mezőgazdaságban alkalmazott munkaerők összetételét, amely a jelenlegi időszakban — a dolgozók magas átlagkora és a férfiak alacsony száma miatt, valamint a hiányos szakképzettség következtében — eléggé kedvezőtlen.

A stabilizációs alap a dolgozók létszámának növelését csak kivételes esetekben hivatott szolgálni. Elsősorban is a munkaerőhiánnyal küzdő határvidéken, a fontosabb ipari központok közelében, valamint azokon a helyeken, ahol az árvíz következtében a termelés fokozottabb növekedésével számolunk.-A.