Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-11-04 / 44. szám

Az állattenyésztés feladatai Szlovákiában 1970-ig távlati tervek 1980-ig Az utpbbi években az állat­­tenyésztés lendülete fejlődést mutat minden szakaszon. Nem­csak a termelékenység emelke­dett, de az egyes termékek elő­állítására fordított költségek is lényegesen csökkentek, mely a további fejlődés és gazdaságos­ság előfeltétele. Az állami gazdaságok fejési átlaga 1966-ban 2273 liter volt, az EFSZ-ekben 1989 liter [a dunaszerdahelyi járásban 2700 liter). A sertések súlygyarapo­dása az EFSZ-ekben 44 dkg, Szélesmellű fehér pulyka törzsállomány míg az állami gazdaságokban 42 dkg volt. A hizómarhák napi súlygyarapodása 75 dkg, míg a malacelválasztás átlaga 13,7 da­rab volt anyakocánként. A to­jástermelés átlaga az állami gazdaságokban 158, az EFSZ- ben 150 darab volt. A termelékenység emelkedése hűen visszatükrözi a határozott vezetést és a szakszerűbb gaz­dálkodást. A lakosság gyors növekedése világszerte megköveteli a maga­sabb termelékenységet mind a növénytermesztés, mind az ál­lattenyésztés területén. Hiszen köztudomású, hogy amíg 1960- ban 3 milliárd ember élt föl­dünkön, addig 2000-ben ez a szám megduplázódik. Nálunk ugyan nem kell félnünk a túl­APRÖHIRDETÉS Tiszta vérben tenyésztett, import szülőktől származó Francia bárány albino és Bécsi fehér kékszemű te­­nyésznyúl garantált minő­ségben megrendelhető: Basti Gyula, Stupava, Marianská 385, okr. Bratislava. népesedéstől, de a szakemberek mégis hosszúlejáratú tervet dolgoztak ki, amelyet a járás és a kerület illetékes szervei már eljutattak a Szlovák Nem­zeti Tanácshoz. A statisztika szerint az utób­bi 10 esztendőben a fogyasztási tojás iránti kereslet két és fél­szeresére, a baromfihús iránti kereslet pedig majdnem négy­szeresére emelkedett. Az illeté­kes szervek ezért megtették az intézkedéseket a tojás és ba­romfihús termelésének emelé­sére. Kiépítették a keverőüze­mek hálózatát, ahol jóminőségű takarmányokat állítanak elő mind a tojók, mind a brojlerek részére. Az utóbbi két évben azonban hanyatlás mutatkozott a tojásfelvásárlásban. Ez arra vezethető vissza, hogy számos mezőgazdasági üzem teljesen felhagyott a tyúktartással. Ezért negyedik ötéves tervünkben már teljes egészében meg kell oldanunk a nagyüzemi baromfi­tenyésztés kérdését, az ökonó­mia, a technika, valamint a tenyésztés vonalán. A baromfiak elhelyezését ille­men eddig két szakaszt tudunk magunk mögött.* Az első sza­kasz 1950-ig tartott, amikor ki­­t'utós rendszerű, kis kapacitású tyúkólakat építettünk. A máso­dik szakasz 1960-tól kezdődik, amikor kezdetét vette a tojó­házak építése 1250—6000 férő­hellyel. A hagyományos tyúk­­tartás 1961. január 1-től nap­jainkig 2,6 millió darabról 1,3 millióra csökkent. Ezen idő alatt felépítettünk 1 millió tyú­kot befogadó tojópavilonokat, s ezeknek építése napjainkban rohamosan növekedik. A nyugat-szlovákiai kerület­ben jelenleg még 743 ezer tyú­kot tartanak a hagyományos módon a következő elosztás­ban: 164 tenyészetben 1000, 189- ben pedig 2000-ig terjed a tyú­kok száma. A közép-szlovákiai kerületben a hagyományos mó­don tartott tyúkok száma 217 ezer. Itt a helyzet még rosz­­szabb, mert 73 tenyészetben csupán 500 tyúkot tartanak. A kelet-szlovákiai kerületben 340 ezer tyúkot 355 mezőgazda­­sági üzem tart. Tehát üzemen­ként itt sem esik több 1000 to­jónál. Bár a tojóházak építése gyors ütemben növekedik, az építés előreláthatóan mégis csak 1980-ra fejeződik be. Mos­tanáig ugyanis Szlovákiában — az eddigi tojópavilonokat nem számítva — 2 millióval bővül a férőhelyek száma. A jövőben 5—6 ezernél kisebb férőhelyes Istállókat nem építenek a tojók részére és 15—20 ezres férőhe­lyeket a broilerek számára. A modern tojóházak és majd a szakszerűen összeállított tojó­táp előfeltétele, hogy az évi to­jástermelés elérje a 220 darabot tojóként. A broilertartás nálunk új ter­melési ág, azonban máris meg­bízható tapasztalatokkal ren­delkezünk. Ezt a termelési ágat növelnünk kell. Az öreg istál­lók átalakításával szintén ko­moly férőhelyhez juthatunk. Oj, nagyteljesítményű férőhelyeket építünk a húscsirkék számára Zsolnán és Kassán. A nemesiés irányvonala az utóbbi években betöltötte kül­detését. Kisebb hibák azonban a nemesítés vonalán is akad­tak. Magas tojáshozamot értünk el, de a takarmányfogyasztás intenzitására, valamint a beteg­ségekkel szembeni ellenállásra az állatok nem lettek kineme­­sitve. A húscsirkék előállításánál kétféle súly lesz a mérvadó. Egy könnyebb típus 1,2—1,3 kg súllyal, majd a másik típus, mely 30—40 dkg-al lesz nehe­zebb az előbbitől. A tenyész­­időt 63 napra tervezik és az említett súly elérésére 2,8—3 kg takarmányt használnak fel. A tenyészanyag előállítására a kísérleti állomások kapnak megbízást. Szlovákia területén a mezőgazdasági nagyüzemek a közeljövőben 252 ezer tonna keveréktakarmányt használnak majd fel. A szükséges antibio-. tikumokat és egyéb speciális anyagokat a ..Bioveta“ nemzeti vállalat készíti. A kacsatenyésztés további ki­­szélesítésével is számol a terv. Itt elsősorban az állami halas­tavak területén összpontosul­nak a tenyészetek, tgy pl. a Stupavai Állami Halgazdaság 7550 tenyészkacsát tart majd a jövőben, míg a michalovcei ha­lastó gazdasága 5000 kacsát tenyészt. Természetes, ahol ed-Bronzpulyka törzsállomány dig már hagyománya van a kacsatenyésztésnek, ott mind a hizókacsák, mind a tenyészka­­csák tartása továbbra is idősze­rű marad. A közeljövőben 32 ezer tenyészkacsával bővül Szlovákia kacsaállománya. A lúdtenyésztés a tervek sze­rint a kistenyészetek keretein belül marad, bár a nagyüzemek lúdtenyészete 13 ezer tenyész­­lúddal bővül. Itt elsőrendű fel­adat a tojáshozam fokozása 20—25 darabra. A jövőben a pulykatenyész­tést szintén az EFSZ-ek és álla­mi gazdaságok űzik. Itt szóhoz jutnak a hegyaljai és hegyi körzetek is. Tenyészfajtaként továbbra is a bronzpulyka és a fehérpulyka marad. Nemesíté­sükkel a baromfinemesítő ál­lomásokat bízzák meg. A távlati tervek szerves része a szakemberek nevelése. A mes­teriskolák feladata, hogy a gon­dozók iskolázást nyerjenek. A mezőgazdasági technikumot végzett tanulók lesznek majd a mesterek, szervezők, felügyelők, a keltetőkben és neveldékben, ugyanakkor bizonyos évek után a főiskolások kerülnek az üze­mek és vállalatok vezetői poszt­jára. MOLNÁR FERENC Törzsludak a legelőn 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom