Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-11-04 / 44. szám

Ünnepi ülés az NOSZF 50. évfordulója alkalmából A belpolitikában jelentős események történtek. A CSKP KB ülésén megvi­tatták szocialista társadalmunk je­lenlegi fejlődési fokát, pártunk hely­zetét és feladatait. Ezzel kapcsolat­ban Jiíi Hendrych elvtárs, a Központi Bizottság elnökségének tagja és titká­ra tartott beszámolót. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából szintén ülésezett a CSKP Központi Bizottsága, a Nem­zeti Front Központi Bizottsága, a Nem­zetgyűlés elnöke, valamint a kor­mány. Az ünnepi ülésen Antonín No­votny elvtárs tartott beszámolót. Be­szédét az ünnepség résztvevői több ízben megismétlődő, hosszantartó tapssal szakították félbe. Az / ünnep­ség az Internacionálé eléneklésével és a Szovjetunió éltetésével ért véget. Antonín Novotny elvtárs beszédé­ben méltatta a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmének kihatá­sát az egész világ munkásmozgalmá­ra. Hangsúlyozta, hogy a munkás­­osztály győzelme első ízben ütött rést a világkapitalizmus uralmának falán. Beszélt azokról a nehézségekről, ame­lyeket a fiatal szovjet államnak öt évtized alatt le kellett küzdenie, hogy a szocializmust teljesen győzelemre vigyék. A Szovjetunió 50 év alatt óriási fejlődésen ment át. A termelőerők hatalmas fejlődése folytán a Szovjet­unió a népgazdaság abszolút szintjét tekintve, világviszonylatban a máso­dik, Európáabn pedig az első helyre került. Az ipari termelés évi emelke­désében világviszonylatban az első helyen áll. Gyors ütemben fejlődik a termelőerővé váló tudomány. A Szovjetunió tudományos intézeteiben, főiskoláik és más intézményekben több mint 700 ezer tudományos mun­katárs dolgozik. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a Szovjetunió létezése lelke­sítette az emberiséget a haladásért vívott harcban. A Kommunista Inter­­nacionálé, amely Vlagyimir Iljics Le­nin közvetlen irányításával jött létre, elősegítette a kommunista pártok meg­alakítását, hozzájárult szervezeti és eszmei egységükhöz, hozzájárult a jobboldali opportunizmus és a bal­oldali kalandorság megszüntetéséhez. Az októberi forradalom elválaszthatat­lan Csehszlovákia nemzeteinek leg­­újabbkori történetétől. Nagy hatást gyakorolt az Osztrák-Magyar Monar­chia tömegeinek osztályharcára. A dolgozó tömegek forradalmibbak let­tek. Lényegében a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak köszönhető, hogy a Csehszlovák Köztársaságot 1918. október 28-án kikiáltották. A Szovjetunió győzelme a hitleri fasiz­mus felett újra megadta a lehetősé­get, hogy 1945 májusában Csehszlo­vákia visszanyerje állami függetlensé­gét. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom eszméinek jegyében 1945— 1948-ban valósággá ért az, amit nem sikerült elérni 1918—1920-ban. A mun­kásosztály kezébe vette a hatalmat, mert a mozgalom élén új vezetőerő állt: Csehszlovákia Kommunista Párt­ja-Antonín Novotny elvtárs ezután foglalkozott hazánk páratlan gazda­sági fejlődésével. A nemzeti jövede­lem például 1986-ban 3,4-szeresen na­gyobb volt, mint 1948-ban. A mező­­gazdaság áttért az új szocialista nagyüzemi formákra, amelyek bizto­sították a munkatermelékenység leg­magasabb háború előtti színjét. Létre­jöttek a dolgozók életszínvonala emel­kedésének anyagi feltételei is. A sze­mélyi fogyasztás 1949—1966 os évek ben 2,5-szeresen növekedett. Köztársasági elnökünk foglalkozott a békeharc időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista közösség gazda­sági és katonai erejének növekedése a szocializmus építésében elért továh bi sikerei mind hatékonyabban segítik elő a nemzetek szuverenitásának ér­vényre jutását, biztonságunk, és sza bad békés fejlődésünk tényezőit. Beszéde befejező részében éltette az NOSZF 50. évfordulóját, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a hős szovjet népet. Üdvözlet Moszkvába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése, Csehszlo­vákia Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya üdvözlőlevelet küldött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége Legfelsőbb Tanácsának és a Szuvjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Minisztertanácsának. A levél a csehszlovák nép nevében forró testvéri üdvözletünket és őszinte szerencsekívánatunkat juttatja el a hős szovjet népnek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Méltatja, hogy a szovje­tek országa bonyolult nemzetközi fel­tételek között leküzdötte a cárizmus súlyos örökségét, a polgárháború, a beavatkozás, és húsz esztendővel ké­sőbb a fasiszta agresszió okozta fel­mérhetetlen anyagi károkat, kifejlesz­tette termelőerőit és világviszonylat­ban élenjáró, iparilag fejlett szocialis­ta nagyhatalommá vált. Az emberiség történetében elsőként valósította meg a szocialista társadalmi-gazdasági vál­tozásokat. Felszámolta az ember em­ber általi kizsákmányolását, megte­remtette a Szovjetunió népeinek test­véri együttélését és egyenjogúságát, a szovjet társadalom szociális és esz­mei egységét. A levél csodálatát fejezi ki a hősi szovjet nép iránt, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével a mar xizmus-leninizmus eszméinek alapján eredményesen építi a kommunista társadalmat. Hangsúlyozza, hogy mun­kásosztályunk a dicső lenini párt példájára teremtette meg Csehszlová­kia Kommunista Pártját. Kölcsönös eszmei és politikai egységünk, szilárd szövetségünk a hatalmas Szovjetunió­val biztosítja a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság állami függetlensé­gét. Az egész világot ámulatba ejtette a szovjet űrkutatás legújabb sikere. Az október 27-én felbocsájtott Koz­mosz 186 és október 30-án felbo­csájtott Kozmosz 188 mesterséges hold moszkvai idő szerint október 30-án 12.20 órakor összekapcsoló­dott. A két Kozmosz bonyolult ma­nővert végzett és az állomások kölcsönösen, automatikusan külön­böző műszerekkel megközelítették egymást. Az űrrandevú után a két koz­mosz szétvált, és a 186-os földet ért. Közben a Szovjetunióban fel­bocsájtották már a 189-es mester- ^ séges holdat. Az egész világ sajtója nagyra ^ értékeli, sőt szenzációnak tartja ^ a szovjet űrkutatás sikerét. Többek ^ között a londoni lapok öles címek- ^ kel számoltak be a űrsikerről és ^ hangoztatták, hogy ez az első lé- ^ pés szovjet bázis létesítésére a vi- ^ lágűrben. Általában a világsajtó- ^ nak az a véleménye, hogy a Szov- ^ jetunió a közeljövőben bolygóközi állomásokat létesíthet, amely to- ^ vábbi lépés az ember Holdra uta- ^ zásának megvalósításában. ^ Ahol a szolgáltatások egymillió korona bevételt hoznak Az Ipoly-mente egyik legnagyobb községe Ipolynyék az adatok szerint 2400 lelket számlál. Csörgedező kis paták szeli át, észak felől pedig égbe­nyúló hegyek védik. A múltban is elég sok szolgáltatás, valamint üzlet volt, ezért a közeli falvakból sokan és gyakran látogattak ide. A felszaba­dulás után a falu rohamos fejlődésnek indult. Üj iskola, szolgáltatások háza, takaros családi házak teszik szebbé ■ falut. Az emberek módosabbak let­tek, és a fejlődés megkövetelte, hogy a helyi nemzeti bizottság egyre több szolgáltatást biztosítson a lakosság­nak. A szolgáltatások fejlesztéséről és az eddigi megtett útról Petrezsély Sándorral, a helyi nemzeti bizottság helyi gazdálkodási üzemének vezető­jével és Jakab Erzsébet könyvelővel beszélgetünk. Jakab elvtársnő, aki a szolgáltatások fejlesztésének minden lépésről tud, hisz már hosszú éve­ket töltött ebben a beosztásban, el­mondja, hogy eleinte bizony alig nyújtottak valamit a Jakosságnak. Mindössze borbély és cipöjavítő üzem volt, megszűnt a taxiszolgálat is és a szolgáltatásokat inkább kisiparosok nyújtották munkaidő után. A helyi gazdálkodás 1958-ban bontakozott ki, amikor már volt borbély, pékség, vil­lanyszerelés, kőbánya, asztalosműhely és kőmüvescsoport. Akkoriban a szol­gáltatásokból eredő bevétel elérte a 220 ezer koronát, azonban ez az eredmény a mai bevételek mellett már eltörpül. A döntő fordulat 1966-ban követke­zett be, amikor a helyi nemzeti bh zottság a lakosság igényének megfe­lelően még tovább bővítette a szolgál­tatásokat. A meglevőkhöz még létesí­tettek fuvarozást, női fodrászatot, sír­kőkészítést, a bádogosok pedig a csa­ládi házak építésénél és más munkák­nál segítettek. A múlt évben összesen már tizenhárom-féle szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak. A bevétel 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. november 4. A A A szolgáltatások háza 773 ezer 756 korona volt, a kiadás pedig 665 ezer 733 korona, ami azt jelenti, hogy a helyi nemzeti bizottság nem fizet rá a helyi gazdálkodásra, sőt jelentős mennyiségű tiszta haszon kerül a költségvetésbe. Az Ipolynyéki Helyi Nemzeti Bizott­ság, különösen Petrezsély Sándor és Jakab Erzsébet, amint látjuk, nagyon sokat tesz a falu lakóinak érdekében. Éjjel-nappal dolgoznak, hogy a szol­gáltatások tényleg elérjék a városi szintet, és a központi község a kör­nyékbeli falvak lakóinak is nyújthassa szolgáltatásokat. Petrezsély elvtárs és Jakab elvtársnő a jövőre vonatkozólag bátor tervekről beszél. Újra meghono­sítják a taxiszolgálatot, lakatosmű­helyt létesítenek, lesznek üvegesek is, és a szállítórészlegre teherautót akar­nak szerezni. A helyi nemzeti bizott­ság mellett igazán komoly üzem fej­lődik ki. A jövőben 32 dolgozóval ren­delkeznek. Ezek mindenféle szakaszon segíthetnek a lakosoknak. A helyi gazdálkodás • iránt nagy a bizalom Ipolynyéken és a környéken is. Ház­tartási cikkeket javítanak, segédkez­nek a családi házak építésében és az­zal is törődnek, hogy a lakosok jő utakon járjanak. Az építkezési csoport például 620 ezer koronás költséggel új utat épített, az ő általuk épített elárusítóüzem pedig 300 ezer korona értéket képvisel. A jó szakemberekből álló építkezési csoport hozta tető alá a szolgáltatások házát Is. Ipolynyék a hagyományokhoz híven jó irányban fejleszti a lakosságnak nyújtott szolgálatokat és ezért di­cséretet érdemel a helvi nemzeti bi­zottság minden dolgozója, funkcioná­riusa. Petrezsély elvtárs elárulta, hogy 1968-ban a helyi gazdálkodás már egy­millió Kcs bevételt ér el. Ez bizony nagyon szép összeg, főleg akkor, ha ez a hetével sok apróbb munkából jön létre. így helyes ez. Egyrészt szolgál­ják a lakosságot, másrészt viszont munkát adnak a községben levő szak­embereknek, harmadsorban pedig je­lentős pénzösszeget nyernek a helyi nemzeti bizottság költségvetésébe, amit a valamikori szegény falu csino­sítására, fejlesztésére fordíthatnak. , Bállá József Kolosok, kozák generális 50 évvel ezelőtt pörköltet akart belőle aprí­tani, de úgy lát­szik, mégsem sike­rült neki, mert BI­NARY Mihály, ér­­sekújvári nyugdíjas már a 72. nyarat is maga mögött hagy­ja. Szimpatikus, fürge öreg ember. Ki tudja miért, oro­szul kezdjük a be­szélgetést, Jó halla­ni a gördülékeny, ♦ lágy orosz beszédet, hitelesebb így J a történet. A Jellegzetes orosz ki­­| felezések szinte a szibériai síkság­­í ra varázsolják az embert, az élénk ! hangfestés visszaadja az akkori I idők forradalmi hangulatát. a Hogy is került a pápai hetes hu­♦ szár a vörös hadseregbe? I Nem kellett akkoriban sok agitá­­| dó. A hányatott életű fiatalember, t mint huszártizedes már 1915 őszén < Rava Ruszkánál fogságba esett. | Hosszú ideig a számárszki guber- i niában a tocki lágerben szenvedett. . Persze a változó idők szele ide is I eljutott és gyakran hallottak a for­­| radalmi megmozdulásokról. Amikor ♦ SIPKA János magyar huszárezredes f Szimbirszkben vörös huszárokat to­­| borozott, 1917-ben ő is közéjük í állt. Mégpedig nem akárhogyan. ! Ügy feszített az ezredes előtt, hogy I az mindjárt a moszkvai féléves f tiszti iskolába küldte. Az orosz . forradalmárok fiatal magyar hu- I szárnak becézgették. Aztán eljött | a nagy nap, amikor Lenin is meg ♦ Jelent az avatóünnepélyen és bú­­f csúzóul ennyit mondott a mokány | magyar huszárnak: I — Vágd a kozákot, ne kegyel­♦ mezz a burzsujnak' I Nem sokáig tartott az ünnepi a hangulat. Az újdonsült komiszár ♦ 120 huszárral és még két lovas- I ezreddel a szorongatott Orenburg | felé vágtatott. Siettek felszabadíta­­f ni a várost, ahol többezer magyar J fogoly sínylődött a katonai tábor- I ban. Ügy rohantak rá a kozákokra, a mint a fergeteg, Kiröppentek a ♦ kardok, vágták az ellenséget, győz- I tek! Csak akkor rettentek meg, | amikor a táborban 3000 magyar BIHARY MIHÁLY hadifogoly összeszabdalt holttestét j találták meg. Megölték őket a ko- J zákok, mert attól tartottak, hogy | ezek is a forradalom oldalára áll- | nak. Mihal Karlovics komiszár (akko- I riban így hívtákJ fél évig Oren- j burg városát védte. Amikor Kol- < csak generális meghallotta, hogy I vele szemben egy tízenkilencéves | magyar huszár komiszár áll, gú- ♦ nyosan kacagott fel: ; — Rosszul állhatnak a vörösök, 1 ha már ilyen gyerekre bízták a vá- I rost. Szavamra mondom, hogy hús- | vét napján felaprítom a huszárokat. < ‘ Karlovics komiszár nem ijedt I meg. Alaposan készült a védelem- | re és visszaüzent Kolosoknak, hogy ♦ a magyar huszárok megvédik a J várost. Közben erősítést is kaptak | és amikor Kolcsak megrohanta a Á várost, olyan ellentámadást kapott, ! hogy sok ezer kozákia maradt a I csatatéren, maga pedig fogságba á került. Sok-sok ütközetben vett részt J 1917-től 1921-ig Karlovics komiszár | százhúsz huszárjával. Őrt álltak, í védték a szovjet hatalmat a fehé- J rek ellen és kíméletlenül puszii- I tották az ellenforradalmárokat és • a bandákba verődött garázdálkodó < kozákokat. Ha valahol baj volt, I mindjárt a magyar „vörös ördöqö- j két“ hívták. így nevezték el őket ♦ a rettegő fehérek. BIHARY MIHÁLY talán még ma is f vagdalkozna százhúsz lovasával, ha | a forradalom érdekéről volna szó. a Elkapta őket a forradalom szele, ♦ nem kellett akkoriban sok agitá- I ció. Tudta, az urak kegyelméből j élő gyerek, hol a helye. Ott, ahol < Lenin beszél, ahol azt mondják, f hogy pusztítsd a burzsujokat! Ami- | kor elfogta a honvágy, csak Lenin ! külön parancsára jöhetett haza. ; Megbánta. Sok üldözésben, elma- I* rasztalásban volt része. Soha sem- a mit sem kapott azért, amit a nagy < szibériai síkságon a fiatal szovjet I államért tett. Csak egy elismerő g levél van a kezében, ami iqazolja, t mikortól meddig szolgált a vörös J hadseregben. Természetesnek tar- | tóttá, és ma is úgy tartja, hogy * egy Igazi magyar huszárnak nem < lehetett máshol a helye. I Bállá József g Novemberi időjárás November már az ősz utolsó idő­szaka. Gyakori a ködképződés, amely sok esetben nehezíti a. közlekedést is. Ha azonban hideg északi levegő tódul területünkre, erős szelek kelet­keznek. November általában 5—6 fokkal hi­degebb, mint az október. A hőingado­zás azonban sok esetben magasabb. Bratislavában a normális hőfok no­vemberben 4,7, Kassán 3,4, Léván 4,1, Nyitrán 4,3, Zólyomban 3. Ezt a hő­mérsékletet 50 év átlagából számítot­ták ki. Azt mondhatjuk, hogy novem­berben általában csökken a hőmér­séklet. Éjszaka mértek már mínusz 9, mínusz 16 fokot is. Novemberben a csapadék már hó formájában is a földre hull. A lehul­lott csapadék mennyisége valamivel több, mint októberben. A sík vidéke­ken általában 50—60 mm csapadék hull. De vannak nagyobb kilengések is, például Őgyallán 1919-ben 123 mm­­nyi eső esett. A sokéves időjárás előjelzés szerint az idei november hőmérséklete és csapadéka normális lesz. Az első de­kádban félig derült, majd nagyobb felhőképződés lesz. A nappali hőmér­séklet 10—14, az éjszakai 2—6 fok között váltakozik. A hőmérséklet foj kozatsoan lehűl. A második dekádban ködös idő, eső, majd kisebb-nagyobb hóesések. A nappali hőmérséklet 2—6 fok között mozog, az éjszakai pedig + 2 —2 között. Az utolsó dekádban felhős idő, gyakori esőzés, havazás, a nappali hőmérséklet 2—6 fok, az éjszakai pedig —2 — —6 fok között váltakozik. Dr. PETER FORGÄC Törvények - rendeletek Ellátási járulék katonák családtagjai számára Gondok nehezednek az olyan családokra, amelyeknek egyik tagja — egyúttal a szövetkezet tagja — tényleges katonai szolgálatra kénytelen bevonulni. Ezen érdességek kiküszöbölését, illetve a családtagok ellátását tartották szemmel törvényhozóink a szövetkezeti földművesek szociális biztosításáról szóló törvény megfogalmazásánál. Ellátási járulékra igényt tarthatnak a katona ellátatlan gyermekei, fele­sége, esetleg élettársa, nagykorú rokona, aki a katona ellátatlan gyerme­kéről gondoskodik, az elvált feleség, akinek a katona tartásdíjat fizet, a katona gyermekének anyja, ha nem is felesége. Mindezek a személyek jogigényt támaszthatnak ellátási járulékra. Ezzel szemben jogigényt nem támaszthatnak ugyan ellátási járulékra, de megkaphatják: a katona szülei, nagyszülei, az após, az anyós és az olyan személyek, akik a katonáról szülői minőségben gondoskodtak, ameny­­nyiben ezek a személyek rokkantak, nem rendelkeznek semmiféle jövede­lemmel, vagy pedig csak annyi a jövedelmük, ami nem elegendő a lét­­fenntartás biztosítására, és ha nem léteznek olyan személyek, akiknek ellátási kötelezettségétől ők maguk függő helyzetben vannak. Ebben az esetben azonban be kell bizonyítani, hogy a katona bevonulása előtt leg­alább három hónapon keresztül anyagi támogatásban részesítette őket. Az ellátatlan gyermek után járó ellátási járulék 170 koronát tesz ki havonta. A katona felesége vagy élettársa legfeljebb havi 500 1 ironát kap­hat. A katona feleségének, aki nem él vele közös háztartásban, az elvált feleségnek, és a katona gyermeke «nyjának, aki nem felesége, a tartásdíj összegének erejéig lehet ellátási járulékot megítélni, havonta azonban leg­feljebb 500 koronát. Szülő, nagyszülő, anyós, após stb. legfeljebb havi 300 korona ellátási járulékra tarthat igényt. Ez az ellátási illeték azonban nem haladhatja meg azt az átlagösszeget, amellyel a katona a bevonulása előtti három hónapon keresztül hozzájárult a nevezettek létfenntartásához. Ha többtagú családról van szó, az ellátási járulékok összege nem haladhatja meg annak az összegnek 80 százalékát, amelyet a katona a bevonulása előtti 12 hó­napban havi átlagban keresett. jjurdfk A vörös huszár Két mesterséges hold randevúja

Next

/
Oldalképek
Tartalom