Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-28 / 43. szám
Lombhullás és a díszkert ben szabad földre hull a levél, ne nyúljunk hozzá. Természetes, hogy az utakon, szabad tereken, pázsiton stb. a lehullott lombnak semmi keresnivalója. Ilyen helyekről kíméletlenül elsöpörjük s oda szállítjuk a lombot, ahol továbbra is jó szolgálatot tesz. Jogosan feltehető, hogy minden díszkertben akad valami faféleség — különösen díszbokrok és cserjék — amelyek olyan éghajlatú vidékekről származnak, ahol a hőmérséklet a téli hónapok folyamán sem süllyed gyakran és érezhetően. Ilyen faféleség például a nálunk anynyira kedvelt kerti iszalag (Clematis jackmanii) szinte megszámlálhatatlanul sok kultúrformájával.Továbbá sok dísznövény — legalábbis természetes termőhelyén — Rhododendronjaink túlnyomó része szintén hozzászokott a hótakarő. hoz, amely méter magas is lehet. Liliomfajtáink számos példánya szintén ezen növények csoportjába tartozik. Ahol ez a természetadta védő takaró valamilyen ok következtében elmarad, iparkodnunk kell, hogy valamilyen más úton pótoljuk. S itt válik időszerűvé a lehullott lomb. Az előbb említett dísznövények ugyanis szívesen fogadják a lombtakarót. Akadnak helyek, ahol ez az egyedüli lehetőség, hogy kényesebb dísznövényeinket hosszabb időn át fenntartsuk. A lehullott lombot a növények vagy bokrok köré halmozzuk (lásd a 2. ábrát), kissé tömörebbre ütögetjük vagy tapossuk és azonfelül még rőzsével vagy erősebb ágakkal is betakarjuk, nehogy az első erősebb szélt szertehordja. Az évelők betakarásához ide soroljuk a kényesebb hagymás- és gumósnövényeket, elsősorban a liliomféléket, (némileg kevesebb lomb is elegendő). Rendszerint egy 10—15 cm vastag védőtakaró megfelel. A lombtakaró célja nem annyira a talaj felmelegítése (ámbár nagyobb tömegben a korhadó lomb egyúttal nem jelentéktelen fokú meleget is fejleszt), mint inkább a talaj hőmérsékletének egyenletes tartása, vagyis elejét vesszük a hőmérséklet erősebb ingadozásának. Az ilyen hőmérsékleti ingadozások főleg a sekélyen gyökerező, vagy az ősz folyamán kiültetett növényeknek ártanak. A fagy és a hirtelen felmelegedés a szó szoros értelmében „kihúzza" az ilyen növényeket a földből. Ezen kellemetlen jelenség a tulipánoknál és más hagymás növényeknél is gyakran tapasztalható. Tulipánok és sok más évelő dísznövény (árvácska, nefelejcs) esetében előnyben részesítendő a lucfenyő-ágakkal történő takarás. Ha ilyen nem volna kéznél, más fenyőfajta zöld gallyai is felhasználhatók. A lehullott lombbal ellentétben a lucfenyő vagy más tűlevelű fák ágainak az az előnyük, hogy nem rothadnak, „levegősebbek" és tavasszal, a megfelelő időpont eljöttével á betakart növényekről könnyebben eltávolíthatók. Egy kis szépséghibája azonzan a tűlevelű védőtakarónak is van, mert beszerzése meglehetősen körülményes. Hiszen fenyőfák sem teremnek akárhol. Adott esetben a száraz szalmás istállótrágyához kell fordulnunk, amely szintén megfelel erre a célra. Weissberger Károly Jótanácsok A szőlő szüretelése alán azonnal hozzálátunk a jövő évi termés előkészítő munkálataihoz. Novemberben a legfontosabb munkák egyike a tőkehiányok pótlása. Ezt többféleképpen végezhetjük. Az immunis homoktalajokon legegyszerűbb, ha bújtassa! pótoljuk a hiányt. E műveletnél fontos, hogy a tő, amelyről bújtatunk jó termő, egységes és kiváló minőségű legyen. Ismételten felhívom a figyelmet, hogy bújtatással csak immunis homoktalajokon pótoljuk a tőkéket. Kötött, nehezebb talajokon a tőkehiány pótlása körülményesebb. Elsősorban említhetjük az erőteljes, gyökere, oltványokkal történő pótlást. Ezt a módszert ott alkalmazzuk, ahol több tő hiányzik, míg néhány tő esetén inkább gyökeres vesszőt ültetünk be, s azt év közben va<ty zöldoltással, vagy nyakoltással nemesítjük. így erőteljesebb lesz növekedése és a szomszédos erős tőkék nem nyomják el a fejlődésben. Az esetleges tavaszi pótlásra kzánt gödröket lehetőleg még gy-Z-V az ősz folyamán ássuk ki. Az őszi munkák közé tartozik a szőlő befedése. Ügyeljünk arra, hogy sáros talajjal ne fedjük a szőlőt, mert alatta a rügyek könnyen kipálhatnak. Fedés előtt tanácsos a talaj mély ásása, porhanyítása, hogy a téli csapadékot jól magába fogadja, megőrizze. Novemberben kerülhet sor a szőlő trágyázására, mely akkor lesz hatásos, ha a szervesanyag kellő mélységbe kerül a talajba. Ezért a sorközöket mélyítsük ki. A trágyázást, trágyaválasztást s annak mennyiségét sok tényező befolyásolja. Alaptényező, hogy a szőlő által felhasznált tápanyagokat pótoljuk, természetesen a talajviszonyoktól függően. Elsősorban fontos a humuszt tartalmazó trágyázás, melynek megfelelő formája a jó érett istállótrágya. Lehetőleg minden harmadik évben trágyázzunk. Ha nem áll elég trágya rendelkezésünkre, „Vitahummal“ vagy komposzttal helyettesítjük. Az elhasznált tápanyagokat emellett ipart trágyákkal is pótoljuk. Széles soros ültetés esetén tőkénként 15 dekagramm meszes ammoniumnitrátot (liadok ainonny vápenaty), 15 dekagramm szuperfoszfátot vagy 19 dekagramm Thomas-lisztet, illetve 18 dekagramm reformkálit számítunk. Természetes, az említett műtrágya-mennyiségek mindig az istálló-trágyázás fokához igazodnak. Levélhullás után megkezdhetjük a szaporításra szánt simavessző szedését. Az új telepítések alá időben készítsük elő a talajt, de lehetőleg még a fagyok beállta előtt. Ha ezt a munkát időben elvégeztük és a talaj kellőképpen megülepedett, az ültetés ősszel is elvégezhető. BORGAZDASÁG A bor életében az erjedés sorsdöntő tényező. Ez igen bonyolult folyamat, amíg a mustból bor lesz. Az erjedést két időszakra oszthatjuk. Az első az erőteljes erjedés. Ekkor a must tetején hab képződik és pezsgést észlelünk. A mustból eltávozik a COz. Kéthárum nap múlva, amikor az erjedő must cukortartalma csökkent és az élesztőket befolyásolja a növekedő alkohol mennyiség, az élesztő munkája csökken. Utóerjedés a második része a folyamatnak. Ekkor a cukormaradékok továbbra alkohollá, illetve C02-re bomlanak. Az utóerjedés különböző időtartamú. Függ a cukortartalomtól, a melegtől és természetesen az élesztőtől. Az erjedés befejezését nem lehet pontosan meghatározni. Ez körülbelül a cukormaradék literenkénti 0,5 gramm mennyiségénél következik be. A must erjedésének lassulásakor fontos a hordó feltöltése. A must gyenge erjedésének több tényezője lehet. Elsősorban alacsony hőmérséklet, magas cukortartalom s egyidejűleg nem megfelelő élesztőfaj, továbbá a magas savtartalom. Minden esetben szükséges a hőmérséklet emelése és a musthoz 2—3 százalékos erős élesztőfajbői készült anyagot töltünk. Fiatal borainkat naponta kóstoljuk. Figyeljük az utóerjedés fokát és egészségi állapotát. Novemberben csak hibás borokat fejtünk, illetve a korai szőlőből készített borokat. VANEK GÁSPÁR, mérnök Amíg az elmúlt két hónap teljesen az ültetőkaró és az ásó jegyében állott, most — november hó folyamán — egyre inkább a gereblye kerül előtérbe. Ennek magyarázatát a lomb hullásában kell keresnünk, ami most érte el tetőfokát. A gereblyén kívül, ami többékevésbé univerzális eszköznek tekinthető, amennyiben nem csupán a lomb és egyéb hulladék-anyag összegereblyézésére szolgál, hanem a föld felásása után annak kiegyengetésére és simává tételére is felhasználható, létezik még egy másik kerti szerszám is, egy bizonyos 1 'önleges gereblye, amelynek rendeltetése kizárólag a lehullott lomb összegereblyézése (lásd az 1. ábrát). Ez a mi szaküzleteinkban is kapható különleges szerszám kitűnően bevált mindenütt, ahol takarításról van szó. A túlzott tisztogatási „mánia" azonban no ejtsen hatalmába. Lényegében a lomb hullása is a természetes fejlődéssel jár és nem kis mértékben hozzájárul a talaj szerves anyagának gazdagításhoz. Ezért ha díszkertjeink-8
