Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-07 / 40. szám

Az egy éve működő KARA felvásárló üzeme érdemei

Meglátogattuk a Munkaérdemrendet viselő KARA szőrmeipari szakágazati vállalat területi felvásárló üzemének igazgatóját K Rí 2 A N Ernestet, hogy érdeklődjünk a szlovákiai prémesállattenyésztők és általában a prémkitermelők eladási lehetőségei felől s felvásárlóüzemük működése iránt.

— Mikor kezdett szőrmefeldolgozó ipari vállalatuk felvásárlással is foglalkozni?

— Egy évvel ezelőtt kezdte meg a KARA a szőrmeipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagok felvásárlását. Erre azért került sor, mert sok gereznát külföldről kellett behoznunk, miközben hazai nyersanyagkészletünket nem használtuk ki kellő mértékben. Különösen Szlovákia területén szenteltünk erre aránylag kevés figyelmet, márcsak azért is, hogy a tényleges felvásárlási árak nem voltak eléggé ismertek, és Így sok gerezna kárbaveszett. Üzemünk működésének indítékait főleg a XIII. pártkongresszus határozatai között kell keresnünk, amelyek az üzemek közötti szocialista konkurreneia létrehozását szorgalmazzák. Ezzel a tenyésztőnek lehetősége nyílott a gereznát annak a felvásárló alakulatnak eladni, amelyik azt jobban megfizeti, mivel az előírásos minőségi díjszabás szerint számol.

— A felvásárló szervek milyen gereznamennyiséget vesznek át évente a tenyésztőktől?

— Csupán nyúlgereznából évente országos viszonylatban kb. tizenhatmilliót vesznek meg. Ebből Szlovákia területén hozzávetőleg egymilliókétszáz-háromszázezer gereznát sikerül felvásárolni, ami az országos számnak még a tíz százalékát sem éri el.

— Megítélése szerint mennyi gereznát lehetne Szlovákiában felvásárolni?

— Ebben az évben szeretnénk kétmillió kétszázezer gereznát megvenni. Ezt ügy értem, hogy a KARA és a Nyersanyaggyűjtő együttesen. Megvannak az előfeltételek arra, hogy a következő évben ezt a számot jelentősen túllépjük, mert annak ellenére, hogy például ezidón a Nyersanyagbegyűjtő üzem teljesítette felvásárlási tervét, a KARA felvásárló üzeme havonta fokozza a megvett gereznamennyiséget, s így például augusztusban hetvenezer gereznát vett át. Ezért biztosra vesszük, hogy a lehetőségek még távolról sincsenek kihasználva.

>— Milyen a helyzet a jnhgerezna felvásárlása terén?

*— A juhgereznát nagyobbrészt a húsfeldolgozó üzemeken keresztül vásároljuk fel. Azelőtt a felvásárlók csak kevés juhgereznát vettek meg, mivel a juhállomány csökkenőben volt és a gereznát nagyobbrészt maguk a tenyésztők dolgozták fel. Újabban a juhállomány ismét fokozódik és igyekezünk a juhgerezna felvásárlást fellendíteni, annál is inkább, mert ez a nyersanyag igen keresett. Fontos azonban, hogy nyúzás után a gereznát szakszerűen feszítse ki a tenyésztő, mert csak így lehet teljesértékű és szép bundának feldolgozni. Üzemünk áruminősítői megtanítják a tenyésztőket, hogyan kell a juhgereznát úgynevezett vállfára feszíteni, rudacskákkal a lábakat széthúzni és a gereznát felfüggeszteni. Helytelen deszkára szögezni a juhgereznát, mert egyenetlen kifeszítés folytán minősége romlik. Ez a kecskebőrökre is vonatkozik. Ezeket a gereznákat nem szabad hirtelen, például kályha mellett szárítani, mert ezzel romlik a bőranyag. A szárítást hűvös, szellős helyen kell végezni. Ez a gereznákra általában vonatkozik.

Milyen áron vásárolják fel a tömegesebben előforduló gereznákat?

— A juhgereznát kilóra, a kecskegereznát darabszámra, a nyúlbőrt szintén darabszámra vásároljuk. A juhgerezn'ák esetében megkülönböztetjük a kopasz gereznát, a 1,5 cm-es gyapjúval, a legfeljebb 3 cm-es gyapjúval és az ennél nagyobb gyapjúval rendelkező gereznákat. A kopasz gereznát tenyésztőink rendszerint eldobják, pedig ezeknek is van értékük. Az

I. minősítésű kopasz juhgerezna ára 12,— korona kilónként. A 1,5 cm-nél hosszabb gyapjas gerezna ára 40,— korona kilónként, a 3 cm-nél nagyobb gyapjúval rendelkezőé pedig 55,— korona kilónként. A nagyobb gereznák rendszerint 3 kg körüli súlyúak szoktak lenni. Ha a nyúlgereznát kellőképpen feszítőre húzta a tenyésztő és jól kiszárította, a szőr nem vedlik, és egész felületén jól ki van feszítve, úgy az I. minősítési osztályban a fehérért darabonként 5,— koronát, a színesért pedig

koronát kap. A nyúlgereznát persze vagy feszítővasra, vagypedig feszítőfára kell húzni, mert például a szalmával kitömött nyúlgerezna bőrfelülete egyenetlen, ami értékét csők kenti. A hús elfogyasztása után érdemes a gereznát rendesen kifeszíteni, hiszen ez fokozza a nyúltenyésztésből eredő bevételt.

~ Mit tegyen a tenyésztő, ha esetlég az átvételt végző minősítő nem osztályozná a tenyésztő elképzelései szerint a gereznát?

— Nálunk olyan rendszert vezettünk be, hogyha a tenyésztő nem elégedett a minősítő által történt gerezna osztályozással, úgy elküldheti központi raktárunkba Malzenicére, ahol egészen biztosan részrehajlás nélkül osztályozzák a gereznát. Innen az

áru ellenértékét postán azonnal továbbítják a feladó címére. A Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének gyakorlottabb tagjai már maguk is jól ismerik a minőségi osztályozás teendőit, és már odahaza csoportosítják az eladásra kerülő gereznát, tehát a minősítőnek csak ritkán akad dolga.

,— A kecskebőrt hogyan értékelik?

— A jól lenyúzott, faggyúnélküli, nem bevágott kecskegereznáért 16,—, 21,—, 25,— koronát lehet elérni darabonként, a minőségtől függően. Üzemünk fokozatosan olyan árjegyzékeket ad majd ki, ahol a minőségi feltételek is fel lesznek tüntetve, hogy a tenyésztők maguk tudják az értékelést előkészíteni. Megértés kell mindkét részről a jövőben, mert a minőség kérdése mind jobban előtérbe kerül. Régebben csak a darabszámra fektettek súlyt, ami azt eredményezte, hogy egyes felvásárlók általánosan harmadosztályúként vásárolták a gereznát, ami elvette a tenyésztők kedvét a szabályszerű gereznakezeléstől. Az új üzem létrehozása becsületes konkurrenciára kényszeríti mindkét vállalatot, aminek hasznát a tenyésztő látja.

— Milyen képet alkothatunk a nutria- és a nyérctenyésztésből eredő gereznatermeléssel kapcsolatban?

— A nutria- és a nyérctenyésztés Szlovákiában még nincsen úgy elterjedve, mint a Cseh és a Morva országrészben. Ebben kezdők vagyunk. A nutriatenyésztés a kelet-szlovákiai kerületben Michalovce köré tömörül, a közép-szlovákiai kerületben 2iar n/Hronom köré. A nyugat-szlovákiai kerületben több tenyésztő van. Nagyobbarányú és magas nívón mozgó tenyésztés folyik Léva környékén és Léván, ahol Deák mérnök és a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének további tagjai segítségével egész Szlovákiára kiterjedő gerezna aukciókat rendeznek, igen jó eredménnyel. Nagyobb tenyésztői csoport alakult ki Felsőszélül és Alsószelin a galántai járásban, ahol Tuska elvtárs is a legjobb tenyésztők közé tartozik. Üjabban Módra körül is fejlődőben van a nutriatenyésztés. Nyércet leginkább Árvában tenyésztenek, ahol Dolny Rubinban Bencúréknak van szép tenyészete, azután Lieskován, Vrútkyban, továbbél 2iar n/Hronomban és Bratislavában is fejlődőben van a nyérctenyésztés. A nyérctenyésztés nagyobb szakértelmet követel, viszont kifizetődőbb. A nyérc húsevő állat, míg a nutria zöldeleséget fogyaszt úgy, mint például a házinyúl. A nutria húsából, sertéshússal keverve jó kolbászt szoktak készíteni, ami persze szokatlan, viszont kitűnő.

—Milyen a nutria- és a nyércgerezna felvásárlásának a rendszere?

— Mivel ezek igen drága gereznák, ezért ennek a felvásárlását évközben Bratislavában és Malzenicén vásároljuk. A pontos cím: KARA területi felvásárló állomás (oblastná vykupná sátnica) Bratislava, Fazulová 25, telefon 44561. A másik területi felvásárló állomás helye Malzenice, Trnaval járás, telefon

0001. Igen nagy súlyt fektetünk a tenyésztők meggyőzésére, hogy vegyenek részt az aukciókon, amelyek október végén kezdődnek. Minden téli hónapban tervezünk egy-egy nemesgerezna aukciót Bratislavában, a pontos helyet és az időpontot a tenyésztők tudomására adjuk, azonkívül egy vagy két aukciót rendezünk a tél folyamán Zsolnán, Léván, esetleg Kassán.

— Miért fektetnek olyan nagy súlyt a tenyésztők részvételére a nemesgerezna aukciókon?

— Azért, mert a tenyésztő saját szemével győződhet meg arról, hogy más tenyésztők hogyan készítik elő a gereznát, milyen minőséget érnek el és módja van összehasonlítást tenni a maga által előállított gereznákkal, esetleg tanácsot kérni a szakértőktől, tanulni és tapasztalni. Ez felér a szervezett iskolázásokkal, mert olykor a tenyésztő meggyőződése, hogy a legszebb árut állította elő, s csak amikor társai munkáját látja döbben rá, hogy esetleg sokkal jobban is lehet adjusztálni a nemesgereznát a bőrfelület, a szőr fényezettsége, rugalmassága stb. szempontjából. Számos tenyésztőt megfigyeltem, akik képesek az aukción reggeltől estig nézelődni és csak az utolsók között sorakoznak az eladók sorába.

— Szervezési szempontból melyek a legközelebbi terveik?

— Szeretnénk minden kerületben legalább két területi felvásárlási állomást létesíteni nagyobb tárolási lehetőségekkel és főleg a szükséges szakmai színvonalon levő dolgozókkal, akikhez a tenyésztők teljes bizalommal fordulhatnának. Azonkívül szeretnénk alapos iskolázásnak alávetni a Szlovákiában levő összes minősítőnket, mivel a hozzánemértés fékezné munkánkat, továbbá a tenyésztők gereznaelőkészítő ismereteit is kívánjuk bővíteni és a jóminőségű gprezna árát emelni.

Köszönet jár a CSKSZ tagjainak azért a megértésért, amelylyel az egy éve működő KARA felvásárló üzem fejlődését és célkitűzéseit támogatták és ha csak annyit ért volna el ez az üzem, hogy a házinyúlgereznát nem egy koronáért, hanem négy és öt koronáért adhatják el a tenyésztők, már az is elismerést érdemel. Reméljük, hogy ezentúl a gereznát nem hagyják tenyésztőink figyelmen kívül, hanem igyekeznek majd rendes áron eladni. KUCSERA SZILÁRD