Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-30 / 39. szám

Általában a bolgárokat tartják kertésznemzedéknek. Egy idő óta azonban az az érzésem, hogy ebben is túlteszünk a bolgárokon, akárcsak a törökökön a kávéivásban. Feltevésem arra alapozom, hogy napjainkban egy új hobbi van terjedőben, a kertészkedés. Minden valamire való embernek van kertje. Igaz, a kert legtöbbször egy lepedő nagyságú földdarab, de kert, és ez a fontos. Az illúzión ez mit sem változtat. A büszke tulajdonos némi fantáziával képzeletben arannyá változtatja a tenyérnyi földet.

Tavasz óta munkahelyemen is a kert forog közszájon. S ha történetesen nem zamatos magyar nyelven hallgatom a vég nélküli szakmai eszmecserét a palántázásról, hajtatásról, metszésről, meg miegymásról, akkor azt is gondolhatnám, bolgárok közé keveredtem. Munkatár-Virágoskert a szemétdombon

saimnak szinte lerí az arcáról, alig várják a hivatali idő végét, hogy a kertbe rohanhassanak.

Egy alkalommal az egyik kolléga vörösre dagadt orral állított be a munkahelyre. Két oroszlánbőgésnek is megfelelő orrfúvás között kibökte, hogy megfázott. Természetesen a kertben.

— Tudod, még nincs kész a bódé, és olyan hirtelen jött az az ítéletidő — mondogatta.

— Arra a kertre én is kíváncsi vagyok, ha miatta hajlandó vagy tönkretenni magad — mosolyogtam a póruljárt kertészen.

Jótanácsok

Októberben elérkezik a szőlőtermesztők részére az örömteli és fontos munka, a szüret. Ez nagyon igényes teendő és jó munkaszervezést követel, mert aránylag rövid időn belül be kell takarítanunk a szőlőt és vele egyidőben a borkészítést ia el kell végezni. Az egyes szőlőfajtákat az érés sorrendjében szedjük. A rothadásnak ellenállóbb fajtákat utoljára szedjük. A szőlőt kísérjük figyelemmel s ha az egyes fürtökön a rothadás jeleit észleljük, azonnal lássunk munkához, mert a rothadás folyamata nagyon gyors lehet.

Vörösbor készítéséhez teljes érésben szedjük a szőlőt, tehát ne hagyjuk túlérni, mert színanyaga bomlásnak indul. A rothadt fürtöket ne használjuk fel, mert ez is a bor színének rovására megy.

A szőlő szüretelését ollóval vagy pedig éles késsel végezzük, nehogy az életlen szerszámokkal kárt okozzunk a bogyókban. Karós szőlők esetén ajánlatos, ha az alsó kötést kivágjuk, hogy a vesszőket széthúzhassuk, mert ezáltal könnyebben férünk a fürtökhöz.

Szüret után azonnal lássunk a trágya széthordásához és beszántásához. Ugyancsak most van az ideje a tőkehiányok pótlásának, tőkepótló döntésnek, bújtatásnak, illetve a zöldoltások döntésének is. A felújításra szánt öreg szőlők kivágását is szüret után végezzük.

BORGAZDASÁG

A szürettel járó munkák eléggé megterhelik a préselésnél dolgozó egyéneket. Tudvalevő, hogy a szőlő helyes feldolgozása és az erjesztés a bor minőségének alapfeltétele.

Idán aránylag korai szürettel számolunk s ez okból a hőmérséklet is magasabb lehet. Igen fontos, hogy a szőlőt lehetőleg ép, egészséges állapotban szállítsuk a feldolgozó helyre. Ugyanis az erősen törődött szőlő igen sok káros hatásnak van kitéve. A begyűjtött termést még a szedés napján dolgozzuk fel. Tehát annyi szőlőt szedjünk, amennyit naponta feldolgozunk.

A törkölynek ugyancsak nem szabad sokáig ládákban, illetve a sajtókban maradni, csak addig, míg a sajtolás munkája ezt megköveteli.

A behordott szőlőt vagy annak törkölyös mustját kénezzük, főleg abban az esetben, ha a szőlő penészes, rothadt vagy gyors feldolgozását nem tudjuk végrehajtani. Egy hektoliter törkölyös mustba mintegy 10—20 gramm kénnel számoljunk.

Ha zúzógépeket használunk, ezt időnként ellenőrizzük, hogy a magvakat és kocsányokat ne sértse meg.

Az egyes sajtolások között a törkölyt fellazítjuk és haladéktalanul sajtoljuk ki.

A sajtolást óvatosan végezzük, hogy a mustnak legyen ideje az elfolyásra. Maximális nyomást a sajtolás utolsó negyedében használunk.

A must erjedését ma már élesztők segítségével irányíthatjuk. A must kénezésével kezdődik az erjedés irányítása. Az erjesztő hordóban 10—20 százaléknyi erjedési űr maradjon, majd a zárt erjedést kotyogókkal biztosítjuk. Fontos a hőmérő használata. A fehérboroknál a kezdeti hőmérséklet 14—IS C fok, míg a vörösboroknál 18—20 C fok. Ha a hőmérséklet a 28—30 C fokhoz közeleg, a túlmelegedést akadályozzuk meg. A megakadt erjedés leggyakoribb oka az alacsony hőmérséklet. Zajos erjedés után a hordókat töltsük fel.

V a n e k Gáspár mérnök

— Igen? — csillant föl a szeme. — Kijönnél? Tudod mit, délután kimegyünk.

A huszonhetes autóbuszon, az óligeti szemétdomb felé tartva megindult a szőáradat.

— Meglátod, milyen paprikám, paradicsomom van. A szemed, szád eláll tőle.

Az igazat megvallva őszinte kíváncsiság fúrta oldalam. Ismertem nagyon jól az óligeti szemétdombot. A szünet nélkül füstölgő szemétkupacokat.

A környék lakói egymásnak adták a kilincset a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottságon:

— Elvtársak, nem lehetne találni alkalmasabb helyet a várostól távolabb? Itt kell kiszórni ezt a sok mocsokságof a városban, az ablakaink alatt? Csináljatok valamit!

Sokat töprenghettek e kérdésen a derék városatyák, mert már az orvosok, a városi főhigiénikus is kifogásolta a szemétdomb közelségét.

Ipartelepítésre nem alkalmas, sőt teleknek sem jő. Talán akkor vetette föl valaki az ötletet: parcellázzák föl az érdeklődőknek, aztán csináljanak vele, amit akarnak. Nyilvánvaló még mosolyogtak is hozzá, amikor elfogadták a javaslatot, — mert az ötlet értelmi szerzője is aligha remélte, hogy valaha fű nő a senki földjén.

Amikor kiszálltunk az autóbuszból, az jutott eszembe, hogy a kételkedőknek most kellene végigmenniök a pompásan zöldellő, érett zöldségtől, gyümölcstől tarkálló kerten. Helyenként már gyümölcsfák kúsznak a magasba, kis házikók szakítják meg a zöld tenger tükörsima panorámáját. A haragoszöld növények fölé hajló emberek sorban fölegyenesednek, hogy kedélyesen üdvözöljék a jövevényeket. Mindenkinek van a társához egy-egy kedves szava, tanácsa.

— Jőnapot, szomszéd! — vágja el utunkat egy kopaszodó, de még meglehetősen fiatal és ruganyos férfi.

— Tudnék szerezni első osztályú földiepret, szenga-szenganát... A múltkor említette, hogy ...

Megtörténik az egyezség, és folytatjuk utunkat. Pár lépéssel odébb ismerős, markáns vonású férfi tépi a hagymát.

—■ Alezredes elvtárs!

— A, Ludko! — emeli föl a fejét.

— Hogy kerül ide?

Látod, ide vitt az utam Buzuluktól.

Mindketten nevettünk a jólsikerült tréfán, és a szikár katona úgy elpirul, hogy a homlokán húzódó duklai sebhely szinte lángvörösre gyullad.

— Többnyire az íróasztal mögött ülök. Kell egy kis mozgás. Meg a zöldség is. A kofák kiforgatják az ember zsebét. A zöldségkereskedelem pedig régóta reménytelen eset. Ez frissebb, és az enyém — nyomja meg az utolsó szót.

Idősebb ember tart felénk.

— Nem ismered? — kérdezi barátom.

Tagadólag rázom a fejem.

— Pedig a bölcsészkaron tanít.

— Jónapot — nyújtja a kezét. — Nos, elhoztam az ígért magot. Még most is elvetheti. Ne haragudjon, hogy ennyit várattam.

Még szabadkozik is, hogy szívességet tesz.

— Az a legszebb az egészben, hogy az emberek olyan készségesek, kedvesek, közvetlenek egymáshoz — fordul felém a barátom, miután elhelyezkedtünk a parcellája fölött trónoló szerszámosládán.

Akár orvos, újságíró, mérnök, katona vagy taxisofőr. Olyan ez, mint egy népes család.

— Ha már itt vagy, segíthetnél kijavítani a kutat — mondja kisvártatva.

Elő is kerülnek a szerszámok, s ahogy az elromlott szivattyút babráljuk, lecsúszik a kulcs a csavarról, s barátom úgy odavágja két ujját a vascsőhöz, hogy menten előbugygyan a vér. A fájdalomtól eltorzul az arca, de mosolyt erőltet magára.

— Annyi baj legyen — mondja összeszorított fogakkal, de tudom, ha ez máshol történik, akkor olyan ördögimádságot ereszt meg, melynek hallatára a huszárőrmester is bedugná a fülét.

Amikor ismét a ládán pihenünk, büszkén mutat egy paprikát.

— Nézd! Ezért csinálom és csinálják a többiek. Ez az én munkám gyümölcse.

Bámulatos ezeknek az embereknek az akaratereje. Legtöbbjük könyvből tanulta a kertészkedés tudományát, de annál nagyobb lelkesedéssel űzi. A szemétdombból virágoskertet varázsoltak. Ezek után mosolyognom kell egyes emberek aggályain, akik annak idején azt hitték, ha fölparcellázzák a szemétdombot, visszaállítják vele a kapitalizmust.

Palágyi Lajos

Próbálkozások a mogyoró metszésével

Az Egyesült Államok évi 100 000 q-t meghaladó mogyorótermésének 95 °/o-a Oregonból kerül ki. A Willamette folyó völgyében 7300 ha ültetvény található. Ezek tanulmányozása hasznos lehet a Földközi-tenger környéki országok részére, ahol a főleg 1930 óta telepített mogyoróültetvények gyenge termőképességűek. Oregonban kikísérletezték az ott termelt Barcelona fajta legmegfelelőbb metszését. A mogyorót alacsonytörzsű fává nevelik. Legterményebbek a 15 cm-nél hosszabb éves veszszők.

7