Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-23 / 38. szám

nagyüzemi szakosítás ÜL csoportos egyesítés ÜÜL érsekújvári járás

jóban oldják meg a szakosítást az egyes üzemegységeken. Elképzeléseik szerint egy-egy üzemrészlegen 800— 1000 fejőstehenet, 800—800 továbbnevelésre hagyott üszőt, 400—300 hízőmarhát, 300—400 anyasertást, 4000 —8000 hússertést és 25—30 000 baromfit összpontosítanak. A továbbtenyésztésre szánt, kiválasztott teheneket külön csoportosítják majd. A növendék tenyészmarháknak farmmellékl legelőket létesítenek, s szintúgy az évi 2500 literes átlagteljesítményű te heneknek. Azokban az üzemegységek- j ben, ahol a szarvasmarhákat összpon-2 tosítják vagy a kukorica monokultúrás, termesztését vezetik be, vagypedig a | kukorica plusz legelő kombinációt, j illetőleg a kukorica plusz lucerna • kombinációt alkalmazzák. Ez számi j tásaik szerint 20 %-os költségesük « kentést jelent. g

Ami a sertésállományt illeti, ezt • szám szerint nem fogják fokozni,! azonban az állatok termelékenységé- j nek emelésére vesznek irányt. Azj anyasertések egyharmadát évente ki-; cserélik. Olyan nagyüzemi sertéshiz-J laldák létesítését tervezik, mint a ( párkányi, amelyekben 2600 sertés j kapna helyet, a gépesítés és a takar -! mányelőkészítés kemizációjának tel- j jes kihasználásával. Az egyesített sző- j vetkezetekben az egy álombéli válasz • tott malacok száma néggyel több j mint azelőtt és túllépte a tizenötöt, ( Kiszámítottuk, hogy egy anyasertésre | vonatkozóan minden egyes malac-! többlet átlagosan 9 % szemestakar-1 inány megtakarítást jelent. Ha azj anyasertés egy alomban 11 választott* malacot nyújt, úgy egy választott ma-; lac előállítása kilogrammonként 22,061 koronába kerül, ellenben ha 16 ma-j lacot adott az anyasertés, akkor ez az! összeg 18,02 koronára csökken. Tehát) erre különös figyelmet kell fordíta- jj nunk a jövőben.

A sertéshizlalás gépesítésével lehe- jí tővé válik, hogy 2608 sertést két gon- • dozó kezeljen. Ez rezgűcsúszdás etető- jj vályú alkalmazásával annyit jelent, § hogy az egy munkaerőre jutó munka-1 termelékenység évi 200 q élősúlyban; előállított húsról, 1313 mázsára fakó-I zódna. j

A személyes szükségletek alapja, 1 szervezési változásokból kifolyólag,! igen örvendetesen alakult. Míg pél-1 dául a libádi székhelyű Egyetértés j szövetkezetben 1965-re vonatkozóan♦ egy dolgozó személyes jövedelmének | alapja 17114 korona volt, addig ez | 1966-ban 20 237 koronára emelkedett, j

Vas elvtárs a teljes jövedelem | alakulásával kapcsolatban elmondotta, 1 hogy ez egy munkaerőre vonatkozóan ; 1965-ben például Muzslán 17 401 ko-| róna volt, míg 1966-ban ez a szám« 22 979 koronára emelkedett. Libádon! 22 674-ről 31 353 koronára fokozódott, { de a többi egyesített szövetkezetek! esetében is mindenütt emelkedés volt2 tapasztalható. Ezzel szemben a tér-, melésre fordított pénzeszközök min-1 denütt csökkentek, például az említett j Muzslán 98,55 %-ra, Libádon pedig 5

78,11 %-ra az 1965-ös és 1966-os év j összehasonlításában. Ez a többi egye- g sített szövetkezetekre is nagyjából! hasonló mértékben vonatkozik.

Ezidáig hat egyesített szövetkezet j működik járásukban, a következő | központokkal: Surány, dúl, Libád,;

Muzsla, Szalka és Szőgyén. A közel-; jövőben még két egyesített szövetke-1 zet megalakítását tervezik, mégpedig g a kéméndi, a kőhíd gyarmati és a ki • csindi EFSZ egyesítésével, a másik* egységet pedig podhajská, trávnica ésj egy további község szövektezete al * kotná.

Igen érdekes, hogy a Miklósi Álla * mi Gazdaság megkérte őket, dolgoz-1 zák ki részükre is a szakosításnak! szövetkezeteikben alkalmazott forrná- ? ját, amit meg is tettek, s így elvben* ez az állami gazdaság is hasonlóan működik majd, mint az egyesített szövetkezetek, tehát zárt állományforgóvdT.

Már nincs szükség a műtrágya raktározására. A politén-fólia zsákokban semmi baja nem történik a fontos tápanyagnak

Tűzvédelem a mezőgazdaságban

fisszpontosítás, szakosítás, üzem^ közi együttműködés a mezőgazdasági üzemek korszerű szervezésének útján a legfontosabb határkövek. Ezeket megközelíteni, elérni és túlhaladni többféle módon lehet, azonban azt, hogy melyik közülük a leghelyesebb, osakis a gyakorlat képes megmutatni. Az érsekújvári járásban az EFSZ-ek kisebb csoportosítását és egyesítését látják a fejlődés jelenlegi szakaszában a legcélravezetőbbnek. — Hogy miért? Erre a kulcskérdésre kívántunk választ kapni, amikor bizalommal fordultunk az illetékesekhez.

Az országszerte nagy visszhangot keltett egyedülálló szervezési módszer tervezetén közvetlenül együttműködő szakosítási munkacsoport tagjait, — Lukasovié Alojz mérnök agronómust, Cuba Albert mérnök zootechnikust és V a 8 Tibor tervező-ökonómust kértük meg, hogy tájékoztassanak bennünket arról, miként gyümölcsöztek elgondolásaik a gyakorlatban.

Lukagovié mérnöktől megtudtuk, hogy a járás mezőgazdasági szakemberei arra a közös elhatározásra jutottak, hogy a szakosítást és a termelés összpontosítását egyszerre hajtják végre, mégpedig a mezőgazdasági üzemek kisebb csoportosításával, miközben lehetővé válik a zárt állatállományforgó kialakítása. Alapos számítások szerint ez az út nyújt módot a mezőgazdasági termelés lehető legmagasabb szintű fejlődésére és gazdaságosságára, mint jelenleg, mint pedig távlati szempontból. Mivel ezt az állítását indokolni akarta, felhozta a következőket:

0 A különleges természeti helyi adottságokból és feltételekből eredő lehetőségeket a leggyümölcsözőbben néhány szomszédos mezőgazdasági üzem tudja egyesülése után közösen kihasználni anélkül, hogy külön-külön sokrétű termelést kellene végezniük, hogy így a jövedelmezőséget és az anyagi érdekeltséget kiegyenlítsék. Az önálló üzemek üzemközi együttműködése némely vonatkozásban ugyanis igen bonyolult. Ezt például az adóproblémák is megnehezítik és megdrágítják.

0 Az egyesült szövetkezetek a lehető legmesszebbmenően képesek kihasználni a gépesítés adta lehetőségeket, ami nagyobb munkatermelékenységet eredményez. Például 1000 hektáros gazdasági egységben szinte lehetetlen nagykapacitású énítkezéseket végezni, amelyeken belül automatizálni lehetne az állattenyésztést, például a sertéshizlalást 2400—3000 hízó száméra. Az egyesült szövetkezetekben viszont a mezőgazdasági termelés iparosításának semmilyen akadálya nincs. A nyílt állatállományforgóval dolgozó szövetkezetek nehezebben utdják a nagyobb építkezésekre megszerezni az anyagi eszközöket, amit rendszerint csak más szervezetek segítségével képesek elérni.

0 Az egyesült szövetkezetek eredményesebben szervezhetik meg a munkaerő-kihasználást a munkaerők átcsoportosításával.

• Az önálló kisüzemek közti igen bonyolult hiányosságok, amelyek már a tervezés idején is sok gondot okoznak, az egyesítüs után megszűnnek.

0 Terméskiesés esetén az egyesített szövetkezetben a veszteség többé-kevésbé saját tartalékalapokból egyenlítődik ki.

0 A kisebb és a közepes gépjavítások összpontosítása, továbbá erősebb, komplettebb építőcsoport kialakítása, nemcsak a munkatermelékenységre gyakorol hatást, de jelentősen csökkenti az üzemi költségeket, a beruházásra szükséges összeget, a szükséges anyagkészleteket és gépalkatrészeket. Az önállóan kooperáló szövetkezeteknek aránylag igen nagy készletekkel kell dolgozniuk.

0 A legmegfelelőbb módon az egyesített szövetkezet növénytermesztése összpontosítható, ami lehetővé teszi az egyes növények termelési technológiájának gépesítését, mindenekelőtt a különleges munkafolyamatok során, amilyen például a növényvédelemnél, a műtrágyázásnál, továbbá a gyümölcsészetben, a szőlészetben és a zöldségtermesztésben.

A mezőgazdaságban sok helyen abban a tévhitben vannak, hogy a tűzrendészet! rendeletek betartása főleg a nyári időszakra vonatkozik. Kétségtelen, hogy a nyár folyamán nagy mértékben megnövekszik a veszély, de az év többi időszakában, főleg a téli hónapokban sem tekinthető kizártnak — vagy lebecsülendőnek — a tűzkeletkezési lehetőség.

Feltétlen elővigyázatosságra intenek bennünket az 1968/87-es téli fűtési időszak alatt (október X-től március l-ig tartandó időszakban) keletkezett tűzesetek.

Az említett időszakban hazánk területén többek között a hibás, rossz kémények 610 tűzesetet okoztak. — Az 1961/65-ös években ugyanezen okból összesen 2906 tűzeset fordult elő, és a kár 32 678 906 korona. Ebből az öszszegből körülbelül 54 450 BOO db téglát lehetett volna venni, amelyből mintagy 1350 családi házat lehet felépíteni, nem beszélve arról, hogy hány kéményt lehetett volna a rosszak helyébe felépíteni.

Az említett 1966/67-es téli fűtési időszakban hazánk területén a fűtőtestek (kivéve a villanyfűtőtesteket) 537 tüzet okoztak, csupán azért, mert túl közel voltak állítva könnyen gyúló anyagokhoz, egyszóval nem voltak betartva a fűtőtestekre vonatkozó rendszabályok. Az 1961/65-ös években a fűtőtestek különböző fogyatékosságai miatt keletkezett tűz következtében a kár 33 472 828 korona.

A különböző villamossági berendeli tárgyak, mint pl. a villanyfőzők, villanyvasalók, villanypárna, villanykályha stb. az elmúlt téli időszakban 196 tűzesetet idézett elő. Az 1961/65-ös ivek folyamán 1367 esetben okoztak tüzet s a kár összege 40 678 084 Kős.

Lépten-nyomon találkozunk a mezőgazdaságban hibás villanyvezetékekkel, nem megfelelő biztosítékokkal — melyek házilag lettek javítva, drótozva, túlerősítve — hibás villanykapcsolókkal, és más villanyberendezési tárgyakkal. Ezen okból az 1961/65-ös »vek folyamán 1776 tűzeset keletkezett, melyek következtében 66 936 742 korona kár érte népgazdaságunkat.

Télen-nyáron, minden időszakban nagy veszélyt jelentenek azok a dohányosok, akik a tilalom ellenére dohányoznak olyan helyeken, ahol ez a könnyelműségük végzetessé válhat, — például a szalmakazlak közelében, szecskavágás közben, a takarmányelőkészítőben, miközben éppen szalmával, szecskával dolgoznak, istállókban stb. Az 1961/65 -ös években a gondatlan dohányosok 2247 tűzesetet idéztek elő s a kár összege 22 542 321 korona volt.

A fönt említettek nagyon könnyen okozói lehetnek az elkövetkező őszi és téli hónapokban számtalan tűzesetnek. Pedig ezeket a tűzeseteket kellő körültekintéssel könnyen meg lehetne előzni.

Az elkövetkező időszak tűzbiztonságának érdekében következők a tennivalók:

Időben el kell végezni minden mezőgazdasági üzemben a megelőző tűzrendészen szemlét, melyről a szemlét végző csoport jegyzőkönyvet ír. A jegyzőkönyv eredetije a mezőgazdasági üzemben marad, a másolatát a HNB- nek kell átadni. Ezt megelőzve azonban minden mezőgazdasági üzem vezetőségi gyűlésén feltétlenül meg kell tárgyalni a fontos kérdést és olyan határozatokat kell hozni, melyek értelmében:

— csak olyan fűtőtesteket engedélyeznek használni, melyek hibátlanok és biztonságosak;

— a meg nem felelő fűtőtesteket azonnal eltávolítják és hibátlanokkal, biztonságosakkal pótolják;

— a hibás kéményeket azonnal megjavítják;

— a lyukas kéményajtókat hibátlanokkal cserélik ki, és ahol éppenséggel hiányzik a kéményajtó, azonnal pótolják;

— intézkedéseket tesznek arra az esetre, hogy fagyok esetén a befagyott vízvezetékeket biztonságos módon tudják kiolvasztani;

— fokozott figyelmet fordítanak a tűzbiztonság betartására, a villanyégők feltétlen védőbúrával való ellátására, szecskavágók állandó ellenőrzésére stb.;

— megteszik az előkészületeket és megvalósítják a mezőgazdasági dolgozók iskolázását a belügyminisztérium erre vonatkozó irányelvei alapján.

Ha a mezőgazdaság tűzvédelmével komolyan akarunk foglalkozni, akkor a mezőgazdasági dolgozók tűzvédelmi ismereteinek bővítésével, elsajátításával is feltétlen komolyan és felelősségteljesen kell foglalkozni. Erről intézkedik a 169/1955 0. v. hirdetmény 8-ik §-a is!

Annak érdekében, hogy az üzemek egységesen járjanak el és megfelelő terjedelemben iskolázzák dolgozóikat, a Belügyminisztérium tűzvédelmi főfelügyelősége 1959-ben kiadta: „Smernice pre skolenie zamestnancov závodov o poíiarnej ochrane — é. PO- 1938/1959“. („A mezőgazdasági dolgozók tűzvédelem terén történő iskolázásának irányelvei“.)

Ezek az irányelvek minden üzemre vonatkoznak, így természetesen a mezőgazdaságra is. S. L.

SZABAD FÖLDMŰVES

1987. szeptember 23.

A kétsoros 2-VCZ jelzésű cukorrépa-kiásó nagyban segíti a fehérarany nyersanyagának betakarítását. A bevált gép két-három hektár cukorrépát szánt ki naponta és szállít a gép mellett haladó, pótkocsiba.

Bővül

a szolgáltatások hálózata

A mezőgazdasági felvásárló

vállalat a rimaszombati járásban a közeli években négy jelentős építkezéssel bővíti a mezőgazdasági üzemek részére létesített szolgáltatási hálózatot. Rimaszombatban már fel Is épült egy 10 emeletes gabonasiló. Az itteni felvásárló központban takarmány készítő-részleg is épül, napi 55 tonna teljesítménnyel. Rimaszombatban lesz Szlovákia egyik legmodernebb malma is, amely 24 óra alatt 240 tonna gabonát őröl meg.

A másik hatalmas takarmánymalom Tisovecen épül, 21 millió korona beruházással. Ebben a malomban 8 óra alatt 104 tonna takarmánykeveréket készítenek majd és feldolgozzák a helyi mészégető rr -lléktermékeit.

További takarmánysilók épülnek 1970-ig a tornaijai és a feledi felvásárló központokban. Feleden egyúttal nagykapacitású kutakat is építenek, amelyek a felvásárló központ mellett a községet is ellátják majd ivóvízzel.

Kovács Zoltán, Rimaszombat

Jelenleg az érsekújvári járás egynegyed részét lehet már az egyesített szövetkezetek területének mondént A szervezést nem hamarkodják el, mert ez csak kárt okozna, hanem a mindenkori helyzetet figyelembe véve, túlkapások nélkül, alapos felkészüléssel végzik a szövetkezetek egyesítését, annak figyelembevételével, hogy a volt szövetkezetek tagjai ennek hasznát vegyék. Eddigi eredményeink teljesen meggyőzőek és alátámasztják feltevésüket, miszerint ez a módszer helyi viszonyaik között a mezőgazdasági üzemszervezés fejlődésének jelenlegi szakaszában a legmegfelelőbb. Reméljük, hogy a 2—4 EFSZ-böl álló csoportokból 1980-ig sikerül 20 egyesített szövetkezetét kialakítanunk, amelyek a haladó tudomány és technika alkalmazáséval mezőgazdasági termelésünk iparosítását teszik lehetővé.

K u o s • r a Szilárd

• Az egyesített szövetkezetek olyan gazdasági egységet képeznek, amelyben a szálastakarmányok előkészítési technológiájának iparosítására is lehetőség nyílik, például a lucerna szárítására, Harvestore típusú sllótornyok alkalmazására, különleges silótakarmányok készítésére, amelyeket a legmegfelelőbb komponensekkel lehet kiegészíteni. A szemestakarmány-keverékek előállítása szintén megvalósítható, s ezzel az egyesített szövetkezet részben, vagy teljesen semlegesíti magát más takarmánykeverő1 üzemektől.

~N

0 Áruátcsoportosítás esetén, amely az egyesített szövetkezet üzemegységei között bolyolódik le, nem szükséges adót fizetni, úgy mint az önállóan kooperáló szövetkezeteknek. Tehát adó alá csupán a végtermék esik, Az így megtakarított pénzösszeget azután a termelés bővítésére vagy gazdaságosabbá tételére lehet felhasználni.

0 A termelés szervezésének koncepciójából nyilvánvaló, hogy az egyesített szövetkezetben javul és megkönnyül az agronómus-szolgálat, továbbá a zootechnikai, az állategészségügyi, a gépesítési ás as ökonómiai szolgálat. Nyilvánvaló, hogy például az agronómus alaposabban foglalkozhat 8—10 növényféleség termelési technológiájával, mintha 25—30 növényféléről kellene gondoskodnia. Ugyanúgy a zootechnikus feladata is egyszerűbbé válik, ha 2—3 állatféleségről kell gondoskodnia, mintha 6—8 féle állat sorsának viselné gondját.

0 Ezeken kívül az egyesítés után megjavul a munkaszervezés, a termelés irányítása, valamint as adminisztratív munkák menete.

A fokozatos összpontosítást és szakosítást járásunkban a vázolt módles irányítása, valamint as adminisztratív munkák menete.

A fokozatos összpontosítást és szakosítást járásunkban a vázolt módszerrel 1965-ben kezdtük meg. Ezt megelőzően az összes mezőgazdasági üzemet „bonckés alá vettük“ és ennek alapján, figyelembe véve helyi ökonómiai és termelési feltételeket, a termelési hagyományokat, valamint az addig elért eredményeket, továbbá a munkaerő helyzetet. Ezen kívül számításokat végeztünk az öntözéssel, a nagyüzemi technológia bevezetésével kapcsolatban, tekintettel a szakosításra. Mindezek alapján feltételezzük, hogy 1980-ig a járásban levő összes mezőgazdasági üzemekből egyesített szövetkezetek, illetőleg részlegeiken szakosított állami gazdaságok létesülnek, melyek átlagos terjedelme 3800 hektárnyi mezőgazdasági terület lesz.

Az ipari növények esetében, kivéve a cukorrépát, átlagosan 50 hektáros vetésterületekkel számolunk, ami a korai burgonyára és a zöldségtermesztésre is vonatkozik. A szőlőtermesztést 11 üzemben összpontosítjuk, melyek átlag 100 hektáros szőlőterületekkel rendelkeznek majd. A gyümölcstermesztést 80—90 hektáros területeken szeretnénk végezni. Módszerünk helyessége abban is mutatkozik, hogy az utóbbi két évben az egyesített szövetkezetekben a piaci termelés értéke mindenütt növekedett.

Cuba mérnök az állattenyésztési termeléssel kapcsolatban elmondotta, hogy az egyesített szövetkezeteken beiül zárt állatállományfnrgő forrná-