Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-09 / 36. szám
TETTEL KÖSZÖNTIK OKTÓBERT Megkezdődött a tanév. Ezer meg ezer gyerek Ült a padokba, hogy nekifogjon a komoly munkának, a tanulásnak. A bratislavai Duna utcai magyar iskola tanulói az első napon a Szlovák Nemzeti Felkelés terén keresztül a Pohraniönik moziba mentek évnyitóra. Bállá felv. r U| tanév Hétfőn nyolcszáz diák lépte ót az iskola küszöbét Negyeden. E temérdek tanulónak nagyon sok helyre van szüksége. Szabó Andor igazgató tanítónak volt is gondja a szünidőben, amikor nemcsak a régi iskolák épületét kellett rendbehozni, de az újon is akadt javítanivaló. A magyar iskola roskadozó épületét a helyi nemzeti bizottság átalakította, kívül-belül új köntösbe öltöztette. Az új iskola környékét pedig parkosították. A másik, Mária Terézia korában épült iskolát is bekerítették, de maga az épület, ha kifizetődne, generáljavftásra szorulna. Az iskolák bekerítéséhez 400 betonoszlopot és 1000 méter dróthálót használtak fel. S mindezen munkák kevés anyagi ráfordítással, de nagyon sok brigádóra ledolgozásával történtek. A falu lakossága a faluszépítés terén is kitett magáért. Nem kevesebb, mint 11 ezer betonkocka lerakásával három kilométer hosszú gyalogjárót építettek. Ezeníkvül a komphoz és vágóhídhoz betonút épült. A falú lakóinak lelkes munkáját ékesszólóan bizonyítja az a tény, hogy a negyed! kultúrház másfél év alatt elkészült, s építésénél 700 ezer korona értékű társadalmi munka született. Ám az elmondottak még fele részét sem jelentik annak a munkának, mely a község lakóira vár. Elsősorban új mozihelyiségre lenne szükség, melyet ez idő tájt egy idejét múlt családi ház helyettesít. Az óvoda szintén magánlakásban székel. A tanítóknak sincs lakásuk. Mindez a tanítás és a kultúrtevékenység rovására megy. A futballpályán szükség lenne egy öltözőre, stb. stb. Legfájóbb kérdés, hogy az 1960-ban elromlott hangosbeszélő, javítás hiányában mai napig sem használhatják. Mindehhez a járás aktívabb pénzügyi segítségére lenne szükség. A helyiek szerint Negyed a galántai járás utolsó községe, és a segítségben is az utolsó helyre szorult. —sá— Nem lesznek változások A kassai járás dolgozói, a pártszervezetek és nemzeti bizottságok irányítása alatt, karöltve a nemzeti front többi szerveivel, valamint a gazdasági szervekkel, falvakon és városokban a feladatok teljesítése terén az első félév alatt átütő sikert értek el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny eredményei nagyon biztatók. Eddig nem kevesebb, mint 18 953 egyéni és 282 közösségi vállalást teljesítettek. A járás polgárai — Kassa város kivételével — 1361427 társadalmi órát dolgoztak le. A teljesített vállalások értéke 23 486 838 korona. Általában minden polgár a járásban 12,2 társadalmi órát áldozott a nemes célra, s az egy főre eső új termékek értéke 210,50 koronát tesz ki. Az életkörnyezet fejlesztése és szépítése céljából nagy munkaigyekezetet fejtettek ki a polgárok a kertek, körzetek, helyi utak és járdák karbantartásánál, új parkok létesítésénél, az udvarok és kerítések tatarozásánál. A tavaszi hónapok alatt 38 742 gyümölcs- és díszfát ültettek ki. Az önsegélyes akciók keretén belül 87 beruházási minőségű építésnél dolgoztak, amelyekből az első félév alatt 52-t fejeztek be és adtak át rendeltetésének. Többek között rendeltetését szolgálja Csányban a tóhoz vezető út és az új vendéglátóüzemi épület Mecenzéfen, a Súgói völgyben a kiránduló vendéglátóüzem, a városi vendéglátóüzem, víztároló, két híd a patakon, az ifjúsági szervezet klubhelyi-Kacián József elvtárs. a Tornavásáralji Helyi Nemzeti Bizottság titkára április közepe táján a tornai vár alatti „Szőlők alja“ dűlőn sétálgatott. Omladozó, semmi hasznot nem hozó pinceház állt ott, mégpedig a néhai Bebek rablólovagok volt székhelyének mesebeli környezetében. Ezt a helyet mintha turista-központnak teremtették volna. Nem csoda tehát, hogy megszületett a gondolat: ezen a helyen fel kell építeni egy éttermet, turistaszállóval együtt. Kacián elvtárs az étterem építésének koncepcióját a HNB tanácsa elé terjesztette, mely jóváhagyta és végül az egész ügy a plenáris ülés elé került. A tartalékalapból felhasználtak 80 000 koronát és az Állami Takarékpénztár Is segített 150 ezer korona hitellel. Kacián elvtárs a plenáris ülésen kötelezettséget vállalt a Nagy Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, hogy a HNB éttermét augusztus 20-ig átadja rendeltetésének. Az építkezési munkákat 1967. május 13-án kezdték meg. 9 társadalmi munkában a HNB képviselői voltak az elsők: lebontották a régi, hasznavehetetlen, omladozó épületet. Példájukat követték a lakosok is. Mindenki saját szaktudása szerint segített. Előttük állt a határidő: ha törik, ha szakad, Í967. augusztus 20-án az „Étterem a vár alatt" már üzemben legyen. A szakmunkások közül többen szabadságusége, új park, röplabdapálya és fürdőmedence, Trebejovon a Hernádon átkelő híd és szintén új park, Regeteruszkán víztároló, Hasonlóan Csákányban is, Szépsiben és Perény-Chymben az új téglagyártó kisüzemek és hasonlóak. Persze egyes anyagok hiánya sok nehézséget okoz, helyenként döcög a pénzügyi helyzet is, sőt egyikmásik községben a Vezetők sem eléggé agilisak. Kavecsányban például tűzoltószertárat építenek, Lengyelfalván a sportpályán öltözőt, de mindkét községben a HNB elnöke valószínűleg ezzel a gondolatat! fekszik és kel: ej, ráérünk arra mégl Viszonylag jó eredmények születtek a mezőgazdasági és vízgazdasági szakaszon. Az első félév alatt 46 hektár volt kavicsbánya és homokbánya helyét rendbehozták és ismét átadták a mezőgazdasági termelésnek. Tatarozták a község nyilvános kútjait, fejlesztették a gazdasági udvarokon a szociális berendezéseket, javították a réteket és legelőket. A 15 éves fiatalok közül 174-en találtak utat a mezőgazdaságba, továbbá 74 szakemberrel erősödött ugyancsak a mezőgazdaság. Terven felül 600 ezer liter tejet, másfél millió darab tojást, valamint 80 vagon húst adtak a közellátás számára. Rendkívüli haladást értünk el a szolgálatok fejlesztésénél további kisüzemek létesítésével. Csupán az első félév alatt 101 kisüzem létesült a helyi nemzeti bizottságok szervezése és irányítása alatt, s ezzel az évi tervet kát, mások viszont a munkaidő utáni szabad idejüket, a szombatokat, vasárnapokat áldozták a-közös ügy javára. A példátlan igyekezetét siker koronázta, mert az „Éttermet a vár alatt“ augusztus 18-án már átadták rendeltetésének. A lakosság összeseen 15 000 órányi társadalmi munkát végzett. E példátlan sikerhez hozzájárultak a tömegszervezetek is. Például Soltész György elvtárs, a helyi tűzoltóparancsnok a tűzoltók soraiból brigádot szervezett a 22 éve elhanyagolt régi kút kitisztítására. A Dru2stevník helyi testnevelési egyesület tagjai megértették a HNB felhívását és az építkezésen több napon keresztül dolgoztak. A Kassai Magasépítő Vállalat igazgatósága, — mint védnöki üzem — az étterem részére korszerű konyhafelszerelést biztosított. A Kohóipart Ellátó Vállalat, mint második védnökségi üzemük, biztosította a szükséges vasanyag leszállítását. Megértésre találtak a tornaváraljai ÁG igazgatóságánál és az EFSZ vezetőségénél is, melyek kőművescsoportjai dicséretre méltó munkát végeztek. Huszka László, a Járási Vízgazdasági Üzem dolgozója, helyi lakos, főleg az utóbbi időben fokozta igyekezetét, hogy a villany- és vízvezetékszerelés idejében elkészüljön. Szilasi József kőműves készségesen mindig ott segített, ahol arra a legnagyobb szükség volt. Labanc József, Varga József, majd kétszeresére teljesítették fáz évi terv 86 kisüzem volt). Ma járásunkban már 214 kisüzem van, ami átlagban minden községre két kisüzemet tesz ki. A 114 község közül 70-ben van kisüzem. A 214 kisüzem az elmúlt hat hónap alatt nem kevesebb, mint 3 198 942 korona tiszta hasznot hozott a helyi nemzeti bizottságok költségvetésébe. Fél esztendő alatt a legtöbb kisüzemet Kassaújfalun létesítettek — összesen hatot, Györkén ötöt, Mecenzéfen, Szepsiben, Jánokon, Abaújnádasdon és Öcsváron négyet—négyet, stb. Jelenleg legtöbb kisüzeme Tornaváraljának van — összesen 13, Csányban 12, Jászón 10, Aprófalukon 8, Györkén 7. A legnagyobb tiszta hasznot a kisüzemek Csányban érték el — 652 231 koronát. A tiszta bevétel Jászón 225 ezer, Őcsváron 207 ezer, Bércén 176 ezer, Kokso Baksán 132 ezer, Magyarbödön 112 ezer és Somodiban 105 ezer korona. A járásban 175 családi lakóház építését kezdték meg, ebből 163-at ebben az évben mér be is fejeztek. Kulturális téren is szép és említésre méltó eredményeket értek el, azonkívül a járási nemzeti bizottság által irányított üzemek is teljesítették vállalásaikat. Ezek az eredmények sok száz nemzeti bizottsági vezető és sok ezer dolgozó becsületes munkájának gyümölcsei. A járás az évi vállalását fél esztendő alatt 63,7 százalékra teljesítette. Mindenkinek, akinek része van ebben — ezen az úton is kijár a dicséret. Iván Sándor, Kassa Majancsik János és Kovács József hangyaszorgalommal dolgoztak. Simon Tibor feláldozta háromheti szabadságát. Ezek az emberek és a többi is reggel fél hattól este 18,30 óráig dolgoztak. Figyelemre méltó Berzsi József kezdeményezése, aki felajánlotta, hogy az étterem környezetének szépítésére minden évben kiültet 200 rózsafát. Az „Étterem a vár alatt“, mint a HNB üzeme, 1967. augusztus 20-án már üdvözölhette az első vendégeket. A söntés helyiségében 32 ülőhely van, az egész épületet körülívelő terraszon 250 vendég fér el, a fedett terraszról 32 vendég gyönyörködhet' a tornai várban és a stílszerűen berendezett pinceborozóban pedig 40 vendég élvezheti a hegy levének zamatos ízét. Az emeleten a turisták rendelkezésére két szoba áll 12 ággyal. Az étterem és a turistaszálló vezetésével SoMer Gábort és feleségét bízták meg, aki szakképzett szakács és cukrász, és négy nyelven beszél. Tornaváralja Kacián József elvtárs kezdeményezéséből egy szép vendéglátó üzemmel gyarapodott. Az üzem közelében lesz rövidesen az új rozsnyói országút, úgyhogy a bel- és külföldi turisták részére igazi „becsali csárda“ lesz ez. A HNB távlati tervei szerint 1986. június 1-ig hozzáépítenek még hgy kétpályás tekepályát, a további időszakban autócampingot és strandfürdőt létesítenek a tornai halastó partján. Lesz ott sporthorgászat és csónakázás Is. A turistaszálloda kapacitását még tarkára festett víkendházakkal bővítik majd. Andreas Sándor Az új tanév alkalmából az iskolák felkészültségéről és helyzetéről augusztus 31-én sajtóértekezleten tájékoztatta Dr. Matej Lúéan, az SZNT iskolaügyi megbízottja a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait. Szlovákiában az új tanév kezdetén, szeptember 4-én több mint egymillió diák lép iskolába. Ha beszámítjuk az 50 ezer főiskolást, akiknek csak egy hónap múlva kezdődnek az előadásaik, minden negyedik polgár Csehszlovákiában tulajdonképpen tanul. Ebben az évben javul a tankönyv és a segédeszköz-ellátás is. Az alsó- és középfokú iskolák részére ez idén 25 900 tankönyv jelenik meg. Az építészek betartották ezúttal ígéretüket, mert az egész évi tervüknek már 80 százalékát teljesítették. így az új tanévben Szlovákiában az iskolák száma 83 új iskolával és 841 tanteremmel növekedik. Feltételezik, hogy az új tanévben iskoláinkat nem érik alapvető változások, azonban nagyobb figyelmet fordítanak az ifjúság kommunista nevelésére, különös tekintettel a hazafiság, a nemzeti öntudat érzésének ápolására. Az eddiginél többet kell törődnünk a diákok materialista világnézetének kialakításával, mivel az utóbbi időben e téren visszaesés tanasztalható. Az ifjúsági nevelés egvik legfontosabb pontja a közös ismerkedés és a barátság elmélyítése a szlovák, az ukrán és a magyar fiatalok között. Az 1967/68-as tanévben az idegennyelvű iskolák száma tizenháromról tizenkilencre emelkedik. C. E. Az elmúlt két esztendő alatt a nemzeti bizottságok sokkal nagyobb pénzügyi önállósághoz jutottak, mint amilyennel a korábbi években rendelkeztek. Az erre vonatkozó törvényrendelet viszont kimondja, hogy ez az önállóság a nemzeti bizottságok helyi jellegű vállalkozásainak jövedelmezésén alapszik. Miután az építőiparban tért hódítottak a szaporább építőelemek, — beállt a téglafelesleg. Ez az állapot hozta létre azt a rendeletet, minek alapján a kisebb kapacitású falusi téglaégetőket le kellett állítani. Nemzetgazdasági szempontból ez helyes volt, mert természetes, hogy csak az ilyen rendelet harmonizálhatta a téglagyártást, nem pedig az, hogy a nagyüzemi módszerekkel dolgozó téglagyárak termelését csökken,tik. Igenám, de az 1902-ben életbelépett rendelet után lényegesen megnövekedett az egyéni építkezések száma, és ami ugyancsak fontos szerepet játszott — Csallóköz elszenvedte a nagy árvízkatasztrófát. Ismét beállt a téglahiány s a nemzeti bizottságok örömére újra dolgozni kezdtek a téglagyárak, sőt a falvak egyenesen rákényszerültek a táglatermelésre, mert lehetetlen volt beszerezni s úgy az egyéni, mint az állami építkezésnél természetesen lehetetlen volt nélkülözni. A lévai járásban négy téglagyár kezdte meg ismét a termelést. Hontfüzetgyarmaton és Fámádon a járási Építőipari Vállalat a saját költségein segített üzemképessé tenni a régi téglagyárat. Rentábilis vállalkozás volt — ismerik el ma a jÉV dolgozói, mert ellenszolgáltatásként az említett téglagyáraktól téglát kapnak, s ez rengeteg utánjárástól, s elkésett kolaudációktól menti meg a vállalatot. Hontfüzesgyarmaton, Léván és Nagykovácsiban a helyi nemzeti bizottságok rendelkeznek a téglaégetők Jövedelmével. Fámádon más a helyzet. A háromezer lakost számláló faluban pár ember leleményessége oda vezetett, hogy miután a faluban szinte mindennemű szolgáltatást bevezettek, amire szükség volt, állami költségvetésre kapcsolták a jövedelmeket, elválasztották a nemzeti bizottságtól, s ma mint önálló üzem dolgozik. Farnad kivétel. Ezek szerint fontosabb azokról a járásokról, azokról a falvakról szólni, ahol a nemzeti bizottságok mellett kis üzemegységek, kisipari munkacsoportok alakultak. Még egy régi rendelet alapján csak a csökkentett munkaképességű erőket volt szabad alkalmazniok a nemzeti bizottságoknak, de amikor ez a rendelet született, még csak gyermekcipőben jártak ezek a vállalkozások. Ez törvénybe foglalva máig sem változott meg, de módosult. A járási nemzeti bizottságok engedélyt adhatnak teljes munkaképességű erők alkalmazására. Jókán például a HNB tizenhárom ipari alkalmazottja közül csak három csökkentett munkaképességű. A faluban valóban szép eredményeket értek el ezen a területen, de itt is ugyanaz a helyzet, mint általában mindenütt, hogy a vállalkozásokból eredő jövedelmeket még alig-alig tudják a falu fejlesztésére fordítani, mert a vállalkozások továbbfejleszése még ebben az évben is a már meglévő pénzforrásokból történik. Ez az általános állapot csak pozitívan nyugtázható, mindannak ellenére, hogy az eredeti tervek szerint a vállalkozások bevételét a falu fejlesztésére, járdák, kultúrházak, Iskolák építésére kéne fordítani, Hacsak tehetik, az ilyen célokra is lefaragnak a pénzből, Nagyobb önállóság, gyorsabb fejlődés de a jelenlegi helyzet egyáltalán nem aggasztó, mert már az eddigi gyakorlat Is azt mutatja, hogy a bevételekből egyre több és több marad meg a tervezett célokra. Ez lényeges forrás. Dolgozik a faluban egy házaspár. A férfi kőfaragó, a felesége mint segédmunkás a férje mellett. Sírköveket, terazzót készítenek. Nem tudják az igényeket kielégíteni, olyan nagy az érdeklődés. Havonta ketten megkeresik a négyezer koronát. Három ember építőkockákat készít. Tízszer annyit tudnának eladni, de nem tudják továbbfejleszteni a termelést, mert állandó cementhiánnyal küzdenek. Nemcsak a faluban, de a környékén is szívesen vásárolják hat korona ötven fillérért a jókat építőkockákat. Ezenkívül két kőműves, ács, asztalos dolgozik a nemzeti bizottságnál s szólni kell arról is, hogy fafürészelőjük, fuvarozójuk, srőtolójuk van a jókaiaknak. A szomszédos Nagyfödémesen még ennél Is jobb eredményekről adhatnak számot. Míg az első félévben a jókaiak 28 ezer korona tiszta jövedelemre tettek szert, addig Nagyfödé mesen több mint 50 ezer korona került a HNB pénztárába. Igaz, itt 28 ember dolgozik, s ez év májusától ismét üzemel a téglaégető. Nekik már öt kilométer járdát, parkokat sikerült építeni a bevételről s a közeljövőben helyi pékség megnyitását tervezik. Rádió és TV-javítót is szeretnének létesíteni. A galántai járás nemzeti bizottságainak .158 kis üzemrészlege — ha szabad így nevezni — ez év első felében több mint fél millió korona tiszta jövedelmet biztosított. Hozzá kell tenni azt, hogy közülük negyvenkilenc kisüzem ugyanebben a fél. évben alakult meg. A dunaszerdahelyl járásban átlagon felüliek az eredmények. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az árvíz utáni űjjáépítés sokkal nagyobb lehetőségeket adott az ilyen szolgáltatások bevezetésére. Június 31-ig a járás kisüzemei 3 975 000,— Kcs tiszta jövedelmet mutattak ki. Igaz, Itt több a téglagyár, több az építőkockákat készítő csoport, például minden faluban van borbély stb. Ugyancsak június 31-ig 2 350 000 téglának megfelelő építőkockát készítettek Itt ts cementhtány van, de úgy látszik jövőre sikerült ezt a problémát is orvosolni, mégpedig Úgy, hogy már az idén próbálnak szerződéseket kötni egyes cementgyárakkal. A szolgáltatások legfőbb részét itt is a kisipari munkacsoportok képezik. Tudjuk, hogy a nemzeti bizott. ságok vállalnak komplett családi házépítéseket is. Ezen a terű. létén általában jó a helyzet. Egy-egy HNB évente három, négy családi házépítést vállal. A rendelő számára ez rendkívül előnyös, mert mindentől függetlenül saját maga is dolgozhat saját házán, aminek értékét az elszámoláskor a kifizetendő végösszegből leszámolják. Meggyőződésünk, hogy ez mindkét fél számára nagyon előnyös szolgáltatás, rövid időn belül sokkal nagyobb teret hódít magának. És általában minden falusi szolgáltatás. E kijelentés alapjául jogosan szolgál a jelenlegi állapot, — még akkor is, ha ezek bevételének kilencven százaléka jelenleg mint önköltség szerepel. Vitathatatlan, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb pénzügyi önállósága a falvak még nagyobb, még lendületesebb fejlődéséhez vezet. Ez nagyjából nemzetgazdasági szempont, de mert az elején arányokat vontunk, hadd tegyük most is és szóljunk arról, hogy a szolgáltatások bevezetése, továbbfejlesztése milyen arányban biztosítja a lakóhellyel egybeeső munkalehetőségeket, milyen arányban csökkenti a távolabbi munkahelyekre utazók számát, a falun kívüi eső szolgáltatások iránti érdeklődésekkel járó utazások számát. Ha egy faluban a helyi nemzeti bizottság harminc—negyven ember számára biztosít munkát, akkor az idegen munkahelyekre utazók száma legalább 70—75 százalékkal csökken, s jőval kevesebb lesz a szolgáltatások után utazók száma is. Ennek vitathatatlanul nagy a jelentősége. Keszeli Ferenc \ I Étterem a vár alatt
