Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-02 / 35. szám

Ä Szlovák Nemzeti Felkelési ünnepségei A Szlovák Nemzeti Felkelés 23. év­fordulójának ünnepségei a martini szlovák/gimnázium 100 éves jubileu­mának megünneplésével kezdődtek. Antonín Novotny köztársasági elnö­künk, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, az ünnepségek részvéte­lére Közép-Szlovákiába érkezett. A őadcai járásban a becses vendéget Rudolf Cvik, az SZLKP Kerületi Bi­zottságának vezető titkára fogadta. Novotny elvtárs látogatást tett Kysu­­cán, és megtekintette a valaha elma­radott vidék korszerű ipari létesítmé­nyeit. Utána a martini járásba érke­zett, ahol Robert Adamko, a járási pártbizottság vezető titkára üdvözölte. A rendkívül szívélyes fogadtatásra a Túród Gépgyár üzemi klubja előtt nagy tömeg gyűlt össze. Antonín No­votny elvtárs és felesége később ellá­togatott a blatnicai EFSZ-be. Ebből a partizán faluból a felkelés idején 60 lakos vett részt a harcokban és 13 elesett. Novotny elvtársat a faluban Ján Liöko, a szövetkezet elnöke üdvö­zölte, majd népviseletbe öltözött asz­­szonyok köszöntő nótával kedvesked­tek a vendégnek. A faluban tett séta alkalmából elnökünk virágcsokrokat helyezett el a hősi halált halt parti­zánok emlékművén. Novotny elvtárs elbeszélgetett a szövetkezeti tagokkal a mezőgazdaság időszerű problémái­ról. Tanácsolta, hogy ezen a vidéken, a lejtőkön termesszenek minél több gyümölcsöt. A mezőgazdasági termény­feldolgozó üzemek építésének távla­tairól szólva kijelentette: nem kifi­zetődő a túlméretezett mezőgazdasági terményfeldolgozó üzemek építése. Tejüzemeket például ezentúl kizáró­lag a helyi viszonyok alapján és a helyi lehetőségek szerint építünk. Az új üzemeket a jövőben a szövetkeze­­tesekkel együttműködve, érdekeiket szem előtt tartva fogjuk építeni. A martini színházban a szlovák gim­názium megalapítása 100. évfordulója alkalmából díszünnepség zajlott le. Az ünnepségen részt vett Vasil Bírák, az SZLKP KB titkára, Dr. Jifí Hájek iskolaügyi miniszter, Dr. Matej Lú­­őan iskolaügyi megbízott és Stefan BrenőiC művelődés- és tájékoztatás­ügyi megbízott, valamint számos köz­életi személyiség. Az ünnepségen át­adták az iskola képviselőinek a Mun­kaérdemrend kitüntetést. A Szlovák Nemzeti Felkelés 23. év­fordulójának ünnepségei a martini Amfiteátrumban érték el csúcspontju­kat, ahol Antonín Novotny elvtárs nagy törnek előtt mondott beszédet. Antonín Novotny elvtárs hangsú­lyozta, hogy Martinban nemcsak a gimnázium 100. évfordulóját ünnepük, hanem a Szlovák Nemzeti Felkelés 23. évfordulóját és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat Is. Forradalmi mozgalmunk elválaszthatatlan mind­attól, ami a múltban is haladó volt, és a nemzeti megújhodásért, a szabad­ságért folyó küzdelem hagyományain alapszik. Kétségkívül e küzdelem eredménye volt a martini szlovák gim­názium megalapítása, valamint érdem­dús népművelő, nevelő és hazafias tevékenysége is. Novotny elvtárs azután kitért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ha­tására, példamutatására, amely rend­kívül erősen befolyásolta a csehek és szlovákok nemzeti felszabadító moz­galmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására kedvező feltéte­lek nyíltak, hogy nemzeteink felszaba­dulhassanak az évszázados elnyomás alól, és elnyerjék önállóságukat közös államunkban, a Csehszlovák Köztársa­ságban. 1918 október 30-án Martin­ban proklamálták, hogy Szlovákia az egységes államban a cseh ország­részekhez csatlakozik. Ez jelentős előrehaladás volt, de az új köztársa­ság sem hozta meg a nemzetiségi kér­dés igazságos megoldását. Novotny elvtárs ezután foglalkozott az. időszerű bel- és külpolitikai kér­désekkel. Megemlítette az ipar és a mezőgazdaság eredményes fejlődését és hangsúlyozta, hogy Szlovákia az országos költségvetésből a jövőben még több támogatást kap. A nemzeti jövedelmet Szlovákiában az eredetileg tervezett 24 százalék helyett mintegy 28 százalékkal kell növelni. Külpoliitkai kérdésekre kitérve hangsúlyozta, hogy külpolitikánk alaoelve a nemzetek, az országok s különböző társadalmi rendszerek bé­kés együttélése, mert a békeszeretet a kommunista tanok, a forradalmi munkásmozgalom és a szocialista tár­sadalmi rend lényege. Ez viszont azt jelenti, hogy ennek az elvnek forra­dalmi tartalma van, ezért senki sem magyarázhatja a békés együttélés po­litikáját az imperializmussal való megbékéléssel vagy meghátrálással. Ez osztálypolitikának feladása lenne. Ennek szellemében tántoríthatatianul azok mellett állunk, akik szembeszáll­­nak az imperialista agresszióval. Lehetőségeink szerint politikai és anyagi segítségben részesítjük őket. Ezért támogatjuk a többi szocialista országokkal együtt Vietnam szabad­ságért küzdő népét. Elítéljük Izrael agresszióját, és támogatjuk a megtá-' madott arab országokat. Ez azonban nem antiszemitizmus, mint ahogyan a reakciós nyugati sajtó és az izraeli propaganda terjeszti. Elítélünk min­den faji megkülönböztetést, hazánk­ban maradéktalanul tiszteletben tart­juk minden ember egyenjogúságát. Meleg ősz A rendkívül meleg nyár már lassan végetér. A napsugár ereje gyengül, az éjjelek egyre hidegebbek és regge­lenként már megjelenik a köd. Szep­tember az ősz első hónapja. Ha figyelemmel kísérjük a meteoro­lógiai többéves statisztikát, megálla­píthatjuk, hogy szeptemberben állan­dósul az időjárás. Az 50 éves csapa­dékmennyiség átlaga Bratislavában 50 mm, Kassán 58, Léván 54, Losoncon és Nvitrán 49, Zólyomban 54, Ogyallán pedig 44 mm. Szélsőséges időjárás esetén a szeptember szárazabb vagy csapadékdúsabb lehet. Ogyallán pél­dául 1947 szeptemberében csak 1 mm eső esett, ezzel szemben 1922-ben 147 mm. Ilyen kilengések azonban ritka­ságszámba mennek. A szeptemberi normális meleg érté­ke Dél-Szlovákiában 15—16 fok kö­zött mozog. Azonban a legmagasabb hőmérséklet 20—35 fokig is emelked­het. A rekord hőmérséklet azonban jóyal magasabb. Ogyallán 33,7, Kas­§M§ érföldes léptekkel halad a fejlő* ” dés útján Ekecs. A mintegy két­­ezernyolcszáz lakosú falu vezetői min­dent elkövetnek annak érdekében, hogy kulturáltábbá varázsolják a köz­séget. A helyi nemzeti bizottság élén ta­pasztalt vezető áll Fekete László sze­mélyében. A területi átszervezés előtt Nagymegyeren töltött be különféle tisztséget. Járási közellátási referens, majd később a Jednota igazgatója volt. Hét esztendővel ezelőtt vállalta faluja ügyes-bajos dolgainak intézését. Azóta minden erejét a község fejlesz­tésének szenteli. Fáradhatatlan munkájának eredmé­nyeként különösen az elmúlt öt év folyamán változott meg a falu arcu­lata. A községben huszonnégy tanter­mes iskolát építettek, ahol korszerű körülmények mellett 750 gyermek szá­mára biztosították a zavartalan taní­tást. A pedagógusokról sem feledkez­tek meg, s az Iskola mellé négy lakás­egységet építettek részükre. Az iskola építkezése ötmillió koronába került A falu kulturális életébe új színt vitt az új művelődési otthon, ahol a köz­ség öregje-fiatalja minden szórakozási lehetőséget megtalál A Z akció kere­tében épített kultúrház majdnem egy­millió koronába került. Az elmúlt évben a jednota is „meg­emberelte“ magát, s az ő általuk épí­tett vendéglátó ipari üzem akármelyik kisváros büszkesége lehetne. Igaz, a régi füstös kocsma helyett nagyon is 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. szeptember 2. sán 32,7, Losoncon pedig 33,8 fok me­leget is mértek szeptemberben. Az elmúlt fél évszázadban hazánk terü­letén 1947-ben volt a legmelegebb a szeptember, amikor Bratislavában az átlagos havi hőmérséklet 20,2 fok volt. Ezzel szemben a leghidegebb szeptem­ber 1912-ben volt, amikor az átlagos hőmérséklet 10,4 százalék volt. A többéves időjárásbecslés szerint a hőmérséklet idén a normális körül fog mozogni. Kevés csapadék lesz, te­hát továbbra is száraz idő várható. Szeptember 10-ig többnyire borús idő, kisebb viharokkal, azután átmeneti felhősödés. A nappali hőmérséklet 18—20 fok körül mozog, az éjjeli pe­dig 5—10 fok A második dekádban változó időjárás napi 22 fokos hő­mérséklettel, az éjszakai hőmérséklet pedig egész 4 fokig csökken. Az utolsó dekádban reggeli ködképződés, majd felhőátvonulások, a nappali hőmérsék­let 16, később 22 fok, az éjszakai pe­dig 10 fok lesz. Dr. Peter Forgáő Szünidő és szabad szombat az iskolában (CTK) — Az Oktatásügyi Mi­nisztérium új irányelvei értel­mében szeptember elsejétől mó­dosul az oktatás az alap- és a közép-, valamint az ipari és a szakmunkás-tanuló iskolák­ban. Az említett irányelvek értel­mében a tanévet a téli és a tavaszi szünidő három részre osztja. A téli szünidő december 23-tól január 2-ig tart. Ha de­cember 23-a keddi napra esik, úgy a szünidőt már hétfőn kez­dik. Ha január 3-a szombatra vagy péntekre esik (szabad szombat előtt), akkor a téli szünidő az említett napon vég­ződik. A félévi szünidő az első félévi oktatás befejezését köve­tő hétfőn és kedden — vagyis január utolsó szombatja után — jövőre január 29-én és 30-án lesz. Az egy hétig tartó tavaszt szünidő március utolsó előtti hétfőjén kezdődik. A jövő tan­évben március 18-tól 24-ig tart. Az irányelvek értelmében az illetékes nemzeti bizottság két héttel előbbre vagy az említett időpont utáni időre, de az adott iskola minden osztálya számára egységesen tűzheti ki a tavaszi szünidő idejét. A 11 napos oktatási Időt szep­tember elején minden alapisko­lában bevezetik, és kivételesen középiskolákban is. Ez év vé­géig a páros számú hetekben lesznek az említett iskolákban szabad szombatok, 1968-ban a páratlan számú hetekben. Az új tanév 1967. szeptember 4-én kezdődik és 1968. június 30-án ér véget. A kilencéves iskolák kilencedik osztálya szá­mára, valamint az ipari és a szakmunkástanuló-iskolák utol­só évfolyamai számára június 15-én ér véget a tanév. kellett már a faluban ez az új ven­déglátó üzem. Ez év november elsején szeretnék átadni rendeltetésének a két tanter­mes új óvodát, ahol kilencven gyer­mek nevelésével foglalkoznak majd. A nagyobb hatáskör gyakorlásával egyidőben, illetve párhuzamosan, sza­porodnak a gondok, és mindjobban Épül, szépül EKECS elmélyül a funkcionáriusoknak a la­kosság irányában érzett felelőssége. Főleg a szolgáltatások fejlesztése ér­dekében végeznek derekas munkát. Hozzáláttak már a szolgáltatások há­zának a felépítéséhez. Ha elkészül a 350 ezer koronás költségvetéssel ter­vezett épület, egy fedél alatt meg­találhatja a község lakossága a fod­rász, a borbély és a cipőjavító mű­helyt. De ebben az épületben még ifjúsági klubot is akarnak létesíteni, hogy az Ifjúságot mielőbb kivonjak a kocsma veszedelmes bűvköréből. A kőműves-, asztalosműhely és a da­ráló Is a helyi nemzeti bizottsághoz tartozik. A helyi szolgáltatásokból származó bevétel évente százezer ko­ronát hoz majd a nemzeti bizottság kasszájába. Az árvízkatasztrófa utón lehetőség nyílt arra, hogy a községben a víz­ellátás problémáját is megoldják. Nem sokáig kell már várni arra a pil­lanatra, amikor az utcákon elhelye­zett kutakból egészséges ivóvízhez juthat a falu lakossága. A községben nyolc cigányszármazá­sú család él. ötnek a lakáskörülmé­nyei minden igényt kielégítenek. Rend­szeresen járnak munkába, viszont há­rom család rossz körülmények között lakik. A helyi nemzeti bizottság saj­nos egyelőre nem tud segíteni rajtuk. Egy időben baj volt a cigánygyer­mekek iskolába járásával. Az Iskola­­látogatást sikerült azonban oly mó­don megoldani, hogy „gyámokat“ ne­veztek ki a cigánycsaládok részére, akik rendszeresen eljárogatnak hoz­zájuk, elbeszélgetnek velük, és ha kell, a gyermekeket Is elkísérik az iskolába. A község nyugdíjasairól sem feled­keznek meg. Naponta 12—13 ebédet osztanak ki a vendéglőben, a bete­gek részére házhoz szállítják az ételt. Az ilyen egyszerű segély évente SÜ­SS ezer koronát tesz ki. A sok tenniakarás láttán s az el­végzett munka után öröm volt végig­menni a falun. Jő érzés volt, hogy a falu lakossága szívesen vállalja azt a többletmunkát, amely életkörülmé­nyének javulását eredményezi. Ezt igazolja a társadalmi munkával fel­épült új művelődési otthonuk, és a közös erővel épülő szolgáltatások há­za is. A nemzeti bizottság dolgozói is minden dicséretet megérdemelnek, mert azon fáradoznak évről évre, hogy szebbé tegyék községük arcula­tát, s ahol lehet, segítséget nyújtanak a falu lakóinak. Czita Béla Körtvélyesen (rozsnyói járás) a patak partján a lakosok társadalmi mun­kával betonkerítést és hidat építenek. Képünkön a hídépítőket láthatjuk. Zsebik S. feiv. Igényes művészek a porondon Már a sajtókonferencián megkedveltük őket. Szerény emberek árultak el egy két titkát az akrobációs mutatványokról és az állatok idomításáról. Egyéni életükről is hallhattunk egy két szót. A Szovjetunióban nagy becs-< ben tartják a cirkuszt. Az 50 állandó cirkusz mintegy 7000 artistát tart nyilván, akikre vándorútjuk során minden városban családi szállodák várt nak. A legjobbak közül a legjobbak kerülnek a cirkuszok porondjára, és ha elfáradtak, húsz évi szolgálat után már nyugdíjba vonulnak. Persze, az üzbég TASKENT cirkusz tagjai ezen mosolyogtak. Az igazi hivatásbeli artistát eljegyezte a szakmája, és addig dolgozik, míg csak képességei engedik. A brattslavat Központi Piactéren már az előadás kezdete meglepett. Az artisták sötétben vonultak a porondra, majd hirtelen támadt vakító fényt ben ragyogott sokszínű ezüstös-aranyos ruhájuk. Minden mutatvány elbűt volte a é.nézőket. Nemcstnszkája légi akrobációi szinte megfagyasztották az emberben a vért. Többek között bemutatta az űrhajós-forgást, utána úgy mosolygott, mintha misem történt volna. Angelina Rogalszka idomított kutyái főleg a gyerekek tetszését nyerték meg. Futballmeccset játszottak, hátsó, majd mellső lábukon jártak, a mutatványszámot pedig egy remekül szervezett lakodalmas-menettel zárták be. Irina Szidorkina a fókatdomítás mestere. Fókái nagyszerűen labdáztak és parancsszóra cselekedtek. AbU dzsan Taskenbaj nemzeti művész kötéltáncos mutatványát szintén egyedül■» állók. A cirkusz elitszámai a lovasbemutatók. Ilyet még nem látott Bratislava közönsége. A lovak szinte hihetetlen gyorsasággal vágtatnak a porondon, lovasaik pedig különböző pózokban ülik meg őket. Valósággal lovaikhoz tapadnak, sőt vágta közben a ló hasa alatt lógnak. Az ördöngős lovasok a szédületes iram közben végeznek különböző mutatványokat. A lovasmutaU ványok tetőfoka Sarvat Begbudl zsonglőrszáma. Nyereg nélkül áll a lovon, fobbra-balra dől, miközben a ló vágtázik. A mutatvány végén békegalambok­kal telerajzolt zászló bomlik ki az egyensúlyozó rúd egyik végén. A számot véget nem érő taps kíséri. Valahogy ez a békegalambos zászló marad meg legtovább emlékezetünkben. Nálunk voltak, Bratislavában a Szovjetunióból a Taskent cirkusz nagyszerű művészei. Igényesek, bátrak, vakmerők, elő-, adás közben, de egy az akarásuk, a mondanivalójuk. Szórakozzanak az emberek békében az egész világon, nevessenek, mert így szép az élet. (bállá)' Egy letűnt bűnös korszak Az 1867-es osztrák—magyar kiegye­zés alakulásáról, bukásáról és össze­omlásáról emlékezett meg az a nem­zetközi konferencia, amelyet a Szlo­vák Tudományos Akadémia rendezésé­ben tartottak meg az elmúlt napok­ban Bratislavában. A nemzetközi konferencián a hazai történészeken kívül részt vettek a keleti és nyugati országok neves tör­ténészei is, hogy a Habsburg uralom felbomlásának okait elemezzék. A küldöttek általánosságban meg­állapították, hogy a monarchia ural­kodói rabszolgaságban tartották az ország lakosságát, és I elnyomták az emberi jogokat követelő kisebbsége­ket, s ez a korszak váltotta ki az 1848/49-es forradalmi megmozduláso­kat. A románok nagy népgyfiléseiken az „Ébredjetek fel románok, halotti álmotokból“ kezdetű dalt énekelték, és ezt a dalt átvették a szerbek és a szlovákok is. így ez a dal közös himnusz, a szlovákok, szerbek és ro­mánok forradalmi küzdelmének a dala. A magyarok Kossuth és társai­nak vezetésével indultak harcba az elnyomók ellen. A monarchia hadsere­ge véres küzdelmek során leverte a forradalmi megmozdulásokat, a vezé­rek közül sokat kivégeztek, többen várfogságba kerültek, s a nép tovább szenvedett. Az 1867-es osztrák—magyar kiegye­zés sem hozott javulást a lakosság életében. Magyarország politikai té­nyezőinek intézkedései és hivatkozá­sai teljesen üres frázisok, mellébeszé­lések voltak. Műveltség tekintetében sem volt kielégítő az ország állapota, annak ellenére, hogy a kormány 1868-ban elrendeli az általános tankötelezett­séget, a századfordulón a lakosság 38 százaléka analfabéta volt. A földmű­ves a földet ósdi, megszokott, primi­tív módon műveli, nincs alkalma újat tanulni. Nem Is venné hasznát a tu­dásnak, hiszen örökösen a más javára robotol. De földesura sem igen mű­veltebb, valamelyest a katonasághoz ért, mert idejét a birtokán, parasztjai között tölti ívással, tivornyával, vere­kedéssel és vadászattal. A monarchia életében az első na­gyobb bomlasztási mozzanatok az 1909-es években észlelhetők, amikor a szerbek azon fáradoztak, hogy Ausztria-Magyarország délszlávok lak­ta vidékeit a monarchiától elszakítsák. Ez az akció sikertelennek bizonyult. Ezt követte a nevezetes 1914. június 28-a, amikor Ferenc Ferdinánd oszt­rák—magyar trónörökös feleségével Szarajevóban történt látogatása alkal­mával Principe Gavrilo szerb állam­polgár a trónörököspárt a nyílt utcán revolvergolyókkal meggyilkolta. Kitört az első világháború, a Köz­ponti Hatalmak elvesztették a hábo­rút, s ezzel a végső aktussal megszűnt a Habsburg uralom s vele együtt az Osztrák-Magyar Monarchia. Wittenberg József Miért nem lékelik a dinnyét Losoncon Losoncon is dinnyeszezon van. Ilyenkor mindenki igyekszik, hogy családot, főleg a gyereke­ket érett, piros dinnyével ör­vendeztesse meg. De sokszor az öröm ürömmé válik. Az elárusí­tónők ugyanis nem hajlandók meglékelni a dinnyéket, és így a vásárlók zsákbamacskát vesz­nek. Csak otthon derül ki, hogy pénzükért milyen árut kaptak. Sok esetben bizony a dinnye éretlen és élvezhetetlen. Igaz, a dinnyeelárusítók mun­kája ilyenkor nagyon sok, de úgy gondolom, annyi idejük mégis van, hogy a vásárló előtt léket vágjanak a gyümölcsön, hogy pénzéért mindenki jó árut vihessen haza. Sólyom László, Losonc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom